3.6.8.1. - A halak osztályai

rendszertani szempontbl egységes csoport?

nem, több osztályba sorolják őket

→ ugyanakkor számos közös vonás, testfelépítésük a vízi életmódnak megfelelő → áramvonalas testalak, kicsi a mozgással szembeni ellenállás a vízben

kültakaró

többrétegű, el nem szarusodó laphám → sok nyálkatermelő miriggyel

nyálkaréteg szerepe

védelem és surlódás csökkentése

úszók

lemez alakúak, pálcikaszerű úszósugarak merevítik

• középső síkban páratlan:

  • hát-

  • farok-

  • farok alatti úszó

• páros úszók → halak végtagjai:

  • mell- → belső vázát függesztőöv kapcsolja a vázrendszerhez

  • hasúszók → függesztőöve az izomba ágyazódik

mozgásuk

→ test hullámzó mozgása, farokúszók csapkodása

→ irányváltoztatás, kormányzás: páros úszók

koponyájuk nem mozgatható, nincs nyakcsigolyájuk

táplálkozásuk

• növényevő = békés halak

  • kicsi szájnyílás, nincs fog, nyelőcső a középbélbe vezet, nincs gyomor

• ragadozó halak

  • tágas szájnyílás, szájüregben fogak a megragadáshoz → a koponya egyes csontjainak felszínére nőtt hegyes képződmények, ránőtt fogak; nyelőcsövük a gyomorba vezet, itt fehérjék emésztése

• legtöbb halnak kloáka

légzés

kopoltyú → kopoltyúlemezek vékony egyrétegű laphámján → légzési gázok kicserélődése a vér és víz között

keringési rendszer

elég egyszerű

→ szívben két üreg

• pitvar

• kamra

→ a vér egyetlen folyamatos körben halad → egy vérkörös keringés

keringési rendszer működése

vénák → test felől CO₂-ben gazdag vért → pitvarba → izmos fala összehúzódik → kamrába → vastag, erős izomzata préseli a vért az egész érrendszeren keresztül vissza a pitvarig → kamrát elhagyó vér artáriákon → kopoltyúk → gázcsere → artériák → O₂-dús vér a szervek, szövetek kapillárishálózata felé → különböző helyekről összegyűlt CO₂ dús vér → vénákon keresztül

szaporodás

ált. külső megtermékenyítés: nőstény petéket aljzatra → hím rájuk bocsájtja spermiumait → tehát a vízben történik

posztembrionális fejlődés

• egyes fajoknál átalakulás, pl. angolnák

• másoknál közvetlen, pl. pontyfélék

mi a halak sajátos érzékszerve?

oldalvonal

oldalvonal felépítése

• test két oldalán, bőr alatt

• vékony cső

• két cső üregét számos nyílás köti össze a környező vízzel

• benne kocsonyás anyag → ebbe ágyazódnak az érzékelősejtek nyúlványai → érzékszőrök

oldalvonal működése

víz áramlása, rezgése → kocsonyás tömegre hat → érzékszőröket ingerli → lehetővé teszi a víz áramlásának érzékelését, a tájékozódás mellett hangérzékelésben is szerep

halak két csoportja

• porcos halak

• csontos halak

(korszerű rendszerek több osztályba sorolják őket!)

csontos halak általános jellemzői

• belső vázát főképp csontszövet, de porcot is tartalmaz (összes többi, magasabb rendű gerincesre is igaz)

• sok halfaj bőrének irharétegében → csontos pikkelyek képződnek → tetőcserépszerűen borulnak egymásra → védik a testet a sérülésektől, biztosítják a mozgékonyságot

• úszóholyag fontos szerv → gáztartalma, ezen keresztül a test sűrűsége változtatható → az állat süllyedhet, emelkedhet

kopolytú működése

• csontos kopoltyúfedők

kopoltyúfedők megemelése → szájnyíláson beáramló vizet a garat két oldalán található nyíláson keresztül a kopoltyúüregbe szivattyúzza → kopoltyúlemezek közt áramló víz, kopoltyúk érhálózatában áramló vér - gázcsere → szájnyílást becsukja → kopoltyúfedőt leszorítja → kopoltyúüreg szűkül → belőle víz a kopoltyúfedő szegélye alatt kiáramlik a külvilágba

→ ezek a mozgások biztosítják a gázcserében szerepet játszó víz áramlását a kopoltyúk közelében