2 A dualista állam berendezkedése

Milyen államforma jött létre 1867-ben a kiegyezéssel?

A kétközpontú dualista állam, az Osztrák-Magyar Monarchia.

Milyen ügyek tartoztak közösen Ausztria és Magyarország irányítása alá?

Külügy, hadügy, és ezek fedezésére szolgáló pénzügy.

Miben volt önálló Ausztria és Magyarország a Monarchián belül?

Belügyekben: közigazgatás, igazságszolgáltatás, oktatás, gazdaság, stb.

Milyen törvényhozási rendszerrel rendelkezett a két ország?

Külön-külön önálló, kétkamarás országgyűléssel.

Milyen jogkörökkel rendelkezett Ferenc József a dualista államban?

Előszentesítési jog, legfelsőbb hadúrként a hadsereg irányítása.

Miért ragaszkodott Ferenc József a közös hadsereghez és a német vezényleti nyelvhez?

Mert a közös hadsereget a birodalmi egység zálogának tekintette.

Mi volt a magyar honvédség szerepe a Monarchia haderejében?

A második vonalat képezte a közös hadsereg mögött.

Kik felügyelték a közös minisztériumokat?

A két országgyűlés által választott 60-60 fős delegáció.

Hol üléseztek a közös delegációk?

Felváltva Bécsben és Budapesten.

Hogyan osztották meg a közös ügyek költségeit a két ország között?

Kvóta szerint: Ausztria 70%, Magyarország 30%.

Kibe nem szólhatott bele a közös pénzügyminiszter?

A két ország belső pénzügyeibe.

Hány közös minisztert nevezett ki az uralkodó, és milyen nemzetiségű volt legalább egyikük?

Három minisztert, közülük egy mindig magyar volt.

Miért nem nevezett ki Ferenc József magyar minisztert a hadügyek élére?

Mert a hadügyet a nemzetek felett álló, egységes birodalmi ügynek tekintette.