pj ppt 6

jogi személyek

alapvetések

a jogi személy fiktív jogalanynak tekinthető

jogképessége állami elismerésen, közjogi aktuson nyugszik

állam által elismert tételes jogi megoldás (másodlagos jogalanyisággal rendelkezik)

jogi személyiség kritériumai

• társadalmi szinten elismert céllal rendelkezik

• a cél megvalósításához szükséges és arra alkalmas szervezete, valamint a szervezetet külső jogviszonyban megjelenítő állandó képviselete van

• a cél megvalósításához szükséges vagyonnal bír

• a vagyonhoz mérten önálló, teljes anyagi helytállási kötelezettsége van, a jogi személy tagja és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek

• állam által elismert, az állam, vagy általa feljogosított szervezet a jogalanyt nyilvántartásba veszi/bejegyzi

• tevékenységét a beazonosításához szükséges saját név alatt és meghatározott székhelyen folytatja

jogi személy jogképessége

alapvetően abszolút jogképességgel rendelkezik, néhány kivételtől eltekintve minden jogviszoynra kiterjed

kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, mely jelelgénél fogva nem csupán az emberhez kötődhet → személyhez fűződő jogok

diszpozitivitás

a jogi személy tagjai, alapítói egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, vmint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk-tól
KIVÉVE (vagylagos)

• eltérést tv. tiltja

• az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti

• a jogi személyek törvényes műkösése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza

létesítő okirat elnevezése

társasasági szerződés (bt., kkt., kft.)

alapító okirat (alapítvány, egyzsemély kft., rt.)

alapszabály (egyesület, rt., szövetkezet)

létesítő okirat

a jogi személy létrehozására irányuló alapítói, általában konszenzusos akaratot fejezi ki, érdekállásuk azonos

közjogi személy ált. nem jogügyleti alapítással, hanem közhatalmi aktussal jönnek létre (jsz/alapító szerv határozata)

létesítő okriat tartalma

• jogi személy neve

• székhelye

• célja vagy fő tevékenysége

• jogi személyt létesítő személy/személyek neve, azok lakó-/székhelye

• jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje

• a jogi személy első vezető tisztségviselője

Jogi személy neve

• névkizáólagosság elve: különböznie kell az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett jogi személy nevétől → ha több összetéveszthető joig személy nyilvántartásba vételét kérik az kapja meg, aki elsőnek nyújtotta be a kérelmet

• névvalódiság elve: neve nem kelthet valósággal ellentétes látszatot

• névszabatosság elve: típusát, illetve tevékenységét magyar nyelven, a magyar helyesírás követleményeinek megfelelően kell feltüntetni

a jogi személy névviselése nem járhat más személynek a névviselési vagy bármely más személyiségi joga sérelmével

a jogi személy székhelye

a jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címizett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét

jogi személy tevékenysége

a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz

vagyoni hozzájárulás kötelezettsége

a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulás tteljesíteni → ezt nem lehet visszakövetelni

ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni → ha ez több személyt terhel egyetemlegesség

pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás is lehet, ha nem pénzbeli a dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre

a jogi személy nyilvántartásba vétele

főszab. szerint konstitutív közhatalmi aktus, a jogi személy a nyilvántartásba vétellel/bejegyzéssel keletkezik a nyilvántartásba vétel/bejegyzés időpontjától (ex nunc)

ex tunc, ha az alapítványrendelésre végrendeletben vagy öröklési szerződében került sor, az alapítvány a nyilvántartásba vétellel, de az örökhagyó halála pillanatára visszamenő hatállyal jön létre

a polgári jogi személyek nyilvántartásának alapvető elvei → legalitás elve

a nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet

a polgári jogi személyek nyilvántartásának alapvető elvei → közhitelesség elve

a nyilvántartás közhiteles, vélelmezendő, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok fennállnak és valósak

senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott

a polgári jogi személyek nyilvántartásának alapvető elvei → nyilvánosság és nyilvános közzététel elve

a nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet

• civil szervezetek nyilvántartása

• cégnyilvántartás

• egyéb nyilvántartások

egyesület fogalma

az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabélyban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy

egysület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára

az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult

az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok réstére nyereséget nem juttathat

az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja

az alapszabályban az egyesület célja mellett meg kell határozni a célok megvalósítása érdekében végezni kívánt, alapcél szerinti tevékenységet

egyesület főbb ismérvei

• tartós cél

• nyilvántartott tagság (min. 10 fő)

• önkéntes szerveződés

• önkormányzatiság

egyesület létrehozásához szükséges

• alapszabály elfogadása

• legalább 10 személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges → vmennyi alapító tagnak alé kell írnia az alapszabályt

→ székhely szerint illetékes tvszéken kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt

Egyesület alapszabályának tartalmi elemei

• neve

• székhelye

• célja

• tagok megjelölése

• vagyona

• első vezető tisztségviselő

• tag jogai és kötelezettségei, a tagsági jv. keletkezésének, megszűnésének esetei, feltételei

• az egyesület szervei, azok hatásköre, a kizáró és az összeférhetetlenségi szabályok

• a jogsértő tagi magatartás következményei vagy ezek mellőzése

• a közgyűlés működésére vonatkozó szabályok

• a szavazati jog gyakorlásának feltételei

egyesület tagjainak jogai

• egyesület tevékenységében, rendezvényein való részvétel

• szavazati és választási jog (közgyűlésen, egy tag egy szavazat főszabálya)

• tisztségek viseléséhez való jog, választhatóság

ezek főszab.-ként személyesn gyakorlóhatóa, kivétel a képviselőn keresztüli joggyak. (alapszab. alapján)

egyesület tagjainak kötelezettségei

• alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítése

• nem tanúsíthat az egyesület célját, tevékenységét veszélyeztető, azzal ellentétes magatartást

egyesületi tagsági viszony megszűmése

• tag kilépésével

• tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

• tag kizárásával

• tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

egyesületi tag kilépése

a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti

az egyesületi tagsági jogviszony felmondása

ha az alapszab. a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos hatáirdővel írásban felmondhatja, a felmondásról a közgyűlés dönt

egyesületi tag kizárása

a tagnak a jsz-t, az egyesület alapszab-át vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén (bmely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére) a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta

a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartlamaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást → a kizáró határozatot a taggal közölni kell

az alapszab. fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszab.-ban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről

ezektől nem térhet el az alapszab

egysület szervei

• közsgyűlés

• ügyvezető szerv

• felügyelő bizottság

Az egyesület közgyűlése

• az egyesület döntéshozó szerve

• a tagok összessége → jogosult a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat, észrevételeket tenni

• vmennyi tag részt vehet, szavazhat

• helyette lehet küldöttgyűlés is, különösen ha a nagy taglétszám mellett ez indokoltabb → ha ezt határozza meg az alapszab. a választás módját is meg kell határoznia

• évente min. 1 ülés

• rendkívüli okból is összehívható

• ülései nem nyilvánosak

• alapszab. módosításához a jelenlévők 3/4-nek szavazata szükséges

• céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges

egyesület: ügyvezető szerv

az ügyvezetést elláthatja

• egy személy (ügyvezetős)

• testület (elnökség → 3 tag (semmis, ha ettől eltér), elnökét maga választja a tagok közül; kötelesek a közfyűlésen részt venni → kérdésekre válaszolás, beszámolás; határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza

A vezetői megbízatás, ha alapszab, közgyűlés eltérően nem rendelkezik 2 évre szól, hosszab megbízatás 5 évet meghaladó részében semmis

Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai; az egyesület tagjai közül kell őket választani, max. 1/3-a választható egyesületen kívülről

az egyesüle tügyvezetésének feladatai (13)

• az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala

• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése

• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése

• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználsára és beketetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése

• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése

• az ügyvezető szerv által összahívott közgyűlés napirendi pontjainak emghatározása

• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre

• a tagság nyilvántartása

• az egyesület határozatainak, szervezeti okriatainak és egyéb könyveinek vezetése

• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése

• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele

• az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés

az egyesület közgyűlését az ügyvezető szerv köteles összehívni, ha (3)

• az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi

• az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni

• az egyesület céljénak elérése veszélybe került

az ilyen okból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni

egyesület: felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei és feladata

• kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a 100 főt meghaladja → kógens

• a felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, vmint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése

az egyesület vagyona, gazdálkodás

• elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható

• gazdasági-vállalkozási tevékenység minden olyan tevékenység, amely üzletszerű jövedelem- vagy vagyonszerzésre irányul

• bevételek jelentős részét, ált. a következők teszik ki

  • tagi díjbefizetések

  • adományok

  • állami támogatások

  • pályázati támogatások

ha a tagok helytállási kötelezettsége nem fedezi az egyesület tartozásait, a vezető tisztségviselőknek az egyesület megszűnésétől számított két évig a hitelezők irányába is fennáll a helytállási kötelezettségük (objektív)

az egyesület megszűnése

• jogutódlássa

• jogutódlás nálkül

az egyesület jogutódlással történő megszűnése

egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét

az egyesület jogutód nélküli megszűnésének okai

• határozott időtartam elteltével

• meghatározott feltétel bekövetkezésével

• tagok, alapítók kimondják a megszűnését

• az arra jogosult szerv megszünteti

• ha az egyesület célja megvalósult, a megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg

• ha az egyesület tagjainak a száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt

alapítvány fogalma

az alapító által az alapító okiratban emghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy, az alapító az alapító okiratban emghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét

az alapítvány tevékenységének korlátai

• nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására

• az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult

• nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz

• ha ptk. eltérően nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, vmint ezek hozzátartozói érdekében → nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségvisleőinek szerződés szerint járó díjazása

• + nem létesíthető jogellenes és nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző tevékennységre

alapítvány létrehozatala - alapítói akaratelhatározás

• bmely term. vagy jogi személy

• term. személy halála esetére is rendelhet alapítványm ennek formája:

  • írásbeli végrendelet

  • öröklési szerződés
    de a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit
    ha a végintézkedés nem tartlamazza az alapítványrendelés alapvető feltételeit, az alapítvány nem vehető nyilvántartásba, és ekkor a közérdekű alapítványrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekinteni
    ha az alapítványrendelés nem közérdekű volt, akkor az alapítványi célra szánt vagyoni juttatás a hagyaték részét képezi

• több személy is létrehozhatja → alapítói jogokat együttesen gyakorolják

az alapítvány a nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik, és a bíróság megszüntető határozata alapján, törléssel szűnik meg

alapítvány létrehozatala - az alapító okirat tartalma

Nem szükséges a teljes bizonyító erejű magánokirati, vagy közokirati forma

kötelező, szükségképpeni elemek

• neve, célja, székhelye, alapítók emgjelölése

• alapítvány induló vagyona, az egyes alapítók általi vagyoni juttatások; vagyon felhasználásának módja; vagyon kezelésének, felhasználásának szabályai

• határozott/határozatlan időtartamra való létesítése

• a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére, kuratórium összetételére, működésére, jogállására vonatkozó szabályok

• a kuratóriumi tagsági díjazás megállapítása

eshetőleges elemek

• az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalásáról

• az alapítói jogok átruházásának szabályairól

• az alapítványhoz való csatalkozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról

• gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről

• az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól

• az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól

• az e törvényben nem nevesített alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról és javadalmazásáról

• az alapítvány képviseletének részletes szabályairól, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlójának a meghatározását

• a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásokról és jogokról

• az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezéséről

az alapítvány alapító okiratának módosítása

semmis az alapító okriatban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósított, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik

semmis az alapító okriat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy - ha az alapítványohoz csatlakozás történt - az alapítvány jogutód nélküli megszűnése setére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja

alapítvány: alapítói jogok - az alapítói jogok kiterjednek

• alapító okriat létrehozása, az alapítvány szervei kijelölésére

• az alapítvány nyilvántartásba vétele, illetve változásbejegyzési eljárás kezdeményezésére

• az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésére

• az alapító okirat módosítására

• a kuratórium működésének ellenzőrzésére, az felügyelőbizottság beszámoltatására

• a kuratórium visszahívására, ha az az alapítvány céljét veszélyezteti

• nem többségi jelleggel, a kuratóriumban való részvételre

• az alapítvány átalakulásának, szétválásának, más alapítvánnyal való egyesülésének elhatározására

• az alapítvány megszűnését követően a fennmaradó vagyonról való rendelkezésre

• az alapítói jogokról való rendelkezésre, úgymint más személy kijelölésére, e jogok átruházására

alapítvány: alapító jogai és azok gyakorlására jogosult személyek

• elsődlegesen az alapító

• több személy alapító esetén együttesen gyakorolhatják

• több személy úgy is létesíthet alapítványt, hogy az alapítói jogokat testületben látják el → alapítók gyűlése

• ha az alapító kiesik (meghalt, jogutód nélkül megszűnt, más okból véglegesen nem gyakorolja az alapítói jogokat) az alapító okiratban kiejlölt személy, vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja

az alapítvány vagyona és gazdálkodása

• az alapító a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig legalább a működés megkezdéséhez szükséges vagyont át kell ruháznia a leendő alapítványra

• a teljes vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított 1 éven belül kell átrhuáznia

• lehet pénzbeli, ill. nem pénzbeli juttatás

• alapítványhoz csatalkozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet → nyílt/ zárt alapítvány

• a vagyon az alapítvány céljának megfelelően, alapító okriatban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni

• semmis az alapító okirat olyan módosítása, mely a vagyon csökkentésére irányul

alapítvány működtetése, szervezete, képviselete

az alapítvány vezető szerve a kuratórium, vagy a kurátor (egyszemélyes ügyvezető szerv)

ők a vezető tisztségviselők, akik az alapítvány képviseletére jogosultak

alapítvány: kuratórium fogalma

testületi szerv, min. 3 term. személyből áll, akik közül min. 2 állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik

ha az alapító nem határozza meg az elnök személyét, a kuratórium tagjai maguk közül választják

évente legalább egyszer ülésezik

alapítvány: kuratórium összeférhetetlenségi szabályai

• az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet tagja

• alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban

alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyon sorsa

• a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon

• az alapító okiratban megjelölt személyt illeti azzal, hogy az alapítót, a csatlakozó és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont

• az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen

• ha az alapító nem rendelkezik a vagyonrül, vagy ha az alapító által megjelölt személy a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, úgy az a nyilvántartó bíróság által kijelölt alapítványt illeti → a ny. b. a vagyont (a kuratórium és fb véleményének figyelembe vételével) az alapítvány céljával azonos, ilyen hiányában hasonló célú alapítványnak juttatja → a juttatás elfogadásáról az alapítványnak döntenie kell

alapítvány: kuratóriumi tagsággal kapcsolatos előírások

• a tagokat határozott vagy határozatlan időre lehet kijelölni vagy megválasztani

• a tagot megbízatásának lejárta előzz az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése setén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza

alapítvány átalakuláa

nem alakulthat más jogi személlyé, csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét

más alapítvánnal egyesülésről vagy az alapítvány szétválasztásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyoni juttatását teljesítette

nem jérhat az alapítványi vagyon csorbításával vagy az alapítványi cél veszélyeztetésével

alapítvány megszűnése

• célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg

• céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnal való egyesülésére nincs mód

• három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet

az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt, ha vmelyik ok bekövetkezik a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakoló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és az ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is

ha az alapítói jogokat gyakorló személy/szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bjelenteni a megszűnési okot → bejelentési kötelesség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkárt a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek

a hitelezői igények kielégítése után fennmaradü vagyonról a törlést elrendelő határozatban kell rendelkezni

állam részvételem a polgári jogi jogviszonyokban

• jogi személyként vesz részt

• az állami vagyonfelügyeletéért felelős miniszter képviseli → a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) útján

• az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jv-kból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli

• nem élvez immunitást, ugyanolyan jogalany, mint bmely más jogi személy