Római jog II.

kötelem fogalma (obligatio);

Olyan jogi kötelék, amelyben az egyik fél (adós), valaminek a szolgáltatására köteles, illetve a másik fél (hitelező) jogosult erre a magatartásra őt rászorítani.

relatív szerkezetű jogviszony

Azon jogviszony, mely pontosan meghatározott személyek között jön létre, másnak semmi köze a kötelemhez

jogviszony fogalma

jogilag szabályozott társadalmi viszony

egyoldalú kötelem

A kötelmi jogviszonyban csak 1 szolgáltatás szerepel, vagy több szolgáltatás, de a szolgáltatási kötelezettségek egyirányúak

kétoldalú kötelem

Az adott kötelmi jogviszony mind a jogosulti, mind a kötelezetti oldalán szerepelnek a felek, vagyis egy személy a kötelemben egyszerre jogosult és kötelezett is.

egyenlően kétoldalú kötelem

Van a kötelemből fakadóan 2 jellegadó szolgáltatás és azok egyenértékűek.

egyenlőtlenül kétoldalú kötelem

Van a szerződésben 1 jellegadó szolgáltatás, melyet az egyik fél ingyen nyújt, melynek eredményeként a másik félnek megjelennek mellékszolgáltatások, így azok nem ellenszolgáltatások

harmadik személy javára, ill. terhére szóló kötelmek jogi megítélése (főszabály!)

Kezdetben nem lehetett harmadik személy számára rendelkezni. Ha megkérdezték a harmadik személyt és az nyilatkozott, akkor a nyilatkozata alapján bekerült a kötelembe és így már nem kívülállóval van dolgunk, hanem a kötelem egyik alanyával.

egyetemlegesség

Ha a kötelemben az adósi vagy a hitelezői oldalon többen szerepelnek és a tartozás vagy a követelés nincs megosztva, akkor osztatlan többalanyú kötelem jön létre, amit egyetemlegességnek (solidaritas) hívunk.

adósi egyetemlegesség

Az adósi oldalon többen szerepelnek és közöttük a szolgáltatás nincsen megosztva, a hitelező bármelyik adóstól követelheti a teljes tartozást, aminek kötelem szüntető hatálya van.

hitelezői egyetemlegesség

A hitelezői oldalon többen szerepelnek, közöttük a követelés nincsen megosztva, az adós bármelyik hitelezőnek a kezéhez teljesíthet, aminek kötelem szüntető hatálya van.

visszkereseti igény (regressz igény)

Az adósok közti jogviszony dönti el, hogy a fizető adósnak van-e visszkereseti joga adóstársaival szemben. Ha nem rendelkezett, akkor nem fordulhatott társai ellen. Későbbi jog ezen úgy segített, hogy a hitelező átengedte a keresetét a fizető adósnak, aki most már ezzel érvényesíthette az igényét az adóstársakkal szemben.

dare / facere / praestare szolgáltatás

Dare: Mindazon szolgáltatás, melynek célja, hogy a kötelezett tulajdont ruházzon át vagy szolgalmat alapítson
Facere: Minden olyan magatartás, mely nem tartozik a Dare szolgáltatások csoportjába
Praestare: Mindig van egy jellegadó szolgáltatás, amelyhez tartozik. Akkor van szó helytállásról, ha az eredeti szolgáltatásban zavar van, akkor lép a főszolgáltatás helyére.

határozott – határozatlan szolgáltatás

Határozott: Ha a kötelem létrejöttének pillanatában meg van határozva, hogy mit milyet és mennyit kell teljesíteni
Határozatlan: Ha a létrejöttekor nem lehet előre megmondani hogyan kell esedékességkor teljesíteni

egyedi – fajlagos – zártfajú szolgáltatás

Specifikus: Egyedre pontosan meg van határozva a szolgáltatás tárgya
Generikus: Akkor van szó fajlagos szolgáltatásról, ha a szolgáltatás tárgya csak mennyiségileg és minőségileg van meghatározva

genus perire non potest elve

A fajlagos kötelemnél lehetetlenülés nem állhat be.

vagylagos szolgáltatás

A szolgáltatásnak 2 vagy több tárgya van, amelyek közül csak eggyel kell teljesíteni —> Teljesítő választ

felváltó szolgáltatás

Egyetlen szolgáltatás van a kötelemben, de ex lege az adós saját döntésétől függően mással is teljesíthet

osztható – oszthatatlan szolgáltatás

Osztható: Ha a szolgáltatás tárgya aránytalan értékcsökkenés nélkül részeire osztható
Oszthatatlan: A szolgáltatás tárgya szétbonthatatlan

kamat

Pénz vagy más helyettesíthető dolog használatáért a dolog hányadában kifejezett, időszakonként visszatérő ellenérték.

(szűkebb értelkemben vett) kár (damnum) fogalma

egy személy jogilag védett érdekeiben bekövetkezett, vagyonilag mérhető érdeksérelem, értékcsorbulás

tényleges kár (damnum emergens)

Amikor egy vagyontárgy megsemmisül, megrongálódik, használhatósága teljesen vagy időlegesen megszűnik.

elmaradt haszon (lucrum cessans)

A károkozó cselekmény következtében a várt vagyonnövekedés vagy joggal várt haszon elmarad.

casus nocet domino elve

Az a kár, amelyet másra áthelyezni nem lehet, azt a tulajdonosnak kell viselnie.

felróhatóság meghatározása

Nem más, mint a felelősség megállapíthatóságára vonatkozó jogi értékelés, amely a felelősségi alany magatartásának, a kár bekövetkezésének körülményeinek és a jogviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezések együttes számbavételén alapul.

objektív (forgalmi) érték

Annyit kell fizetni kártérítés esetén, amennyiért a dolog a piacon megvehető. Itt előtérbe kerül a dolog értékének a megállapítása.

interesse érték

Adott esetben a kártérítés mértéke eltérhet a piaci értéktől figyelemmel arra, hogy bizonyos tárgyak, állatok, rabszolgák az adott személynek többet értek, mint hasonló állapotú, korú, kinézésű állat, vagy rabszolga. Így kialakítják az objektív értékén felül a relatíve nagyobb értéket magába foglaló ún. interesse értéket. Ez magasabb a piaci értéknél, amit a jog elfogad a sértett tényleges káraként. Maximum a piaci érték duplája lehet.

előszereteti érték

Ezzel szemben nem vették figyelembe az ún. előszereteti értéket a kártérítés megállapításánál, tekintettel arra, hogy a károsult egy dolognak érzelmi alapon a valóságtól eltérő, annál jóval jelentősebb értéket tulajdonít.

jogellenesség (iniuria)

Minden olyan cselekedet, amely a jogrendbe ütközik.

jogellenességet kizáró okok

Ha a sértett beleegyezik a jogellenes cselekménybe, itt az érdeksérelem hiánya zárja ki a jogellenességet, Másik eset amikor a törvény maga zárja ki a jogellenességet (pl az éjszaka tettenért tolvaj szabadon megölhető.)

vétkesség

Az eljáró szubjektív minősítése.
Az eljáró tudta vagy nem tudta, akarta vagy nem akarta, belátta vagy nem látta be cselekményének jogellenes voltát.

vétkességet kizáró okok

Akaratképtelenség

szándékosság

Amikor valaki előre látta és tudva akarta jogellenes cselekedetének eredményét

gondatlanság

Valamilyen zsinórmértékhez kötött elvárható magatartás elmulasztása

véletlen (casus)

A kötelezettnek a szándékos, illetve gondatlan magatartásán túl bekövetkezett károsító esemény.

súlyos gondatlanság

Az átlagembertől elvárható magatartás elmulasztása.

enyhe gondatlanság

A jó családapától elvárható magatartás elmulasztása

culpa in concreto, diligentia quam in suis rebus

Saját ügyeiben tanúsított gondosság elmulasztása

culpa in eligendo

Teljesítési segédért való felelősség

casus minor

Olyan véletlen esemény, mely bár teoretikusan elhárítható lett volna, viszont ahhoz még a jó családapa gondossága sem lett volna elegendő

vis maior

Olyan véletlen esemény, mely teoretikusan elháríthatatlan

szerződésszegés

A szerződésben megjelölt kötelem nem, hibás vagy késedelmes teljesítése

utilitas elve

Célszerűségi és hasznossági szempontok alapján adóstípusokat alakítottak ki, és ezeknél más-más felelősségi mércét vezettek be. Így beszélhetünk ingyenadós, érdekeltadós, érdekelt őrzőadós, és késedelmes adósi felelősségről.

ingyenadós

Ha a szerződő fél érdekmotiválatlan (azaz szívességi)

érdekelt adós

Ha érdekmotivált a szerződés a szerződő fél részéről.

érdekelt őrzőadós

Ha érdekmotivált a szerződés a szerződő fél részéről és a másik féltől értéktárgy kerül az őrizetébe.

objektív felelősség

Olyan esetben is felelősség terheli az alanyt, ha a szándékosság vagy gondatlanság nem terheli. (Vétkességtől függetlenül történő felelősség)

szubjektív felelősség

Olyan esetben tesszük felelőssé az alanyt, ha szándékosság vagy gondatlanság terheli (Vétkességen alapuló felelősség)

alaki és anyagi szankció

alaki, azaz elsődleges szankciók a per és a végrehajtás. Ezekkel lehet az adóst a legbiztosabban a teljesítésre rákényszeríteni, ezért nevezzük ezeket elsődleges szankcióknak. Alaki jellegű azért, mert a peres eljárás és a végrehajtás mint alaki jellegű szabályok célja az anyagi jog érvényesítésének a biztosítása.

anyagi, azaz másodlagos szankciók: Nem minden kötelemhez kapcsolódnak és anyagi jellegűek, mert nem eljárási szabályként szerepelnek, hanem az anyagi joghoz tartoznak. Emellett anyagi jellegű

csonka kötelem (naturalis obligatio)

Azok a kötelmek, amelyek nem peresíthetőek, vannak közöttük olyanok, amelyek eredetileg sem peresíthetőek és vannak olyanok, amelyek az idő múlása miatt nem peresíthetőek.

kötelemfakasztó (kötelemkeletkeztető) tényállások

Szerződéses kötelmek, deliktuális kötelmek, kvázi szerződéses kötelmek, kvázi deliktuális kötelmek, vegyes.

szerződés fogalma

Célzott joghatás kiváltására irányuló kétoldalú egybehangzó akaratnyilvánítás

lelki kényszer

Az akarat eltér a nyilatkozattól, mert az egyik fél megfélemlítés, fenyegetés hatása alatt teszi meg nyilatkozatát. A fenyegetés valamilyen nagyobb hátrányt helyez mindig kilátásba.

megtévesztés

Az egyik fél tudatos tévedésbe ejtése és tévedésbe tartása, ami a szerződő partnertől, vagy annak megbízottjától származik.

tévedés

A valós tények félreismerése a szerződő partner közreműködése nélkül. (ténybeli tévedés és jogbani tévedés)

lényeges ténybeli tévedések (error in negotio, error in persona stb.)

Error in negotio (lényeges az ügyben mibenlétében)
Error in persona (Akkor semmis ha a személy fontos)
Error in obiecto (Tárgyban való tévedés)
Error in substantia (Tárgyazonosságban tévedés, nem ugyanarra gondoltak a felek)
Error in cualitate (Minőségben való tévedés —> hibás teljesítés)

színlelés

Azt jelenti, amikor a felek megegyezően mást jelentenek ki, mint amit valójában akarnak. Ezt a felek tudatosan teszik, összejátszanak, kifelé más szerződést színlelnek, mint amire az akaratuk irányult valójában. Ilyenkor a színlelt ügylet érvénytelen.

belső fenntartás

Színlelés során, ha csak az egyik fél nyilatkozik másként, mint ahogy akarja, ez esetben belső fenntartásról beszélhetünk.

ráutaló magatartás

A szerződési akaratkijelentés formája, a hallgatólagos akaratkijelentés ráutaló magatartással jön létre.

qui tacet, consentire videtur elv érvényesülése

Hallgatás beleegyezés —> ráutaló magatartással, hallgatólagos beleegyezéssel

alakszerű akaratnyilatkozat (akaratnyilvánítás)

A kifejezett akaratkijelentés lehet alakszerű vagy alakszerűtlen. Alakszerű az akaratkijelentés, ha a jogrend által előírt alakiságokhoz van kötve. Ha nem az előírt formában teszik meg a felek, vagy az egyik fél a kijelentést, akkor ez a szerződés semmisségét vonja maga után.

ingyenes és visszterhes szerződés

ingyenes az a szerződés amikor az egyik fél szolgáltatását nem kell a másik félnek viszonoznia. (haszonkölcsön, letét, megbízás, ajándékozás)

visszterhes szerződés esetében viszont mindkét félnek szolgáltatási kötelezettsége van.

absztrakt és kauzális szerződés

A szerződés mindig egy jogi cél érdekében jön létre. Ezt a célt nevezzük az ügylet kauzájának. A szerződés specifikus jellegét, típusát a szerződés kauzája határozza meg. Minden szerződésnek van kauzája. Amely szerződésekből kitűnik, azokat kauzális szerződéseknek hívjuk. Ahol viszont a kauza nem tűnik ki, azok a szerződések az ún. absztrakt szerződések.

szerződési szabadság elve

A szerződési típus kötöttségek ellenére a felek a szerződés tartalmát akaratuktól függően, tetszés szerint állapíthatták meg a fejlett jogban.

lehetetlen szolgáltatás

Ha a szerződés megkötésének jogi pillanatában a kötelem tárgya már jogi vagy fizikai okból teljesíthetetlen

ellehetetlenült szolgáltatás

Ha a szerződés megkötését követően válik a szolgáltatás teljesítése lehetetlenné

szerződések tartalmi részei (lényeges, természetes, esetleges)

Lényeges: Nélkülük nem jön létre a szerződés
Természetes: Ius dispositivum
Esetleges: Minden, amit a felek pluszban bele szeretnének rakni a szerződésbe

feltétel (felfüggesztő és bontó)

alatt értjük, amikor a felek a szerződés hatályát egy jövőbeli bizonytalan eseménytől teszik függővé.
felfüggesztő feltétel: A megkötött szerződés érvényes, de hatálya csak a feltétel bekövetkezésével a hatálya megszűnik.

bontó: Amikor az érvényes szerződés azonnal hatályos is lesz, de a feltétel bekövetkezésével a hatálya

időtűzés

ha a felek a szerződés hatályát egy jövőbeli biztos eseményhez kötik.

érvényes szerződés fogalma

Érvényes az a szerződés, amely minden tekintetben ép, alkalmas arra, hogy a felek által megkívánt joghatást kiváltsa.

érvénytelenség fogalma

Ha olyan hibában szenved a szerződés, amelynek következtében a szerződésnek nincs joghatása, illetve nem a felek által megkívánt joghatás jön létre.

hatályosság fogalma

Azon állapot, amelynek eredményeként a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek kikényszeríthetőek.

ex nunc hatály

Azonnali hatályosulás

ex tunc hatály

Visszamenőleges hatályosulás

semmis szerződés

A semmis ügyletnek

nincs joghatása, mindenkire nézve érvénytelen, szoktuk ezt abszolút

érvénytelenségnek is nevezni.

megtámadható szerződés

csak akkor válik érvénytelenné, ha az arra jogosult fél él a megtámadási jogának, melynek következtében az érvénytelenség (ex tunc) jön létre.

regula Catoniana

A Semmisség az idő múlásával nem orvoslódik.

részleges érvénytelenség

A római jog nem ismerte ezt, akkor beszélünk róla, ha a szerződés egyik része érvénytelen, a többi érvényben marad, ha elválaszthatóak az érvénytelen résztől.

semmisségi okok

Szerződési akarat hibái (Fizikai kényszer, Ügyletképtelen személy jognyilatkozatai, színlelés, ténybeli tévedés)
Szerződési nyilatkozat hibái (kötelező alakszerűségek mellőzése)
Célzott joghatás hibái (Jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, lehetetlenség)

megtámadási okok

Megtévesztés, lelki kényszer

közvetlen és közvetett képviselet

közvetett képviseletről akkor beszélünk, amikor a jogi hatások a képviselő személyénél állnak be, aki egy újabb aktussal átruházza a jogokat és kötelezettségeket a képviseltre a közöttük fennálló jogviszony alapján. A képviselő itt saját nevében, más részére jár el.

közvetlen: A képviselő az ügyletet a képviselt nevében köti meg, vagyis a jogok és a kötelezettségek azonnal a képviseltnél jelennek meg, tehát a képviselő más nevében, más részére jár el.

meghatalmazás

A meghatalmazás egyoldalú nyilatkozat, mindenkihez szól, de szólhat csak egy harmadik személy számára is. Vagyis a meghatalmazás kifelé irányuló alakszerűtlen jognyilatkozata a képviseltnek.

nuda pactio non parit obligationem

a felek puszta megállapodása nem hoz létre kötelmet.

contractus és a pactum egymáshoz való viszonya

Kötelmet csak szerződések keletkeztethetnek, jóllehet a szerződések egy része szinte alig különbözött a pactumoktól, a pactumok egy hányada a jog által nevesítve lett mint contractus. A nevesítés folytán peresíthetővé váltak, vagyis civilis causával lettek felruházva. A többi nem nevesített pactum nem lett szerződés, így a belőlük származó igények nem voltak peresíthetők. Tehát a szerződés és a pactum között az a különbség, hogy a szerződésnek van civilis causája, s ezáltal peresíthető, a pactumnak nincs ezért nem peresíthető.

szerződési típuskényszer

Csak az a megállapodás tekinthető szerződésnek, amely az ügylet céljának megfelelő típus szerint jön létre, azaz Rómában szerződési típuskényszer volt. A jog meghatározott szerződésfajtákat ismert el, ha a felek megállapodása ide nem volt besorolható, akkor az igényeket nem lehetett peresíteni. Így kialakult a zárt számú contractus rendszer.

jogi tény

Azokat a tényeket, amelyek joghatásokat idéznek elő, jogi tényeknek hívjuk. Joghatás alatt értjük a jog keletkezését, változását, megszűnését.

jogügylet

Jogügyleten értjük a joghatás előidézésre irányuló, megengedett akaratnyilvánítás.

egyoldalú és kétoldalú jogügylet

Egyoldalú: egyoldalról jövő akaratnyilatkozat hozza létre. (végrendelet, lemondás, felmondás)
Kétoldalú: Az akaratnyilatkozat kétirányból jön.

formális szerződések

A régi jogban jöttek létre, magukon hordozták a régi jog merev, formalitásokhoz kötött rendjét. Az egyszerű emberek csak az ünnepélyes formákban bíztak, ezért ezeket a szerződéseket az előírt formalitások betartásával hozták létre. A forma az volt, ami a peresíthetőséget biztosította.

reálszerződések

Amikor a szerződést egy dolog átadása hozza létre, akkor reálszerződésről beszélünk.

konszenzuális szerződések

Amikor a szerződést a felek formátlan megállapodása konszenzusa hozza létre

peresíthető pactumok

A pactumokat nem tekintették szerződésnek. Ez alól az elv alól kezdetben a praetori, majd a császári jog kivételeket teremtett oly formában, hogy néhány esetben a megállapodásokat peresíthetővé tette. Ezeket ugyan nem tekintették szerződésnek, csak pactumnak. A belőlük származó igényeket peres úton érvényesíteni lehetett a praetor imperiuma, illetve a császári rendeletek által adott keresetekkel. A peresíthető pactumok 3 csoportba sorolhatók: járulékos pactumok: 1-1 főszerződéshez kötődő mellékegyezmény pl bánatpénz, amelyek a főszerződés keresetével voltak peresíthetők. praetori pactumok: fogadósi receptum, bankár receptum, választott bírói receptum. császári pactumok: a választott bírói egyezmény, az ajándékígéret és a hozományígéret.

stipulatio fogalma

Ünnepélyes szóbeli szerződés volt, mindenfajta megállapodást magába foglaló napi ügylete a rómaiaknak. A hitelező által ünnepélyes formában feltett kérdésre az adós által adott, vele egybevágó szóbeli válasz.

kölcsön fogalma

Alatt értjük pénz vagy más helyettesíthető dolog tulajdonba való adását, azzal, hogy az adós ugyanabból a dologból ugyanannyit köteles lejáratkor visszaadni.

kölcsön különös fajai (utalványozási kölcsön, megegyezéses kölcsön, contractus mohatrae)

utalványozási kölcsön: Az utalványozás formájában létrejött kölcsön lényege, hogy a reálelem, a kölcsön tárgyának tényleges átadása egy harmadik személy közreműködésével valósul meg. A hitelező utasítja a harmadik személyt, aki az ő adósa, hogy tartozását ne neki, hanem a leendő adósnak teljesítse. A régi adós teljesítése 2 joghatást eredményez: kötelemszüntető a saját tartozása tekintetében és egyben kötelem keletkeztető a hitelező és az új adós közötti jogviszonyban. A dolog átadása tehát megvalósul, de nem a hitelező és az adós közti kézből kézbe való átadással. megegyezéses kölcsön: esetén a reálelem a dolog tényleges átadása elmarad, mert a dolog más jogalapból már az adós tényleges hatalmában van. contractus mohatrae: esetén is hiányzik a pénz vagy más helyettesíthető dolog leszámolása. A hitelező az adósnak egy értéktárgyat ad át azzal, hogy azt az adós értékesítse és a befolyt ellenértéket kölcsönként tartsa meg.

tengeri kölcsön

A hitelező azzal a kikötéssel folyósítja a kölcsönösszeget, hogy azzal illetve az azért beszerzett árukkal az adós, tengeri kereskedelem céljából, hajóra szálljon. Itt lényegesen magasabb a kockázat, mint a kölcsön szárazföldi felhasználása esetén. A magas kockázatot a hitelező vállalta magára: a tengeri veszély beállta esetén az adós mentesült a visszafizetési kötelezettség alól. A tengeri kölcsönt az adós tehát csak akkor volt köteles visszafizetni, ha a hajó épségben elérte a célkikötőt. Itt a kamat lényegesen magasabb volt, mint a főszerződésnél (12%). Tehát a tengeri szállításhoz adott pénzkölcsön nem követelhető vissza, ha a hajó rakománya részben vagy egészben a tengeren megsemmisül.

haszonkölcsön fogalma

Egy dolog ingyenes használatba való adását azzal a kötelezettséggel, hogy a szerződés lejártakor ugyanazt a dolgot kell visszaadni.

letét fogalma

letéti szerződés alatt értjük ingó dolog ingyenes őrizetbe adását azzal, hogy a letevő kívánságára a letéteményes köteles azt azonnal visszaadni.

ajándékozás fogalma:

Az ajándékozó vagyonát csökkentő, a megajándékozott vagyonát növelő olyan ingyenes juttatás, amelyet a megajándékozott elfogadott.

teljesítés fogalma:

Nem más, mint szolgáltatása annak, ami a kötelem szerint jár