gázok hőtágulása

egyensúlyi állapot

ha adott mennyiségű és térfogatú gáz belsejében mindenhol ugyanakkora a nyomás és a hőmérséklet van

állapothatározók

tömege (m: g, kg) hőmérséklete (T: K, °C) térfogata (V: m3, dm3, cm3, l) nyomása (p: pa, atm, bar)

ideális gáz

azt az idealizált (valóságan nem létező) gázt,melynek hőtágulási tényezője β=1/273 1/ °C

valódi gázok

amelyek hőtágulásánál a β értéke megközelíti az 1/273 1/°C , ideális gáznak tekintjük

Kelvin-skála

abszolút hőmérsékleti skála, beosztása megegyezik a °C skála beosztásával. K= °C+273 0°C=273 K zéruspont: -273°C vagy 0 K

Gay-Lussac 1. törvénye

az adott tömegű ideális gáz állandó nyomáson történő állapotváltozásakor a gáz térfogata egyenesen arányos az abszolút hőmérsékletével.

egyenlet

V0/T0 = V1/T1 m és p állandó

valódi gázok ideális gázként

a valódi gázok annál inkább ideális gázként viselkednek, minél kisebb a sűrűségük és minél magasabb a hőmérsékletük. ideális gázoknak tekinthető (szobahőmérsékleten T=18C) a hidrogén-, hélium-, az oxigén- és nitrogéngázok

valódi gázok -100c alatt

alacsony (-100c) hőmérsékleten a valódi gázok cseppfolyósodnak, ekkor megszűnnek gázként viselkedni. További hőmérséklet- csökkenés esetén térfogatváltozásuk nem felel meg az ideális gázokra vonatkozó grafikonnak, így V-T diagrammon ábrázolva a T tengelyt nem metszik