Talajvédelem

A talajvédelem, az erózió és a defláció fogalma! Az eróziót és a deflációt kiváltó és befolyásoló tényezőket! Az erózió és a defláció elleni védekezés lehetőségei!

Talajvédelem

A talajvédelem, az erózió és a defláció fogalma! Az eróziót és a deflációt kiváltó és befolyásoló tényezőket! Az erózió és a defláció elleni védekezés lehetőségei!

Talajvédelem fogalma

A talajt érő kedvezőtlen tényezők csökkentése

Erózió

Erózió – a víz talajromboló hatása, amely lejtő területeken a talaj, növényzet, tápanyag elhordásában jelentkezik. Az erózió formái: felületi, barázdás, árkos, vízmosásos.

Eróziót kiváltó tényezők

● Csapadék - Lejtő

Befolyásoló tényezők:

● Talaj nedvessége,talaj vízgazdálkodása, talaj szerkezete, növény borítottság.

Talaj erózió elleni védekezések, eljárások:

● Állandó növény borítottság (legelő gazdálkodás, erdőgazdálkodás a fasorok szintvonallal párhuzamosan legyenek kialakítva, a fasorok közt köztes növények telepítése.).

● Szintvonalas talaj-előkészítés (minél tovább maradjon tarlón, szántáskor a barázda szeletet felfelé dobjuk, szántás elmunkálást nem végzünk)

● Műszaki megoldások (sáncolás, övárok létesítés, teraszos kiképzés).

:

Defláció

szél által okozott kár, a talajszemcséket, tápanyagot, vetőmagot elfújja, homokverést okoz. Kiváltó tényező: szél (ereje, örvénylése, szélnek kitett terület hossza).

Befolyásoló tényező: a talaj összetétele, nedvessége, szerkezete.

Védekezési módok: Növénytermesztés szélirányra merőlegesen, általában növénytakarás.

Műszaki teendők: mezővédő erdősávokat kell kialakítani a területet uraló szélirányra merőlegesen. Az erdősávok közötti távolság 500 – 600 m és legalább három soros. Erősen kitett területeken ez a távolság 200 – 300 m

Talajjavítás

:A talaj termékenységét csökkentő vagy gátló talaj tulajdonságok megszüntetése.

káros talaj tulajdonságok:

Savanyú kémhatás, Szikesség, Túlzottan nagy agyag tartalom, Nagy vízhatás (láposodás, mocsarasodás).

● Nagy homok tartalom (kolloid szegénység), Felszín közeli tömör képződmény (alapkőzet, mészkőlap stb.).

A káros tényezők megszüntetésének módjai:

Fizikai

KémiaiBiológiai

Fizikai talajjavítási módszerek:

Altalajlazítás: a felszín alatti tömörödött réteg feltörése.

Talajcsövezés: Talaj meliorizáció (drén csövezés).

Lecsapolás: Vízelvezetés.

Mélyforgatás: Glejes talajok felszínre hozása.

Homokrónázás: A deflációs formák elegyengetése.

Részleges homokjavítás: Homok talajok altalaj trágyázása (80 – 100 T/ha szerves trágya mélyen alászántva.

Kémiai talajjavítási módszerek

Savanyú kémhatás: csökkentésére mésztrágyázás. A folyamat során pótoljuk a Ca – ot ezáltal elősegítjük a kalcium –humátok képződését.

Anyagai: Lápi mész, mészkőpor, cukorgyári mésziszap. 5 – 20 T/ha adag kijuttatása után leszántjuk.

Lúgos kémhatás: a lúgos szikes talajok javítására a gipszezést alkalmazzuk a kalcium – szulfát savanyúan hidrolizál. Módszere a lignit poros javítás.

Biológiai talajjavítási módszerek:

Módszere a zöldtrágyázás, mely lényege, hogy a termesztett növényt a legnagyobb zöldtömegben alászántjuk.

Előnyei:

● A növény borítottság csökkenti a deflációt és az eróziót.

● A növények gyökerei sűrűn behálózzák a feltalajt, javul a vízgazdálkodás.

● Alászántva szerves anyagban gazdagítja a talajt.

● A kötött talajt lazábbá, a lazát kötöttebbé teszi a szerves anyag miatt.

● Ez a szerves anyag, pótlás környezet és költségkímélő

Homoktalajok javítása (Egerszegi-féle réteges, Westsik-féle biológiai javítás, szalmázás)

homoktalajok termőképessége gyenge - Nincs aprómorzsás talajszerkezet - Rossz a víztartó képessége

• A szerves anyagok gyorsan bomlanak, ki is mosódnak - A szél könnyen hordja a homokot

A talajjavítás feladata: a futóhomok megkötése, a kedvező talajszerkezet kialakítása, a jó víz- és tápanyag gazdálkodás

elősegítése.

Savanyú szikes talajok javításának módja, javítóanyagok

k

• A szikes talaj kolloidjain Na kötődik meg

• Szárazon kőkemény, repedezett

• Esős időben szétfolyó

• Vízgazdálkodásuk rossz

• Tápanyagforgalmuk kedvezőtlen