Kvantitatív kutatás

Kérdőíves megkérdezés fogalma

• Primer adatokat gyűjtünk a célcsoport ismereteire, attitűdjeire, preferenciáira és/vagy vásárlói magatartására vonatkozó kérdések segítségével

• nagyszámú válaszadó, előre megtervezett kérdőív

• online, személes, telefonos, postai

Kérdőív összeállítása és a szerkesztés folyamata

• felmérni kívánt témákat gyűjtünk össze

• kérdések sorrendje

• próbakérdezés

• kérdőív hossza, figyelem 40-50 perc

Sorrendiség a kérdőívben

• általánostól a konkrét kérdések felé

• ismeret - használat - beállítódás, attitűd - statisztika

• szűrőkérdőív

Kérdéstípusok

• nyitott

• zárt

Kérdőívszerkesztés szabályai

• - legáltalánosabb résszel kezdjük

• bevezetés meghatározza az interjú további menetét

• lágy átvezetés egyik témakörből a másikba

• kijelentések és állítások logikus sorrendje

• legkényelmesebb kérdések a lezáró-összefoglaló rászban

• személyes adatok a kérdőív végén (kivéve szűrő)

Kérdések sorrendje

• kutatás bemutatása

• kutatási téma

• szocio-demográfiai adatok

• azonosító adatok

Nyitott kérdés

A válaszadó szabadon fejezheti ki véleményét. Kódolás szükséges, ezért időigényes és drága a feldolgozása

Zárt kérdés

• Előre megadott válaszlehetőségek közül választhatnak a válaszadók

• Típusok:

  • Alternatív kérdés

  • Szelektív kérdés

  • Skálakérdések

Kérdések megfogalmazása

• Kerüljük a befolyásoló kérdéseket

• Egyszerű s pontos utasítások

• általánosítás és a becslések kerülése

• hétköznapi, egyértelmű szavak

• kettőzött állítások kerülése

Mérés

Számok vagy szimbólumok vizsgálati egységek jellemzőihez történő, előre meghatározott szabályok szerinti hozzárendelés

Skálák

• Nominális / névleges

• Ordinális / sorrendi

• Interval

• Arány

Nominális skála jellemzői

• Alap összehasonlítás: azonosítás

• Leíró statisztikai módszerek: százalék, módusz

• Példa: férfi / nő

Ordinális skála jellemzői

• Alap összehasonlítás: sorrend

• Leíró statisztikai módszerek: percentilis, medián

• Példa: márkapreferencia

Interval skála jellemzői

• Alap összehasonlítás: Intervallum összehasonlíthatóság

• Leíró statisztikai módszerek:átlag, terjedelem, szórás

• Példa: attitűd, vélemény

Arány skála jellemzői

• Alap összehasonlítás: fix nullpont

• Leíró statisztikai módszerek: mértani átlag, harmonikus átlag

• Példa: kor, jövedelem

Nominális skála fogalma

olyan skála, ahol az értékek vizsgálati egységek csoportosítása, azonosítását szolgáló címkék. Az értékek és a vizsgálati egységek egyértelműen megfeleltethetőek egymásnak

Ordinális skála fogalma

Olyan rangsoroló skála, amelyeket a vizsgálati egységekhez rendelt számok jelzik valamely tulajdonság meglétének mértékét. Így az is megállapítható, hogy egy vizsgálat egység kisebb, vagy nagyobb mért.

Intervallum skála fogalma

Olyan skála, amelynek értékei vizsgálati egységek értékelésére szolgálnak. A skálapontok közötti távolságok egyenlőek, és kifejezik a mért tulajdonságban lévő különbségeket.

Arányskéla fogalma

A legmagasabb rendű skála, amely rendelkezik nullponttal, a vizsgálati egységeket össze lehet hasonlítani, csoportosítani, különbségeket, arányokat számítani.

Összehasonlító skálák jellemzői

• stimulusok közvetlen összehasonlítása

• relatív módon kell értelmezni

• ordinális vagy rangsorolási tulajdonságokkal rendelkeznek

Nem-összehasonlító skálák jellemzői

• többi elemtől függetlenül van értékelve

• intervallum vagy arányskálán mértnek feltételezzük

Skálaképzési technikák

• összehasonlító skálák

• nem-összehasonlító skálák

Összehasonl<tó skálák

• páros

• rangsor

• konstans összegű

• Q-sort és egyéb

Nem-összehasonlító skálák

• folytonos értékelőskálák

• Diszkrét értékelő-skálák

  • Likert

  • Szematikus Differenciái

  • Stapel

Terepmunka folyamata

1. terepkutatók kiválasztása

2. terepkutatók képzése

3. terepkutatók felügyelete, ellenőrzés

4. terepkutatók munkájának jóváhagyása

5. terepkutatók értékelése

adatelőkészítés, feldolgozás lépései

• Kérdőív átnézése

• Ellenőrzés

• Kódolás

• Adatbevitel

• Adattisztítás

• Statisztikai kiigazítás

• Adatelemzési terv

Adatok elemzése

• Leíró statisztika módszereivel

• Többváltozós elemzések segítségével

Elemzés - Leíró statisztikai módszerek

• gyakoriság eloszlás

• Kereszttábla X² statisztika

• Helyzetmutatók

  • átlag

  • módusz

  • medián

• Szóródási mutatószámok

  • terjedelem

  • variancia

  • szórás

Adatok elemzésének tipikus részei

1. minta jellemzése

2. alapgyakoriság a kérdőív minden kérdésére

3. leíró statisztikai elemzések

4. kereszttáblák kiválasztott változókra

5. következtetések, insight-ok levonása

Következtetések, insight-ok bemutatása

1. Mindig a kutatási kérdéseket megválaszolása a cél

2. Az elméleti háttérrel való összehasonlítás

3. kutatás korlátai

4. További kutatási irányok

Kutatási jelentés felépítése

• cím

• tartalomjegyzés

• vezetői összefoglaló

• problémameghatározás

• kutatási módszertan

• adatelemzés

• eredmények

• korlátok

• következtetések és ajánlások

• mellékletek