kutatásmódszertan

Kritikus gondolkodás

A képesség, hogy kritikus módon értékeljük a kutatásokat és állításokat.

Megerősítési torzítás

A tendencia arra, hogy a saját hiedelmeinket támogató információkat keressünk.

Lehorgonyzási heurisztika

Az első információ túlbecsülése a becslések során.

Post-hoc oktulajdonítás

„utána történt, tehát ez okozta” – okság feltételezése pusztán időrendiség alapján.

Attribúciós hiba

Mások viselkedését személyiségük alapján magyarázzuk, a sajátunkat viszont szituációval.

Objektivitás

a megfigyelés/értékelés a lehető legkevésbé függjön a kutató személyétől; mások számára ellenőrizhető

Replikáció

a vizsgálat megismétlése (ugyanazzal a módszerrel) hasonló eredménnyel.

Introspekció

A tudatos cselekvések belső megfigyelése.

Determinizmus

Az elmélet, hogy pszichológiai eseményeknek okai vannak.

Statisztikai determinizmus

Az események előrejelzésének fokozott valószínűsége.

Multikauzalitás

A jelenségek több okból való előfordulásának elmélete.

Barnum-effektus

A tendencia, hogy az általános személyiségleírásokat saját életünkre érvényesnek ítéljük.

Környezet tényezők

A külső hatások, amelyek befolyásolják a pszichológiai jellemzők fejlődését.

Hétköznapi vs tudományos ismeretszerzés – mi a különbség?

Hétköznapi: tapasztalat, intuíció, hallomás (nem ellenőrzött). Tudományos: módszeres, ellenőrizhető, replikálható bizonyíték.

Megfigyelési torzitás

a megfigyelő elvárásai/előzetes hiedelmei befolyásolják, mit vesz észre és hogyan kódolja.

Kutatás etikai kérdései

Az etikai megfontolások, amelyek irányítják a tudományos kutatások lefolytatását.

Szokványos tudás

Az általánosan elfogadott, de gyakran pontatlan ismeretek.

Pszichológiai jellemzők fejlődése

A belső és külső tényezők hatása a pszichológiai tulajdonságok alakulására.

valódi kísérlet

Manipuláció + véletlen besorolás

Kvázi-kísérlet vs kvázi-kontrollált

kvázi kísérlet: van manipuláció, de nincs véletlen besorolás, hasonlít a kísérletre, de nem teljesíti az összes feltételt.

kvázi- kontrollált: részben kézben tartott körülmények, de nem teljes kontroll.”

Placebo hatás

javulás/hatás a kezelésbe vetett hit miatt akkor is, ha nincs aktív hatóanyag.

Reaktivitás hatása

A résztvevők viselkedése megváltozik attól, hogy tudják, hogy megfigyelik őket.

Kontrollált megfigyelés

Ellenőrzött környezetben végzett megfigyelés, például laboratóriumban.

Természetes megfigyelés

A megfigyelt személy saját környezetében történik, beavatkozás nélküli megfigyelés.

alanyi változó

résztvevőhöz kötött jellemző (pl: nem, életkor, személyiség, intelligencia, iskolai végzettség), nem manipulálható.

Mesterséges környezet

Olyan kutatási környezet, amely nem tükrözi a valós életet.

Korrelációs vizsgálat

Annak vizsgálata, hogy két változó milyen mértékben kapcsolódik egymáshoz.

Megfigyeléses vizsgálat

Olyan kutatási módszer, amelyben a kutató nem manipulálja a változókat.

Résztevő megfigyelés

A kutató aktívan részt vesz a megfigyelésben.

Nem-résztevő megfigyelés

A kutató távolról, beavatkozás nélkül figyel.

Strukturált megfigyelés

előre rögzített kategóriák és szabályok alapján figyeljük és rögzítjük a viselkedést.

Szükségletek és követelmények

A kísérletezési keretei, amelyek a résztvevők elvárásokat alakítanak ki.

Harmadik változó problémája

mind a független, mind a függő változót befolyásolja, és hamis kapcsolat látszatát keltheti közöttük.

„X hat Y-ra” de valójában: egy Z (harmadik változó) hat mindkettőre.

Keresztmetszeti kutatások

Egy időpontban mér változókat egy mintán/csoportokon.

Longitudinális kutatás

ugyanazokat a résztvevőket több időpontban méri, változást követ.

Élmény-/eseménymintavételezés

a résztvevők valós időben, a mindennapokban többször jelentenek állapotokról/élményekről (pl. telefonos jelzésekre).

Kvalitatív kutatás

• Szöveges adatokkal dolgozik.

• Célja a jelenségek mély megértése és értelmezése.

• Rugalmas, nem lineáris folyamat.

• Kis mintát használ.

• Módszerek: interjú, megfigyelés, tematikus elemzés.

Általánosítás problémája

A kutatási eredmények kiterjesztése más populációkra.

Reliabilitás

A mérés megbízhatósága/konzisztenciája (mennyire ad stabil, ismételhető eredményt).

Validitás típusai – mit jelentenek?

✔ Tartalmi = A teszt minden fontos részét méri?

✔ Konstruktum = Tényleg azt a belső tulajdonságot méri, amit szeretnénk?
• Konvergens = hasonló tesztekkel együtt jár
• Divergens = nem keveri más dolgokkal

✔ Kritériumvaliditás = külső valós mércéhez hasonlítjuk
• Prediktív = előre jelez
• Konkurrens = egy időben egyezik

Belső megbízhatóság

A mérőeszköz tételeinek konzisztenciája.

Cronbach-alfa

Belső konzisztenciát mér, ~0,7 alatt inkább gyenge; ~0,7+ elfogadható; ~0,8+ jó; 0,95+ túl sok átfedés/ismétlődő tételek jele

pl:Van egy 10 kérdéses szorongás kérdőív.

Ha: aki magas pontot ér el az egyik kérdésen, általában a többin is magas pontot ér el

👉 akkor magas a Cronbach-alfa → jó belső konzisztencia.

Spearman-Brown formula

Valódi tételfelezéses belső megbízhatóság becslése

pl: Megkóstolsz fél szelet tortát, és eldöntöd, mennyire jó a torta = de a fél szelet nem ad teljes képet.

Tételfelezéses eljárás

A tételfelezéses eljárás a teszt két felének korrelációját méri (a Spearman–Brown formula pedig ezt korrigálja a teljes teszt reliabilitásának becslésére.)

Páros-páratlan felezés

A tételfelezéses eljárás egyik módja, amikor a teszt páros és páratlan tételeit külön pontozzuk, majd a két fél pontszámának korrelációjából becsüljük a belső konzisztenciát.

Időbeli megbízhatóság (teszt–reteszt)

Ugyanaz a mérés mennyire ad hasonló eredményt különböző időpontokban.

Látszatérvényesség

első ránézésre úgy tűnik-e, hogy a teszt azt méri, amit mond.

Egyidejű validitás vs prediktív különbség

• Egyidejű validitás:
  A teszt pontszáma mennyire függ össze egy külső kritériummal, amelyet ugyanabban az időben mérünk.

• Prediktív validitás:
  A teszt pontszáma mennyire képes előre jelezni egy külső kritériumot, amelyet később (a jövőben) mérünk.

Heterogén skála / multidimenzionalitás

ha egy skála több különböző konstruktumot mér, a belső konzisztencia (pl. alfa) alacsonyabb lehet.

Item-totál korreláció

Megmutatja, hogy egy kérdés (item) mennyire jár együtt a teljes teszt pontszámával; azt jelzi, mennyire illeszkedik a kérdés a tesztbe.

Alacsony item-totál korreláció

Inkonzisztens tétel, amely esetleg más pszichológiai konstruktumot mér.

Összesített mérés

A megértés, hogy a mérőeszköz mennyire következetesen méri az adott pszichológiai konstruktumot.

Magas megbízhatóság vs Alacsony megbízhatóság

• Magas megbízhatóság = a mérés kevés hibával, következetesen ad hasonló eredményt (stabil/konzisztens).

• Alacsony megbízhatóság = sok a mérési hiba, az eredmények ingadoznak (nem stabil/nem konzisztens).

Trianguláció

több módszer/forrás/kutató/elméleti nézőpont összevetése a hitelesség növelésére.

Megbízhatóság index

A belső megbízhatóság mértékét kifejező számérték.

Szisztematikus hiba

Olyan hiba, ami egy mérés során folyamatosan fennáll.

Kísérleti elrendezés

manipuláció + kontroll + (ideálisan) random besorolás

Kísérleti csoport vs kontroll csoport

✔ Kísérleti csoport → Megkapja a beavatkozást / manipulációt.
→ Itt várjuk a hatást.

✔ Kontrollcsoport → Nem kapja meg a beavatkozást (vagy placebót).
→ Összehasonlítási alap.

Összetartozó elrendezés

ugyanazokat a személyeket mérjük több feltételben, és az eredményeiket egymáshoz hasonlítjuk.

Független elrendezés

Olyan kísérlet, ahol különböző résztvevők különböző feltételekben vesznek részt.

Véletlenszerű besorolás

A résztvevők véletlenszerű elhelyezése a kísérleti vagy kontroll csoportokba.

Függő változó

Amit mérünk kimenetként; a független változó hatását tükrözi (következmény).

Függő csoportok vs független csoportok – mi a különbség?

✔ Függő csoportok (összetartozó / within-subjects)
→ Ugyanazok a személyek szerepelnek több feltételben
VAGY párosított személyek vannak.
→ Az egyik mérés eredménye összefügg a másikkal.
📌 Példa: ugyanazokat a diákokat mérjük teszt előtt és után.

✔ Független csoportok (between-subjects)
→ A csoportokban különböző személyek vannak.
→ Az egyik csoport eredménye nem függ a másiktól.
📌 Példa: egyik osztály zenével tanul, másik osztály csendben.

Egységesített (standardizált) eljárás

minden résztvevő pontosan ugyanazokat a körülményeket, instrukciókat és mérési feltételeket kapja.

Alternatív magyarázatok

Olyan magyarázatok, amelyek megkérdőjelezhetik a kísérlet eredményeit.

Kognitív torzítás

Olyan hiba a döntéshozatalban, amely a helyzet észleléséből adódik.

Veszteségkeretezés vs nyereségkeretezés

A nyereség–veszteség keretezés azt jelenti, hogy ugyanaz az információ más döntést vált ki attól függően, hogy nyereségként vagy veszteségként van megfogalmazva. pl: „Ha nem oltatod be magad, 10% eséllyel megbetegszel.”, „Ha beoltatod magad, 90% eséllyel egészséges maradsz.”

Többszintű kísérlet

Olyan kísérlet, amely több független változó szinttel rendelkezik.

Pre-teszt

Egy előzetes mérés a kísérleti manipuláció előtt, amely összehasonlítások alapját képezi.

Post-teszt

Mérés, amely a kísérleti manipuláció utáni hatásokat vizsgálja.

Sorrend hatás

a résztvevő teljesítményét befolyásolja az, hogy milyen sorrendben kapja a feltételeket vagy feladatokat. (pl. gyakorlás, fáradás).

Párosítás/illesztés

külön csoportok résztvevőit hasonló jellemzők alapján párokba rendezzük a különbségek csökkentésére.

Zavaró változó

nem kontrollált tényező, ami torzít.

pl: Kísérletben az egyik csoport fáradtabb → torzítja az eredményt.

Kísérleti manipuláció

A független változó kontrollált változtatása a kísérlet során.

összetett faktoriális kísérlet

Több független változó van, és vizsgálható az interakció (kölcsönhatás) is.

Interakciós hatás

A független változók kölcsönhatása, amely befolyásolja a függő változót.

Kisérleti elrendezés hátrányai

Etikátlan kísérletek és a mesterséges körülmények miatt keletkező problémák.

Standardizáció

Az eljárások egységesítése a kísérlet során.

Helyteszt

Az elő- és utóteszt, amely megméri a beavatkozás hatását.

Szisztematikus torzítás

A résztvevők elhelyezésének olyan hibája, amely befolyásolhatja az eredményeket.

Kísérletvezető hatása

A kutató elvárásai és viselkedése befolyásolhatja az eredményeket.

Online kísérletek

Olyan kísérletek, amelyeket interneten végeznek, gyakran nehézségekkel küzdve.

Kísérletvezetési variabilitás

A kísérletvezető személyének változása, ami hatással lehet az eredményekre.

Kisérleti eljárás

A kutatás struktúrája a kísérlet végrehajtására.

Cél - viselkedés változás

a beavatkozás célja az emberek viselkedésének megváltoztatása.

Kölcsönhatások feltérképezése

A különböző független változók hatásának vizsgálata a függő változókra.

Elemzési lépések

A kutatás statisztikai elemzése az eredmények kiértékelésére.

Teoretikus keretezés

Az elméleti háttér, amely a kutatás célját és alapjait képezi.

Módszerfejlesztés

A kutatási módszerek fejlesztése és optimalizálása.

Disszertáció

Hosszabb tudományos anyag, amely kutatás eredményeit tartalmazza.

Absztrakt

Rövid összefoglaló a tanulmány főbb aspektusairól.

Függelék

Kiegészítő információkat tartalmazó szöveg, amely nem terheli meg a főszöveget.

Etikai megfontolások

Olyan kérdések, amelyek a kutatás során felelősségteljes magatartást igényelnek.

Operacionalizálás

A változók mérésének pontos megfogalmazása.

Leíró statisztikák

Az adatokat alapvető jellemzőik szerint összegző statisztikai eszközök.

Következtetési statisztikák

Olyan statisztikai elemzések, amelyek a mintákból vonnak le következtetéseket.

Szignifikancia szint

A statisztikai tesztekben jellemzett valószínűségi határ.

Licenc

A kutatás során használt etikai irányelvek betartása.

Ellenőrizhetőség

Az érvek és állítások tudományos forrásokkal való alátámasztása.

Alternatív források

Más kutatások, amelyek a vizsgált témába tartoznak.