Mítoszok, mitológia, antikvitás irodalma (ismétlés - 9/ I. félév)

Definíciók, fogalmak

Mítosz

Olyan történet, amely az istenek, emberek és a világ eredetét, történelmét, illetve természetfölötti erőkkel kapcsolatos eseményeket mesél el.

Mitológia

A mítoszok rendszerezett halmaza, egy adott kultúra világképét és hitrendszerét tükrözi.

Eredetmítosz

A világ és az ember teremtésével kapcsolatos mítoszok.

Archaikus világ(kép)

Az ókori ember szemlélete, amelyben a természet, istenek és emberek elválaszthatatlan egységben léteztek.

Archetípus

Olyan ősi, egyetemes motívumok vagy szereplők, amelyek visszatérőek különböző kultúrák mítoszaiban.

Sámánizmus

Vallási gyakorlat, melyben a sámán közvetít az emberek és a természetfeletti világ között.

Táltos

A magyar hagyományban a sámán szerepéhez hasonló alak.

Világfa

Mitikus szimbólum, amely a világ különböző szintjeit (föld, ég, alvilág) köti össze.

Eposz

Hosszú terjedelmű elbeszélő költemény, amely hősök tetteit, isteni beavatkozásokat mesél el.

Eposzi kellékek

Propozíció, Invokáció, In medias res, Enumeráció, Deus ex machina

Időmértékes verselés

A görög líra jellemző versformái, mint a hexameter, pentameter, disztichon.

Anakreón, Szapphó

Az érzelmi líra képviselői, akik személyes hangvételű költeményeket írtak.

Tragédia és komédia

A görög színházi műfajok, Szophoklész és Arisztophanész művei.

A drámai szerkezet

Expozíció, konfliktus, tetőpont, megoldás.

Imitáció

A görög irodalom utánzása a római irodalomban.

Horatiusi alapelvek

Arany középút / mértékletesség, Élj a mának

Ars poetica

A költészet művészete, Horatius elméleti műve a költészetről.