Jáb. II. fejezet definíciók

A jogalkotásról szóló törvény

A jogalkotásról szóló törvény

2010. évi CXXX. törvény - Jat.

A jogforrások felosztása Peschka Vilmos szerint

• Materiális jogforrás

• Formális jogforrás

  • Belső jogforrás

  • Külső jogforrás

Materiális jogforrás

amelyekből a jog ered, a tárgyi jog által elismert és szabályozott alanyi jogokat és kötelezettségeket keletkeztetik

Formális jogforrás

amelyekből a jog tartalmának érvényessége származik, vagyis amelyekből a jogok és kötelezettségek jogi jellege ered

Törvények vizsgálata materiális-formális jogforrás szempontjából

1. Materiális értelemben vett törvény - normatív rendelkezést tartalmazó Kormányrendelet

2. Formális és materiális értelemben vett törvény - Ptk.

3. Formális értelemben vett törvény - Kvtv.

Belső jogforrás

azok a személyek, szervek, aki, illetve amelyek jogot alkothatnak – parlament, kormány, miniszter

Külső jogforrás

azon formák, amelyekben a jog mint a tartalom megjelenik – törvény, rendelet

Jogelméleti értelemben minden olyan tényező jogforrásnak tekinthető, amely az adott jogrendszerben

FAKTUÁLISAN ÉRVÉNYESÜL és amelyek követését a JOGI NORMÁK KIKÉNYSZERÍTÉSÉRE JOGOSULT ÁLLAMI SZERVEK, főként bíróságok, TÉNYLEGESEN ELVÁRJÁK, illetve annak NEGLIGÁLÁSÁT, MEGSZEGÉSÉT SZANKCIONÁLJÁK

A hatályos magyar jogforrási rendszer jogforrás-típusai

1. Alaptörvény

2. jogszabályok

3. Közjogi szervezetszabályozó eszközök

4. “Egyéb jogi eszközök“

5. De facto - tényleges - jogforrások

Az alkotmány fogalma formális értelemben

az a jogszabály, illetve az ebben szabályozott konkrét jogi norma vagy normák, amelyeket az alkotmányozó hatalom az alkotmány vagy alkotmányos norma elnevezéssel illetett és amelyek a jogi normarendszer csúcsán helyezkednek el, így velük bármely már jogszabály, illetve abban foglalt jogi norma nem lehet ellentétes

Az alkotmány fogalma materiális értelemben

az alkotmányon  - alkotmánytörvény/ek/en -  kívül beletartozik mindazon jogszabály és az ezek által tartalmazott jogi norma, amely a formális alkotmányban található jogintézmények legfontosabb aspektusainak az ottaninál részletesebb szabályozását tartalmazza

Kartális alkotmány

különleges szabályok szerint, előzetesen erre meghatározott speciális eljárásban fogadtak el, és amelyet módosítani vagy hatályon kívül helyezni is csak így lehet

Történeti alkotmány

nincs kifejezetten megnevezett egy vagy több alkotmánytörvényük, helyette az alkotmányos normák több, tárgyánál fogva kiemelt jelentőségű törvény, továbbá írott formában nem létező alkotmányos szokás, konvenció tartalmaz - UK

Az alkotmányosság fogalma, szűk értelemben

az alkotmányban található szabályok érvényesülnek, azokat az állam szervei, beleértve magát és a törvényhozót és a többi jogalkotót is, betartják és betartatják

Az alkotmányosság fogalma tág értelemben

a szűk értelmen túl az alkotmányos értékeknek is érvényesülniük kell

1. demokrácia, népszuverenitás

2. jogállamiság

3. az emberi jogok érvényesülése

4. jogegyenlőség

5. hatalommegosztás

Az alkotmányok tartalmi elemei

·       államforma

·       államszervezeti rész, politikai alkotmány

·       alapjogi rész

·       alapelvek

·       állami szimbólumok

·       különleges jogrend fajtái

Az Alkotmány története

·       történeti alkotmány több száz éven keresztül

·       sarkalatos törvények – leges cardinales, speciális törvényfajták

·       leges funadamentalis – alaptörvények, hasonló a leges cardinaleshez

·       1949. évi XX. törvény – első kartális alkotmány, sztálini alkotmány

o   1989. évi XXXI. törvény módosította

Az Alaptörvény története

o   2010. dec. 20.: javaslat közzététele

o   2011. márc. 9.: határozatot fogad el az Országgyűlés

o   2011. márc. 14.: módosítójavaslat

o   2011. ápr. 18.: elfogadása

o   2011. ápr. 25.: aláírás

o   2012. 01. 01. hatályba lép

Az Alaptörvény jellemzői

·       alkotmány

·       kartális alkotmány

·       semmilyen más jogforrás nem lehet ellentétes

·       rendelkezéseinek érvényesülését az AB biztosítja, az alkotmányellenes jogszabályokat megsemmisíti

·       nem originárius, az 1949. évi XX. törvényből származik

·       címzettjei csak kivételesen a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

·       alapvető állampolgári és alanyi jogokat tartalmaz

·       Módosítása

o   az Alaptörvény jogforrási szintjén áll

o   beépül a szövegébe

o   elfogadásához és módosításához is az összes képviselő 2/3-a kell – nagykétharmad

o   nem törvény, nem jogszabály

o   sui generis jogforrás, minden más formális jogforrás felett áll

Alkotmánymódosítás - Ráépülő elmélet, régi

A módosítással ugyanis a jogalkotó nem új jogszabályt alkot, hanem világosan úgy rendelkezik, hogy egy bizonyos rendelkezés helyére új rendelkezés “lép”. A “lépés” hatálytalanítása szükségszerűen “visszalépést” kell, hogy jelentsen, azaz a módosító törvény hatályának megszüntetése - különösen ex tunc hatályú megszüntetése - a “helyébe lép” parancsot vonja ki a jogszabályok rendszeréből. Helyesebb volt a korábbi elv, amely ilyenkor a módosított rendelkezés hatályát eltávolította (X+Y-Y=X követeli a formális logika, míg az Alkotmánybíróság döntése folytán az X+Y-Y=? helyzet állt elő)

Alkotmánymódosítás - Beépülő elmélet, 2010 óta

• Ha egy jogszabályi rendelkezést egy későbbi jogszabályi rendelkezés módosít, a módosítás beépül a módosított jogszabályi rendszer szövegébe, annak - esetleges módosításáig - részévé válik. (Ezért is veszti el normatartalmát a módosító rendelkezés, hiszen “betöltötte rendeltetését”, végrehajtottá vált.) Ennek megfelelően a törvény kimondja, hogy a módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy automatikus dereguláció által történő hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát, a már módosított jogszabályi rendelkezés újra “nem éledhet fel”. A fenti elvhez hasonlóan kezelendő hatályvesztést kimondó jogszabály(i rendelkezés) is. Egy jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy automatikus dereguláció útján történt hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogi rendelkezés újbóli hatálybalépését, “felemelkedését”

Automatikus dereguláció

• Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata, amelyben a testület megerősítette azt a jogalkotási elvet, amely szerint a végrehajtott módosító hatályon kívül helyező rendelkezések hatályban tartása felesleges, mert az alaprendelkezésbe beépült rendelkezések miatt ezek a továbbiakban joghatást már nem váltanak ki.

A jogszabályok és egymáshoz való viszonyuk

Jogszabály

• törvény

• rendelet

  • Autonóm - önálló

  • Derivatív - végrehajtási

A jogszabály

természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok mindennapi életviszonyait szabályozó jogforrás

A törvény

a társadalom életére lényeges kihatással levő, illetve a jogalanyokat megillető vagy terhelő jogok és kötelezettségek lényegét, azok garanciáit és korlátozásuk feltételeit érintő szabályok

A rendelet

a jogforrási hierarchiában a törvény alatt elhelyezkedő jogforrástípus, egyrészt a törvények által szabályozott életviszonyok részletszabályait, illetve a törvényben biztosított jogok és kötelezettségek érvényesítésének konkrét eljárási szabályait tartalmazzák, másrészt a kevésbé lényeges életviszonyokra vonatkozó elsődleges rendelkezéseket tartalmaznak.

Autonóm, eredeti, önálló rendelet

önálló jogalkotói hatásköreben megalkotott rendelt

·       felhatalmazás közvetlenül az Alaptörvényen alapul

·       miniszterelnök, Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal, Magyar Energia- és Közműszabályozás Hivatal, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Országos Atomenergia Hivatal

Derivatív, származékos, végrehajtási rendelet

végrehajtási hatáskörben megalkotott rendelet

·       egyszerű jogszabály felhatalmazásán alapul

o   Secundum legem – a meghatározott korlátok között mozog

o   Praeter legem – fel nem jogosított területen is alkot jogot

o   Contra legem – felhatalmazással ellentétes joganyag kerül megalkotásra, jogellenes

Törvények felosztása tartalom szerint

Formális - nem tartalmaz normatív rendelkezést

Materiális - tartalmaz normatív rendelkezést

Törvények felosztása tárgykörök szerint

·       kötelező törvényhozási tárgykörök – Alaptörvényben nevesített tárgykörök, minden olyan tárgykör, amit korábban már törvényben szabályoztak

·       fakultatív törvényhozási tárgykörök – minden más, amit az Országgyűlés szabályozni kíván

Kötelező törvényhozási tárgykörök

• kötelező törvényhozási tárgykör - Alaptörvényben nevesített törvényhozási tárgykörök - függetlenül attól , hogy azok sarkalatos vagy feles törvényben alkották-e meg, ill. minden olyan tárgykör, amelyet korábban már törvény szabályozott

Fakultatív törvényhozási tárgykörök

• fakultatív törvényhozási tárgykör - mindent amit az Országgyűlés törvényben kíván szabályozni. Ez azt is jelenti, hogy a törvényi szint a rendeletek felé nyitott; az Országgyűlés a szabályozási tárgy szabályozását a jogforrási hierarchia alacsonyabb szinten álló jogforrások kibocsátására jogosult szervektől - amennyiben azt maga az Alaptörvény nem tiltja meg - bármikor magához vonhatja, és a korábban rendeletben, pl. kormányrendeletben v. miniszteri rendeletben szabályozott tárgykörben törvényi szintű szabályokat alkothat

  • a törvényhozástól ered a törvény, a megbízott személyében bármikor változtathat

Törvények felosztása szavazati arány szerint

·       Nagykétharmados törvények

·       Kiskétharmados - Sarkalatos törvények

·       Egyszerű törvény – feles

Nagykétharmados törvények

az európai uniós szerződések törvényi kihirdetéséhez - kötelező hatályának elismerésére történő felhatalmazás adásához - az összes képviselő ⅔-ának szavazata szükséges

Kiskétharmados - Sarkalatos törvények

az Alaptörvényben tételesen felsorolt egyes szabályozási tárgyak megalkotásához a határozatképes számban jelenlévő országgyűlési képviselő ⅔-ának szavazata szükséges

Egyszerű törvény – feles

minden olyan törvény, amely elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő országgyűlési képviselők felének szavazata szükséges

Van alá-fölé rendeltségi viszony a törvények között?

Nincs, a törvények közötti nem érvényesül a jogforrási hierarchia

Törvényerejű rendelet

• a törvénnyel egy szinten áll

• 1989. okt. 23. óta nem alkotható

• nemzetközi egyezmény kihirdetéséről rendelkezett

Rendeletek közötti hierarchia

• Törvény és törvényerejű rendelet

• Kormányrendelet, MNB rendelet

• Miniszterelnök és miniszter rendelete

• ÖSZSZ rendelete

• Önkormányzati rendelet

A kormányrendelet jellemzői

o   autonóm

o   származékos

o   törvénnyel nem lehet ellentétes

A MNB elnök rendeletének jellemzői

o   Kormányrendelettel azonos szinten áll

o   származékos

o   monetáris politikával és pénzkibocsátással kapcsolatos kérdések

Miniszterelnöki ill. miniszteri rendelet jellemzői

o   Nem lehet ellentétes Kormányrendelettel, MNB rendelettel

o   feladatkörükben alkothatnak rendeletet

o   a miniszterelnöki és a miniszteri rendelet egy szinten van egymással

ÖSZSZ vezetője rendeletének jellemzői

o   Kormányrendelettel, MNB rendelettel, miniszterelnöki és miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes

o   központi rendeletek legalsó szintje

o   mindig származékos

Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal, Magyar Energia- és Közműszabályozás Hivatal, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Országos Atomenergia Hivatal

Önkormányzati rendeletek jellemzői

o   önálló – törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére

o   derivatív – törvényben kapott felhatalmazás alapján

Szükségrendelet

ideiglenes törvény erejével bíró rendeletek, át lehet törni vele a jogforrási hierarchiát

Etatista és államközpontú elmélet

Szükségrendelet - etatista elmélet

• A szükségállapot klasszikus államközpontú felfogásának - amely az alkotmányosság modern eszméje előtti időkre vezethető vissza - szerint minden esetben rendelkezik a szükséghelyzetből eredő íratlan és pozitív jogrend felett álló jogosultságával, amelyet a pozitív jog sosem képes korlátozni

• Szükségrendelet azon kormányrendelet amelyet jogalap hiányában az állami végszükség tesz indokolttá és menthetővé. Nem a közjog, az alkotmány, nem a törvények statuálnak szükségrendeleti jogot, hanem az állam önfenntartási céljában gyökerezik annak lehetősége. A logika az, hogy az állam olyan rendkívüli körülmények közé kerül, mikor a jogszabályok betartása az állam létét veszélyezteti, akkor inkább az államot kell megmenteni, mint a jogszabályt erőltetni.

Viszont nem sorolhatók a szükségrendeletek közé azok a rendeletek, amelyeknek kibocsátására maga a törvény hatalmazza fel a kormányt, megengedi neki, hogy rendkívüli körülmények felmerülése esetén a normális viszonyokra alkotott törvényektől eltérően rendelkezhessék. Ez esetben ugyanis a kormány nem sérti meg a jogot, hanem a rendes szabály - ius regulare - mellett fennálló kivételes szabályt - ius irregulare - alkalmazza. Ilyen felhatalmazások részben jogtörténeti, részben közjogi jelentőséggel nagy számban találhatók törvénytárunkban

Szükségrendelet - államközpontú elmélet

• Ellentétben az előbbiekben megvitatott klasszikus államközpontú  - természetjogi jellegű - elméletekkel, a visszafogott elméletek szerint a pozitív alkotmányjog felülírhatja az állam pozitív jogot megelőző létezési jogosultságát

• Mérsékelt elmélet: Ernst-Wolfgang Böckenförde szerint az íratlan szükségállapotbeli jog alapján minden állami szervnek egy “nyitott általános felhatalmazása” van, amelyet csak az arányosság korlátoz, de amely nincs korlátozva sem alany, sem terjedelme, sem tartalma szerint.

• Ideiglenes törvény erejével bíró rendeletek - amelyet a kormány ideiglenes joghatással - hatállyal - alkot meg. Ezen rendeleteknek a felhatalmazása - a jogelmélet alapvető értékei szerint kizárólag - az Alaptörvényen nyugszik. A szükségrendelet ismertetőjegye, hogy ezen rendelettípussal át lehet törni a jogforrási hierarchiát, azaz a törvényi rendelkezések alkalmazását felfüggesztheti - praeter legem - , törvényi rendelkezésektől eltérést - contra legem - biztosíthat - valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat - és időleges jelleggel kerül megalkotásra. Ez pedig nem jelent mást, minthogy ezen rendelettípussal el lehet térni a törvénytől, törvényerejű rendelettől és alapvető jogok kerülhetnek korlátozásra, mint pl. sztrájkjog

A jogi aktusok két fajtája

• Normatív aktus

• Egyedi aktus

Normatív aktus -

nyílt címzetti körről beszélünk, ha annak megváltoztatásához nem szükséges a rendelkezések megváltoztatása.

az aktusban előírt magatartást a címzettek tartósan, folyamatosan vagy ismétlődően jogosultak vagy kötelesek teljesíteni

Egyedi aktus -

Zárt címzetti körről beszélünk, ha a rendelkezés egyediesítő tulajdonságai alapján meghatározza a konkrét címzetteket és e címzetti körben változás csak magának a rendelkezésnek a megváltoztatásával lehetséges. Ilyenkor az aktust egyedinek tekintjük, még abban az esetben is, ha a címzettek száma nagy

maga okoz változást a címzett helyzetében

Extern az a normatív aktus

amely államszervezeten kívülre irányul

• az ennek a formának az alkalmazásával a jogalkotó mindenkire nézve kötelező jogszabályokat bocsáthat ki

Intern normatív aktus

az államszervezeten belülre irányul

• jogforrás másik csoportja tipikusan az államapparátus belső viszonyait - az adott szerv működését vagy más állami szervek tevékenységét - szabályozta, az állampolgárok jogait és kötelességeit elvileg általában nem, vagyis a jog definíciójának nem felel meg

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

• Normatív határozatok

• Normatív utasítások

Normatív határozatok

• mindig testületi szerv bocsát ki az adott szerv belső, ügyviteli, eljárási kérdéseinek szabályozására

Normatív utasítások

• állami szervek egyszemélyi vezetői a vezetésük, irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek szervezetének, működésének és tevékenységének szabályozására, avagy egyes állami szervek hivatali szervezeteinek vezetői a szerv állományába tartozó személyek belső jogállásának, hivatalon belüli jogainak, kötelezettségeinek meghatározására adhatnak ki

De facto jogforrások fogalma

Sem az Alaptörvény, sem a Jat. nem ismeri el jogforrásként, ám ezek esetében a jogalkalmazó szervek a bennük foglalt előírásokra jogként tekintenek és azokat jogként alkalmazzák

De facto jogforrások típusai

• Alkotmánybírósági határozatok

• Bírói absztrakt normakontroll

• Jogegységi határozat

• Kollégiumi vélemény

• Elvi bírósági határozat

• Elvi bírósági döntés

De facto jogforrások - Alkotmánybírósági határozatok

• Az Alkotmánybíróságok által kibocsátott olyan extern (azaz bárkire vonatkozó előírást magában foglalható) normatív aktusok, melyek közvetlenül érinthetik a jogalanyok jogait és kötelezettségeit

  • Hans Kelsen - negatív jogalkotás – az Alkotmánybíróság az addig a jogalanyok jogait, kötelezettségeit szabályozó normát kiiktatja a jogrendszerből

  • megsemmisíti

  • AB – törvény – normakontroll, Kúria – önkormányzati rendeletek

  • pozitív jogalkotás

    • alkotmányos követelményeket fűz egyes jogszabályi rendelkezésekhez, melyeket azt követően mindenkinek, beleértve a jogalkalmazó szerveket, így a bíróságokat is, e követelmények alapján kell értelmezniük és alkalmazniuk

De facto jogforrások - Bírói absztrakt normakontroll

• bíróságok által kibocsátott határozatok, melyek az adott elbírálandó ügy konkrét tényein túlnyúló jogkérdéseket általános jelleggel szabályozzák, mégpedig a többi bíróságra kötelező vagy kvázi kötelező jelleggel

  • kvázi kötelező – nincs alaptörvényi vagy Jat.-beli formális jogi előírás, az alkalmazását a Kúria mégis kötelezővé teszi

• absztrakt, extern normatív aktusok

• pl.: jogegységi határozatok, kollégiumi vélemények, elvi bírósági határozatok, elvi bírósági döntések

De facto jogforrások - Jogegységi határozat

egységes bírósági értelmezést elősegítő kúriai absztrakt norma, divergáló bírói gyakorlat egységessé tétele érdekében

• Már kialakult egységes gyakorlatról derül ki, hogy az jó vagy a társadalmi, gazdasági változásokat vált inadekváttá, nem megfelelővé, és ezért ettől a régi gyakorlattól a Kúria a jövőben el kíván térni.

De facto jogforrások - Kollégiumi vélemény

• a kollégiumokkal rendelkező bíróságok – Kúria, ítélőtáblák, törvényszékek – azon értelmező döntése, mellyel az adott bíróság egy ügyszakban eljáró bírái egy, az adott ügyszakhoz tartozó jogértelmezési, illetve jogalkalmazási kérdésben általános iránymutatást adnak ki az adott bíróság kollégiumához tartozó számára.

  • követésük elvárt

De facto jogforrások - Elvi bírósági határozat

• Kúria által konkrét ügyben hozott valamely döntés

De facto jogforrások - Elvi bírósági döntés

• konkrét ügyben született bírósági határozat, melyet nem a Kúria, hanem valamely más alacsonyabb bíróság hozott meg