Materiális jogforrás
Formális jogforrás
Belső jogforrás
Külső jogforrás
Alaptörvény
jogszabályok
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
“Egyéb jogi eszközök“
De facto - tényleges - jogforrások
Jogszabály
törvény
rendelet
Autonóm - önálló
Derivatív - végrehajtási
a törvénnyel egy szinten áll
okt. 23. óta nem alkotható
nemzetközi egyezmény kihirdetéséről rendelkezett
Törvény és törvényerejű rendelet
Kormányrendelet, MNB rendelet
Miniszterelnök és miniszter rendelete
ÖSZSZ rendelete
Önkormányzati rendelet
A szükségállapot klasszikus államközpontú felfogásának - amely az alkotmányosság modern eszméje előtti időkre vezethető vissza - szerint minden esetben rendelkezik a szükséghelyzetből eredő íratlan és pozitív jogrend felett álló jogosultságával, amelyet a pozitív jog sosem képes korlátozni
Szükségrendelet azon kormányrendelet amelyet jogalap hiányában az állami végszükség tesz indokolttá és menthetővé. Nem a közjog, az alkotmány, nem a törvények statuálnak szükségrendeleti jogot, hanem az állam önfenntartási céljában gyökerezik annak lehetősége. A logika az, hogy az állam olyan rendkívüli körülmények közé kerül, mikor a jogszabályok betartása az állam létét veszélyezteti, akkor inkább az államot kell megmenteni, mint a jogszabályt erőltetni.
Viszont nem sorolhatók a szükségrendeletek közé azok a rendeletek, amelyeknek kibocsátására maga a törvény hatalmazza fel a kormányt, megengedi neki, hogy rendkívüli körülmények felmerülése esetén a normális viszonyokra alkotott törvényektől eltérően rendelkezhessék. Ez esetben ugyanis a kormány nem sérti meg a jogot, hanem a rendes szabály - ius regulare - mellett fennálló kivételes szabályt - ius irregulare - alkalmazza. Ilyen felhatalmazások részben jogtörténeti, részben közjogi jelentőséggel nagy számban találhatók törvénytárunkban
Ellentétben az előbbiekben megvitatott klasszikus államközpontú - természetjogi jellegű - elméletekkel, a visszafogott elméletek szerint a pozitív alkotmányjog felülírhatja az állam pozitív jogot megelőző létezési jogosultságát
Mérsékelt elmélet: Ernst-Wolfgang Böckenförde szerint az íratlan szükségállapotbeli jog alapján minden állami szervnek egy “nyitott általános felhatalmazása” van, amelyet csak az arányosság korlátoz, de amely nincs korlátozva sem alany, sem terjedelme, sem tartalma szerint.
Ideiglenes törvény erejével bíró rendeletek - amelyet a kormány ideiglenes joghatással - hatállyal - alkot meg. Ezen rendeleteknek a felhatalmazása - a jogelmélet alapvető értékei szerint kizárólag - az Alaptörvényen nyugszik. A szükségrendelet ismertetőjegye, hogy ezen rendelettípussal át lehet törni a jogforrási hierarchiát, azaz a törvényi rendelkezések alkalmazását felfüggesztheti - praeter legem - , törvényi rendelkezésektől eltérést - contra legem - biztosíthat - valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat - és időleges jelleggel kerül megalkotásra. Ez pedig nem jelent mást, minthogy ezen rendelettípussal el lehet térni a törvénytől, törvényerejű rendelettől és alapvető jogok kerülhetnek korlátozásra, mint pl. sztrájkjog
Normatív aktus
Egyedi aktus
Normatív határozatok
Normatív utasítások
Alkotmánybírósági határozatok
Bírói absztrakt normakontroll
Jogegységi határozat
Kollégiumi vélemény
Elvi bírósági határozat
Elvi bírósági döntés
bíróságok által kibocsátott határozatok, melyek az adott elbírálandó ügy konkrét tényein túlnyúló jogkérdéseket általános jelleggel szabályozzák, mégpedig a többi bíróságra kötelező vagy kvázi kötelező jelleggel
kvázi kötelező – nincs alaptörvényi vagy Jat.-beli formális jogi előírás, az alkalmazását a Kúria mégis kötelezővé teszi
absztrakt, extern normatív aktusok
pl.: jogegységi határozatok, kollégiumi vélemények, elvi bírósági határozatok, elvi bírósági döntések