Szociálpszichológia

szociálpszichológia

Annak tudományos tanulmányozása, hogyan hatnak az egyénekre a társas és a kognitív folyamatok, az egyének hogyan észlelik és befolyásolják egymást és hogyan viszonyulnak egymáshoz.

Allport-szociálpszichológia tárgya

Mások valóságos, képzeletbeli illetve implicit jelenléte befolyásolja az emberi viselkedést.

tudományos tanulmányozás szociálpszichológiában

\-tudomány vs. hétköznapi => cél ugyanaz, különbség a módszerekben

\- hétköznap: sok torzítás, főleg tapasztalatokra támaszkodunk (saját vagy másoké)

\- tudományos oldal =>megalapozottabb; szisztematikus, tudatos módszerek

=> minél kevesebb részrehajlás és torzítás legyen

Mikérnt hagynak az egyénekre a társas és kognitív folyamatok

\-társas folyamatok: ahogy a körülöttünk levő emberektől és csoportoktól érkező infók a gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket befolyásolják

\-kognitív folyamatok: ahogyan az emlékeink, észlelésünk, gondolataink, érzelmeink és motivációink a világról alkotott felfogásunkat befolyásolják, s tetteinket vezérlik

A két folyamat elválaszthatatlanul összefonódik

\-társas folyamatok akkor is hatással vannak ránk, amikor mások fizikailag nincsenek jelen=> csoporttagságunk az énünk része

\-a minket befolyásoló társas folyamatok attól függnek, hogy miként értelmezzük őket=> kognitív folyamatok

Az egyének hogyan észlelik és befolyásolják egymást?

az egyén társas viselkedését próbálja megérteni a szociálpszichológia, miért viselkedik társas helyzetekben úgy, ahogy

példák:

\-válás: házasságon belüli társas és kognitív folyamatok eredménye

\-hogyan adják el az eladók a termékeket

\-mi vezet az etnikai összecsapásokhoz

Kronológiai megközelítés-történeti trendek a kutatott kérdésekben

A szociálpszichológia leginkább arra válaszolt, amit valamilyen társadalmi jelenség felvetett=> reaktív tudományág


1. A szocpszicho empirikus tudomány lesz

\-születés: 19. sz. Németország: Néplélektan és tömeglélektan, behaviorizmus

\-első szocpszico kutatás 1898 Triplett, Ringelmann

\-első képviselők: Allport, Ross, McDougall

A gondolatok és érzelmek szerepe => integrálódási folyamatok

Kognitív szocpszicho irányzat 1980-as évekig

Heurisztika: az emberek szembemennek a józan ész által adott válasszl, valamilyen jelentéktelennek gondolt elmélet alapján döntenek. Kipattan a logikából=> érzelmek szerepe

Az egyes időszakok központi témái

1. szembefordulás a behaviorizmussal=> a választásaink oka a gondolatainkban van

\-attitűd fogalom, mérés; 1930-ig
2. fasizmus: vezérek és vezetettek kapcsolata, a csoport és a társak szerepe

\-Kurt Lewin: csoportdinamika

\-hogyan lehet felhasználni a csoport hatását

\-1930-45
3. Termelés, fogyasztásösztönzés, náci propaganda elemzése, hidegháború

\-1950-es évek

\-propaganda, attitűd dinamika, kognitív stílus, meggyőzés
4. Hippi mozgalom, Peace & love

\-'1960-as évek

\-apolitikus megközelítés: személypercepció, vonzalom, attribúció, kommunikáció, tartós életstílusok
5. Kibernatika fejlődése-kognitív forradalom

\-1970-es évek

\-az értelmezés, információfeldolgozás módjának kérdései, heurisztikák a megismerésben
6. Integrált szemlélet: más tudományterületek hatásai

a szociálpszichológia 2 alapvető axiómája

\-a valóság megkonstruálása: axióma, hogy minden egyes személy valóságról alkotott elképzelése konstrukció, amit mind a kognitív folyamatok (ahogy az elménk működik), mind pedig a társas folyamatok (a másoktól származó infók) formálnak

\-a társas befolyás átható jellege:axióma, hogy szinte minden gondolatunkat, érzésünket és viselkedésünket más emberek befolyásolják, akár jelen vannak fizikailag, akár nem

A szociálpszichológia motivációs alapelvei

\-Az emberek mindig uralni akarják a helyzeteket: az a törekvés, hogy az emberek igyekeznek megjósolni és megérteni a társas világ eseményeit abból a célból, hogy jutalmakhoz jussanak

\-Az emberek célja a kapcsolódás: az igény, hogy az embereket támogassák, kedveljék, és fogadják el azok a személyek és csoportok, akiket és amiket ők nagyra értékelnek

\-Az emberek felértékelik azt, ami az énhez kötődik: az a motivációs elv, amely arra a vágyra utal, hogy az emberek magukat és a velük kapcsolatban álló személyeket és csoportokat pozitív fényben lássák

A szociálpszichológia feldolgozási alapelvei

1. Konzervativizmus -ragaszkodunk a kezdeti nézeteinkhez -mert a felülírások energiaigényes
2. Hozzáférhetőség-elsőbbség

\-felületes feldolgozás=>időspórolás

\-kognitív fösvénység, első benyomások


3. Felületesség-szemben a szisztematikus feldolgozással

a tudományos elmélet kritériumai

\-konstruktumokról szóló állítás: olyan dolgokat, amik nem figyelhetőek meg közvetlenül pl. szorongás, önértékelés

\-kauzális (ok-okozati) kapcsolatokat ír le: egyik konstruktum változása a másik konstruktumban ezzel összefüggő
módosulást idéz elő

\-általános hatókörű: sok eltérő helyzetű emberre vonatkoznak, különböző időpontokban

szélesebb vagy korlátozottabb (pl. kulturális hatások)

Hogyan ellenőrizzük, bizonyítjuk az elméleteket?

\-konstruktumvaliditás: a kutatásban használt független és függő változók milyen mértékben felelnek meg a vizsgált elméleti konstruktumnak

\-belső validitás: annak mértéke, mennyire következtethetünk arra, hogy tényleg a független változó változásai okozták a függő változó változását egy kutatásban

\-külső validitás: annak mértéke, hogy a kutatás eredményei mennyire általánosíthatóak más emberekre, időpontokra és helyszínekre vonatkoztatva

az elméletek értékelése

\-megismételhetőség: általánosíthatóság

\-versengő elméletek: néha kiegészítő jellegűek

\-elfogulatlanság: sjaát hiedelmek kiküszöbölése

\-etikai alapelvek betartása

\-társadalmi felelősség: manipuláció, prevenció

szociális megismerés

Milyen stratégiákat alkalmazva próbáljuk meg a másik embert és a minket körülvevő világot, viselkedéseket, szituációkat megérteni , megismerni.
-a szociális megismerés (social cognition) megközelítés mód \=\>nem eredmény, hanem folyamat orientált

Mi adja a társas megismerés alapját a modern megismerési elméletek szerint?

Elsősorban nem a másik ember személyiségvonásai jelentik, sokkal inkább az a mód, ahogyan ezeket a megismert vonásokat a fejünkben kezeljük, rendezzük, felruházzuk őket, annak ellenére, hogy pl. az adott személy nem is rendelkezik azzal az adott vonással, tulajdonsággal.

Donrbusch szerint a szociális megismerés

Aktív-konstruktív folyamat: egy embert jellemző leírásban kevesebb hasonlóság 45%, mint az egyes emberek másokat jellemző leírásaiban
\=\> Következtetés: Sokkal jobban függ a szociális megismerés a megismerő konstruktumaitól, mint a szociális megismerő tárgyától.
Mindenki a saját "szemüvegén" át észleli a másikat észleli a másikat.

szoc-nem szoc tárgyak észlelésének különbségei

1. okozó ágens - tárgy nem vesz részt a megismerésében
2. kölcsönösség
3. észlelő szelfjéhez szóló utalások küldése
4. benyomáskeltő stratégiák
5. változékonyság, pontosság az észlelésben
6. Erősebb érzelmi konnekciók a személyhez

A társas megismerés két szintje

1. Automatikus feldolgozás pl. első benyomások, jelzőmozzanatok és következtetések
2. Szisztematikus feldolgozás-attribúciók, tulajdonság integrálás

mentális reprezentáció

az emlékezetünkben eltárolt tudáskészlet

első benyomás

Gyors, szemmel láthatólag erőfeszítés nélküli kognitív folyamat eredménye

automatikus feldolgozás

azok a folyamatok, amik spontán (szándék nélkül) hatékonyan és gyakran tudattalanul működnek

Fizikai megjelenés vonatkozásai az automatikus feldolgozásban

-arcvonások\=\> a legfontosabbak, menyire találjuk szépnek, gondozottnak
-holdudvar-hatás
-benyomáskeltési stratégia\=\> kultúráktól függő szépségideált követik

Holdudvar-hatás

Pozitív attribútumokkal ruházzuk fel - aki szép, okos és jó is (Brunner implicit személyiségelméletének megnyilvánulása)

A külső jellemzők fő jelzőingerei az automatikus feldolgozásban

\-Szépség: a vonzóság felülírja az egyéb jellemzőket az ismerkedés első szakaszában. Befolyásolja a mintakövetést, vádlottaknál, szavazói viselkedés

-Arcforma: szabályossága számít pl. baba arc-kellemes benyomás, de nem kompetens

\-Magasság - vonzó pl. politikai pályán

\-Nemi különbségek: a fizikai vonzerő a férfiaknál mindig pozitív, a nőknél csak ha “nőies” munkára jelentkeznek

Kommunikációs jellemzők az automatikus feldolgozásban

\-Pozitív benyomást kelt: mosoly, magabiztosságot sugárzó tartás, lelkes beszéd

\-A nonverbális jelek alapján kialakított kép viszonylag pontos és gyorsan kialakul

-Kulturális hatás: a többet kommunikáló szimpatikusabb, mint aki nem mutat érzelmeket stb.

Milyen szerepe van a kontextusnak az automatikus feldolgozásban?

Asszociatív hatású
-A kontextus nem mindig igaz a személyre, de ált. nem tévedünk, mert az emberek ált. a saját kontextusukban mozognak pl. filozófus a könyvtárban
-A környezet alapján formálódó benyomás akkor pontos, ha a személy valóban saját maga által kialakított környezetben van pl. saját szobájában
-megjelenhetnek kontextus magyarázatok is pl. vendégnek

Az információkezelés automatikus mechanizmusai (a jelzőmozzanatok automatikus értelmezése)

-Asszociációk: már itt van eltérés a személyek véleménye között
-társított reprezentációk: implicit személyiségelméletek

asszociációk szerepe a jelzőmozzanatok értelmezésében

Asszociáció: 2 vagy több mentális reprezentáció között kialakult kapcsolat

\-lehet két mentális reprezentáció jelentésének hasonlóságából (lopás-becstelenség)

\-de egymástól eredetileg függetlenekéből is

\-tanult asszociációk: kultúrából=> ugyanazt a viselkedést másképp értelmezik

\-ha egyszer kiépítettünk egy asszociációt, akkor a társított reprezentációk bármelyike a másikat is felidézteti

társított reprezentációk-implicit személyiségelmélet-Brunner

Gyakori társítás alapján elméletet alkotunk bizonyos tulajdonságok együttjárásának valószínűségéről. Azok a speciális minták és torzítások, amiket akkor használunk, amikor egy vkiről korlátozott mértékű információ alapján első benyomást alkotunk.

lehet naív, megalapozatlan: pl. Józsi a buszsofőr

A jelzőingerek aktiválása az automatikus feldolgozásban

-Kategorizációs folyamatok
-sémák, forgatókönyvek

Kategorizációs folyamatok FUNKCIÓI az automatikus feldolgozásban

-gazdaságosság
-információpótlás
-sémaképzés alapfolyamatai

Kategorizációs folyamatok JELLEMZŐI az automatikus feldolgozásban

\-hierarchikus elrendeződés (ha motiváltak vagyunk a megismerésre, akkor a kategória alapoktól eljuthatunk az egyedi vonások integrációjáig)
\-kizárólagosság (nem lehet nõ és férfi ugyanakkor)
\-tanuljuk őket, idősödéssel egyre nehezebb felülírni
\-a kategóriákat mi magunk hozzuk létre, magunkat is besoroljuk

\-egy prototípusra alapoznak, a kategória tipikus képviselőjére

Hová vezethetnek a kategorizációs folyamatok?

Az előítéletekhez és a sztereotípiákhoz; észlelésünk torzításához

Hogyan kapcsoljuk össze a sémát a benyomással?

A benyomáskialakításnál egy ponton meghozunk egy döntést pl. ez a személy barátságos. Ezután minden további infót ebbe a sémában olvasztunk bele és elhanyagoljuk az ehhez nem illeszkedő új infókat

séma

Komplex mentális reprezentációk: az egyes elemeken túl, azok viszonyait és dinamikáját is leírják, időbeliséggel is bírnak. Nemcsak személyekre, de tárgyakra és társas helyzetekre is vonatkoznak.

Sémák tartalmi felosztása

1) személysémák
2) én sémák - self
3. esemény sémák
4. szerep sémák
5. társas csoportokra vonatkozó sémák

én-sémák -SELF

önmagunkra vonatkozó szervezett tudás: énkép, önbecsülés, self fogalma és társas összetevői

személysémák

külső-belső tulajdonságok, kapcsolatok, viselkedésmódok és azok együttjárásai

esemény sémák

forgatókönyvek-scriptek, pl. Szülinapi parti-kontroll alapmotívum

szerep sémák

pl. diák, tanár, anya, kolléga, barát, házastárs
-szerepsémák felborulása--\>krízis. Felcserélődnek a kiegészítő szerepek--gyerek gondoskodik az idős szüleiről

társas csoportokra vonatkozó sémák

sztereotípiák (együttjárások elméletei)

társas sémák fejlődése

* Fejlődés: egyszerű --> komplex (kevés elem, kevés változat)
\-Dinamikája: asszimiláció - akkomodáció
=>ha illeszkedik az információ a már meglévő sémánkba --> asszimiláljuk, integráljuk
=>ha eléggé különbözik --> a meglévő sémát változtatjuk meg = akkomodáció
* Életkori ciklusai (merev- rugalmas-merev)
\-Szocializáció függő is!
* Elsőbbségi hatás: agyunk az infófeldolgozáskor többnyire a legelőször megragadhatónak tűnő sémát tekinti kiindulási alapnak, mert ez a legegyszerűbb stratégia

sémák szerepe az információfeldolgozásban (Bartlett!)

Az információfeldolgozás minden szintjén van szerepe.
1. kódolás szintjén
2. felidézés szintjén
3. Ítéletalkotás, következtetés szintjén
4. Viselkedés szintjén

sémák szerepe a kódolás szintjén

* szelekció: releváns vagy irreleváns séma (saját név meghallás)
* inkonzisztens elemekre több figyelem (fehér a feketék között)
* kulcselemek előfeszítő hatása (priming)
* negatív infókra nagyobb figyelem=> uralkodni akarunk rajta

sémák szerepe a felidézésben

- séma:releváns és konzisztens elemek irányába torzítás
- inkonzisztens információ - kiugró (jobban kódoljuk-jobban emlékszünk)

sémák szerepe az ítéletalkotásban, következtetések szintjén

1)előzetes elvárások kialakulása
-információszűrés (igazolás orientált megismerés) pl. sztereotípiák fennmaradása
2)sémavezérelt ítéletek
-információ hiányban (Leila és Mohamed meséje)
-erőteljes én-védő motiváció (nem akarunk szembesülni olyan elemekkel, amik a sémának nem részei: pl szeret, tehát nem veszem észre, hogy megcsal)

sémák szerepe a viselkedés szintjén

-tervezésben: szorongást csökkent, alkalmazkodást segít
-önbeteljesítés útján: aktivált sémák hatnak egymásra
-spontán helyzetekben: séma-releváns elemek vezérlik a viselkedést

A viselkedés mint az első benyomás forrása az automatikus feldolgozásban

Alapfeltevése: Az ember azonos azzal, ahogyan viselkedik, mert az emberek többsége aszerint cselekszik, ami a belső indíttatása.

Jones és Davis-megfeleltetési következtetések

a viselkedést belső diszpozíciónak feleltetjük meg, az annak megfelelő vonásokra következtetünk

Mikor helyes a megfeleltetési következtetés?

-önkéntes, szándékos viselkedés, a személy ismeri a következményt
-kizárólagos következménye van
-váratlan, szokatlan reakció

Hogyan torzít a megfeleltetési következtetés?

-túlzott elvárás (pl. minden kínai jó matekból)
-más oka is lehet pl. Castro-kísérlet
-előítélet/sztereotípia alapja

megfeleltetési torzítás

Az a tendencia, hogy a megfigyelt viselkedésből a cselekvő személyes tulajdonságaira következtetünk még akkor is, ha a következtetés megalapozatlan, mivel az adott viselkedésnek más lehetséges okai is vannak

Mi csökkenti a megfeleltetési következtetés torzítását?

\-kulturális hatások (pl. vallási vagy diktatorikus befolyás)
\-a szituációra fókuszálás

\-időbeli/térbeli távolság

Fiske társas motívumai

valahova tartozás
kognitív:

* megértés
* kontroll

érzelmi:

* énfelnagyítás
* bizalom

Kognitív modellek alapelvei -Fiske

1. Kognitív fösvénység
2. Motivált taktikusság
3. Pozitivitási torzítás
4. Éberség - negatív tulajdonságok több figyelmet kapnak

Kognitív fösvénység - Fiske

Takarékosságra törekszünk korlátozott mentális erőforrásainkkal, amikor másokat értelmezünk: kategóriákat, megszokott dimenziókat használunk.

Motivált taktikusság - Fiske

Motivációtól függően váltogatjuk a megismerés eszközeit: gyorsat, pontosat... Erősen torzíthatja a valós információk értékelését.

Pozitív torzítás - Fiske

Első feltevésünk, hogy az emberek jók; kompetensek, kedvesek, megbízhatóak, jóindulatot feltételezünk a többiektől. Azonban éberen figyelünk a negatív jelzésekre.

Éberség - Fiske

Érzékenyek vagyunk a negatív eseményekre - mások negatív viselkedése magára vonja figyelmünket.

Motiváció forrásai (mikor vagyunk motiváltak a másik megismerésére, ill. hogy túllépjünk a kategoria alapú megismerésen) -Fiske

1. kimeneti függés (fõnök-beosztott)
2. interakció várható hossza
3. kölcsönös függés - egymásrautaltság
4. ellenőrzés-elszámoltathatóság-felelősség
5. egyéni versengés- csoportos (szerepekért vívott harcban érdekeltek vagyunk az alaposabb megismerésre)

szisztematikus feldolgozás

az ítéletalkotás szempontjából releváns infók széles körének alapos, erőfeszítést igénylő megfontolása.

2 összetevő:

\-motiváció: akkor tesszük az erőfeszítést, ha okunk van rá

\-alapos feldolgozásra való képesség: pl. legyen elég idő rá

attribúció

Az a folyamat amelynek során mások viselkedésének és a saját viselkedésünknek szándékot, okokat tulajdonítunk. A viselkedés okaira való következtetés.

mások attribúciójának jellemzői

spontán, automatikus folyamat
Kiváltói: váratlan esemény, sikertelenség, jövőbeni interakció feltételezése

saját attribúciónk jellemzői

attribúciót kiváltó tényezők:
1) siker-kudarc - normasértő viselkedés
2) önbecsülés növelése (kudarc: külső attribúció)
3) önreprezentáció (mások előtt siker-kudarc megfelelő magyarázata) énfelnagyítás motívumának hatása

Heider attribúciós folyamat elmélete

(háromszögek és kör mozgása-animációs film)

mozgás = cselekvés = diszpozíciók: Az ember egyszerű mozgásokat cselekvésknek értelmezi és a cselekvések mögé diszpozíciókat rendel.

Okai:

* külső (szituáció, inger): a viselkedést külső szituációs okoknak tulajdonítjuk, amik felett a cselekvőnek nincs kontrollja
* belső (diszpozíciók (pl. valaki zseni), erőfeszítés (pl. sokat tanult), képességek)
Sémák itt is közrejátszanak

Kelley attribúció többdimenziós/előzményalapú elmélete

kovariáció (többszörös benyomás, több forrás) és konfiguráció(kiugró és hozzáférhető, egyszeres benyomás)

Az attribúciós információk jellemzői Kelley elméletében

1. konszenzus (X válasza mennyire esik egybe másokéval)
2. konzisztencia (X korábbi hasonló helyzetben tanúsított cselekedete mennyire olyan mint a mostani)
3. megkülönböztethetőség (X erre az ingerre és más ingerre vonatkozó válasza általában)
4. okok leszámítolásának elve (bizonyos okok jelentősége csökken más nyilvánvaló okok miatt) (itt bejönnek az előítéletek és sztereotípiák)

Hogyan alakíthatják a kovariáló infók az attribúciókat?

Vagyis azok a lehetséges okokra vonatkozó infók is, amik jelen vannak az esemény bekövetkeztekor, de nincsenek jelen az esemény hiányában

Weiner attribúciós elmélete- teljesítményhelyzetek megértése

attribúció dimenziói


1. külső-belső
2. állandó-változó
3. ellenőrizhető - ellenőrizhetetlen (tanult tehetetlenség)

pl. egy betegséghez való hozzáállás: sorscsapásnak vagy egy életmódbeli következménynek látja a beteg +motivációs, nevelési következmények

Emberi tanult tehetetlenség

Az ember maga dönt arról, hogy nem befolyásolja a helyzetet, mégha tudná is. Az attribúció a fejünkben lévő gondolat, önakadályozó hozzáállás. A kísérleti állat tapasztalatra épít, én nincs transzfer másik helyzetre.

Jones & Davis korrespondáló következtetés elmélete

Akkor hajtunk végre belső attribúciót, ha korrespondanciát vélünk felfedezni egy személy viselkedése és indítéka között. Milyen feltételek mellett alkalmazunk diszpozícionális attribúciót egy intencionálisnak vélt viselkedés magyarázatára.

A korrespondáló következtetés 5 infóforrásból táplálkozhat:

\-választás

\-véletlen viselkedés

\-társadalmi elfogadottság

\-hedonisztikus relevancia

\-személyesség

attribúciós stílus

Meggyőződés, ami számomra elfogadható és komfortos

rögzült (fixed) mindset

A sikert és a kudarcot a stabil-belső-befolyásolhatatlan irányú képességeknek tulajdonítja.
Hozottból, örököltből kell gazdálkodni

fejlődési (growth) mindset

a sikert és a kudarcot a változó-külső/belső-befolyásolható képességeknek tulajdonítja.
"még nem megy, de energiabefektetéssel fog"

Mire hat a mindset? Milyen következményei vannak?

Teljesítményre, kudarckezelésre, kiégésre, nevelésre

Jellemző a fejlődési mindsetesekre

-jobban szeretik a versenyeket, vetélytársaikra úgy tekintenek, mint akiktől tanulhat
-a kudarcot lehetőségként fogják fel a tanulásra

az attribúciós logika hibái

(-megfeleltetési torzítás)

\-alapvető attribúciós hiba
\-cselekvő-megfigyelő torzítás
\-konszenzus információ kezelése
\-végső attribúciós hiba

Alapvető attribúciós hiba (Ross, 1977)

mások viselkedését inkább belső okra vezetjük vissza először, elhanyagolva a szituáció hatásait

-megfeleltetési következtetések!

\-motivációs: társadalmi norma pl. diktatórikus társadalomban ált. nem igaz a belső indíttatás

\-információs: kiugró jelleg pl. alak-háttér, Gestalt

cselekvő-megfigyelő torzítás

Saját viselkedésünket külső, helyzeti tényezőknek tulajdonítjuk, azt gondoljuk, hogy azért teszünk dolgokat, mert a helyzet megköveteli tőlünk, mások viszont azért cselekednek úgy, mert így akarják.

A cselekvő önmagáról sokkal többet tud

Információ többlet+ figyelem fókusza

Konszenzus információ kezelése

Túlzott\=\> "te is ezt tetted volna a helyemben"-amikor normasértést teszünk
Alulértékelt\=\>"senki más nem tette volna meg rajtam kívül" -énnagyítás

végső attribúciós hiba

Más CSOPORTOK esetében a negatív viselkedést belső, míg a pozitív viselkedést külső okoknak tulajdonítjuk. Úgy alakítjuk az attribúciónkat, hogy alátámassza a korábbi elképzeléseinket az adott csoportról

Reprezentativitási torzítás

Az attribúció három fázisos modellje (Gilbert, Krull)

1. Azonosítás (helyzeti felismerés)
2. Kezdeti attribúció-diszpozícionális irány (automatikus) \=\> kiugró jelleg, megfeleltetési következtetések
3. Korrekciós fázis-szituációs elemek figyelembevétele (kontrollált, szisztematikus!)
\=\> leszámítolás-KOGNITÍV kapacitás
--ha ez elfárad, belépnek az automatikus folyamatok, amik torzítanak!

attribúció alkalmazási területei

\-teljesítmény és motiváció: suli, munka

\-tanult tehetetlenség+depresszió: klinikum

\-felelősség attribúció: kriminálpszichológia

\-társadalmi problémák megértése

\-mentalizáció terápia

az átgondolt benyomások pontossága

\-a pontosság igénye az egyik legerősebb motiváció a felelősségre vonás miatt

\-olyan infókat keresünk, amik a másokkal való kapcsolódást vagy sakát magunk pozitív színben való feltüntetését szolgálják, ezek felülírhatják a pontosság igényét

\-torzítás kiküszöbölése:

-a valóság koherens reprezentációját kiválóan meg tudjuk alkotni=azt tekintjük valóságnak, amit látunk

-torzítások ellen akkor léphetünk fel, ha van elegendő motiváció+kognitív kapacitás

-korrekcióra tett próbálkozás: torzítás természetével és irányával kapcsolatos tudáson múlik

Mi az oka a tulajdonság integrálási stratégiáknak?

Nem szívesen mondjuk azt, hogy én pl. tipikus bölcsész vagyok\=\> mert nem szeretjük limitálni magunkat, azt akarjuk, hogy egyediek legyünk

tulajdonság integrálási stratégiák

-vonásintegrálási mechanizmusok
-konzervativizmus-a benyomások védelme

vonásintegrálási mechanizmusok

-vonások együttjárására vonatkozó előfeltevések
-ok-okozati kapcsolatok a tulajdonságok között
-eltérő vonások integrálása

vonások együttjárására vonatkozó előfeltevések

implicit személyiségelméletek: Másokról alkotott komplex benyomások kialakítását és elsajátítását irányítják

\-mechanizmusa: jó folytatás elve

ok-okozati kapcsolatok a tulajdonságok között

pl. kiváló kutató öntörvényű+ feltételezzük: kreatív

különböző viselkedések és vonások értelmezése

eltérő vonások integrálása

átlagolás+ súlyozás: negatív torzítás: nagyobb hangsúlyt adunk a negatív infóknak

(kontroll alapmotívum, adaptív, már kiskortól jelen van)

-befolyásolja, hogy egyes tulajdonságok mennyire súlyosak

\-bizonyos tulajdonságok keresésére több motivációnk van, mint más tulajdonságokra pl. amikor könyvelőt keresünk

Az inkonzisztens információk kezelése

Két központi jelentőségű társas motívumunk számára is kihívást jelent: világ uralását és megértését fenyegeti & kapcsolattok és társas interakciók fenntartásának képessége is kétségesség válhat

=> gyakran átsiklunk felette: felületes feldolgozás

De: jelentős inkonzisztencia nagyobb valószínűséggel váltja ki a szisztematikus feldolgozást

\-emberek hajlamosabbak egy Váratlan viselkedésen elgondolkodni, mint olyanon, amire számítottak

\-alaposabb feldolgozás javítja az inkonzisztens infókra való emlékezést=> jobban fel tudjuk idézni, amire magyarázatot gyártottunk

Inkonzisztens információk integrálása: egyre összetettebb benyomás alakul ki, így azokról rendelkezünk a legkomplexebb benyomásokkal akiket a legtöbb helyzetben megfigyeltük

A benyomások védelmezése-konzervativizmus

Kialakult benyomás+ új infó: torzíthatunk az infó értelmezésén

konzervativizmus: másokra vonatkozó elképzeléseink lassan változnak, részben mert fenntartják önmagukat

konzervativizmus-a benyomások védelmének mechanizmusai

\-elsőbbségi (primácia) hatás

-perszeverációs torzítás

\-első benyomással konzisztens viselkedés keresés

\-inkonzisztencia negligálása

\-konzisztens viselkedés kiváltás

elsőbbségi (primácia) hatás

a korábban megszerzett információ a későbbieknél nagyobb és hosszantartóbb hatású

perszeverációs torzítás

a téves, hitelét vesztett első benyomáshoz igazítjuk a további infókat (pl. pletyka)

első benyomással konzisztens viselkedés keresés

nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az első benyomásunkat megerősítő viselkedéseknek

Inkonzisztencia negligálása

pl. a szerelem vak

benyomással konzisztens viselkedés kiváltása

önbeteljesítő jóslat

Az a folyamat, ami során az egyénnek egy másik személyre vonatkozó elvárásai azáltal válnak valósággá, hogy kiváltják az elvárásokat megerősítő viselkedést

-a holdudvar-hatás egyik kiváltója

\-korlátai: az elvárás ismerete, határozott énkép és önbizalom, valós kép és pontos benyomás kiváltásának igénye (önmonitorozás)