Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond - életük és munkásságuk

Hol és mikor született Ady?

Érmindszenten, 1877-ben

Milyen csládban született Ady?

Elszegényedett nemesi családban.

Hol tanult?

Nagykároly, Zilah, Debreceni Egyetem

Mit tanult Ady Debrecenben?

Jogot, de abbahagyta.

Nagyváradon Ady melyik lapoknál dolgozott?

Szabadság, Nagyváradi Napló.

Melyik férjes asszonnyal volt kapcsolata Adynak?

Diósy Ödönné Brüll Adéllal.

1906-ban megjelent Adynak egy kötete, mi volt a címe?

ÚJ versek.

Melyik laphoz csatlakozott Osvát Ernő hícására?

A Nyugathoz.

Mikor ért véget Ady kapcsolata Lédával?

1912-ben.

Kit vett feleségül Ady 1915-ben?

Boncza Bertát.

Hol élt Ady és Csinszka a kezdetekben?

A Boncza család csucsai birtokán.

Mikor és hol halt meg Ady?

1919-ben, Budapesten.

• A kötet nyitóverse, ars poetica, programvers.

• Bibliai kifejezéseket tartalmaz.

• Sok földrajzi név.

• Ellentét a szervezőeleme.

• Megjelenik benne a “mégis-morál“.

Góg és Magóg fia vagyok én…

• Az “Új versek“ c. kötet, —— (Ady egyik múzsájának neve) asszony zsoltárai c. ciklusában jelent meg.

• Szerelemre jellemző: harc, rivalizálás, széles skálán kiterjedő érzelmek, testiség hangsúlyossága.

• A lírai én és szerelme ragadozó madarak képében jelennek meg.

• Szerelmük kivételes, a fiatalok érzelmeihez képest az övéik erősebbek, szenvedélyesebbek.

• Egy szerelmi ütközer, amely a hanyatlásba, elmúlásba vezet.

• Sok a kellemetlen hanghatás benne.

Héja-nász az avaron

• “Balladás vers”.

• Középpontjában a pénzmotívum áll.

• Létharc vers.

• Egy örök idejű összecsapás.

• Egy “undorító“ és visszataszító Úr a harc másik részvevője.

Harc a Nagyúrral

• Az “Új versek” záróverse.

• Ars poetica.

• Önmegszólító vers.

• Lírai én megjelensése: a Holnap hőse, hajós.

Új vizeken járok

• “Vér és arany“ c. kötet cikluscímadó verse.

• LÉtharc vers.

• Időtlen küzdelem.

• Mitikus lény ellen harcol a lírai én.

• Egy külön helyszínen játszódik: egyszerre vannak jelen a kocsma és a templom berendezései.

• A mitikus lény temploma a kocsma.

Az ős Kaján

• Az “Illés szekerén“ c. kötet cikluscímadó verse.

• A vers címe az isteni jelenlét helyét jelöli, egy bibliai motívuum.

• A modern ember elvesztett istenhite a téma.

• A versben keveredik a szakrális (zsoltáros) és profán (köznyelvi) hang.

• Az Úr egyszerre hétköznapi és szent.

A Sion-hegy alatt

• Ady istenes versei közé tartozik.

• Az Istennel megvalósult találkozás élményéről szól.

• A találkozás eredménye: a lírai én hinni kezd Isten létében.

• Megvaulnak “hiú“ szemei.

Az Úr érkezése

• A “Szeretném, ha szeretnének” c. kötetben jelent meg.

• Tájversekre, életképekre emlékeztet a verskezdet.

• Központi motívumai: utazás, éjszaka.

• A viágból hiányzik az egység.

• Nyugtalanító az atmoszféra.

Kocsi-út az éjszakában

• “A halottak élén“ c. kötetben első ciklusában - annak témája: a háború értékpusztító és embereket eltorzító jellegéről szól, - van ez a vers.

• Szabadvers szerű rapszódia.

• Nincsen versszakokra tagolva.

• Visszatekin a lírai én arra az éjszakára, amikor kitört a háború.

• Leírja a múlt borzalmait.

• Apokaliptikus képeket fest le.

• Ellentétre épül.

• Sok a halmozás, ismétlés, túlzás → nyugatalanító érzés, nyomatékosítás.

Emlékezés egy nyár-éjszakára

• “A halottak élén” c. kötet, “Vallomás a szerelemről” c. ciklusában van.

• Ady feleségének szól.

• A — - versek a Léda-versekkel ellentétben egy biztonságot adó, nyugalmas, megitt szerelmet írnak le.

• Ebben a versben a lírai én érzelmei állnak a középpontban.

• Kapcsolatukban a nő nyújt a férfinak, aki hálás ezért.

• Az összatartozás fő motyvuma, az egymásba fonódó kezek és az egymásra néző szemek.

• Ellentétre épül.

Őrizem a szemed