Római jog - Öröklési jog

Öröklési jog

Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a halál folytán felmerülő magánjogi kérdéseket, elsősorban az elhunyt vagyonának az örökösökre való átszállását rendezik.

Familia proprio iure

házközösség

Consortium ercto non cito

testvérörökösök vagyonközössége

Egyetemes jogutódlás (successio universalis)

Az örökös minden vonatkozásban (in universum ius) az örökhagyó helyébe lép (succedit). Az öröklés nem egyszerűen hagyatéki jogutódlás, hanem az örökös az örökhagyó mindazon jogait és kötelezettségeit egységes vagyontömegként megszerzi, melyek nem szűnnek meg a halál folytán.

Öröklés

Halál esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás (successio universalis mortis causa)

Örökhagyó (de cuius)

Jogelőd, akinek halála esetén a vagyon átszáll a jogutódokra

Jogutód (successor)

Lehet

- örökös (heres) = egyetemes jogutód (universalis successor)

- hagyományos (legatarius) = különleges jogutód (singularis successor)

törvényes öröklési képesség

facultas ab intestato succedendi

törvényes örökhagyói képesség

facultas ab intestato succedendi activa

törvényes örökösi képesség

facultas ab intestato succedendi passiva

végrendeleti öröklési képesség

testamenti factio

Hagyaték (hereditas)

Az örökhagyó halál esetén átszálló jogainak és kötelezettségeinek összessége. Az a vagyon, amelyet az örökhagyó összes, halál esetén átszálló vagyoni jogai és kötelezettségei alkotnak.

- aktív hagyaték = benne a jogok (aktívák) vannak túlsúlyban

- passzív hagyaték = a kötelezettségek (passzívák) túlsúlya jellemzi (pl.: túlterhelt hagyaték, damnosa hereditas)

Hagyaték tartalma:

NEM TARTALMAZZA:

- családi jogok

- birtok

- személyes szolgalmak

- eltartásra való jog / vagy kötelezettség

- delictumokból eredő pönális tartozás

- személyhez tapadó követelések

Átszálló aktívák:

- tulajdonjog

- örökhaszonbérleti jog

- felülépítményi jog

- zálogjog a biztosított követeléssel együtt

- telki szorgalmak a telekkel együtt

- a legtöbb kötelmi követelés

Átszálló passzívák:

- legtöbb tartozás

- terhek

Megszűnő aktívák:

- jogok: személyes szolgalmak, tartásra való jogosultság, örökhagyó családi jogait

- követelések: megbízásból / társaságból származó követelések, személyéhez tapadó követeléseket (vindictam spirans actiók)

Megszűnő passzívák:

- gyámi, gondnoki kötelezettségek

- tartási kötelezettség

- kezesi kötelezettség az archaikus korban

- delictumokból származó pönális tartozások

- birtok

Örökség (hereditas)

Az örökösre átszálló aktív és passzív vagyontételek összessége. A hagyaték azon része, amely az öröklés révén az egyetemes jogutódra az örökösre száll. Nem tartoznak bele azok az aktívák, amelyeket az örökhagyó hagyatékából az örökség terhére harmadik személyek javára rendelt.

Hagyomány (legatum)

A hagyaték azon része, amely hagyományozás (halál esetére szóló különös jogutódlás = successio singularis mortis causa) révén a különös jogutódra (hagyományosra) száll át.

Végrendeletileg hagyott ajándék.

Hitbizomány (fideicomissum)

Alakszerűtlenül rendelt hagyomány.

Nyugvó hagyaték (hereditas iacens)

Az öröklés megnyílása (delatio) és megszerzés (acquisitio) közé eső idő alatt a hagyaték az önkéntes / házon kívüli örökösök szempontjából nyugszik (iacet) - ideiglenesen nincs örököse

- nyugszik = „várja, hogy elfogadják"

- ideiglenesen uratlan

- gyarapodhat is (pl.: rabszolgák szerzeményeivel)

- a praetor gondnokot rendelhet ki a számára

Uratlan hagyaték (bona vacantia)

A hagyatéknak egyáltalán nincsen örököse.

- a civiljogban bárki elbirtokolhatta

- a praetor később csődeljárást rendelt el rá

- a császárkorban pedig a fiscusé lett

Agnatio

Civiljogi rokonság, leszármazás és hatalmi köteléken alapuló rokonság.

Cognatio

Tisztán vérségi kapcsolat szerinti rokonság.

Bonorum possessio (hagyatéki birtok)

A praetor bebocsájtja a hagytatékba a kérelmezőt.

- a missio in possessionem egyik esete

- a bonitár tulajdonos lesz, 1 év után elbirtokolja a civiljogi tulajdont

- civiljogi örökös is kérheti (ilyenkor civiljogot juttatja érvényre)

- olyan is kérheti aki nem civiljogi örökös (civiljogot kiegészíti vagy kijavítja a praetor)

Bonorum possessio sine re

Civiljogi örökössel szemben hatálytalan birtokba utalás

Bonorum possessio cum re

Civiljogi örökössel szemben is hatályos birtokba utalás

Favor testamenti elve (Severusok kora)

A végrendelkező akaratának a lehető legteljesebb mértékben érvényesülnie kell.

Örökség megnyílása (delatio hereditatis)

Az örökhagyó halálával, megnyíltnak az olyan örökséget nevezzük, melyet valaki elfogadván megszerezhet.

Két jogalapja lehet = törvény vagy végrendelet

delatio

Az örökség az örökhagyó halálával nyílik meg. A házon belüli örökösök az örökhagyó halálával örökösök lesznek.

aditio

Az örökség megszerzése. A házon kívüli örökösök esetén az örökös külön meg kell, hogy szerezze az öörkséget egyébként nem lesz örökös.

Örökség megszerzésének 3 jogcíme:

a) törvényes öröklés (successio legitima / ab intestato)

b) végrendeleti öröklés (successio testamentaria)

c) végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas)

Örökség megszerzése (aquisitio hereditatis)

Öröklésre meghívott által, azok a tények, amelyeknél fogva az öröklésre jogcímmel rendelkező személy valóban örökössé válik.

"semel heres semper heres" = aki egyszer örökös mindenkor örökös

saját örökösök (sui heredes / suus-ok)

Az örökhagyó hatalma alatt állott, halálával ipso iure önjogúakká váló családtagok.

Örökössé kinevezett rabszolgák (servi testamento manumissi)

Örökhagyó által végrendeletileg felszabadított és örökössé nevezett rabszolgák, akik az örökössé való kinevezést kötelesek voltak vállalni.

se abstinere / beneficium abstinendi

A sui heredesek vissza nem utasíthatták az örökséget, de ha nem avatkoztak be a hagyaték ügyeibe a praetor által nyújtott beneficium abstinendi által távol tarthatták magukat az örökségtől.

Házon kívüli örökösök örökség megszerzésének jogalapjai:

a) elfogadó nyilatkozat

- cretio

- pro herede gestio

b) usucapio pro herede

Cretio

A házon kívüli örökösök ősi civiljog szerinti alakszerű ünnepélyes elfogadó nyilatkozata. Az örökhagyó házában, előírt szavakkal, tanúk előtt kellett megtenni, a végrendeletben foglalt utasítás szerinti határidőn belül.

Pro herede gestio

Alakszerűtlen, vagy hallgatólagos akaratnyilvánítás ennek keretében az örökséget elfogadó személy örökösként járt el.

Usucapio pro herede

Az archaikus jogban azok az örökösök szerezték meg elbirtoklással az örökséget, akik a hagyatékot cretio nélkül vették birtokukba. Azonban olyan személy is elbirtokolhatta, akinek semmi köze sem volt a hagyatékhoz, ilyenkor a hagyaték jogosulatlan elbirtoklója 1 év alatt elbirtokolta a hagyatékot és megszerezte az örökösi minőséget.

- a praetor később már nem vette figyelembe, nem tekintette örökösnek az elbirtoklót

- Hadrianus idején már érvénytelen az elbirtoklás ezen fajtája

- Marcus Aurelius pedig közbűncselekmények nyilvánította Crimen expilatae hereditatis

Bonorum possessio fajtái:

a) bonorum possessio secundum tabulas = érvényes civiljogi végrendeletet produkált

b) bonorum possessio intestati = valószínűsítette törvényes öröklési jogcímét

c) bonorum possessio contra tabulas = végrendelet ellenére ha bizonyította annak alaki mellőzhetetlenség miatti érvénytelenségét

Megnyílt örökség átháramlása (transmissio)

Az öröklés megnyílása után (delatio), de a hagyaték megszerzése előtt meghalt személy elfogadási jogának továbbszállása örököseire bizonyos korlátozásokkal. Eleinte nem szállott át (növedékjog érvényesült), majd korlátozottan, Iustinianusnál már általános érvényre jutott.

Transmissio Theodosiana

II. Theodosius constitutioja, ha a végrendeleti örökös a végrendelet felbontása előtt meghal lemenői megszerezhetik a jogelődjükre megnyílt, de meg nem szerzett örökséget.

Transmissio Iustinianea

Az öröklésre meghívott személy halála esetén annak jogutódai az eredeti delatio-tól számított 1 éven belül elfogadó nyilatkozatot téve elődjük helyébe lépnek.

Incapacitas

Szerzésképtelenség = az örökség megszerzésére való teljes vagy korlátozott képtelenség.

Végrendeleti örökösök vonatkozásában érvényesült.

Incapax kinevezhető örökössé (részére megnyílik az örökség), de az örökséget nem, vagy csak korlátozottan szerzi meg.

Szerzésképtelenség kategóriái

a) házasulatlan (caelebs) - lex Iulia de maritandis ordinibus

- házasságra kötelezett korban lévő, de házasulatlan személy

- szerzésképtelenség megszűnik, ha a caelebs megházasodik

b) orbus = házasságban élő, de gyermektelen személy - lex Papia Poppaea

- szerzésképtelenség megszűnik, ha gyermeke születik

c) formahibával felszabadított rabszolgák - lex Iunia Norbana

- sem végrendeleti / sem hagyományos nem lehet

- kivéve: ha a cretio megtételének határidején belül polgárjogot szerez

- Latini Iuniani kategóriájának megszűnésével véget ér

d) feslett erkölcsű nők

- ellenkező bizonyítása esetén visszanyerték szerzésképességüket

- Iustinianusnál a szerzésképtelenség egyetlen megmaradt esete

Indignitas

Az örökségre való érdemtelenség, azok az esetek, melyekben az öröklésre érdemtelen (végrendeleti vagy törvényes örökös) a megszerzett örökséget nem tarthatja meg.

Elesett örökrész (caducum)

A hagyaték incapacitas miatt üresen hagyott része, nem növedékjog tárgya lesz hanem átháramlik (kinevezett gyermekes családapára - gyermekes hagyományosra - fiscusra).

caducorum vindicatio - a caducum-ra jogosultak igényüket ezzel a keresettel érvényesíthetik

Érdemtelenség (indignitas) esetei:

Örökségre való érdemtelenség, azok az esetek, melyekben az öröklésre érdemtelen végrendeleti vagy törvényes örökös a megszerzett örökséget nem tarthatja meg.

lex Papia Poppaea

- örökhagyót még életében súlyosan bántalmazta, esetleg megölte

- halála után a végrendeletet alaptalanul megtámadta

- örökhagyót megakadályozta abban, hogy végrendeletet tegyen

A jog szerint az indignus örökös, a végrendelet rá nézve hatályos, de az örökség elragadtatik tőle.

Elragadott örökség = bona ereptoria

elragadott örökség (bona ereptoria)

Az indignus nem tarthatja meg az örökséget a vagyon elragadtatik tőle, mégpedig a fiscus részére, innen az elragadott vagyon elnevezés.

Civiljogi törvényes öröklés osztályai:

1) sui heredes - törzsenként (in stirpes), örökhagyó gyermekei fejenként (in capita)

- örökhagyó manusa alatt álló feleség

- családgyermek (filiii és filiae familias)

- örökbefogadott (arrogatus, adoptivus)

- manus-os házasságot kötött filius familias felesége és gyermekei, ha a filus familias nem élte volna túl az öörkhagyót vagy őt az örökhagyó emancipálta

- emancipált fiú emancipatio előtt fogant gyermekei

2) proximi agnati - in capita, fokban közelebbi kizárja a fokban távolabbit

- teljes tetsvérek

- apai féltestvérek

- testvérek hiányában a távolabbi fok agnát férfirokonok

3) gens tagjai - akkor ha nincs suus és proximus agnatus

Civiljogi öröklés XII aranyszabálya

1) a civiljogi öröklés az agnatión alapul, ami csak férfiágon öröklődik

2) a lányok gyermekei soha nem kerülnek be a lány apjának agnatiójába

3) a lányok házasságon kívül született gyermekei sem születnek be a lány apjának agnatiójába, mert a nők nekik sem tudják közvetíteni az agnatiót (ők önjogúnak születnek)

4) ha a lány manusos házasságot köt, kikerül az agnatióból, és ha a manust gyakorló személy meghal, nem kerül oda vissza, hanem önjogúvá válik

5) ha a lány manusos házasságot köt, csak akkor kerülhet vissza apjának agnatiójába, ha a manust gyakorló visszamancipálja

6) az osztályok között kínai nagy fal van = ha az első osztályban van suus heres, a második osztályba tartozók nem örökölhetnek

7) a manusos házasságot kötött anya nem suusa fiának, a II. osztályba tartozik, tehát csak akkor örökölhet, ha az örökhagyó fiúnak nincs suusa

8) az emancipatiónál a fogantatás ideje számít = ha az unoka az emancipatió után született, de még az emancipatio előtt megfogant, a nagyapa hatalma alá és agnatiójába születik, és úgy helyettesíti apját az öröklésben, mintha az meghalt volna

9) az emancipatio nem hat ki az emancipált fiú manusos házasságot kötött feleségére, vagyis ő marad az emancipált hatalma alatt, kivéve, ha őt is emancipálja a pater familias

10) az emancipatio nem hat ki az emancipált fiú már megfogant vagy már megszületett gyermekeire, vagyis ők az emancipáló pater familias hatalma alá tartoznak, kivéve, ha őket is emancipálja a pater familias

11) a patria potestes és a manus nem földrajzi kérdés

12) az adoptált és az arrogált személyek suusnak minősülnek, egy gyermekrészt örökölnek, vagyis nem osztoznak az anyjukra jutó gyermekrészen

Képviseleti jog (ius repraesentationis)

A rokonsági fokban távolabb állók együttesen annyit örökölnek, mint kieső elődjük egymaga örökölt volna.

successio graduum (civiljog)

Ha az osztályon belül van olyan örökös, akinek az öröklése a távolabbi fokú rokon öröklését kizárná, és a közelebbi fokú örökös nem tudja / akarja elfogadni az örökséget, akkor a távolabbi nem örökölhet.

A hagyaték megnyílása egy, az örökhagyóhoz távolabbi fokban álló agnatus számára. Ha a meghívott proximus agnatus nem tudta / akarta elfgadni az örökséget, a távolabbi fokban lévő agnatus nem örökölhetett.

successio ordinum (civiljog)

Ha a korábbi osztályon belül van örökös, akkor a következő osztályba tartozó örökös(ök) nem örökölhetnek.

In iure cessio hereditatis

Az agnatus joga arra, hogy az örökség elfogadása előtt, az erre irányuló jogosultságát 3. személynek in iure cessio útján átengedje.

Nemo pro parte intestatus decedere potest

Senki sem halhat meg úgy, hogy részben végrendelkezett, részben pedig nem - a végrendeleti és a törvényes öröklés a római jogban főszabály szerint kizárják egymást.

Praetori jogi törvényes öröklés (bonorum possessio intestati)

Agnát és kognát rokonság is szabályozva van, bonorum possessio-t kérni kellett, nem egyetlen, hanem több, egymást követő delatio volt.

1) bonorum possessio unde liberi (gyermekek osztálya)

- sui heredes (manusos házasságban élő feleség is)

- fiktív suus-ok (emancipált fiúk, elhunyt emancipált fiú emancipatio után fogant gyermekei, manusos házasságot kötött filia familias, ha a manus a férj halála miatt vagy manust megszüntető aktussal szűnt meg (differraetio, remancipatio)

- egy évig kérhető és cum re hatályú

2) bonorum possessio unde legitimi (törvényes örökösök)

- nem voltak gyerekek, vagy nem jelentkeztek

- sui heredes

- proximi agnati

- fiktív suusok itt már nem jelentkezhettek

3) bonorum possessio unde cognati (vérrokonok)

- összes vérrokon, csak a fokközelség számít

- 6. fok oldalágig, és 7. fokú egyeneságig bezáróan

- azonos fok in capita

4) bonorum possessio unde vir et uxor (túlélő házastárs)

- manus nélküli házasságot kötött feleség nem suus heres, és nem is vérrokon, ezért ő az első három osztályban nem jelentkezhetett

successio graduum et ordinum (praetori jog)

Ha a közelebbi vérrokon a bonorum posessio unde cognati osztályában nem tudja / akarja elfogadni az örökséget, a távolabbi fokú rokon örököl (successio graduum), ha az unde cognati osztályából senki sem kéri a bonorum possessiot az elfogadás joga a következő rendre száll (successio ordinum).

SC Tertullianum

Hadrianus uralkodása alatt, a 3 gyermekes ingenua és a 4 gyermekes libertina anya gyermekei után civiljogi törvényes örökös lesz, de megelőzik az öröklésben elhalt gyermek lemenői, apja és apai ágról való testvérei.

SC Orfitianum

Marcus Aurelius uralkodása alatt, az anya után gyermekeit mindenkit megelőzően civiljogi öröklés illeti meg. Elsősorban a gyermeket az anya testvéreivel szemben juttatta kedvező helyzetbe.

clausola nova Iuliani

Salvius Iulianus nevéhez fűződő clausula. Ha az emancipált fiúnak olyan gyermekei vannak, akik még apjuk emancipatiója előtt fogantak, ők az örökhagyó suusai, és az apjukat helyettesítenék az öröklésben, ha apjuk bonorum possessiót kér, akkor megfosztaná őket az örökségtől. Ebben az esetben az emancipált fiú és az emancipatio előtt fogant gyermekei megosztoznak az emancipált fiúra eső részen = a fele illette az emancipáltat, a másik felén egyenlő arányban osztoztak az unokák.

Iustinianusi törvényes öröklés

Iustinianus Digesta 118. és az ezt kiegészítő 127. Novellae új alapokra helyezte a törvényes öröklés rendjét.

Osztályok:

1) lemenők (descendentes)

- vérszerinti gyermekek (törvénytelenek csak anyjuk után)

- örökbefogadottak is

- gyermekek fejenként (in capita), őket helyettesítők törzsenként

2) felmenők (ascendentes) + teljes testvérek (germani) + testvért helyettesítve a teljes testvér gyermekei

- szülők + teljes testvérek + ha a testvér kiesett az ő gyermekeik

- nagyszülők

- dédszülők

- felmenők: in lineas, ágon belül fejenként

3) apai és anyai féltestvérek (consanguinei és uterini) és gyermekeik

- apai és anyai féltestvérek in capita

- elhalt féltestvérek gyermekei (unokák már nem!) törzsenként

4) cognati collaterales (összes távolabbi oldalági rokon)

- közelebbi fok kizárja a távolabbit (nincs képviselet)

- azonos fokon in capita

- 6. fokon túl is örökölnek

Túlélő házastárs helyzete a iustinianusi jogban:

Iustinianus novellái nem szabályozzák az öröklését, bonorum possessio IV. osztályát alkalmazták, túlélő házastársat valamennyi oldalági rokon megelőzi.

Rászorulónak minősül az özvegy nő (vidua inops indotata), ha nem kapott hozományt vagy donatio propter nuptiast.

- ha az örökös nem az örökhagyó gyermeke, a rászoruló özvegy nő a hagyaték ¼-ét kapja (max. 100 arany) = gyakorlatilag egy törvényes hagyomány

- ha az örökös az örökhagyó gyermeke, de nem a házastárssal kötött házasságból származik, a túlélő házastárs állagot (tulajdont) örököl

- 1-3 nem közös gyermek mellett, 1/4-et örököl

- 4 vagy több nem közös gyermek mellett gyermekrészt (melléjük lép)

- közös gyermekek mellett azon a hányadon, amit az előbbi esetekben kapna, csak haszonélvezetet örököl

In stirpes

Az a törvényes öröklési jogi megoldás, amikor a rokonsági fokban távolabb állók együttesen annyit örökölnek, mint kieső elődjük egymaga örökölt volna.

In capita

Az a törvényes öröklési jogi megoldás, amikor az azonos fokon állók együttesen fejenként ugyanannyit örökölnek, egyenlő arányban.

In lineas öröklés

Az a törvényes öröklési jogi megoldás, amikor az örökhagyó után csak felmenők maradnak, és a felmenők öröklésénél a hagyaték az apai és az anyai ág között egyenlően oszlik meg. Az ágon belül az ott lévők fejenként osztoznak, a közelebbi felmenő léte kizárja a távolabbi felmenő öröklését, ha az egyik ágon nincsen senki, a másik ág osztozik az egész hagyatékon.

Végrendelet (testamentum, tabulae)

A végrendelet (testamentum)

- halálesetre szóló,

- alakszerűségekhez kötött

- örökösnevezést tartalmazó

- egyoldalú

- visszavonható

- akaratnyilvánítás.

Római végrendelet tartalma:

a) örökös kinevezés (heredis institutio)

b) kitagadás (exheredatio)

c) örökös helyettesítése (heredis substitutio)

d) hagyományrendelés (legatum, fideicomissum)

e) gyámrendelés (tutoris datio)

f) rabszolga felszabadítás (manumissio testamento)

Örökös helyettesítése (heredis substitutio)

a) közönséges örökös helyettesítés (substitutio vulgaris) = akkor, ha az örökösnek nevezett személy valamilyen okból nem válhat örökössé, a végrendelkező utána egy/ több helyettes örököst rendelhet

b) serdületlen gyermek részére (substitutio pupillaris) = apa rendelt számára örököst, arra az esetre, ha a hagyatékot megszerző gyermek még serdületlen korában (mielőtt még végrendelkezhetne) elhalna

c) őrült gyermek részére (substitutio quasi pupillaris) = iustinianusi jog szerint rendelhető részére is örökös akkor, ha az őrült gyermek haláláig őrült marad és így végrendeletet sem tehet

A valódi helyettes (substitutio vulgaris-sal) szemben a substitutio pupillaris és substitutio quasi pupillaris utóöröklés, ebben az esetben az örökhagyó egy másik személy helyett maga nevez ki örököst.

Római végrendeleti formák (7):

a) testamentum in comitiis calatis = comitia calat előtt tett végrendelet

b) testamentum in procinctu = katonai végrendelkezés

c) testamentum per aes et libram = mancipatiós végrendelet

d) testamentum septem signis obsignatum = hétpecsétes végrendelet

e) codicillus = fiókvégrendelet

f) közvégrendelet (testamentum publicum)

g) magánvégrendelet (testamentum privatum)

testamentum in comitiis calatis

Az arrogatióból kifejlődött végrendeleti forma, a comitia calatan tett végrendeletben a pater familias csupán jogutódját jelölte ki halála esetére.

Az arrogatio-ból fejlődött ki.

Testamentum in procinctu

A hadba vonult római polgárnak katonatársai előtt tett nyilvános végrendelete, az ügyletet katonatársak tanúsították.

testamentum per aes et libram

Mancipatiós végrendelet. Az örökhagyó színleges vételárért eladta vagyonát egy bizalmi emberének (ún. örökségvevőnek), akit az 5 mancipatiós tanú és mérlegtartó (libripens) jelenlétében kért fel arra, hogy halála után adja ki azt, mint hagyatékot az általa megjelölt személyek részére.

Hétpecsétes végrendelet (testamentum septem signis obsignatum)

Praetori jogi mancipatios formától független, írásbeli hétpecsétes végrendelet. A végrendelkező leírta a táblákra a végakaratát, összefűzte, majd 7 tanú előtt kijelentette, hogy a táblák az ő végakaratát tartalmazzák, a tanúk pedig lepecsételték azt.

Codicillus (fiókvégrendelet)

Császárkorban alakult ki, végrendelet kiegészítése lapocskákra írva.

az örököshöz írt levél, eredetileg csak az örökös lelkiismeretére volt bízva, hogy teljesíti-e a benne foglaltakat

- tehát tartalmilag egy fideicommissum volt

- a császárkorban kikényszeríthetővé válik

- de örökösnevezést vagy kitagadást nem tartalmazhatott!

- végrendelet hiányában is tehető, a törvényes örököshöz intézve

Codicillus fajtái

a) végrendeletileg megerősített fiókvégrendelet (codicillus testamento confirmatus)

b) nem megerősített fiókvégrendelet (codicillus non confirmatus)

c) végrendelet nélkül hátrahagyott fiókvégrendelet (codicillus ab intestato)

d) alakszerű fiókvégrendelet

Közvégrendelet (testamentum publicum)

Iustinianusi jogban alakult ki, 2 formája van:

- hatósági jegyzőkönyvbe vétel,

- okiratnak császári megőrzésre való átadása.

Magánvégrendelet (testamentum privatum)

Iustinianusi jogban alakult ki, 2 formája van:

1) közönséges magánvégrendelet

- írásbeli végrendelet

- szóbeli végrendelet

- holográf végrendelet

2) Kiváltságos magánvégrendelet

- járvány idején

- faluhelyen

- szülők gyermekeik javára

- katona végrendelete

SC Libonianum

A visszaélések elkerülése érdekében a végrendelet írójának tett juttatás csak e résznek az örökhagyó általi aláírásával lesz hatályossá.

Ha a végrendelkező nem saját kezűleg írja a végrendeletet, hanem valakinek diktálta (allográf végrendelet), ha a végrendelkező a végrendelet leírója javára is tett juttatást, az csak akkor volt érvényes, ha azt a végrendelkező külön aláírta.

Közönséges írásbeli magánvégrendelet

- 7 serdült, cselekvőképes római polgár tanú szükséges, ők az aláírásukkal és pecsétjükkel igazolják, hogy a végrendelet az örökhagyó akaratát tartalmazza

- örökhagyónak mindenképpen alá kellett írnia (subscriptio)

- ha írástudatlan / vak volt - 8. tanú is kell

- süket / néma esetén mindenképpen sajátkezűleg kellett írnia

Közönséges szóbeli magánvégrendelet

- 7 serdült, cselekvőképes római polgár tanú szükséges

- megszakítás nélkül és együttesen kellett jelen lenniük, míg a végrendelkező elmondta a végakaratát

- süket / néma nem tehet szóbeli végrendeletet

Holográf végrendelet

Az örökhagyó végig sajátkezűleg írt és aláírt végrendelete. III. Valentianus rendelete alapján tanúk nélkül is érvényes volt.

Végrendelet érvényessége

Végrendelet akkor jön létre érvényesen, ha az önmagában is épp végakarat és annak alakszerű megnyilatkozása összhangban van egymással és ha a joghatáshoz kapcsolódás nem ütközik a jogrend valamely tilalmába.

favor testamenti

a) törekvés arra, hogy lehetőleg még a hibásan létrejött végrendelet se minősüljön érvénytelennek

b) a végrendeleteknél a végrendelkezők akaratát minél teljesebben kell értelmezni

Nem létező végrendelet (testamentum non existens)

Végrendelet a külső tényállásának hiánya miatt még a praetori jog szerint sem képes semmilyen joghatás kiváltására.

a) nem tartalmaz örökös nevezést

b) hamisított végrendelet / komolytalan végrendelet (tréfa, színpadon)

c) befejezetlen végrendelet csak néhány súlyosabb esetben (pl.: szóban végrendelkező személy megnémul, megőrül, tanúk és pecséteik teljes hiánya)

Érvénytelen végrendelet

Ha a végrendelet fogalmi elemeinek egyike

a jogrend által meghatározott jelentősebb hibában szenved

a jogügylet a törvény előírása folytán

nem alkalmas a célzott joghatások kiváltására

és így nem végrendeleti hanem törvényes öröklésre kerül sor.

Eredetileg érvénytelen végrendelet

testamentum irritum

Eredetileg érvénytelen az a végrendelet, amelytől az akarat, a nyilatkozat vagy a joghatáshoz kapcsolódás valamely eredeti hibája miatt a jogrend megtagadja a joghatások kiváltásának képességét.

Utólagosan érvénytelen végrendelet (testamentum ruptum)

Megdőlt végrendelet, az érvénytelenségi ok a végrendelet érvényes létrejötte után merül fel.

a) visszavont végrendelet

b) mellőzővé váló végrendelet

b) létalapját vesztett végrendelet - a végrendelkező elveszíti végrendelkezési képességét

Hatályos végrendelet

Hatályos az a végrendelet, amelynek alapján ténylegesen öröklésre kerül sor, melynek alapján az örökös elfogadja és megszerzi az örökséget.

- Végrendelet a végrendelkező halála előtt eleve nem léphet hatályba, és nem feltétlenül lép hatályba az örökhagyó halálát követően sem (pl.: nevezett örökösök között senki sem éri meg az örökhagyó halálát).

- Ha az örökös él, de nem fogadja el (nincs aditio) akkor hatályba lép, de nem hatályosul mert a rendelkezések nem valósulnak meg.

- csak az érvényesen létrejött szerződés léphet hatályba

Hatálytalan végrendelet

Amíg az örökhagyó meg nem hal, addig a végrendelet hatálytalan.

- eredeti = az összes örökös még az örökhagyó életében meghal

- utólagos = örökös szerzésképtelenné válik

Lehetetlenült végrendelet (testamentum destitutum)

Az a végrendelet, amelyben különféle tényszerű okokból az összes örökösnevezés meghiúsult, mivel ebben az esetben a végrendelet teljes egészében hatályát veszti, a hagyaték pedig a törvényes öröklés rendje szerint száll a jogutódokra.

eredeti + végleges + teljes + abszolút jellegű

a) összes örökös örökhagyó életében / halála után de az örökség megszerzés eelőtt meghal / elveszti örökösi képességét

b) örökös nem teljesíti a felfüggesztő feltételt

c) házon kívüli örökös nem fogadta el az örökséget

Törvényileg hatálytalan végrendelet

Hatálytalan, illetve azzá vált a végrendelet, ha abban az örökhagyó olyan személyt nevezett örökösnek, aki a jogszabály előírásánál fogva az örökség megszerzésére képtelen volt, utólag azzá vált (incapax).

utólagos + ideiglenes + nem mindig volt teljes + mindig relatív

Végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas)

Az örökhagyó végakaratának érvényesülését bizonyos körülmények fennforgásakor a törvény különös szabálya részben / egészben kizárja.

2 fajta:

- alaki mellőzhetetlenség

- anyagi mellőzhetetlenség

Alaki mellőzhetetlenség

A civiljog és praetori jog szerint a az örökhagyónak valamilyen formában meg kellett, hogy emlékezzen a jogrend által meghatározott suus heresiről.

- vagy örökössé nevezés (institutio heredis)

- vagy kitagadás (exheredatio) formájában

ALAKI = FORMÁLIS = NEM ÉRDEMI

- kitagadáshoz nem kellett indok, suusok mellőzhetetlensége csak formális

Anyagi mellőzhetetlenség

Az örökhagyó vagyonának meghatározott részét köteles a jogrend által meghatározott legközelebbi rokonaira hagyni (kötelesrész = debita portio)

ANYAGI = ÉRDEMI MELLŐZHETETLENSÉG

- császárkor elejére alakult ki

- a kitagadást meg kellett indokolni

Kitagadás (exheredatio)

a) filius familias-t név szerint kellett kitagadni - mellőzés esetén: teljes érvénytelenség

b) lányok és unokás együttesen is kitagadhatók - mellőzés esetén: részleges érvénytelenség

Mellőző végrendelet

Eredeti érvénytelenség a nyilatkozat tartalmi hibája miatt.

- A szabiniánusok szerint eredeti érvénytelenség, a prokuliánusok szerint utólagos, mert még elhárulhat az érvénytelenség oka, ha a suus, akit nem neveztek meg, meghal

- Ha filius familiast mellőzött az örökhagyó, a végrendelet teljes érvénytelenségét vonta maga után

- Ha nőt vagy unokát, csak a rájuk vonatkozó részben volt érvénytelen

Mellőzővé váló végrendelet

Utólagos érvénytelenség a nyilatkozat hibája miatt.

- postumusok = a végrendelkezés után születő suusok, vagy a végrendelkezés után suussá váló személyek - eredetileg megdöntötte a végrendeletet

- később a postumusokat is örökössé lehetett nevezni, vagy ki lehetett tagadni - ekkortól akkor érvénytelen a végrendelet ha ez elmarad

Postumusok

A végrendelkezés után születő suusok, vagy a végrendelkezés után suussá váló személyek.

Esetei:

- örökhagyó halála után született gyermek

- a végrendelkezés idejében még csak születendő unoka (méhmagzat), feltéve, hogy apja (az örökhagyó fia) elhunyt

- a végrendelkezés után, de még az örökhagyó életében született gyermek

- a végrendelkezés után született unoka, ha apja még a végrendelkező életében elhunyt

- a végrendelkezés idején már megszületett unoka, ha apja később elhunyt, és ezáltal az unoka suusszá vált

- a végrendelkezés idején már megszületett unoka, ha az apját emancipálták, és ezért az unoka suusszá vált

Alaki mellőzés joghatása a civiljogban:

A) Filius familias mellőzése esetén - főszabály szerint - az egész végrendelet érvénytelen

B) Filia familias és unokák mellőzése csak részleges érvénytelenséget okoz, vagyis csak az ő vonatkozásukban érvénytelen, és ők belépnek a végrendeletben kinevezett örökösök mellé, részesedésük attól függ, hogy a kinevezett örökös suus vagy extraneus

- ha a kinevezett örökös suus heres, akkor gyermekrészt kapnak

- ha a kinevezett örökös házon kívüli, akkor a mellőzöttek az örökség felére jogosultak

Alakilag mellőzött örökös: hereditatis petitio / bonorum poessio intestati-t kérhet - teljes érvénytelenség - civiljogi öröklés érvényesül

Alaki mellőzhetetlenség a praetori jogban:

- Civiljogi mellőzhetetlenség kiterjedt az örökhagyó azon vérszerinti lemenőire, akik önjogúakká váltak volna, ha az örökhagyó halálakor suusok lettek volna tehát a fiktív suusokra is.

- Minden férfi lemenőt név szerint kell kitagadni

- A suus fiú mellőzése a végrendelet teljes, más suus vagy fiktív suus mellőzése részleges érvénytelenséget okoz

- bonorum possessio intestati vagy bonorum possessio contra tabulas kérhető

Kötelesrész (debita portio)

A végrendeletben a suus-okat nem csak megemlíteni kell, hanem mindenképpen meg kell kapniuk a hagyaték egy bizonyos, törvényileg meghatározott részét.

Kötelerész mértéke:

- quarta = jogosult törvényes örökrészének az 1/4-e

- Iustinianus 18. novellája óta = törvényes örökrész egyharmada, ha pedig a törvényes örökrész a hagyaték egynegyedét sem érné el, akkor a fele