Római jog

ius civile = ius strictum

1. római városállam (polgárok közössége) sajátos jogrendszere 2. római (nemzeti) jog 3. egységes jog 4. magánjog 5. polgárjog; - ellentétpárja a ius praetorium (75, 115)

ius Quiritium

ius civile ünnepélyesebb elnevezése

klasszikus jogtudósok

5 jogtudós: Gaius, Papinianus, Ulpianus, Paulus és Modestinus

magyar jogtudósok II vh előtt

2. Villágháboru előtt 3 magyar jogtudós felsorolása-Marton Géza, Személyi Kálmán, Schwartz András

római jog gazdasági korszakolása

1.) kisparaszti, patriarchális, házközössége; 2.) kereskedelmi (fellendülő, virágzó, hanyatló)

római jog állam és jog változása szerinti korszakolása

1.) államforma (királyság, köztársaság, császárság); 2.) jog belső fejlődése (civiljog; civil és praetori jog; a kettő összeolvadt; császári)

római jog jogtudomány szerinti korszakolása

1.) archaikus (III sz közepéig); 2.) préklasszikus (a köztársaság végéig, kr.e. I. század végéig); 3.) klasszikus (principátus, kora császárság); 4.) késő császárság (posztklasszikus és Iustiniánusi)

Róma társadalma

1.) patriarchális nemzetésgi szervezet (gens, familia); 2.) quirites, szabad állapotú polgárjoggal rendelkező (patricius, plebejus, cliens)

római állam felépítése

civitas, res publica, res populi, SPQR

Róma államszervezete

1.) rex, senatus; comitia curiata 2.) magistratus, senatus, népgyűlések (curiata, centuriata, tributa, concilium plebis)

magistratus

állami főhatalmat gyakorló hivatal(nok), tisztség(viselő); 1.) kollegialitás 2.) annuitás; 3.) lemondhatnak (abdicare), 4.) tisztségüktől meg nem foszthatóak;

magistratus felosztása

1.) Hatalom szerint (imperium, nem imperium); 2.) Feladatkörük szerint (rendes, rendkívüli); 3.) Hatáskörük (maior, minor)

magistratus maior-minor

maior: consul, praetor, censor; minor: aedilis, quaestor, tribunus plebis

magistratus ordinarii-extraordinarii

feladatkörük szempontjábóli felosztás, állandó és rendkívüli

imperium

állami főhatalom: rex majd a magistratus

imperium elemei

1:) domi: legfőbb polgári hatalom városon belül; 2.) militiae: extra muros, hadsereg 3.) iurisdictio: jogszolgáltatás 4.) ius agendi cum populo: népgyűlés összehívása, 5.) ius agendi cum patribus: senatus összehívása 6.) ius coercitionis: büntetések kiszabásának joga

potestas

a magistratusokat tisztségüknél fogva megillető hivatali hatalom (minor vagy maior); egymás között (kollegialitás) egyenlő par

potestas elemei

1.) Auspicium (istenek akarata, eredetileg madárjóslás); 2.) A nép összehívása valamilyen közérdekű ügy megvitatása céljából (ius contionem habendi); 3.) Tiltakozás collegájának döntése ellen (ius intercedendi); 4.) a hirdetmények kibocsátása (ius edicendi) csak a magistratus curules

consul

imperium maior; annualitás, kollegialitás

praetor

367-től egyedül (kivétel a kollegialitás alól); 242-től praetor peregrinus; végül 16-ra nőtt

censor

446-tól, 5 évente, de 18 hónapra (kivétel az annuitás alól) választott magistratus maior, de nincs impériuma 1.) 5 évenkénti összeírás (census) választási, adóügyi, katona; 2.) szenátorok névjegyzéke; 3.) erkölcsrendészet, cura morum; 4.) állami javak felügyelete és szerződések megkötése;

aedilis curulis

potestas-szal és iurisdictioval rendelkező magistratus minor; 1.) cura aedium (építkezések és középületek felügyelete); 2.) cura urbis (rendészeti jogkör); 3.) cura annonae (piaci árak és gabonaellátás); 4.) cura laudorum (játékok)

quaestor

447-től, államkincstár és levéltár felügyelete

tribunus plebis

494-től néptribunus (eleinte 2 -> végül 10), személye a városon belül sacrosanctus (szent és sérthetetlen); 1.) concilium plebis összehívása 2.) később a senatus-t is; 3.) a censor és dictator kivételével ius intercedendi, valamint a törvényi vétó; 4.) támogatás és menedék a plebj patríciusok által üldözött tagjainak

aedilis plebis

plebejus templomok őrei, 367 után a trubuni plebis segítője a plebejus levéltár és pénztár kezelői; a bíráskodást leszámítva ugyanolyan jogokat gyakorolt, mint az aedilis curulis

rendkívüli magistratusok

1.) Dictator (legjelentősebb, egyik consul jelölte ki a senatus egyetértésével, de a népgyűlés véleménye nélkül, s ez ellen consultársa nem élhetett intercessioval), max. 6 hónapra a főhatalom teljessége (summum imperium) illette meg; maga nevezte ki helyettesét, a lovasság parancsnokát (magister equitum); 2.) Interrex; 3.) Praefectus urbi (rex ideigl. távolléte esetén helyettese a királyság korában); 4.) Decemviri legibus scribundis (a XII táblás tv. létrehozói); 5.) Tribuni militum consulari potestate (katonai parancsnok consuli jogkörrel felruházva);6.) Tresviri rei publicae constituendae (a triumvirek)

lex Ovinia

a szenátorok névjegyzékét a censorok állítják össze

comitia curiata

a főhatalom gyakorlására felhatalmazás, később szakrális feladatok

lex curaiata de potestate censoria

a comitia curiata által a censor-i hivatal viselésére szóló felhatalmazás

lex curiata de imperio

a comitia curiata által a főhatalom gyakorlására szóló felhatalmazás

comitia centuriata

katonai századokra osztott 17-60 év közti férfilakosság népgyűlése, plebs és patriciusok egyaránt; 1.) magistratus maiores; 2.) törvényhozás; 3.) hadüzenet és békekötés; 4.) államellenes és főbenjáró büntetőbíráskodás

comitia tributa

területi egységek alapján összehívott népgyűlés; 1.) magistratus minores; 2.) törvényhozás; 3.) szövetség kötése külföldi államokkal és uralkodókkal; 4.) törvénykezés nem politikai ügyekben

ager publicus-privatus

a föld egyik csoportosítása: köztulajdon-magántulajdon, Róma városához tartozó földterület, a 6. mérföldkövön belül fekvő terület

lex Canuleia de conubio (e.445)

a patríciusok és plebejusok közötti házasság engedélyezése (a XII táblás törvény 6 évvel korábban megtiltotta)

leges Liciniae Sextiae (e.366)

1.) plebeiusok adósságterheinek csökkentése; 2.) ager publicusból bérelhető terület 500 iugerum; 3.) egyik consult a plebsből kell választani; 4.) praetori tisztség felállítása a iurisdictio ellátására

lex Poetelia Papiria de nexis (e.326)

enyhítette az adósrabszolgaság szigorát, megtiltotta az adós megölését, és a bilincs használatát

lex Ogulnia (e.300)

ez egy plebiscitum; lehetővé tette plebejusok jelölését a főpapi tisztségekre (első plebejus 254 csak)

ius

"1.) jog, mint önálló normarendszer 2.) eredetileg a forum Romanum egy konkrét helye, ahol a praetor törvénykezett (in ius

vocatio 3.) vmely magatartás jogszerűsége, szembeállítva az iniuriaval, jogsérelemmel; 4.) a ius elvont, alanyi jogi és tárgyi jogi fogalma is 5.) római jogtudósok: a jog a „jó és méltányos művészete" (ius est ars boni et aequi) igazságosságot (iustitia) kell megvalósítania"

in ius vocatio

praetor elé idézés (568), Archaikus korban ez egy helyet jelentett a forum Romanum-on, ahol a praetor törvénykezett

fas

eredetileg minden olyan magatartás, amely az isteneket nem sérti; mindaz, ami istenséget és a neki szentelt dolgot megillette, később csak a vallási normák összességét értették rajta, szembeállítva a jogi normákkal

mos

1.) erkölcsi normák önálló rendszere; 2.) ősi római társadalom komplex, differenciálatlan normarendszere (mores maiorum); 3.) szokás, szokásjog; 4.) jogi jelentőséggel nem rendelkező egyszerű szokás; 5.) a mos sui generis fogalma: (a censori jogalkalmazás alakította ki) olyan társadalmi normák, amelyek sem a ius, sem a fas körébe nem tartoztak. Megtartására a censor felügyelt, s azok megsértését büntető intézkedés (nota censoria) kiszabásával torolta meg.

cursus honorum

egyes tisztségeknek meghatározott sorrendben és életkorban kellett/ lehetett viselni (quaestor-30; aedilis v. tribunus plebis-37; praetor-40, consul-43; censor és dictator csak consulviselt ember) - lex Cornelia de magistratibus

lex Cornelia de magistratibus (82)

a tisztségek meghatározott sorrendben és életkorban viseléséről (cursus honorum - quaestor-30; aedilis v. tribunus plebis-37; praetor-40, consul-43; censor és dictator csak consulviselt ember)

prorogatio imperii

a magistratusok éves főhatalmának meghosszabbítása

promagistratus

provincia élére kerültek helytartónak, mivel maistratus-ként fizetést nem kaptak, a költségek elvitte vagyonuk nagy részét, (proconsul, propraetor)

senatus szerepe

1:) Az egész köztársaság korában az államélet központja és annak legfőbb irányítója; tagjainak száma 600 (Sulla), 900 (Caesar); 2.) A népgyűlések formális szerepe mellett a legfőbb államhatalmi szervvé vált; 3.) a senatorok szükségállapot esetén a senatus consultum ultimumhoz folyamodtak, amely tejhatalmat adott a magistratusoknak a szükséges intézkedések megtételére, kizárva az intercessio és a provocatios lehetőségét.

lex Iulia de civitate Latinis et sociis danda (90)

a Róma mellett kitartó latin és egyéb szövetségesek római polgárjoga

provincia

imperiummal rendelkező magistratus működési területe, melyet a senatus jelölt ki. Később ezt az elnevezést az Itálián kívüli meghódított területekre alkalmazták

ius civile - praetorium

az idők folyamán merev, régi, szigorú civiljoggá vált (ius strictum) - ius praetorium: hajlékony, rugalmas, méltányos praetori jog (ius aequum)

legislatio

törvényhozás, csak a népgyűlést illette meg, ettől függetlenül a praetor és az aedilis curulis az általuk kibocsátott edictum-okon és a iurisdictio (törvénykezés) által kialakított egy joganyagot, ius honorarium és ius praetorium

lex Aebutia de formulis (kr.e.2.sz.)

a praetor peregrinus által kialakított praetori perrendet és az anyagi jogi szabályokat civiljogi erőre emelte, innentől római polgárok egymás között is használhatták; a legis actio-k elkezdenek kiszorulni

lex Iulia iudiciorum privatorum (e.17)

a legis actiok eltörlése, a praetori perrend kizárólagos használata

ius praetorium

az a jog, amelyet a praetorok vezettek be a civiljog szabályainak kisegítése vagy kiegészítése vagy kijavítása céljából; a ius honorarium legfontosabb része

aequitas (civiljog)

polgárok közötti jogegyenlőség

aequitas (préklasszikus)

igazságos és méltányos elbírálás (objektív bona fides)

ius naturale

?

constitutio Antoniniana=edictum Caracallae (212)

római polgárjog kiterjesztése a birodalom minden alattvalójára (kiv. Latini Iuniani, dediticii Aeliani) - öröklési illeték kiterjesztése ihlette; latini colonarii megszűnt

ius honorarium

formailag jogszabályalkotásra nem hivatott tisztségviselők (főmagistrátusoknak) az imperiumuk alapján végzett törvénykezés keretében létrehozott joganyaga

comes sacrarum largitionum

"pénzügyminiszter", a birodalom pénz és adóügyeit igazgatta

ius fetiale

vallási jogszabályok összessége, archaikus Róma és a latin ill. közép-itáliai városállamok közötti érintkezést rendezték, elsősorban a békekötés és a hadüzenet tekintetében

ius

1.) alanyi jog, jogosultság; cselekvési, perindítási jog; 2.) tárgyi jog: jogi normák különböző csoportjai; 3.) jogi dogmatika [1.) jogviszony (emberek közötti viszony, tárgyi jog szabályozza), 2.) jogi tény (tények, történések, amelyek joghatásokat váltanak ki), 3.) jogintézmény (nagyon jelentőségű jogszabályok rendszerezett összessége), 4.) jogág (egymáshoz hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok összessége)]

ius universale - ius particulare

egy adott állam egész területén érvényesülő vs. bizonyos területeken, résszerűen

ius generale - ius speciale

egy jogrendszeren belül általánosan érvényesülő illetve különös jogszabályok

ius commune - ius singulare

a jog rendszerint alkalmazott szabályai vs. kivételesen alkalmazott (1.) különös méltánylást érdemlő jogi helyzet; 2.) különös elbánásban részesített személycsoport

ius primarium - ius subsidiarium

elsődleges jogszabály ↔ kisegítő jogszabály, amennyiben nincs olyan elsődleges amely szabályoz

ius sacrum - ius profanum

a fas szabályainak hivatalos állami elismeréssel bírnak <->

jogszabály kiválasztása

a jogalkalmazó feladata, hogy a jogi normák tömegéből megtalálja azt, amelyik adott helyzetben alkalmazható

interpretatio

olyan logikai művelet, amelynél a tényállás mellett rendelkezésre áll a jogszabály is, a jogalkalmazó kötelessége pedig, hogy a jogszabály rendelkezéseit a konkrét esetre vonatkoztatva mondja ki ítéletét

interpretatio 4 típusa

1.) nyelvtani értelmezés (~ grammatica), szavak jelentése; 2.) logikai értelmezés (~ logica); 3.) rendszertani értelmezés (~systematica): a szöveget a többi jogszabályhoz való viszonyában, a magasabb kategóriákkal (jogág, jogrendszer) való összefüggéseiben elemzi; 4.) történeti (~ historica): azt a célt vizsgálja, amely a jogalkotót a jogszabály létrehozásakor vezette

in fraudem legis

törvény kijátszása: aki a törvény szavait betartva megkerüli annak értelmét, kijátssza a törvényt

voluntas legis

a jogalkalmazás során a jogszabály értelmezésének egyik típusa - a törvényhozó akarata

interpretatio declarativa

megállapító : a jogszabály pontos értelmét tárja fel

interpretatio extensiva

kiterjesztő: a jogszabály szó szerinti értelmét tágítja (az apai hat. alatt álló lány kölcsönszerződései)

interpretatio restrictiva

megszorító: a magyarázat a jogszabály szó szerinti értelmét szűkíti (ius speciale, ius singulare)

római jog forrásai

1.) consuetudo (szokásjog); 2.) lex (törvény); 3.) senatus consultum (szenátusi határozat); 4.) edictum (magistratusi hirdetmény); 5.) iurisprudentia (jogtudomány) 6.) constitutio (császári rendelet)

consuetudo

a ius legrégebbi forrása: szokásjog; íratlanul keletkező jogszokások összessége; a nép hallgatólagos egyetértése, írásba foglalás nem kötelező (de lásd pl. praetori edictumok), mindenkire kötelező

ius consuetudo

szokásjog: íratlanul a nép közmeggyőződésében kialakult szabályok

ius scriptum

csak az előírt fomrában írásban rögzített, és kihirdetett jogforrás (lásd, praetori edictum is le van írva, mégsem ius scriptum, hanem szokásjog)

lex

törvény: 1.) előírt módon írásban megszövegezett és a népgyűlések által megszavazott, szabályszerűen kihirdetett határozatok; 2.) a plebiscitumok

lex lata (vagy rogata)

szabályos módon meghozott törvény

lex rogata (vagy lata)

szabályos módon meghozott törvény

praescriptio

a lex rogata első része, a fejirat, a javaslattevő nevét, a törvény meghozatalának helyét idejét, először szavazó század nevét tartalmazza

rogatio

a lex rogata második, rendelkező része, a törvényi parancsot (előírást, tilalmat)

lex Cincia (e.3.sz.)

lex imperfecta, mert az értékhatár feletti ajándékozást tiltotta, de e felett sem érvénytelen, sem büntetés + ügyvédi díjazás tilalma

sanctio

a lex rogata harmadik része, a joghátrányokat tartalmazta; ~perfecta (tilt és érvénytelen, nem büntet); ~minus quam perfecta (tilt és büntet, nem érvénytelenít); ~imperfecta (csak tilt, de sem nem büntet, sem érvénytelenít); ~plus quam perfecta (tilt és büntet és érvénytelenít is, de ilyet egy forrás sem említ)

lex Hortensia (e.287)

kimondta, hogy a plebiscitumok "az egész római népre kötelezőek", és azok lex rangjára emelkedtek

lex data

azok a törvények, amelyeket törvényhozásra feljogosított magistratusok adtak ki

lex contractus

szerződési kikötés, a szerződő felek magatartását határozza meg, kvázi lex privata (vs. lex publica)

lex Aternia Tarpeia (e.454)

a magistratusok bírságolási jogáról, és annak maximális mértékéről

lex Menenia Sestia (e.452)

a magistratusok bírságolási jogáról, és annak maximális mértékéről

lex duodecim tabularum (~e.451)

XII táblás törvények (lex data, lata, rogata)

lex Aquilia de damno (e.286)

a kártérítési jog alapjait lerakó törvény

legis vicem obtinet

A SC törvényerővel rendelkezik (Gaius)

lex Cornelia de edictis praetorum (e. 67)

az edictumok valódi jogforrássá válnak, mivel a praetorokat kötik az általuk kibocsátott edictumok

cavere

a préklasszikus jogtudós egyik feladata: kioktatni a feleket az alkalmazandó szerződései formulák tekintetében

de actionibus

perjog, Gaius Institutionum commentarii tankönyvének 4. könyve

de personis

személyekre vonatkozó anyag, Gaius Institutionum commentarii tankönyvének 1. könyve

de rebus

a dolgokról, Gaius Institutionum commentarii tankönyvének 2-3. könyve (dologi jog 2., öröklési jog 2-3., kötelmi jog 3.)

constitutio

császári rendeletek összefoglaló neve, melyeket eleinte nem tekintenek lex-nek, de Gaius már igen; 1.) generalis (a rendelet mai fogalmának ezek felelnek meg); 2.) specialis

constitutio (principatus idején)

1.) edictum (uralkodásának idejére szóló császári rendelet); 2.) rescriptum (szakvélemény a jogtudósok responsum-ainak mintájára; a bíróságot köti); 3.) mandatum (közigazgatási ügyekben a hivatalnok számára szóló utasítás, parancs); 4.) decretum (a hozzá fellebbezett ügyekben, mint legfőbb bíró határozat formájában dönt)