Trágyák

azok a szerves és szervetlen anyagok, amelyekkel a növényi tápanyagokat pótoljuk, és a talaj termőképességét fokozzuk

istállótrágya:

a szerves trágyák csoportjába tartozik

Alkotó elemei:

● Bélsár: a takarmány meg nem emésztett részeit tartalmazza, amely emésztő nedvekkel, élő és elhalt mikroorganizmusokkal van keveredve. Napi mennyisége:

● Szarvasmarha: 20-30 kg/állat

● Ló: 15-20 kg/állat

● Sertés: 1,2-1,5 kg/állat

● Juh: 1,5-2,5 kg/állat

● Vizelet: nitrogén tartalma miatt értékes alkotórésze az istálló trágyának. Napi mennyisége:

▪ Szarvasmarha: 10-15 kg

▪ Ló: 4 – 6 kg

▪ Sertés: 2,5 – 4 kg

▪ Juh: 0,6-1 kg

● Alom: a jó alom kényelmes fekhelyet nyújt az állatnak, a híg ürüléket felszívja, jól keveredik a bélsárral, megkönnyítve ezzel a trágya kezelését és kiszórását. Napi mennyiség állatonként: 4-8 kg

Az istállótrágya adagja:

– 30 tonna/hektár alatt: kicsi,

– 30-40 tonna/hektár között: közepes,

– 40 tonna/hektár felett: nagy adagok.

100 q istállótrágya hatóanyag mennyisége

nitrogén 50 kg

foszfor 25 kg

kálium 60 kg, így a

tápanyag arány N : P : K = 1 : 0,5 : 1,2

istállótrágya Trágya érlelés:

1. Trágya telepen: az istállókból minden nap kihordják a trágyát.

2. Mélyalmos: az állatok végzik az érlelést, 4-6 hónapig tart, kitrágyázásnál trágyaszarvasba viszik vagy azonnal kijuttatják a trágyázandó területre.

istálló Kijutatás ideje:

Azonnal be kell dolgozni a földbe, alapműveléssel→forgatással ( nyári szántás, őszi mélyszántás) → a tavaszi istállótrágyázást kerüljük, mert annak alászántásával a talajt kiszárítjuk ( kivétel: deflációs homokterületek).

Istálló trágya Kijuttatás módja:

Robbantásos - Kézi (platóról) - Trágyázó gépekkel - Kiszórás után azonnal bedolgozni (beszántani) majd lezárni

Hígtrágya

olyan szerves trágya, amely iparszerű állattartó telepeken keletkezik, ahol a gazdasági állatokat alomanyag nélküli rácspadlós tartásmódban helyezik el.

hígtrágya Összetétele:

Bélsár – Vizelet - Lemosó víz. Mennyiségét legfőbbképpen a trágya lemosására használt víz mennyisége határozza meg, de függ továbbiakban az állat fajától (sertés, baromfi, szarvasmarha), korától és a tartástechnológiától.

A hígtrágya a trágyalé csatornán keresztül a trágyalé aknába ( trágyalé-telepre) kerül, ahol elkezdődik annak kezelése

hígtrágya kezelési eljárás

Fázisbontás nélküli: amelyben a hígtrágya alkotóelemeit összekeverik (homogenizálják) és alkalmassá teszik

arra, hogy szippantó kocsikkal a trágyázandó területre injektálják, vagy öntöző-berendezéssel kiöntözik. Napjainkban a komposztok érlelésére is felhasználják.

- Szétválasztásos kezelés: Lényege, hogy a szilárd és a folyékony fázist külön választják:

o Ülepítéssel – Szűréssel - Szikkasztással

A hígtrágya kijuttatás

A hígtrágya magas fehérje és ásványianyag-tartalma miatt veszélyes környezetszennyező anyag. Minél hamarabb a talajba kell juttatni, ahol a talajbaktériumok hasznosítják, ezzel hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához

hígtrágyaTárolásának környezeti veszélyei:

talajvizek nitrátszennyezés, nitrát érzékeny területen max

170 kg/ha dózissal lehet. Csak szigetelt szivárgás mentes tárolóban, fallal zárt térben. Kijuttatásának egészségügyi és környezeti veszélyei-az elbomlási időt figyelembe kell venni,közvetlen fogyasztású zöldségféléknél használata tilos.

Zöldtrágyázás:

Az az eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényt alászántjuk. Olyan szervestrágya, amely hozzájárul a növény tápanyag-szükségletének kielégítéséhez, fokozza a talaj termőképességét (táphumusz) és megvédi a talajt a káros környezeti hatásoktól (defláció, erózió).

Legértékesebb zöldtrágyanövények:

- Csillagfürt: savanyú homoktalajokon

- Somkóró: meszes homokon

- Napraforgó: szárazabb területeken, N műtrágyával kiegészítve.

Zöldtrágya bedolgozása:

Legnagyobb zöldtömegben (virágzás, magkötés). Ezsköze: megdöntés után (terelőlánc, terelőrúd, henger) alászántjuk ekével. Szántás után tömörítjük hengerrel. Mélysége: 20-30 cm.