mjt-polgári kori kötelmi jog

kötelem

• a kötelem olyan jogviszony, amelyben az egyik fél (az adós) a másik félnek (a hitelezőnek) valamit szolgáltatni köteles

• a kötelem keletkezhet szerződésből, magánjogi tiltott cselekményből és más tényállásokból (pl- gyámság, házasság)

szerződés

• joghatás előidézésére szánt, kétoldalú, egybehangzó, megengedett akaratnyilatkozat

• a szerződés alanya a hitelező és az adós

1875:XXXVII. tc.

• Apáthy István által készített kereskedelmi jogi kódex (kereskedelmi tvk (kt))

• kereskedelmi szereplők jogviszonyait szabályozta

• tartalmazta a kereskedelmi társaságokra vonatkozó szabályokat és meghatározta a kereskedő fogalmát

• szabályozta az ún- kereskedelmi ügyleteket (kereskedelmi vétel, fuvarozás, szállítmányozás, bizományi szerződés, kiadói ügylet)

• elsősorban a hatálya a bejegyzett kereskedőkre terjedt ki, különben a jogviszonyokra a magánjog általános szabályait kellett alkalmazni

Magánjogi Törvényjavaslat (MTJ)

• a polgári kori magánjogi kodifikáció utolsó eleme

• magánjogi tvk-ként a magánjogi jogviszonyok összességének szabályozására törekedett

• 1925-ben terjesztették az ogy. elé, amelyet 1928-ban a vészavazás előtt levettek a napirendről

• oka: a fennálló magánjogi szabályozás megváltoztatásával nem kívánták a trianoni határon túli magyar területek magánjogi jogegységét mebontani

• a hatályba lépés elmaradása ellenére is Mo.-n a bírói gyakorlat szokásjogi úton alkalmazta egyes rendelkezéseit

egyoldalú kötelem

• a kötelemazon típusa, amelyben az egyik fél szükségképpen csak adós, a másik fél szükségképpen csak hitelező

• pl. ajándékozás

ketoldalú kötelem

• a kötelem azon típusa, amelyben mindkét fél adós és hitelező egyszerre

• pl. adásvétel

egyszerű adóstárs

• a többalanyúság azon típusa, mikor az adósi oldalon több személy áll

• ebben az esetben a hitelező minden egyes adóstárstól csak a reá eső részt követelheti

egyetemleges dadóstárs

• a többalanyúság azon típusa, mikor az adósi oldlaon több személy áll

• mindegyik adóstárs az egész tartozásért felel

• a hitelező döntésén múlik, melyiktől követeli a teljesítést

• abban az esetben, ha az egyik adóstárs teljesít többi adóstárs is szabadul a kötelemből

• követelést teljesítő adósnak megtérítési igénye keletkezik a többi adóstárssal szemben

egyszerű kezesség

• idegen tartozás teljesítéséért vállalt járulékos kötelezettség, amely alól a főadós teljesítése esetén a kezes szabadul a kötelemből

• a kezes csak főadós nem telejsítése esetén kötelezhető a teljesítésre

• ha a hitelező közvetlenül a kezes ellen fordul, az egyszerű kezes sortartás kifogásával élhet

készfizető kezesség

• idegen tartozás teljesítéséért vállalt járulékos kötelezettség, amely alól a főadós telejsítése esetén a kezes szabadul a kötelemből

• nem élhet kifogással, a hitelező a főadós előtt közvetlenül követelheti a teljesítést a kezestől

• a kereskedelmi jogban fordult elő, jellemzően a készfizető kezesség a polgári korban, az általános magánjogban csak akkor, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték

engedményezés

• a szerződés alanyaiban bekövetkezp személyváltozása, amelynek kereében a hitelező a szerződésből származó követelését átruházza egy harmadik személy

• az átruházót engedményezőnek jelölik, míg akire átruházták a követelést, az az engedményes

• engedményezéshez nem kell az adós beleegyezése, viszont értesíteni kell arról, hogy az engedményezés után kinek kell teljesítenie

• ha az adós az értesítés ellenére mégis az eredeti hitelezőnek telejsít, akkor kétszeri fizetésnek teszi ki magát

tartozásátvállalás

• a szerződés alanyaiban bekövetkező személyváltozás, amelynek keretében egy harmadik személy egy adós kötelezettségének telejsítését vállalja magára

• hitelező beleegyezése szükséges

szerződés érvényességének feltételei a polgári korban

• felek cselekvőképessége

• ne irányuljon lehetetlen dologra

• ne ütközzön törvénybe, országos szokásjogba, jóerkölcsbe

• a szerződő felek akarata szabad és tévedéstől mentes legyen

• a szerződés megfelelő alakísággal bírjon

színlelt szerződés

• az érvénytelenség azon típusa, amikor a felek egybehangzóan mást jelentenek ki, mint amit ténylegesn akartak

• a színlelt szerződés semmis, míg a mögötte meghúzódó leplezett szerződés, ha nem ütközik törvénybe, jóerkölcsbe, akkor érvényes

szerződés hatlytalansága

• érvényes szerződés, de meghatározott jogi tények miatt már vagy még nem fűződnek hozzá joghatások

• időtűzés

• feltétel

feltétel

• a szerződés hatélyba lépésének azon esete, amikor annak bekövetkezése egy jövőbeli bizonytalan eseményhez kötődik

• ennek két típusa van:

  • felfüggesztő feltétel

    • egy meghatározott esemény bekövetkezésével vagy nem bekövetkeztével lép hatályba

  • bonto feltétel

    • hatályát veszti, mikor a feltétel bekövetkezik

ajánlat

• egyoldalú jognyilatkozat, amely jogviszony létesítésére, megváltoztatéséra vagy megszüntetésére irányul

• a szerződés létrejöttéhez szükséges, hogy az egyik fél a másiknak ajánlatot tegyen

• lehet szóban, írásban

• a megtett ajánlathoz az ajánlattevő kötve van, ennek ideje attól, függ, hogy az ajánlatot milyen formában tette meg

időtűzés

• a szerződés hatályba lépésének azon esete, amikor annak bekövetkezéséve egy jövőbeli biztos eseményhez kötődik

teljesítés

• a szerződések azon létszaka, amikor bekövetkezik a felek által célzott joghatás

beszámítás

• a szerződés megszűnésének azon esete, amikor két személynek egymással szemben egynemű, kölcsönösen fennálló, lejárt követelése van, amelyeket egymással szemben érvényesítenek, így azok kölcsönösen megszűnnek ennek erejéig

elengedés

• a szerződés emgszűnésének azon esete, amelynek keretében a követelés megszűnik, ha a hitelező elengedi szerződésileg az adós tartozását

újítás

• a szerződés megszűnésének azon esete, amikor a felek az eredeti szerződés helyébe, szerződésileg ugyanazon szolgáltatásra irányuló új kötelmet léptetnek

• a régi kötelem megszűnik, helyébe új kötelem lép

szerződésszegés

• a szerződések azon létszaka, amely abban az esetben következik be, ha nem teljesítenek szerződésszerűen

• esetei:

  • nem teljesítés

  • hibás teljesítés

  • késedelmes telejsítés

felróhatóság

• kötelem alanyainak a felelősségét elemzi

• polgári korban a vétkesség jelentette a felelősségi mércét, amelynek keretében a károkozó személy cselekményét szubjektívan minősítették, tehát az adott személy cselekményének szándékos és gondatlan voltát vizsgálták

objektív felelősség

• a felelősség azon formája, amelynek ekertében csak azt vizsgálták, hpgy a kötelemszegés és a szerződő felek magatartása között megállapítható-e az ok-okozati összefüggés, így nem volt kimentési lehetősége a károkozónak

szubjektív felelősség

• a felelősség azon formája, amelynek keretében az ok-okozati kapcsolat mellett a szerződő fél akaratát, szubjektumát is figyelembe veszik → van lehetőség kimentésre

kötelezetti késedelem

• ha az adós a szerződésben meghatározott időpontban, lejáratkor, felróhatóan nem telejsít, késedelembe esik

• az adósnak lehetősége van arra, hogy késedelmét mentse → megfelelő módon bizonyítani kell

• a kötelezett köteles megtéríteni a hitelező minden kárát vétkességtől függetlenül

• a hitelezp kötelezett késedelem esetén követelheti a szerződésszerű telejsítést vagy a kártérítést, illetve érdekmúlés esetén elállhat

jogosulti késedelem

• ha az adós szerződésszerűen felajánlott telejsítést nem fogdja el, vagy megakadályozza az adós szerződésszerű teljesítését

• a hitelező által nem fogadott teljesítés esetén az adós a dolgot magánál tarthatja, bírói letétbe helyezheti, romlandó dolog esetén eladhatja

• a dologban esett kárért (szándékosság, súlyos gondatlanság esetét kivéve) az adós már nem felel

• a kár veszélyének viselése átszáll a hitelezőre

• az adós jogosulti késedelem esetén követelheti a szerződésszerű telejsíétst vagy a kártérítést, illetve érdekmúlás esetén elállhat

lehetetlenülés

• a szerződésszegés azon formája, amely esetén a szolgáltatás a szerződés megkötését követően fizikai vagy jogi okból lehetetlenné válik

• ha ebben az adós vétkes magatartása közrejátszott, akkor az adós felelősséggel tartozik

vagyoni kár

• a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, amelynek két változata van

  • tényleges kár

  • elmaradt haszon

    • a dolog természete szerint esedékessé vált haszon elmaradása

• ha az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem teljesített vagy hibásan teljesített, akkor mind a tényleges kárt, mind pedig az elmaradt hasznot meg kell térítenie

adásvétel

• az adásvétel olyan szerződés, amelnyél fogva az eladó az árut a vevőre átruházni, a vevő pedig ennek fejében vételárat megfizetni tartozik

• az eladónak tulajdonátruházási szándékkal kell a dolgot átadni

• a vevőnek tulajdonszerzési szándékkal kell a dolgot átvenni

• konszenzuális szerződés → ha a felek a vétel tárgyában és a vételárban megegyeztek, a szerződés létrejött

kereskedelmi vétel

• olyan kereskedelmi ügylet, amelynek tárgya ingó dolog megvétele továbbadás szándékával

• szabályait a kereskedelmi tv. szabályozta → kereskedelmi vétel érvényesen létrejött, ha a felek a vétel tárgyában és a vételárban megállapodtak

álaltszavatosság

• a kellékszavatosság azon formája, amelynek ekretében az eladó helytállással tartozik az eladott élő állatok betegségeiért

• a polgári korban a vevő kötelezettsége volt állatorvos által bizonyítani, hogy az állat már a vétel előtt beteg volt, amely a lappangási idő alapján kimutatható

• a magyar magánjogban a bírói gyakorlat által kialakított szabályokat az 1923:X. tc.-ben rögzítették

  • főbb gazdasági állatok betegségeinek lappangási idejére vélelmet állított fel

kötbér

• a kötbér a szerződő fél írásban tett kötelezettségvállalása alapján fizetendő meghatározott pénzösszeg, abban az esetben, ha a kötelezett (olyan okból, amiért felelős) megszegi a szerződést

foglaló

• szerződési biztosíték, a szerződéskötés jeleként átadott pénzösszeg

• ha a szerződés telejsítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár

• a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni

bánatpénz

• egy facultas alternativa (vagylagos felhatalmazottság), amely lehetővé teszi, hogy az elállásra jogosult fél minden indokolás nélkül megszüntethesse a szerződéses jogviszonyt a teljesítés megkezdése előtt