Közösségi gadaságtan 1. zh kifejtős, ábrák

Azt a koordinációs mechanizmust, melynél a mellérendelt felek koordinációja hagyományokon, vallási, erkölcsi értékeken alapulnak … koordinációnak nevezzük.

etikai

Adam Smith szerint mi igazítja helyre a piaci árakat?

láthatatlan kéz

Azt a koordinációs mechanizmust, melynél a önkéntes, szabad csere a legfontosabb mozzanat … koordinációnak nevezzük.

piaci

Eredményegyenlőség kulcsszava

méltányosság

Mi az egyenlőség, mint eredményegyenlőség megközelítés lényege, és mik a követésének fonákságai (példát is adjon, lehetőleg ne a jegyzetből)?

Az eredményegyenlőség megközelítés lényege a vagyoni, jövedelmi végeredményekben fellépő különbségek tompítása, függetlenül azok kialakulási okától. A megközelítés célja a méltányosság, ami szükségszerűen hatékonyságvesztéssel jár. A hatékonyságveszteségek leginkább a gazdasági aktivitás visszaeséséből, az adminisztratív költségekből és a megtakarítás ösztönzésének gyengüléséből adódnak össze.

Az adminisztratív költségeket növeli például a különböző rászoruló csoportok definiálása és annak ellenőrzése, hogy milyen mértékben valósul meg az eredményegyenlőség a különböző intézkedések hatására.

Mik a minimális állam funkciói és ezekből hova tartozik a közlegelők problémája?

Az esélyegyenlőség alapú egyenlőség megközelítés ellen milyen érveket tud felhozni?

Egyenlőtlenség tompításánál miért csökken a hatékonyság, miért van szükség arra, hogy a köz javakat az állam állítsa elő, miért nem lehet piaci alapon?

Miért van szükség arra, hogy a közjavakat az állam állítsa elő?

1. ábra: Kuznets-görbe

A szabad piaci rendszerre alapuló társadalmakban, ahol a gazdasági fejlődésnek adott a motorja, az egyenlőtlenség idővel „automatikusan” moderálódik.

2. ábra: Körforgás a gazdaságban

Kibocsátás képlete

Y = C + I + G

Y: kibocsátás
C: háztartási fogyasztási cél
I: vállalati beruházási cél
G: állam közcél

Kibocsátás ellenértékének képlete

Y = Y_L + Y_K

Y: kibocsátás
Y_L: bérjövedelem
Y_K: tőkejövedelem

Termelési függvény

Y = F (K, L)

Y: kibocsátás
F: termelési függvény (rendelkezésre álló technológia)
K: gazdaság egészében felhasznált tőkemennyiség
L: gazdaság egészében felhasznált munkameny-nyiség

Potenciális kibocsátás függvénye

Y̅ = F̅ (K̅, L̅)

3. ábra: Egyéni (családi) fogyasztási tételek a rendelkezésre álló jövedelem függvényében

A szegényebb családok jövedelmüket döntően a létfenntartás alapvető cikkeire költik (élelmiszerre és lakásra). A rendelkezésre álló jövedelmek növekedésével azonban az ilyen jellegű költések aránya csökken (összege azért növekszik), és egyre jelentősebb szeleteket jelentenek a ruházkodásra, közlekedésre és egészségre, oktatásra és pihenésre költött összegek. A megtakarítás csak egy bizonyos jövedelemszint felett kerül képbe, ezután viszont egyre intenzívebben növekvő arányt mutat.

4. ábra: Egyéni (családi) fogyasztási függvény

Fogyasztási függvény (keynesi fogyasztási modell)

C = C (Y - T)
T = tY
Y - T = (1 - t) Y

C: fogyasztás (consumation)
Y: jövedelem
T: adó (tax)

Fogyasztási határhajlandóság képlete

C = C₀ + MPC (Y - T)
C = C₀ + MPC (1 -t) Y

C: fogyasztás
C₀: autonóm fogyasztás
MPC: fogyasztási határhajlandóság (marginal propensity to consume)
Y: jövedelem
T: adó

5. ábra: (Makrogazdasági) fogyasztási függvény

A fogyasztási függvény meredeksége elárulja, mennyivel emelkedik a fogyasztás, ha a jövedelem egységnyivel nő. A fogyasztási függvény meredeksége az (1–t)MPC

6. ábra: A (nemzeti) fogyasztási függvény, kiegészítve az itt külső változónak (adottságnak) tekintett beruházással és állami vásárlásokkal

7. ábra: Tervezett vásárlás és a tényleges kibocsátás kapcsolata

8. ábra: Egyensúlyi kibocsátás kialakulásának folyamata

9. ábra: Megtakarítás, beruházás és a reálkamatláb

10. ábra: A kormányzati kiadások növelése és a keynesi kereszt

A kormányzati vásárlások ΔG-vel való növelése hatására az egyensúly A-ból B pontba kerül, a kibocsátás pedig ΔY-nal emelkedik. A kibocsátás emelkedése (ΔY) meghaladja a kormányzati kiadások növekedését (ΔG). A fiskális politika tehát multiplikáló hatással van a kibocsátásra (amennyiben a gazdaság a potenciális szintje alatt marad).

11. ábra: Adócsökkentés és a keynesi kereszt

Az adók ΔT-vel való csökkentése a kibocsátás bármely adott szintje mellett MPC×ΔT-vel növeli a tervezett vásárlást. Az egyensúly A pontból B pontba kerül, a kibocsátás ΔY-nal nő. A fiskális politika ebben az esetben is multiplikáló hatással van a kibocsátásra. A ΔY/ΔT hányadost az adómultiplikátornak nevezzük.