Fejlődés fejezetek 2 ZH

Felnőtt barátságok alapjai

Felnőtt barátságok alapjai

1. interperszonális hasonlóság

2. pszichológiai támasz

3. én-feltárás

4. fizikai vonzalom (holdudvar)

5. intelligencia, kompetencia

6. más faktorok

házasságelméletek

1. mélylélektani házasságelméletek

2. szociálpszichológiai házasságelméletek

3. családdá váló házasság

4. házasságon kívüli kapcsolatokra vonatkozó elméletek

mélylélektani házasságelméletek

1. Freud:

   ember sorsának alakulását tudattalan, biológiai tényezők határozzák meg

   -felnőttkori szexuális és házassági problémák: gyerekkori trauma

2. Jung: házasságkötéskor “sorskényszer” jelentkezik: nincsenek tisztában saját motívumaikkal

   -szülőkhöz való kötöttség foka

   -házasság harmóniája: ősképek projekciója (szerelem), partnerideál projekciója

   -sorsfordulat (az idealizált képnek le kell omolnia), individualizáció (közösen alakítjuk ki az életünket)

3. Adler: közösséggé váláshoz a feleknek le kell győzniük a személyes felülkerekedéshez való törekvésüket (fel nem ismert csökkentértékűség)

szociálpszichológiai házasságelméletek

• konszenzuális önérvényesítés szükséglete

• komplementer szükségletek elméletek

• csereelmélet  => mi az amit belefektetek és mi az amit cserébe kapok

  • ismerkedés

  • alkudozás fázisa

  • elköteleződés

házasság életciklusai

• Gyermek megszületése előtti időszak

• Gyermek felnevelésének időszaka

• Gyermek önállósulása utáni időszak

új házasok fontos feladatai

• házastársi szerep, partnerhez való kapcsolódás

• családtervezés, felkészülés a szülői szerepre

Mindketten akarják-e a gyereket, miért és mikorra?

Biztosították-e a gyerek ellátásának és nevelésének feltételei? (anyagi, házastársi)

gyerek megszületésének hatásai

• próbára teszi a szülőket és a házastársi kapcsolatot

• szülői szerepre való érettség alapja a gyerekvállalási kedv érettsége

• fejlesztő hatású a személyiségre

• szocializáló funkciója van

házasságon kívüli kapcsolatok

• 20. században: félrelépések száma kiegyenlítődött (Kinsey, 1953: 40 éves ffi 50 %, nő 26 %)

• Változatosság igénye általános emberi tulajdonság

• Természetes összehasonlítások

• Képzeletbeli kipróbálás

• Nem képes elfogadni, eltúlozza a veszélyt

• Külső kapcsolatot létesítő fél is nehezen bocsátható bűnnek tekinti

• Erős érzelmi kötődés a külső fél iránt

• Kényszeredett lemondás

házassági szerepfeszültségek, konfliktusok

• Házastársi szerepek tisztázatlansága

• Verbális kommunikáció jelentősége (fiatal házasok: várakozó, védekező magatartás „majd az idő megoldja”)

• Teljes egyetértés illúziója: pozitív és negatív projekció

• Horney (1950): externalizáció => a saját hibák, nehézségek kivetítése a partnerre

• Barátok száma erősítheti vagy gyengítheti a házasságot

• Konjunktív és diszjunktív affiliáció

középkorúak és az idősek házassága/együttélése

• gyerekek önállósodása

• új szerepek a családban

• nevelési attitűdök, szokások különbsége

• külső kapcsolat megjelenése

• “kapuzárási pánik”

házasság beválásának értékelése, előrejelzése

• Terman: bizonyos személyiségjegyekből következtetett a házasság jövőjére

• Locke: elvált és boldog házaspárok összehasonlítása

• Hill: beválás szempontjai:

  • házastárs iránti szeretet foka és jellege

  • egymáshoz való alkalmazkodás

  • egymás iránti szolidaritás

  • kölcsönösen kielégítő szerepmagatartás

  • egészséges-e a légkör a gyerekneveléshez

  • személyes igények kielégülnek-e

  • hogyan oldják meg a gazdasági problémákat

  • milyen fokú az önkifejezés szabadsága

házasság beválásának objektív kritériumai

o   önfenntartási funkció

o   reproduktív funkció

o   személyiségfejlesztő funkció

házasság beválásának szubjektív kritériumai

o   házassággal való elégedettség

o   egymás iránti pozitív érzelmi viszony

o   kölcsönös alkalmazkodás

o   biztonsági igény

o   elismerési, megbecsülési igény

o   szexuális-erotikus

o   önkifejezési-önmegvalósításai

Válás

• okok

• attitűd (hagyományos-kispolgári-szükségszerű)

• válási folyamat: érzelmi, jogi, gazdasági, szülőtársi, szociális, pszichés

válási folyamat visszafordítása

• házasság válságának őszinte, tárgyilagos elemzése, értékelése

• lehetséges megoldások felvázolása

• alapprobléma tisztázása (3. fél tünet)

• reintegrációs mechanizmusok (megemlékezési szertartás, próbaválás)

válás szakaszai

• elhidegülés

• tudatosodás, válási attitűd racionalizálása

• megerősítés keresése

válás következményei

• traumatikus élmény

• hatalmas érzelmi feszültség

• elfojtás, kirekesztés: neurotikus tünetek, apátia, kudarcélmény, frusztráció

• ambivalencia a volt partner iránt

• veszélyezteti az önbizalmat, önértékelést, intim kapcsolatokra való képességet

• kiégés, elmagányodás

• társas környezet reagálása is fontos

• általában 5-10 éves házasságok bomlanak fel

válás következményei a gyerek(ek)re

válás utáni új kapcsolatok

1.     krízis

2.     átmeneti állapot

3.     hiányállapot

• nagyon hosszú folyamat, közös múlt, közös jövő elvesztése

• új és kedvezőbb partnerkapcsolat segíthet

• identitásváltás

• újraházasodási kedv csökken (nem akar gyereket vállalni, időhiány, gyerekek)

• második házasságok fele felbomlik

Második házasságok felbomlásának lehetséges okai:

• Megoldási mód a problémakezelésre

• Válást előidéző tényezőket visz az új kapcsolatba, nem tanul a tapasztalataiból, nem tudja a válási traumát feldolgozni

• Személyisége neurotikusan eltorzul

• Hasonlóság a választásban

• Ismétlési kényszer (Freud: „ösztöntendenciák”)

újraházasodás

1.     Törvényesítő forma

2.     Revitalizált forma: özvegy

3.     Újraegyesült forma

4.     Kombinált forma

• Gyakoribb a krízishelyzet

• Újfajta alkalmazkodás

• 5-10 éves házasságok bomlanak fel leggyakrabban (nők: 32-37 év, ffi: 35-45 év)

Szubjektív jóllét időskorban

A Bio-pszicho-szociális változások kölcsönhatásban vannak a megküzdési stratégiákkal

Bio-pszicho-szociális változások:

• a szervezet elhasználódása

• hozzátartozók, barátok halála

• nyugdíj

Megküzdési stratégiák:

• aktivitás megőrzése

• célok kitűzése

• új élmények keresése

A legeslegöregebbek titka:

• jó kedélyállapot, pozitív életszemlélet

• szokások (nemdohányzás, egészséges táplálkozás, testmozgás)

szubjektív jóllét

betegség és fájdalom hiánya mellett, öröm, elégedettség, teljesség érzése, élet értelmességének érzése

szubjektív jóllétet meghatározó tényezők

• önelfogadás

• pozitív kapcsolat másokkal

• autonómia

• kontroll

• fontos célok és értelemmel teli élet

• személyesen növekedés érzése

időskori célok

• Teljesítmény célok: életfeladatokra vonatkozik (integritás érzése, önkéntes segítés, fiataloknak segítés)

• Fenntartó célok: idáig őrzött életminőség fenntartása (egészség megőrzése, támogató kapcsolatok)

• Eloldódó célok: olyan feladatoktól való eloldódás, amely  a korábbi életszakaszok szükségleteivel vannak kapcsolatban (siker, anyagi javak, szellemi kincsek gyűjtése)

• Kompenzációs célok: már meglévő célok átalakítása, helyettesítése

• Transzcendens célok: Istennel való kapcsolat elmélyítése, halálra való felkészülés

élet értelmességének keresése

1. Vallás

2. Emlékezés, életrajzi múlt áttekintése

3. Alkotó munka

4. Másokkal való kapcsolat

5. Remény érzése: értelemmel átszőtt gondolkodásmód, amely a jövőre vonatkozó tervek, célok pozitív kimenetelére vonatkozik

• Egészséges pszichológiai funkcióhoz kapcsolódik

• Önértékelésre pozitívan hat

• Csökkenti  a hangulati nyomottságot

Időskor pszichés problémái

Jellegzetesen időskori betegségek

• demencia

• delírium

Bárkinél bármikor jelentkezhetnek:

• hangulatzavar=> depresszió

• szorongásos zavar

• szer eredetű rendellenesség=> későn kezdődő alkoholizmus (nyugdíjazás, házastárs halála)

Demencia

Definíció: a memória és egyéb kognitív funkciók romlása

• figyelem

• tanulás

• ítéletalkotás

• absztrakt gondolkodás

  +személyiség-és viselkedésváltozás

Prevalencia:

• 65 év felett: 1-2%

• 80 év felett: 15%

Demenciák típusai

• Alzheimer-kór

• Vaszkuláris demencia

Alzheimer-kór

• demenciák 50%-áért felelős

  • folyamatos romlást mutató (progresszív jellegű) agyi megbetegedés, mely a mindennapi életvitelt, önellátó képességet nagyban befolyásolja

• nőknél gyakoribb

• lefolyása: 2-20 év

Alzheimer-kór okai

• Neurofibrilláris kócok

      a hippokampusz és más agyterületek sejtjein belül összecsavarodott fehérjerostok

• Szenilis plakkok

      béta-amiloid protein lerakódások 

      (hippokampusz, agykéreg, egyéb agyterületek) 

      🡪 a sejtek közötti információcsere gátlása, sejtpusztulás

• Neurotranszmitter-rendellenességek

      acetilkolin és glutamát 

      🡪 tanulás, emlékezés, absztrakt gondolkodás

• Genetikai okok

      családi halmozódás

Alzheimer-kór tünetei

• elsőként a friss események, esetleg ismerősök nevei esnek ki az emlékezetből

• nem tudja a pontos dátumot, ismeretlen helyen nem igazodik el, nehezebben talál haza

• nehezen dönt apró dolgokban is

• érdeklődése csökken munkája vagy hobbija iránt

Alzheimer-kór stádiumai

• korai stádium

• középsúlyos stádium

• súlyos stádium

Alzheimer-kór korai stádiuma

•  Memóriacsökkenés, jellemzően a friss eseményekre. 

•  Időbeni tájékozatlanság: nem tudja a pontos dátumot, esetleg évszámot sem. 

•  Térbeli tájékozatlanság: nem ismeri ki magát ismerős helyeken. 

•  Aktivitás, kezdeményező készség csökken. 

•  Nem jutnak eszébe ismerős nevek, hétköznapi szavak. 

•  Sok beteg feszült, szorongó, depressziós lesz ezektől a kezdeti tünetektől.

Alzheimer-kór középsúlyos stádiuma

• Jelentős emlékezetzavar (pl. családtagok nevei sem jutnak eszébe)

• Csökken az önellátó képesség: segítségre van szükség az öltözködésben, tisztálkodásban, stb.

• Könnyen eltéved.

• Hétköznapi szavak sem jutnak eszébe, gyakran felcseréli, ill. nem érti meg azokat.

• Gyakran jelentős írási, olvasási és számolási zavarok is kialakulnak.

• Jelentős pszichés tünetek jelentkezhetnek: nem létező/ jelenlévő személyek, dolgok hallása, látása (hallucináció), ok nélküli gyanakvás, vádaskodás, dührohamok, stb.

Alzheimer-kór súlyos stádiuma

• Teljes függőség. Mind szellemileg, mind fizikálisan súlyos hanyatlás.

• Etetni kell.

• Nem ismeri fel családtagjait, barátait.

• Mozgászavar: akár ágyhoz kötötté is válhat.

• Vizelet és széklettartási képtelenség (=inkontinencia).

• Súlyos viselkedési zavarok.

Vaszkuláris demencia

• régen: multi-faktoros demencia

• a 2. leggyakoribb típus=> időkori demenicák 8-29%-a

• férfiaknál gyakoribb (kardiovaszkuláris betegségek, magas vérnyomás)

oka:

1. agyérgörcs (stroke)

2. agyi erek károsodása

hirtelen kialakuló tünetek, de az agy érintetlen területeihez tartozó kognitív funkciók épek maradnak

demencia szekunder prevenció, rehabilitáció

1. kognitív célú szocio-pszichoterápiák

memóriatréning

-koncentráció javítása megfelelő rendszer kimunkálásával

szótalálási tréning

tanulás, RTM javítása

2. stimulusorientált megközelítések

-művészeti, táncterápiák, társas játékok

3. emocionális megközelítés

-önbecsülés fokozása fiatalkori emlékek felidézésével

Delírium

• tudatzavar, melyben:

  -a személy elveszíti a külvilággal való kapcsolatát

  -koncentráció nehézségek, dezorientáció

  -összefüggéstelen és irányíthatatlan gondolkodás (hallucináció)

• kórházban lévő idős emberek 10-15%-ánál

• visszafordítható, ha a kiváltó okot rövid időn belül rendezik

delírium okai

• láz

• súlyos táplálkozási elégtelenség

• fejsérülés

• neurológia elváltozás

• stressz (pl. műtét miatt)

• mérgezés (általában helytelen gyógyszerszedés)

időskori depresszió

• a leggyakoribb pszichés probléma időskorban (20%)

• nőknél gyakoribb mint férfiak

Beck-féle kognitív triász: negatív gondolatok=>

• önmagáról (negatív énkép)

• a jelenről (negatív tapasztalatok)

• a jövőről (pesszimizmus)

időskori depresszió rizikófaktorai

• az egészségi állapot hanyatlása, tartós betegségek

• közeli rokonok, barátok elvesztése (De: gyászreakció)=> elmagányodás

• az életvezetési lehetőségek beszűkülése (nyugdíjazás, kiszolgáltatottság)

időskori depresszió következménye

• nő a testi betegségek kialakulásának valószínűsége

• lassabb felgyógyulás

időskori depresszió tünetei

• lehangoltság, szomorúság, levertség

• anergia, fáradtság, erőtlenség 

• az örömkészség és az érdeklődés csökkenése, befelé fordulás

• értéktelenség érzése, önbizalom csökkenése

• döntésképtelenség, a teljesítmény csökkenése

• bűntudat, önvád

• pseudodemencia

• alvászavarok

• pszichomotoros változások: agitáció / gátoltság, lassultság

• jelentős (+/- 5%) testsúlyváltozás

• szomatikus problémák (pl.: fejfájás, generalizált fájdalom, mellkasi szorítás) => „larvált depresszió”

• halálvágy => öngyilkosság

időskori öngyilkosság

depresszió és öngyilkosság:

• depressziók 15%-a öngyilkos lesz

• öngyilkosok 70%-a depressziós (volt)

időskorban (55-60 évtől) és férfiaknál gyakoribb

Ringel-féle preszuicidális szindróma

öngyilkosság rizikófaktorai

• testi betegség 

• depresszió

• elmagányosodás

• korábbi öngyilkossági kísérlet

• kognitív funkciók romlása (demencia!)

• alkoholizmus

Ringel-féle preszuicidális szindróma

• autoagresszió (önvád; már nincs más, akire haragudhatna)

• beszűkülés (szociális kapcsolatok, érdeklődés)

• fantáziavilágba menekülés ( a halál gondolatával való foglalkozás)

haláltudat

definíció: élet végességének tudomásul vétele

• saját halál tragikus átélése-egyedi történés

• halálfélelem: szeparációs félelem sajátos megjelenése

  -először 9-10 éves korban jelenik meg

Haláltól való félelem okai

• fizikai szenvedés

• élet elvesztése

• megalázás, gyávaság

• célok nem teljesítése

• túlélőkre gyakorolt hatás

• bűnhődés

• mások halála

Az élet végső stádiuma: a haldoklás szakaszai

1. Tagadás

2. Lázadás, harag, agresszió

3. Alkudozás

4. Kétségbeesés

5. Elfogadás

Haldoklás 1: az első sokk-diagnózis megsejtése

• Beteg megérzi, hogy élete végzetes szakaszba jutott

• Krónikus, intenzív stressz állapot

• Nem talál kiutat a félelmeiből

• Közvetlen környezet visszajelzései, reakciói

Haldoklás 2: tagadás

• igazság visszautasítása

• terveket sző, egészséges jövőjéről beszél, tagadja a betegségét

• nem akarja tudni a diagnózisát

• tagadás funkciója: halálos szorongás felszámolása

• mágikus, babonás gondolkodás

• valamiben hinni akarnak

• “világ elfelejthet” félelme (serdülőkorral hasonló)

haldoklás 3: lázadás, harag, agresszió

• gyűlölet, harag az egészségesekkel szemben

• miért éppen én?

• szorongás, vétkesség érzése (akik jók hozzá, azokat bántotta meg)

• orvossal szemben is düh

haldoklás 4: alkudozás

gyermekként alkudozik: “csak még egy kis időre lenne szükségem”

haldoklás 5: kétségbeesés

• mély lehangoltság, válságállapot

• magányérzet, magára-maradottság érzése

• képtelennek érzi magát az élet elvesztésének elviselésére

• “lehetetlen itthagyni” az életet

haldoklás 6: elfogadás

• megbékélés, belső belenyugvás időszaka

• “derűs szomorúság” tükröződik arcán

• rövid időre ismét úgy viselkedik, mintha jobban lenne, terveket sző, jövőről fantáziál, mintha visszatérnének életerői

hospice szolgálat

• gyógyíthatatlan, elsősorban daganatos betegek testi-lelki támogatása, emberi méltóság megőrzése, hozzátartozók támogatása

• 1991- Polcz Alaine

• otthoni ápolás, palliatív kórházi ápolás, kettő együtt

A normál gyász történései

• „ a gyász a veszteség által kiváltott reakció, amely érzelmi, magatartásbeli és kapcsolati változásokban, valamint szomatikus tünetekben nyilvánulhat meg „ (Füredi et. al., 2003, 732)

• gyász: szeretett személy halála kapcsán átélt fájdalom, bánat

• veszteség : külső és belső tárgy elvesztése, mely számunkra jelentős (halál, válás, szakítás, bizalomvesztés, gazdasági krízis, költözés…stb)

korai gyász-elméletek

• Freud (1917): gyász normál folyamat, amely a szeretett személy elvesztésekor következik be, pszichológiai következmények (érzelmi kötődés megmarad), melankólia

• Lindemann (1944): akut gyászreakció, eltorzult gyász. Normál gyász tünetei: elhunyttal való állandó foglalkozás, megszállottság, bűntudat, ellenségesség, közeli kapcsolatok meghittségének elvesztése, viselkedésbeli szétszórtság

• Gyászból való felépülés: Elhunyttal való érzelmi kapcsolatból való kilépés

második generációs gyászelméletek

Parkes (1998):  szakaszok, egyedi élmény

Worden (2009): terápiás, tanácsadói tapasztalatok,

Gyászmunka 4 típusa:

• veszteség valódiságának érzelmi elfogadása

• a gyász fájdalmának átdolgozása (szorongás, düh, bűntudat érzései)

• alkalmazkodás az újfajta környezethez, amelyben az elhunyt nincs jelen

• az életben való továbblépés

Silverman, Nickman, Worden (1992): gyászból való kijutáshoz nem kell megszakítani az érzelmi kapcsolatot

Pilling: ötfázisú gyász-modell, szakaszok átmeneti jellege, anticipációs gyász

1.     sokk

2.     kontrolláltság

3.     tudatosulás

4.     átdolgozás

5.     adaptáció

Pilling: gyász-modell 1. sokk fázisa

Halálhírre adott válaszok:

• tagadás

• hitetlenség

• érzelmi bénultság, kiüresedettség

• közömbösség

• érzelmi vihar, düh, sírás

• testi tünetek: hasi üresség, torokszorítás

legfontosabb feladat: jelenlét

• halott utolsó megtekintése

• néhány perc- egy-két nap

Pilling: gyász-modell 2. kontrolláltság szakasza

• döntéseket kell meghoznia

• álomszerű, lebegő állapot

• túlságos passzivitás vagy fokozott tevékenykedés

• düh, vádaskodás, ingerlékenység

• temetésig tart

Pilling: gyász-modell 3. tudatosulás szakasza

• temetéssel kezdődik

• tudatosul az elválás véglegessége

• temetési rítusok segítik a megélését

• ravatalozás, virrasztás, halotti tor

• gyászmunka a temetés után kezdődik

3. tudatosulás szakaszának érzelmi változásai

• szomorúság, megkönnyebbülés, félelem, magány, tehetetlenség, szorongás, üresség

• bűntudat, önvád

• halott iránti ambivalens érzések, elhunyt idealizálása

3. tudatosulás szakaszának gondolkodásbeli változásai

• múlt uralja, megszűnik a jelen, jövő

• regresszió: gyermeki mágikus gondolkodás, bűnbakkeresés

• átmeneti hallucinációk, kontrollvesztés érzése

3. tudatosulás szakaszának magatartásbeli változásai

• szórakozottság, döntésképtelenség, gyors, elhamarkodott döntések

• közös helyek felkeresése, belső párbeszéd

• szobáját érintetlenül hagyják, kedvenc ételét megfőzik, álommunka

• halottra jellemző magatartásmódok átvétele, szokások

3. tudatosulás szakaszának kapcsolati változásai

• társaság kerülése, ellenségesség, ingerlékenység

• kereső vs. elkerülő magatartás

Pilling gyász-modell: 4. átdolgozás szakasza

• nem különül el a tudatosulás vagy adaptáció időszakától

• hónapokig tart

• tudatos emlékezés

• tünetek oldódnak

• van élet az elveszett személy nélkül is

Pilling gyász-modell: 4. adaptáció szakasza

• feldolgozás időszaka

• A gyászoló az elvesztett személyről már képes a reménytelenség, a kifosztottság és kilátástalanság érzései nélkül gondolkodni és beszélni.

• Újra megengedi magának az élet örömeinek felfedezését anélkül, hogy közben bűntudatot élne át.

• Megszilárdul a self-integráció érzése, újra képes „egész”-ként megélni önmagát.

• Gondolkodását és magatartását a jövőre irányítja, képessé válik a kifelé fordulásra.

• Megújulnak a korábbi szociális kapcsolatok, és képessé válik a gyászoló arra is, hogy bűntudat nélküli, új kapcsolatokat alakítson ki.

• Megszűnnek a gyásszal járó testi tünetek.

• A gyászoló képessé válik arra, hogy a veszteséggel ráháruló új szerepeit adaptívan betöltse (Pilling, 2003)

nemi különbségek a gyász megélésében

• Nők: emberi kapcsolatok nyújtotta segítség, beszélgetést, bűntudat, szomorúság

• Férfiak: erősnek mutatják magukat, figyelmüket praktikus dolgokra fordítják, düh, szorongás, kontrollvesztéstől való félelem

komplikált gyász

kritériumok:

• A: stresszor- Az egyén életében jelentős személy elvesztése

B: intrúzió

1. A disztressz jegyeinek megléte, intruzív képek, gondolatok, emlékek, visszatérő álmok vagy éjszakai felriadások; a veszteséggel kapcsolatos érzések uralják a gondolkodást, és intenzitásuk nem csökken

2. Illúziók vagy pszeudohallucinációk. Az elhunyt jelenlétének érzése uralja a gondolkodást, melynek intenzitása nem csökken.

C: tagadás

1. A veszteséggel kapcsolatos gondolatoktól, a veszteségről történő beszélgetéstől, ill. a veszteségre emlékeztető tevékenységektől való túlzott tartózkodás vagy teljes elzárkózás

2. Az elhunyttal való kapcsolatban maradásra irányuló törekvés 6 hónapnál hosszabb időn keresztül: az elhunythoz tarozó valamenn

strukturált gyászfeldolgozási technikák

• önsegítő csoportok

• 10-15 fő, rendszeres

• gyásszal járó érzések, gondolatok, tapasztalatok megosztása

• nyílt beszélgetés, megértés, elfogadás

miért hasznosak a strukturált gyászfeldolgozási technikák?

• csoport leképezi a normalitást

• megküzdési stratégiákat tanulhatnak egymástól

• vezető maga is gyászoló személy

• homogén és heterogén csoportok (életkor, veszteség jellege, veszteség óta eltelt idő)

• nyílt vagy zárt csoport

strukturált gyászfeldolgozási technikák gyakorlatai

• bemutatkozás

• nyitókörök

• mi a legfőbb erősségem

• szociális atom-rajzban=> kapcsolati erőforrások

• tematikus beszélgetések

• fotók és emléktárgyak

• az Ő legfontosabb tulajdonságai

• veszteséglista

• szellemi örökség

• gondolatok, amik segítenek és amik nem

• örömtréning

• rítusok a csoportfoglalkozásokon (gyertyagyújtás, zene, idézet)