pj ppt11

eredeti szerzés

ha úgy kerül sor a tulajdonszerzésre, hogy az a korábbi tulajdonjogtól/tulajdonostól független, arra tekintet nélküli

a dolgon korábban nem állt fenn tulajdonjog

származékos szerzés

ha a jogszerző a korábbi tulajdonjogra tekintettel szerez tulajdonjogot

átruházás

ingó dolog: átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása

ingatlan: átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásásank az INY-ba való bejegyzése

feltételek:

érvényes jogcím: bmely olyan jogcím, amely alapján az átruházás lehetséges pl. adásvétel, ajéndékozés, tartás, öröklés

ha a szerződés érvényes, de INY-i bejegyzésre alkalmatlan → lehetőség a jogcímes elbirtoklásra

a szerződés, jogcím ún. elkötelező ügylet, elkötelező kötelmi szerződés, ami jelen esetben önmagában nem keletkeztet tuljogot

rendelkező ügylet: (mindig egymásik jogi tényt készít elő, jelen esetben a dologi jogi változást)

• ingó: birtokátruházás

• ingatlan: INY bejegyzés

tulajdonostól száramaztassuk a tuljogot

nemo plus iuris

tuljogot (ha tv. eltérően nem rendelkezik) csak a tulajdonostól lehet szerezni, kivéve:

• kereskedelmi forgalomban történő vétel, jóhiszeműen, ellenérték fejében, akkor a szerző tuljadonosság válik akkor is, ha az eladó nem volt

• akire pénzt vagy értékpapírt ruháznak át, tul. lesz akkor is, ha az átruházó nem volt az → pénz fajlagos dolog, nem lehet megállapítani kié volt

tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján

aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés úrján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy ki volt korábban a tulajdonos

a tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult - ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik - ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával, ingatlan esetén a tuljog INY-be bejegyzéssel szerzi meg

hatósági árverés esetén az árverési vevő a tuljogot az ingó dolog birtokának a hatósági árcerést végző általi átruházásával, ingatlan esetén a tuljog. INY bejegyzésével szerzi meg

a dolog tulajdonjogának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnel a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatóségi határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű

magánárverés

• tul. saját akaratából

• legmagasabb ajánlattevő szerzi meg a dolog tuljogát

• származékos

kisajátítás

az ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg

a kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi

2007:CXXIII. tv.

elbirtoklás

elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén 15, ingó dolog esetén 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja

sajátjaként birtoklás szubjektív eleme:

• a dolgot alapos okkal sajátjának véli

• aki tudja, hogy másé, de a maga birtoklását véglegesnek tekinti és a tulajdonszerzés szándékával birtokol

sajátjaként birtoklás objektív eleme:

• a szubjektív elemet a külvilág felé is ki kell fejezni pl. hatóságok előtti önálló fellépés, közterhek viselése

ingó dolog tuljogának elbirotklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerezése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirotklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű

elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak

az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada

jogcímes elbirtoklás

az elbirtoklás 5 év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának iny bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette

jogutódlás az elbirtoklásban

az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámítja azt az időt, amely jogelődjének birtokllása idején már elbirtoklási időnek minősült

nem állnak fenn a feltételek, de mégi elbirtoklás

az elbirtoklás kizártsága

aki bcs-nyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirotklás útján nem szerez tulajdonjogot

ingatlan tuljogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld osztható meg

a dolog forgalomképtelen

elbirtoklási idő nyugvása

ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volt hátra

az elbirtoklás megszakadása

• a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti

• a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja

• a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza

az addig eltelt idő nem vehető figyelembe, a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik

tulajdonszerzés terméken, terményen, szaporulaton

olyan dolgon lehet ilyen módon tuljogot szerezni, melyek a fődologhoz alkotórészi minőségben kapcsolódnak, de utóbb fődologgá válnak

időpontja attól függ, hogy a termék, termény, szaporulat a tulajdonos tuljogában álló dolog e → vagy elválás vagy elválás + birtokátruházás

eredeti

tulajdonszerzés növedéken

a föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tuljogát, amelyek útobb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az vmely jviszony alapján mást illet

amely fődologhoz kapcsolódik határozza meg a tuljogot

eredeti

tulajdonszerzés gazdátlan javakon

gazdátlan ingó dolog tulajdonjogát megszerzi az, aki a dolgot tulszerzés szándékával birtokba veszu

gazdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek sem volt a tulajdona vagy amelynek birotklásával a tulajdonos a tuljadonról való lemondás szándékával felhagyott

eredeti

tulajdonszerzés vadakon és halakon

a vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, vmint más haszos víziállatok az állam tulajdonában vannak

a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonában kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultság erre a vadra kiterjedt → ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tuljogot, akinek a terüeltéről a vad kiváltot, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni

a kifogott hal és más hasznos víziállat tuljogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg

eredeti

találás

eredeti, csak ingó

feltételes tulszerzés, mert ha vki feltehtően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birotkba veszi, ha arra igényt tart, azzal a fetlétellel szerzi meg annak tuljogát, hogy

• megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és

• a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén 3 hónapon belül, a dologért nem jelentkezik

ha a dolgot többen találják meg a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arényban illetikmeg és kötelességei egyetemlegesen terhelik

találás - mindent megtett

• ha mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot tulajdonosa, elvesztője, átvételre jogosult más személy visszakaphassa

• ha a találásról őket haladéktalanul értesíti

• ha a találást a hatóságnak bejelenti

találó kötelezettségei

a találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 napon belül a dolgo elvesztőjének, tulajdonosának a dolog átvételére jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni

a jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tuljogára → erről a jegyző igazolást ad

a találással kapcsolatban a jegyző eljárása

• ha az átadott dolog átvételére jogosult személy megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja neki

• ha az átvételre jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított 3 hónapon át megőrzi → ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik a tuljogra igényt tartó találónak kell átadni

a találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa

a találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át

a jogosult tulszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek

a talált dolog értékesítése

ha a jogosult a dologért az átadástól számított 3 hónap alatt nem jelentkezett és a találó nem tart igényt a tuljogra a jegyző a dolgot értékesíti

a közigazgatási vhajtás keretében lefoglalt vagy zár alá vett vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

a befolyt vételár a tulajdonost illeti, de leveszti erre az igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik

ha a tulajdonos 1 éven belül nem jelentkezik és a találó sem szerez tuljogt, a tuljog vagy a vételár az államot illeti

közönség számára nyitva álló helyen talált dolog

a közönség számára nyitva álló hivatali, válalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni

az ilyen dolog tuljogára a találó nem tarthat igényt

ha az átvételre jogosult nem állapítható meg az üzemeltető 3 hónapon át megőrzi, vagy ha erre nincs lehetősége azt az átadástól számított 8 napon belül a jegyzőnek átadja

ha a jogosult 3 hónap alatt nem jelentkezik az üzemeltető vagy a jegyző a dolgot értékesíti

találódíj

ha a talált dolog nagyog jelentősebb értékű és a tuljogot a találó nem szerzi meg méltányos összegű talódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa

a találótársakat egyenlő arányban illeti meg

költségkövetelések és találódíj kielégítéséig a kiadást megtagadhatja → visszatartási jog

kincstalálás

ha vki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tuljoga egyébként feledésbe ment, köteles az államnak felajánlani

ha az állam a dologra nem tart ígényt, annak tuljogát a találó szerzi meg, ellenkező esetben az értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult

ha védett kulturális tárgy a tuljog az államot illeti meg

tárgya

• régészeti, vagy muzeális értékű, műemlék jellegű vagyontárgy → védett kulturális javak

feldolgozás/átalakítás

az anyag bmilyen megmunkálása

akkor lehet tulszerzési mód, ha a feldolgozás során megmunkált anayagok lényeges értékcsökkenés nélkül nem választhatók szét

ha a megmunkált anyagok értékcsökkenés nélkül szétválaszthatól, az anyagok elválasztása a tuljogi helyzetet megoldja

tulajdonjog megszerzésének feltétele:

• új dolog létrehozása akként

• hogy a feldolgozó/átalakító azt a maga számára állítsa elő → nem a maga számára állítja elő, ha arra vmely jviszonynál fogva (pl. vállalkozási szerződés alapján) köteles, vagy ha más számára végez munkát anélkül, hogy arra köteles lenne (pl. megbízás nélküli ügyvitel)

lényege:

• az idegen dologból hozzáadott munkával új dolog előállítása

• az átalakító a dologba annak átalakítás végett munkát és esetleg anyagot fektet be

alapkérdés:

• kit illesen a tuljog → a feldolgozott vagy átalakított anyag és a munka értéke közötti arány alapján, illetve a jóhiszemű/rosszhiszemű feldolgozó/átalakító

jogkövetkezmény:

• ha jóhiszemű

  • a feldolgozó a dolog értékét megtéríti

  • a feldolgozó a munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tuljogát átengedi a dolog tulajdonosának

  • ha a munka értéke a felodolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog értékének megtérítését követelheti

• rosszhiszemű:

  • a dolog tulajdonosa választhat

  • ha az anyag tulajdonosa az új dolog tuljogát választjat, csak a gazdagodást köteles megtéríteni

• ha az új dolog tuljogát a feldolgozó szerzi meg, 3. személynek a dolgot terhelő joga megszűnik, ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé akkor az anyago terhelő jog is az új dolgot terheli

egyesülés/vegyülés

akkor tekinthető az ekként létrejött dolog véglegesen egységes új dolognak, ha a helyreállítás/szétválasztás nem lehetséges vagy nem gazdaságos

jogkövetkezménye:

• tulajdonközösség jön létre a részek értékének arányában megállapított tulajdoni hányadok szerint

• ha vmely érdekelt dolga az egységes dologban oly mértékben túlnyomó, hogy a helyzet hasonlít az alkotórész helyzetéhez → a dolog tulajdonosa váalszthat, hogy az egyesüléssel/vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi

feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése

ha egyik fél sem tart igényt a tuljogra azt értékesíteni kell és a tulajdoni hányadok arányában a vételárat szét kell osztani

ha van olyan fél, aki csak a gazdagodás megétérítésére jogosult, a teljes kártalanításra jogosult felek kielégítése után fennmaradt összeg illeti meg

hozzáépítés

ha vki saját anyagával más tulajdonában lévő épülethez épít hozzá, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli

jogkövetkezmény:

• jóhiszemű hozzáépítő:

  • építő és az épület tulajdonosának megállapodása irányadó, ennek hiányában közös tulajdon keletkezik

    • az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani → de ha a felek megállapodása kizárja a közös tulajdont a bíró nem dönthet így

• ha az építési munka nem éri el a hozzáépítés szinórmértékét, ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető

• rpsszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell alkalmazni

beépítés

ha vki idegen anyag felhasználásával építkezik akként, hogy a beépített anyag a telek/épület alkotórészévé válik

jogkövetkezmény

telek esetén

• anyag és telek tulajdonosa megállpodnak

• ennek hiányában, a beépítéssel az anyag a telek tulajdonosáé lesz

épület esetén

• anyag és az épület tulajdonosa megállpodása

• ennek hiányában a beéptéssel az anyag az épület tulajdonosáé lesz

ráépítés

ha vki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít

jogköv

jóhiszeműség

• felek megállapodása

• az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg (aedificium solo cedit elve), köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni

• a bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására

• ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének a tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja → a bíróság a földtulajdonos lérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg

rosszhiszeműség

• ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapjén tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tuljogát érinti → túlépítés

öröklés

az örökhagyó halála pillanatában tv erejénél fogva szerzi meg a hagyatékot az örökös

származékos