Félhíd Kapcsolás Szimulációs Vizsgálata Double Pulse Teszttel

Flashcards a félhíd kapcsolás szimulációs vizsgálatáról double pulse teszttel PSpice környezetben.

Mi az autóipari teljesítményátalakítók fejlesztésével foglalkozó csapat feladata?

Inverterek vagy egyenirányítók fejlesztése, félhidas kapcsolások szimulálása és vizsgálata.

Milyen programot használtak a szimulációk készítéséhez?

PSpice programot.

Milyen hatásokat vettek figyelembe a szimulációk során?

Parazita hatásokat, amelyek a nyomtatott áramköri lap (PCB) fizikai kialakításából adódnak.

Milyen szoftverrel határozták meg a parazita elemeket?

Ansys szimulációs szoftverrel.

Milyen tesztet végeztek a félvezetők viselkedésének jellemzésére?

"Double pulse" tesztet.

Mi a célja a félhíd kapcsolások automatizált munkafolyamatának?

A fejlesztés gyorsabbá és hatékonyabbá tétele különféle szempontokat figyelembe véve.

Miből áll a félhíd kapcsolás?

Két sorba kötött félvezető kapcsolóelemből – egy felső (high-side) és egy alsó (low-side).

Hogyan állít elő feszültséget a félhíd kapcsolás?

A két kapcsolót felváltva vezérelve a kívánt feszültséget állítja elő a kimeneten, akár közel szinuszos váltakozó feszültséget is.

Hogyan szabályozható a kimeneti feszültség effektív értéke a félhíd kapcsolás során?

A bekapcsolási idők és azok arányainak függvényében, általában PWM (szélesség modulált jel) segítségével.

Milyen félvezető elemeket használnak a félhíd kapcsolásban?

MOSFET-eket vagy IGBT-ket.

Milyen két fő csoportra oszthatók a veszteségek a félhíd kapcsolás során?

Vezetési veszteségekre és kapcsolási veszteségekre.

Mikor jelentkeznek a vezetési veszteségek?

Amikor a kapcsoló már be van kapcsolva, és folyik rajta az áram.

Mikor lép fel a kapcsolási veszteség?

Amikor a félvezető be- vagy kikapcsol.

Mi a Double Pulse Test (DPT) célja?

Teljesítményelektronikai félvezetők kapcsolási jellemzőinek és veszteségeinek mérése vagy szimulálása.

Milyen eszközökre van szükség a Double Pulse Test méréséhez?

Tápegység, tetszőleges jelalakgenerátor, oszcilloszkóp.

Milyen parazita elemek okoznak nem kívánt jelenségeket a teljesítményelektronikai rendszerekben?

Parazita induktivitás és kapacitás.

Milyen programot használtak a DPT szimulációk összeállításához?

PSpice áramkörszimulációs programot.

Milyen programcsomagot alkalmaztak az egyes félhíd összeállítások parazita elemeinek meghatározásához?

Ansys programcsomagot.

Milyen elemekből áll a szimulációs modell?

Két félvezető kapcsolóelem (HS1, LS1), a vezérlés (Driver), a tápegység (UB), a terhelést szimuláló áramforrás (I_Phase) és a parazita extrakció.

Milyen célból futtatják többször a szimulációt különböző beállításokkal?

Hogy teljesebb képet kapjanak az adott rendszer működéséről.

Miért fontos a szimuláció a fejlesztés és tervezés során?

Ezzel szeretném szemléltetni, miért fontos a szimuláció a fejlesztés és tervezés során.

Miért okoz nagyobb tranziens a „réz-érme” alapú összeállítás?

Azért, mert egy rétegen futnak a jelek, így azparazita induktivitás is nagyobb lesz, a párhuzamos földpotenciálú réteg hiánya miatt.

Mi volt a konklúzió a szimuláció eredményeiből?

A pontos fizikai modellezés és a paraméterek alapos vizsgálata kulcsfontosságú a félvezető kapcsolások fejlesztésében és optimalizálásában.