3.19. - Vese szerkezete, ultrafiltráció

A vese feladatai:

Vese feladatai:

▪ só-, vízháztartás

▪ sav-bázis egyensúly

▪ vérnyomásszabályozás (renin)

▪ vérképzés serkentése (EPO – erythropoetin)

▪ D-vitamin anyagcsere (kalcitriol képzése), kálcium-homeosztázis

A vesék elhelyezkedése:

A vesék retroperitonealisan helyezkednek el a gerinc és a nagyerek (hasi aorta, vena cava inferior) két oldalán. Medialis helyzetű behúzódásuk, azaz kapujuk az L2-es csigolya magasságába esik: a máj lefelé kényszerítő hatása miatt a jobb vese kapuja az L2 alsó széle, a bal veséjé az L2 felső széle magasságában van.

A vesék védelme:

A két vesét hátulról szimmetrikusan elhelyezkedő struktúrák határolják és védik: lateralisan-fent a rekeszizom ágyéki része és a repülőbordák, medialisan-lent pedig sávosan a m. transversus abdominis, a m. quadratus lumborum és m. psoas major.

A vesekaputól a medencéig:

A vese medial felé tekintő behúzódása a vesekapu, mely a vese belső üregébe, az ún. vesesinusba vezet. A vesesinus legjelentősebb, de nem egyetlen képlete a vesemedence, mely a veséből összeszedett vizeletet a húgyvezeték irányába továbbítja.

A vese viszonya a szomszédokkal:

A vese szomszédaival sosem érintkezik közvetlenül, mert három rétegben veszik körül tokok. A fascia renalis vékony hártyaként öleli körül a vesék körül jelentős mennyiségben megtalálható zsírt, mely lényegében a második tokot, a capsula adiposát képezi. A zsíros tok után, legbelül egy erős kötőszövetes tok, a capsula fibrosa borítja közvetlenül a vese felszínét.

A vesetokok másodlagos szerepei:

A fascia renalis elülső és hátsó lemeze nem csupán a két vesét, de a gerinc előtt haladó nagyereket is körbefogja.

A capsula adiposa sem csupán a veséket veszi körbe, de ebbe ágyazódnak bele a mellékvesék, ill. a zsírszövet a vesekapuknál a vesesinusokba is beterjed, továbbá az aorta abdominalis és VCI inferior körüli zsírszövet is a capsula adiposa részeként tartható számon.

A vesék egyetlen önálló tokja így csupán a capsula fibrosa, mely a vesekapukig követhető, s egységesen „lehámozható” a veseparenchymáról.

Mi látható a vese metszlapján?

A vese metszlapján jól látszik az ismétlődő minta: egy vese kb. 30 lebenyből jön létre. A szomszédos lebenyek fúziója eltérő különböző állatokban, magzati korban, ill. felnőtt emberben.

Mik futnak a vesemedencébe?

A vese lebenyei csúcsaikkal a kiskelyhekbe csatlakoznak. Három kiskehely (típusosan) egy nagykehelybe ömlik össze. Három nagykehelyből lesz a vesemedence.

Figyeljük meg, hogy a vesemedence (pelvis renalis) csaknem a teljes vesesinust kitölti, de nem egyenlő azzal! A vesesinusban sok zsírt, s ebbe ágyazva vér- és nyirokereket találunk!

A vesepyramis és a velőállomány viszonya:

A vesepyramis azonos a velőállománnyal (medulla), ezt szegélyezi a kéregállomány (cortex).

A kéreg legvastagabb a pyramis bázisnál, oldalai mentén elkeskenyedik, a pyramis csúcsánál lévő és a kiskehelybe nyíló papillát pedig egyáltalán nem borítja.

Mik táplálják a vese jellegzetes érgomolyagjait, glomerulusait („ribizli fürtök”).

A veselebenyek határán érkező artériák a kéreg-velő határon képeznek íveket, melyekből a felszínre merőleges kisebb arteriák indulnak ki: ezek fogják táplálni a vese jellegzetes érgomolyagjait, glomerulusait („ribizli fürtök”).

A vese szövettani és funkcionális egységei a nephronok, melyek állnak:

1) a vesetestecskéből, azaz a Bowmann-tok által körülölelt érgomolyagból (glomerulusokból), mely a filtrátum képzéséért felelős,

2) a csatlakozó, a velőállomány felé hurkot vető csatornarendszerből, ahol a vizelet végleges összetétele kialakul.

A nephronok szakaszai:

▪ Proximális kanyarulatos csatorna

▪ Henle-kacs (vastag leszálló, vékony és vastag felszálló szegmentum)

▪ Distalis kanyarulatos csatorna

▪ Gyűjtőcsatorna

Hogyan épül fel egy glomerulus?

A glomerulust, mely egy nagy felszínű kapillárisgomolyag, egy odavezető (afferens) arteriola táplálja, s egy elvezető (efferens) arteriola hagyja el. Az elvezető arteriola lumene szűkebb, ellenállása nagyobb, így a glomeruluson folyadék lép ki, ez a filtrátum vagy szűrlet.

Hogyan távozik a szűrlet?

Az elvezető arteriola újra kapillárisokra oszlik a csatornarendszer körül, hogy végül venulákba és vénákba szedődjön össze.

A nephron esetén milyen kapilláris rendszerről beszélhetünk?

Vagyis a nephron esetében két, sorosan kapcsolt kapillárisrendszerrel találkozunk!

Hogyan alakul ki a Bowmann-tok zsigeri lemeze?

Kezdetben a nephron csatornarendszere egy hólyagszerű képződménnyel indul, melyet a növekvő érgomolyag bedomborít. Az erek külső felszínére fekvő hámsejtek (podocyták) alkotják majd a Bowmann-tok zsigeri lemezét.

Hogyan alakul ki a Bowmann-tok fali lemeze?

Az eredeti hólyagocska külső fala, mint egyrétegű laphám marad meg és a Bowmann-tok fali lemezének nevezzük.

A filtrációs membrán így áll:

▪ a glomerulusok endothelsejtjeiből,

▪ a bazális membránból,

▪ podocytákból.

A szürlet a Bomann-tok üregébe kerül.

Mik alkotják a macula densát?

Érdemes megfigyelni, hogy minden distalis tubulus a saját nephronja glomerulushoz tér vissza. Ahol a distalis kanyarulatos csatorna az afferens és efferens arteriola közé ékelődik, a csatorna speciális sejtjei a macula densát alkotják (térben elképzelve ez egy foltszerű, sötétebb festődésű terület).

Mit csinál macula densa?

A macula densa „NaCl szenzorai” a mesangiumsejtek közvetítésével „üzennek” az afferens arteriola módosult simaizomsejtjeinek (ún. juxtaglomerularis sejtek), melyek renin termelésére képesek.

Így a feed-back szabályozás szép példájával találkozunk, de ennek részletezését meghagyom az élettannak!