irodalom42

anekdota

Rövid, csattanós történet, amely többnyire közismert személyre jól jellemző, az ő alakját megjelenítő, gyakran mulatságos történetet mesél el.

családregény

Regény, amely egy család több generáción átívelő történetéről szól.

elbeszélő költemény

Egy verses elbeszélés, amely hosszabb, mint egy ballada, de rövidebb, mint egy eposz. Írója személyes érzelmeit vagy más témát, saját magához fűződő személyes érzelmeken keresztül ábrázol.

emberiségköltemény

E drámák általában nem előadásra, hanem olvasásra készültek, és az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit vetik fel, melyeknek kifejezéséhez vallási, mitikus, szellemlények is szerepelhetnek.

eposz

Hősköltemény. Antik eredetű verses epikus műfaj, témája magasztos, hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek, isteni erők is támogatják őket, az egész közösség számára sorsforsító tettet visznek végbe.

propozíció

Eposzi kellék, általában a mű elején szerepel,

Témamegjelölés.

invokáció

A múzsa segítségül hívása

enumeráció

állandó eposzi kellék, jelentése: seregszemle

in medias res

a dolgok közepén kezdés

deus ex machina

isteni beavatkozás

eredetmítosz

olyan mítosz, amely a föld, a világ, az ember kialakulásának vagy egy közösség mitikus ősének tulajdonított hős történetét mondja el

fabula

tanítómese

felesleges ember

az orosz irodalom egyik alaptípusa; jobb sorsra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrándult és kallódó értelmiségi, aki nem találja a helyét az életben; tettek helyett csak álmodozik

gesta

középkori egyházi műfaj, uralkodók vagy uralkodói családok vagy nép története

históriás ének

Sajátosan magyar műfaj, tárgya történelmi esemény. Főleg a 16.-17. században volt népszerű, a híradás, történetírás szerepét is betöltötte. Általában zenei kísérettel adták elő. Híres művelői: Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter.

irányregény

adott korszak társadalmi rendjét, jellegzetes jelenségét meghatározott „irány" (politikai, ideológiai felfogás) szerint bemutató regény (a lírában is megfigyelhető jelenséget irányköltészetnek nevezzük); a propagandisztikus céllal írt szövegek például mindig irányzatosak

krónika

a középkori történetírás latin nyelvű változata, melyben a szerző kronologikusan írja le az eseményeket

legenda

Vallási tárgyú kisepikai műfaj. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről szól. Eredetileg a szentté avatásra készült élettörténet, amely később a szerzetesek, apácák olvasmányául szolgált. Fő eleme a csodatételek és a szent erényeinek felsorolása, ezáltal a legfontosabb erkölcsi tanítások, példák bemutatása.

lovagregény-paródia

a lovagi életről, harcról, eszményről, szerelemről szóló kalandos történet paródiája

mindenttudó elbeszélő

A mindentudó narrátor általában a harmadik személyű elbeszélésekben fordul elő. A mindentudó narrátor olyan dolgokat ismer, amelyre egyetlen valós személy sem lehet képes

mítosz

Istenekről, legendás hősökről szóló monda.

mítoszregény

olyan modern regény, amelynek középpontjában mitikus témák (átváltozás, beavatás stb.) állnak

monda

epikus, szájhagyomány útján terjedt, ősi műfaj, melynek valóságos kiindulópontjához csodás események kapcsolódnak

narrátor

elbeszélő; epikus művekben az, aki a történetet elmondja; ritkán a drámában is alkalmaznak narrátort

novella

Cselekménye általában egy, néha több szálon fut. Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne. Lezárására jellemző lehet egy váratlan fordulat, de az is, hogy a történet egyszerűen nyugvópontra jut.

novellaciklus

novellagyűjtemény, amely ugyanannak az alaknak különböző élményeit, kalandjait meséli el

novellafüzér

A novellák összekapcsolódása, melyeket egy kerettörténet fűz össze.

példabeszéd

az Újszövetség egyes szövegrészeinek műfaja, önmagán túlmutató, allegorikus jelentésű történet

példázat

tanító jellegű elbeszélés

pusztulástörténet

a világ, a civilizáció összeomlását bemutató történet

realista regény

a művekben megjelenő világ az olvasó mindennapi tapasztalataival megegyező, a szereplők többnyire típusok, átlagemberek, hétköznapi konfliktusokkal, problémákkal; nélkülözik az extrém jellemeket és a különös, váratlan fordulatokat; a művek felépítése ok-okozati rendben történik, a realista művek két nagy területe a társadalmi ábrázolás és a lélektani rajz; jellemző a narrátori társadalomkritika és a lélekelemzés

regény

Epikus műfaj, hosszabb terjedelmű, több szálon futó cselekmény, több szereplő jellemzi

szatíra

Olyan műfaj, amely elsősorban a gúny eszközével, elutasítóan mutatja be az ábrázolt jelenséget.

szentimentális levélregény

Olyan regénytípus, mely fiktív levelekből áll, szűk cselekmény, elmélyült lélekábrázolás, meghitt hangvétel, szubjektivitás jellemzi

széphistória

Olyan históriás ének, amely szerelmi, világi történeteket dolgoz fel

szigetregény

a hős egy lakatlan szigeten veszi fel a harcot a fizikai-lelki megpróbáltatásokkal

szigetutópia

olyan regény amelyben meghatározó helyszín egy civilizációtól elszigetelt tér

teremtéstörténet

mózes 1. könyvében található történet arról hogy Isten hogy teremtette a földet és az embert

tézisregény

regénytípus, amelyben példázatszerű történettel valamilyen filozófiai állítást kíván bizonyítani az író

toposz

Közismert, közkinccsé vált, különböző korokon átívelő témaelem, írói fordulat, cselekménypanel (pl. évszakszimbolika, utazás).

történelmi regény

történelmi korszak, esemény vagy személy áll az ábrázolás középpontjában

utaztató regény

a kalandregény egy fajtája, ahol a történések és a hős jellemfejlődése utazás(ok)hoz kapcsolódik

utópia

többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.

vallomás

a szerző lelki életének, törekvéseinek, világfelfogásának őszinte, elmélkedő jellegű feltárása

verses regény

Epikus műfaj, verses formában íródott regény.

anakreoni dalok

Anakreon görög költő modorában és a róla elnevezett versformában írt, a bort, szerelmet könnyed, enyelgő hangon dicsőítő dal

ars poetica

A költészettan, vagy költői írásművek elmélete. Tárgya tehát a költészet, vagyis az emberi érzésnek és képzeletnek az a nyelvbeli kifejezése, amelynek egyenes célja az emberi érzés és képzelet foglalkoztatása.

búcsúvers

lírai műfaj; témája a szeretett személyektől, környezettől való elválás

bujdosóének

a kuruc kor lírai műfaja, a száműzöttek, földönfutók és menekülő katonák sorsát bemutató költemény, többnyire énekvers

dialogizáló versbeszéd

a lírai alkotásokra általában a monológ típusú, egyes szám első személyű, jelen idejű beszéd jellemző, de olykor előfordul párbeszédhelyzetre épülő (dialogizáló) nyelvi-poétikai megalkotottságú beszédhelyzet is; a dialogizáló beszédmód egyik sajátos módozata az önmegszólítás

ekloga

ókori görög eredetű műfaj, kezdetben párbeszédes pásztorköltemény; a magyar irodalom legnagyobb eklogaköltője Radnóti Miklós, aki a második világháború és a vészkorszak borzalmai közepette, röviddel meggyilkolása előtt megrendítő módon értelmezi újra az antik műfajt

eklogaciklus

eklogákból álló, tartalmilag-műfajilag összefüggő versgyűjtemény

elégia

Lírai műfaj; melankolikus hangulatú, valamely veszteségbe való beletörődést kifejező költemény.

életkép

rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jellemző alakját, helyzetét, rendre ismétlődő eseményét örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor kedvelt műfaja

epigramma

Lírai műfaj; eredetileg sírfelirat. Rövid, rendszerint csattanóval záródó költemény. Hagyományos versformája a disztichon.

episztola

Lírai műfaj; megnevezett, valós személyhez írt verses levél.

helyzetdal

olyan dal, amelyben a költő egy másik személy helyzetébe képzeli magát, az ő nevében szólal meg

himnusz

Lírai műfaj, istenséget megszólító, dicsérő, hozzá könyörgő óda.

jeremiád

Jeremiás próféta siralmait idéző, elégikus hangvételű, panaszos költemény.

katonaének

a magyar irodalomban a XVI. században, illetve a kuruc korban népszerű lírai műfaj; a katonák élethelyzeteit, a vitézi élet mindennapjait mutatja be

kesergő

többnyire a közösség hangján megszólaló lírai műfaj, amely egy tragikus veszteségélményt megmásíthatatlannak tüntet fel; a gyászdal egyik válfaja, amelyben a szerző nem az egyéni fájdalom, hanem a közösség, város, ország, nép veszteségélményét adja elő; közeli műfaji rokonai a gyászdal, a siralomének, a bujdosóvers

létértelmező vers

lírai verstípus, amelyben a költő saját egyéniségfejlődését értelmezi

lírai én

lírai művekben E/1 ben megszólaló beszélő

műfajszintézis

több műfaj jellemző jegyeinek együttes jelenléte alkot egységet egy irodalmi alkotáson belül

népies helyzetdal

Olyan lírai dal, amelyben a költő magát egy népi alak szerepébe bújva, az ő hangján megszólalva ábrázolja

objektív költészet

A költészet olyan formája, amely tárgyilagos, a szubjektív érzelmektől mentes.

óda

lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt költemény

önmegszólító vers

a gondolati költészetnek egy sajátos típusa, az érzelem, illetve a magatartás kettősségének megnyilvánulása, melyben a költő saját magát szólítja meg

piktúra

Klasszicista versek szerkezetében tájak, jelenségek, emberek leírását megfogalmazó rész.

rapszódia

Lírai műfaj, szenvedélyes, csapongó, szélsőségek közt ingadozó óda.

razglednica

képeslap / Radnóti utolsó versei

szentencia

A klasszicista vers második, bölcseleti tartalmat hordozó része.

szerepvers

olyan lírai alkotás, amelyben a lírai én egy jellegzetes alakkal azonosulva szólal meg

tájlíra

különös természeti látványt vagy jellegzetes tájegységet bemutató költészet

tárgyias tájvers

a hagyományos alanyi megszólalást, a lírai ént háttérbe szorító és a tárgyias látványelemeket előtérbe helyező költészet; a tájat a versbeszélő személytelen tárgyiassággal mutatja be, a belső világát vetítve ki a teremtett, a természeti világra, illetve a tárgyi közegre

toborzó dal

A katonák háborúba hívását tematizáló dal

zsánerkép

egyszerű, hétköznapi eseményt feldolgozó mű, részletesen leírva

zsoltár

Bibliai himnusz; az ókori zsidóság eredetileg zenei kísérettel énekelt liturgikus imádsága. A Zsoltárok Könyve 150 zsoltárt tartalmaz. A hagyomány szerint a legtöbbjüket Dávid király írta.

abszurd dráma

a lét értelmetlenségét, az értékek kiüresedését kifejező drámai mű az abszurd esztétikai minőség elemeivel felruházva

akció

a színészi cselekvés, mozgás, gesztus és mimika együttese

analitikus dráma

olyan dráma, amelyben nemcsak az alapszituációt határozzák meg a múltban végbement események, hanem az egész dráma menetét: a múlt feltárása a jelenbeli cselekmény lényege

bosszúdráma

az angol dráma elterjedt típusa az Erzsébet-korban. Középpontjában gyilkosság és annak megtorlása áll. Klasszikussá Shakespeare Hamletje tette e drámatípust

commedia dell'arte

olasz eredetű középkori vásári komédia, előre megírt szövege nincs, az állandó jellemtípusok rögtönzései teremtik meg a színházi élményt

dialógus

Párbeszéd a drámában a szereplők között.

dikció

A színész beszéde, a helyzetnek és a megformált alaknak megfelelően elmondott drámai szöveg.

drámai költemény

A klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költőiség.

drámai szerkezet

a drámai mű felépítettsége, amelynek visszatérő elemei az expozíció, a bonyodalom, a tetőpont és a megoldás

drámaiatlan dráma

drámatípus, Csehov teremtette drámafajta, amely nélkülözi, illetve látszólag nélkülözi annak hagyományos eszközeit (pl.: cselekmény, konfliktus), pl. Csehov: Sirály

expozíció

bevezetés, előkészítés, a téma megjelölése, a drámai és epikai művek bevezető része, amelyben az alaphelyzet és a szereplők bemutatására kerül sor

hármas egység

A klasszicista drámaírásnak az az elve, amely megköveteli a helyszín, az idő és a cselekmény egységét: az egyetlen szálon futó cselekménynek egy nap alatt egy helyszínen kell végbemennie.

hármas színpad

az Erzsébet-kori angol színház színpadának hármas tagolása: előszínpad, hátsó színpad; erkély

katarzis

megrendültség, megtisztulás

kétszintes dráma

olyan drámai mű, amelynek lényegi világa két, egymáshoz képest alá-fölé rendelt létszint köré szerveződik

királydráma

olyan dráma, melynek központi alakja egy valóban élt király, a királyi családban lefolyó trónörökléssel, rivalizálással kapcsolatos események bemutatásán keresztül a hatalom természetéről szól (Shakespeare: II. Richárd)

klasszicista dráma

a klasszicizmus idején uralkodó drámatípus; előíró jellegű dramaturgiai alapelveit Nicolas Boileau írta le (→ hármas egység elve); stíluseszménye az antik kultúra; jelentős klasszicista komédiaíró: Molière; tragédiaírók: Corneille; Racine

komédia

drámai műfaj, amelynek uralkodó esztétikai minősége a komikum

vígeposz/komikus eposz

verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz formakincséhez, kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó. Az ellentét miatt a műfaj gyakran paródia is egyben, s nem nélkülözi az ironikus, szatirikus hangvételt sem.

konfliktus

két vagy több résztvevő céljai között észlelt összeférhetetlenség

konfliktusos dráma

két ember, vagy csoport konfliktusán alapuló drámai viszony, ahol a többi szereplő a konfliktushoz és a benne szereplőkhöz viszonyul

lírai dráma

műfajötvözet, a drámai összetevők a líraiság alá vannak rendelve, a költői én önkifejezése fokozott szubjektivitást mutat