Zeozáth 2.

A 2. féléves grafikatört pptx képeinek gyűjteménye 1-2. óra , 1. ppt

Bevis Hillier

Art Deco

Studio Vista, London 1968

Könyvterv: Gillian Greenwood, Pauline Harrison

7 Az ‘art decót’ mint stíluskategória a kortárs

m űvészettörténetbe bevezető könyv tervezője Morris Fuller Benton Broadway

betűtípusához (1927) nyúlt vissza, ezzel is kiemelve a húszas éves kontrasztos

expresszív rajzolatai révén az korszak jellegzetességeit.

Lajta Béla:

Az egykori Parisiana mulató homlokzata

(1908)

rekonstrukció a Bartók/ Új Színház számára

1987–90 (Kőnig Tamás, Wagner Péter)

Első kiadás (német): 1915

Lajta példája jól mutató a fogalom

képlékenységét és igazolja Hillier

könyvének kései megszületését is. Egy

dekoratív, de ne nemzeti romantikus,

szecessziós, ‘neo’-stílus, amelynek

egyértelműn összművészeti ambíciói voltak.

Lajta Béla

Az egykori Parisiana mulató

koronázópárkánya a Paulay

Ede utcában, Budapesten

1908 (rekonstrukció)

A Kárpátmedencei népművészet

és a prekolumbián

díszítőművészet kubistaexpresszív

Giuseppe Pettazzi az egykori Fiat-szervíz épülete Asmara, Eritrea1938

Bottlik József: Metropolis filmplakát R. Fritz Lang 1927 Kunossy Rt. Nyomdája színes litográfia ©OSZK

Bottlik József Kereskedelmi plakát az Orion Rt. számára színes litográfia 1924 ©OSZK 12 „A jó reklám […] mindenkor mint hódító, a rajtaütés tempójával lép ki a porondra; mögötte a piacra került áruk légiója következik. Nem szolgai közvetítője valami kívüle levő dolognak, hanem a termelés és fogyasztás között álló demonstratív erőkomplexum” Kassák Lajos: A reklám (1926)

Alfred Tolmer: A Mise-en-Page első kiadásának címoldala (1931) London: The Studio Ltd./nyomat: Ateliers Tolmer © Cary Collection

A grafikai tervezés alapjai nem 20. századiak, hanem folyamatos jelenlevő elemekből tértek vissza eredetileg islétező helyükre, vagy erősödtek meg ebben a pozíciójukban Alfred Tolmer Mise-en-page. The theory and practice of lay-out The Studio Ltd. London, 1931. Annotált tartalomjegyzék A geometriai szabályszerűségek nemcsak régóta ismertEgyetemes törvényekre mennek vissza, hanem szabályszerű keretet adnak a művészeti kreativitásnak (ez a sorozatban gyártott termékek egzakt és megkerülhetetlen alapja, miközben biztosítja, hogy a kis különbségek jelentésesek legyenek.

Alfred Tolmer Spirex kenőolaj reklámja színes litográfia 1938 Tolmer itt a konstruktivista plakáttervezés néhány alapvető toposzát használta fel ahhoz, hogy a annak figyelemfelkeltő erejét ki tudja aknázni: a plakáton belüli irányvonalakat és az egyszerű geometriai figurák figyelemterelő hatását.

Alfred Tolmer: Mise-en-page A geometria sajátos szerepe: lehetőséget biztosít a rendezett kreativitás számára, vagyis nem a sorozatgyártás előszobája – még ha ehhez hozzá is járul.

Alfred Tolmer: Mise-en-page A múltbeli technikák revivalizálhatók abban az esetben, ha tudjuk alkalmazni ahhoz a z igényhez, amely felmerül a rajzoló/készítő számára. A technikák ugyanis nem technikákból hanem művészi kísérletezésből és társadalmi igényekből lesznek.

Alfred Tolmer: Mise-en-page A technikai pluralitás kiaknázása a grafikai tervezésben

Alfred Tolmer: Mise-en-page Egyszerű organikus formák szerkesztése használati tárgyak és antik művészeti emlékek absztraktív lényeglátásával. Amennyiben sikeres, azt is megmutatja, hogy az említett formák miért maradtak meg a formatervezésben/képi ábrázolásban.

Alfred Tolmer: Mise-en-page Az átlós kompozíció lehetőségei: a. Fotografikus intaglio-metszés, illetve a litográfia rugalmassága.

Berény Róbert Modiano S. D. Szivarkapapír Rt. reklámplakátja 1929 színes litográfia ©Christie’s

Edward McNight Kauffer Plakát a londoni metróvállalat számára 1930 színes litográfia ©London Underground Railways Co./Victoria & Albert Museum, London 23 Kauffer az uralkodó reklám- és figyelemfelkeltő trendekkel szemben “a reklám érdekében olyan formavilágát használ, amely csak azon bizonyos termékek szempontjából bír szimbolikus tartalommal” (Aldoux Huxley, 1937)

A. M. Cassandre: (Adolphe Jean-Marie Mouron) Plakát a L’Intransigient című lapot népszerűsítő kampányhoz. Színes litográfia Nyomat készítője: Hachard & Cie., Paris ©MoMA, NY 24 A rendkívül kifejező kollázsalapú minimalizmus és a minőségi kontraszt célzott használata kiemeli a nem hétköznapi hírek fogyasztójának vonásait és azokat egy modernizálódó kommunikációs hálózatba köti be

Kozma Lajos: A gyomai Kner Nyomda újévi üdvözlőkártyája 1930 Színes litográf nyomás ©MIM, Budapest

Kozma Lajos: Díszdoboz a Floris cukrászda számára karton, offszett-nyomásos papír 1919-21 ©MIM, Budapest

K[aeszné] Lukács Kató: Csoma rolópapír terve a Stühmer csokoládégyár számára 1935 ©MIM

Kozma Lajos: Csoma rolópapír terve Pischinger Oszkár csokoládégyára számára 1934 ©Magyar Iparművészet 28

K[aeszné] Lukács Kató: Könyvillusztráció (Móricz Zs.: Iciri-piciri, 2. változat) 1976

K[aeszné] Lukács Kató: Könyvillusztráció (Iciri-piciri, 1. változat) 1975 ©MIM, Budape

Kozma Lajos: Dísszekrény terve 1915–1920 ©MIM 30 K[aeszné] Lukács Kató: Könyvillusztráció (Móricz Zs.: A török és a tehenek, 2. változat) 1976

A Szt. Lakács Gyógyfürdő 1930-as évekből származó új hallja Budapesten 1967-ben (terv:) ©Fortepan/FŐMTERV/ Domonkos Endre

Kaesz Gyula: Pipereasztal tükörrel és székkel 1924 ©MIM

Kaesz Gyula: Típusnyaraló változatai építészeti terv, ceruzarajz 1930–1940 ©MIM, Budapest 33

Eduardo Benito: Borító a Vogue amerikai kiadásának 1926 szeptemberi számához Az expresszív grafika itt a német expresszionizmus erősen groteszk és kritikus látásmódjához képest pozitív színezet kap, illetve a modern világ és a kereskedelmi fénytechnika viszonyára utal.

Dulácska [Bálint]– Kenyeres György Memory Lane c. film a magyar piacra tervezett plakátja R. John M. Stahl 1926 35 kollázs, gyermekrajz és expresszív kivitelezés egy a kontúrvonalakat utánzó egyszerű vonalas betűtípussal

Muskovsky László Die Nacht gehört Uns c. film magyar kereskedelmi plakátja R.: Carl Fröhlich és Henry Roussel 1931 színes litográfia

Pierre Patout: Saját bérháza a Boulevard Victor No. 3 alatt [a hajó – “paquebot”] Párizs 1929-34 37

A.M. Cassandre (sz. Adolphe Jean Marie Mouron) L’Atlantique hajózási vállalat plakátja 1931 színes litográfia Nyomat: Alliance Graphique ©Christie’s

Louis Tenaerts Maison Marit Brüsszel 1930 Erté (sz. Romain de Tirtoff) HB, 1929/6 borítója © W. Crisent & Sons 39

A két hasonló korú terv ugyanazokat az elemeket használja, vagyis a geometrikus absztrakció formavilágát mélyíti dekoratívvá

Art deco és grafikai tervezés A.M. Cassandre Reklám a Dubonnet alkoholos italok kereskedelmi kampányához 1932 színes litográfia Nyomat: Alliances Graphique ©MoMA, NY

A.M. Cassandre A Bifur betűtípus kereskedelmi katalógusa 1929 Paris: Deberny & Peignot (egyben a betűtípus metszői) A betű bizonyos elemeinek elhagyásával mint negatív-expresszív gesztussal, illetve a kihagyott részek vonalas satírozásával ér el lényegretörő hatást, illetve ajánlja saját termékeit a figyelemfelkeltéskor is megmaradó jó olvashatóságra. Az emberi tapasztalat képes kiegészíteni azokat a percentív egységeket, amelyekről nincs elsődleges tapasztalata (aspektus-látás és a Gestalt-pszichológia tárgyiasítás (reifikáció-) elméletének használata

A Bifur-betűtípus katalógusa felhívja a figyelmet arra is, hogy bármilyen ésszerűen tervezünk meg egy betűtípust annak olvashatósága (átvitt értelemben is) korlátozott a nem megfelelő kromatikus környezet és túlzsúfoltság esetén 42 A.M. Cassandre A Bifur betűtípus kereskedelmi katalógusa 1929 Paris: Deberny & Peignot

A.M. Cassandre (tervező) Bifur betűtípusa vörös kétszínnyomatos változatban a Continental Type Foundry New York katalógusában 1930

Erté (sz. Romain de Tirtoff) Divatillusztráció (népies inspirációjú egyrészes haut couture ruha terve) a Harper’s Bazaar számára tusrajz 1915 ©Erté Museum (Archives)

Erté (sz. Romain de Tirtoff) HB, 1934/11 borítója színes litográfia © Cornell University Library, Ithaca, NY

Erté (sz. Romain de Tirtoff) El nem fogadott borítóterv (-változat) a HP 1935/10-es számához gouache, papír

A.M. Cassandre (tervező) a HP 1938/októberi számának borítója színes litográfia 47 A naiv figurális elemek ugyanúgy az “art deco” időszakának örökségeként is tekinthető, mint az erős elkötelezettség az expresszív formahasználat mellett – annak ellenére, hogy ez utóbbi nemcsak a dekoratív modernista stílusra jellemző.

William Addison Dwiggins (tervező) An Investigation into the Physical Properties of Books belső borítója 1919 ©Swann Galleries, NY Dwiggins, aki az amerikai Középnyugat nyomdaiparának jellegzetes műhelyeiből került a keleti partra a hagyományos betűtípusok megfelelő használatának elvéből indult ki és nem volt feltétlen híve a tipográfiai újításnak.

W. A. Dwiggins (tervező) A 11. kortárs amerikai forma és nyomdai tervezői kiállítás plakátja 1928 ©Swann Galleries, NY

W. A. Dwiggins (tervező) Towards a reform of the paper currency Limited Editions Club, NY 1932 ©Swann Galleries, NY

W. A. Dwiggins (tervező) Herbert George Wells Időgép című könyvének illusztrált változata ©Swann Galleries 1931 51 Dekoratív minimalizmus és grafikai tervezés A könyvterv pofonegyszerű elemek változatos használatával ér el – meglehetősen olcsón – esztétikus hatást. Csak fatáblás metszeteket és cianotíp másolatokat használ különböző típusú Garamond-betűkkel

Herbert Bayer (tervező) A Thüringiai Állami Bank (Weimar) szükségbankjegyei 1923 © Victoria & Albert Museum, London 52 Dekoratív minimalizmus és grafikai tervezés Dwiggins elképzelése nagyon hasonló volt ahhoz, amelyet a Bauhaus-hoz köthető tervező a német hiperinfláció 1923-as elharapódzásakor alkalmazott a weimari szükségbankjegyek megalkotásához. A lényeg nem pénzügyi érték súlyosságának, hanem a gyors, agilis pénzügyi manőverekre való hajlandóságnak a közvetítése volt. Ehhez használta a nagy fehér/törtfehér felületeket és a légiesebb tipográfiai szedést.

W. A. Dwiggins (író, bábtervező, tipográfus) Dorothy Venard Abbe (illusztrátor) Prelude to Eden marionettjáték szitanyomás Hingham: Puterschein Press 1956

Art deco és grafikai tervezés = a márkázás kezdetei és kiterjesztése (előzetes) Pályázat Budapest városának szignetjére (1934) © Magyar Iparművészet 54 Kozma Lajos Kaesz Gyula Kner Albert Nemes György Végh Gusztáv ifj. Richter Aladár Csabai Ékes Lajos Kaesz Gyula Csemiczky Tihamér

Tolmer könyvének újdonságai Művészkönyv-kiállás

amely vendégtáblákon a sajátos nyomdatechnikai megoldásokat ismertette, illetve anyagismereti tudást adott át és szemléltette a nyomtatási textúrák, illetve az iparművészeti finisszek kölcsönhatását (a könyvben voltak magas- és intaglio-(mély-)nyomású lapok, litográf, ofszett oldalak, változatos minőségű és textúrájú (pergamen-, merített stb.) nyomdapapírok illetve, éppen a dohányreklám esetén: hártyavékony furnérlemez-alapú nyomat

Tolmer könyvének újdonságai Historizált minimalizmus

Historizált minimalizmus – a régi műalkotások olyan lényegi formákként és grafikai szerkezetekként kell tovább éljenek, amelyek a régi műalkotások és használati tárgyak formáin keresztül érhetőek meg egyetemes érvényűekként

Tolmer könyvének újdonságai A tipográfia a nyomtatás előtt is

legalább annyira fontos volt, tehát a grafikai látásmód nem a sokszorosítással kezdődött, legfeljebb a sokszorosítása radikálisan hozzájárult annak fejlődéséhez

Tolmer könyvének újdonságai A grafika mindig korszerű

és ha most is a kor követelményeinek kell megfelelnie, akkor annak elsődleges felhasználási területe a kereskedelem és az információközlés 15