Egyházjog II. vizsga

Alaptörvény VII. cikk

(1) **Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.** Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

\
(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő **vallási közösséget hozhatnak létre.**

\
(3) Az **állam** és a **vallási közösségek különváltan** működnek. A **vallási közösségek önállóak.**

(4) **Az állam és a vallási közösségek** a közösségi célok elérése érdekében **együttműködhetnek.** Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. **Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek BEVETT egyházként működnek.** A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam **sajátos jogosultságokat biztosít.**

(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat **sarkalatos törvény** határozza meg.

Alaptörvény XV. cikk

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, **vallás**, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Alaptörvény IX. cikk

(5) A **véleménynyilvánítás** szabadságának a gyakorlása **nem irányulhat** a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy **vallási közösségek méltóságának a megsértésére.** Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

Alaptörvény VII. módosítása - 2018. 06. 29.-től hatályos

Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége (Nemzeti Hitvallás)

\
R) cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.

(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

(4) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Alaptörvény XIX. módosítása - 2020. dec. 22.

\[Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:\]

„(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

\
\[Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:\]

„(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a **gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.**”

\
\
indok: „a teremtés rendjéből fakadó fogalmak jelentésének folyamatos fenyegetettsége”

GDPR 91. cikk

GDPR 91. cikk Egyházak és vallási szervezetek létező adatvédelmi szabályai

(1) Ha egy tagállamban egyház, illetve vallási szervezet vagy közösség e rendelet hatálybalépésének időpontjában átfogó szabályokat alkalmaz a természetes személyek személyes adatok kezelése tekintetében történő védelme vonatkozásában, e szabályok tovább alkalmazhatók, ha összhangba hozzák őket e rendelettel.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően átfogó szabályokat alkalmazó egyház vagy vallási szervezet egy független felügyeleti hatóság ellenőrzése alá tartozik, amely lehet egy külön, e céljára egyedileg kijelölt hatóság is, feltéve hogy megfelel az e rendelet VI. fejezetében megállapított feltételeknek

2011\. évi CCVI. törvény 1-7.§

\
1\. § (1) A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához. • Ehtv. további rendelkezései: Eredményez-e hátrányos megkülönböztetést? –a diszkrimináció nemzetközi és EU-s tilalma!

\
6\. §VALLÁSI KÖZÖSSÉG a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez.

\
\
7\. § (1) Vallási közösség működhet jogi személyiség nélkül, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában.

\
(2) Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség

a) a vallási egyesület, \[bírósági nyilvántartás\]

b) a nyilvántartásba vett egyház, \[bírósági nyilvántartás\]

c) a bejegyzett egyház \[bírósági nyilvántartás\] és

d) a bevett egyház. \[OGY\]

\
(3) A bevett egyház, a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház, illetve a vallási egyesület

* azonos hitelveket valló,
* természetes személyekből álló,
* önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet.

2011\. évi CCVI. törvény 7-8.§

7/A. § (1) A jogi személyiségű vallási közösség tagjai vallási meggyőződésének megfelelően szabadon állapítja meg vallási és ezen alapuló egyéb közcélú tevékenysége kereteit, szabályait, szervezeti formáját és elnevezését. \[Felekezeti egyházjog – ahány egyház, annyiféle egyházjog!\]

(2) Vallási tevékenység definíciója:

* Vallási tevékenység – jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek
* A vallási tevékenység olyan
* világnézethez kapcsolódó tevékenység,
* amely természetfelettire irányul,
* rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik,
* tanai a valóság egészére vonatkoznak, valamint
* sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja

\
8\.§

(1) Az állam a vallási közösségek **irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre. (ÁEH rossz emléke)**

(2) A vallási közösség **hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály)** alapján hozott határozat **érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható**, azt állami hatóság **nem vizsgálhatja.** A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv **nem módosíthatja** vagy **bírálhatja felül**, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő **jogviták** elbírálására állami szervnek **nincs hatásköre.**

Az államnak a vallással kapcsolatos jogainak felosztása a II. vh. előtti egyházjogászok körében

* Az egyik csoport, a **jura in sacra** jogok elsősorban az egyház belső kormányzására tartozó – részben állami – jogokat jelentették. Ezek a jogok (Ius sacrorum, Kirchengewalt) jellemzően az egyháznak **az egyház tagjai feletti joghatóságra** (potestas ordinis et iurisdictionis) vonatkoztak. (Államegyházi modell!)
* A jogok másik csoportját a **jura circa sacra** jogoknak nevezték, amelyek **az államnak (uralkodónak) a** szuverenitásból származó jogait jelentették egyházi (vallási) ügyekben. Ez a fogalom a reformációval jelent meg, mint **egyház vagy vallás „körüli felségjogok”.**
* A fentiektől eltérően **a királyi főkegyúri jognak (jus supremae patronatus)** a klasszikus felségjogok közé sorolása vitatott volt a háború előtti közjogi szakirodalomban, mert ez a jog az **egyház részéről engedélyezett jogon gyakorolt államhatalmi jogosultság volt, és csak a katolikus egyház vonatkozásában** érvényesül

A ius circa sacra részelemei

* **a) Jus reformadi**
* **b) Jus supremae inspectionis**
* **c) Jus advocatiae**
* **d) Apellatio ab abusu**

Jus reformandi

* **a) Jus reformadi:** több értelmezése ismeretes: Luther idejében **a német fejedelmek joga volt a hit megreformálására**; később **az egyház (zsinat) joga a hittételek megállapítására, egyházi reformokra, valamint az állam joga új felekezetek megalakulása feltételeinek szabályozására;**

Jus supermae inspectionis

* **b) Jus supremae inspectionis:** az állam legfőbb felügyeleti joga a területén működő egyházak felett (az 1895. évi XLIII. törvénycikk 20. §-a az „állam védelme és főfelügyelete” alatt álló törvényesen elismert vallásfelekezet jogi kategóriáját teremtette meg). Ebbe a körbe sorolta a szakirodalom még a **jus placeti jogot (az államhatalomnak azt a jogát jelenti, hogy az egyház határozatait csak akkor ismeri el érvényesnek az ország területén, ha azokhoz a király előzetesen hozzájárult pl. pápai bullák)**, valamint a **jus cavendi-t (az állam csak akkor engedi meg valamely egyházi intézmény létesítését, ha nem találja magára nézve veszélyesnek, óvási jog);**

Jus advocatie

* **c) Jus advocatiae:** **állami oltalmat, támogatást jelent** jogi személyiséggel rendelkező, vagy köztestületi formában működő egyház számára, amely lehet **anyagi** támogatás vagy a belső határozatok végrehajtásában nyújtott állami segítség;

Apellatio ad abusu

* **d) Apellatio ab abusu**: **az államhatalomnak az a joga**, hogy az egyházak által hozott határozatok ellen **benyújtott panaszokat felülvizsgálhatja és megváltoztathatja**

1895\. évi XLIII. törvény a vallás szabad gyakorlásáról

„A szervezeti szabálynak jóváhagyása után megalakult vallásfelekezet, mint az állam védelme \[ius advocatie\] és főfelügyelete \[ius supremae inspectionis\] alatt álló törvényesen elismert nyilvános vallási testület” működnek az elismert vallásfelekezetek.”

Nem maradt hatályban a fenti rendelkezés, DE a pártállami hatalom (fő)felügyeletet gyakorolt? – ÁEH: ellenőrzés, irányítás; 1967-es Ref. Egyházi törvény elismerte az állam felügyeleti jogát, és az egyházi törvények az ÁEH jóváhagyásával és megerősítésével váltak érvényessé

1947. évi XXXIII. törvény

megszűnnek a bevett egyházak privilégiumai, minden egyház elismert vallásfelekezet lesz (egy kategória)

1990\. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

**barátságos elválasztási modell megvalósulása** – az állam az egyházak felügyeletére és irányítására szervet nem hozhat létre \[ius supremae inspectionis megszűnik\] , és az egyházi belső szabályok érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható \[ius advocatie megszűnik\]

\
* Vatikánnal való diplomáciai kapcsolat újra felvétele 1990. januárban
* Előfeltétel volt a törvény elfogadása

Ehtv. a kollektív jogokról

a kollektív jogok tekintetében fennálló teljes egyenjogúságot (felekezetek egyenjogúsága) a bevett egyházak körében biztosítja azzal, hogy kimondja:

**„A bevett egyházakat az e törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek azonos módon illetik, illetve terhelik.”**

* A módosítás nyomán elérhetővé vált mind a **négy jogi formájú** vallási közösség számára a technikai szám. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy **a vallási egyesület és a nyilvántartásba vett egyház nem jogosult igénybe venni a felajánlások állami kiegészítését, illetve az ennek helyébe lépő juttatást, erre csak a bejegyzett egyház és a bevett egyház jogosult.**

Egyházi jogi személy

* A törvény értelmében egyházi **jogi személynek minősül a bevett egyház, a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye** (egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy)

\
* Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az Ehtv. szerint nem minősül belső egyházi jogi személynek a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fokozott jogvédelemben részesülő tárgyai

* elnevezése
* jelképrendszere
* szertartásrendje
* köznyelvben meghonosodott neve

\
* Az erre vonatkozó szabályok be nem tartása jogosulatlan használatnak minősül
* Úgyszintén védi a törvény – különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében −, **a templomot és a vallásgyakorlásra rendelt más helyet, valamint a temetőt,** mert ezek a helyek fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesülnek

II/A. FEJEZET - A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ VALLÁSI KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ SZEMÉLY

12\. § (1) Az **EGYHÁZI SZEMÉLY** a b**evett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház** belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot **sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.**

Egyházjog fogalma

az egyházra, mint szervezetre vonatkozó jogszabályok összessége (IUS ECCLESIASTICUM)

Az egyházjog részei

Külső egyházjog (ius ecclesiasticum externum)

\
Belső egyházjog (ius ecclesiasticum internum)

Külső egyházjog (ius ecclesiasticum externum)

Állami egyházjog – az egyház és a közhatalom viszonyát szabályozza, állami kényszerrel érvényesíthető

* törvények, rendeletek, nemzetközi szerződések
* Tárgyköre folyamatosan bővül
* pl. egyházi vagyon kezelése, vallásügyi igazgatás
* minden jogághoz kapcsolódik - pl. oktatás, pénzügy
* egyház jogi személyisége, jogalanyisága - polgári jog

Belső egyházjog (ius ecclesiasticum internum)

Az egyház szervezetét, működését, tagsági viszonyait, tevékenységét szabályozza; ahány egyház, annyiféle egyházjog - államonként is eltérhet

* Ehtv. Mellékletében szereplő bevett egyházak belső joga
* egyes jogintézmények

\
* ius humanum
* ius divinum

Középkor, reformáció, ius reformandi, Franciaország, Erdély

**Középkor: ius canonicum** (egyház által alkotott jog) – **ius ecclesiasticum** (világi hatalom egyházra vonatkozó rendelkezései)

* **Reformáció – 1555 augsburgi vallásbéke**: evangélikus rendek elismerése (a Német-római Birodalom felekezetileg megosztott lett) – a birodalmi közjogon belül ekkor kezdett kialakulni azon jogok csoportja, amely a császár és a német rendek viszonyait szabályozta
* **Jus reformandi** – a fejedelem önállóan dönthetett területei felekezetéről (**cuius regio eius religio**) – felekezeti okból háborút nem indíthatott, és más államokra kiterjedő hittérítő tevékenységet nem végezhetett

\
* **Franciaországban IV. Henrik** a katolikusok, a hugenották és a protestánsok között évtizedek óta zajló vallási háborúnak a **nantes-i ediktummal** szándékozott véget vetni **1598. április 13-án**
* **a rendelet értelmében a hugenották vallásszabadságot és egyenjogúságot élveztek**, a katolikusok visszanyerték a háborúk során elvesztett javaikat és jogaikat, a protestánsok pedig templomokat építhettek és temetőket tarthattak fenn
* **1568 Erdély – tordai országgyűlés vallásszabadságot kimondó rendelete** (katolikus, evangélikus, református, unitárius vallások egyenjogúsága)
* a **világi hatalom** az egyházi fölött áll, **mégsem tehet különbséget a felekezetek között**
* **nem érvényesül a területiség elve**, bármely településen e**gyszerre több felekezet is élhetett egymás mellett**, vallási hovatartozása felől mindenki önállóan dönthetett

Az állam és egyház kapcsolatának 2 alapvető rendszere

1. Állami és egyházi jogrend nem különül el egymástól, jogi és rendszerszintű egységben a két jogrend
* **Államegyháziság** – az állami hatalom gyakorolja az egyházi főhatalmat is, pl. Anglia
* **Egyházállamiság** – a vallás határozza meg az állami rendet, ma pl. Irán (hasonlóság, amikor a kommunizmus idején a marxizmus-leninizmus eszmerendszere volt az „állami ideológia”)

\

2. Állami és egyházi jogrend elkülönül egymástól
* Elválasztási modell
* „the wall of separation”
* „laicité”
* kommunizmus (ellenséges)
* Együttműködő modell

Az egyes egyházak nézetei az állam és az egyház jogi kapcsolatáról

1. **Katolikus egyház**: a világi hatalom **nem alkothat** kötelező erővel jogot az egyház belügyeire nézve
2. **Evangélikus, református egyház:** a világi hatalomnak **bizonyos tekintély**t ad az egyházzal szemben
3. **Görögkeleti egyház:** a világi hatalomnak Istentől rendelt hivatása az igaz hit épségben tartása érdekében **közreműködni**

Magyar államalapítás és a keresztény hit felvétele

Magyarországon egyedülálló módon **egyidejűleg történt meg az államalapítás és a keresztény hit felvétele**

* TEOKRATIKUS ÁLLAMESZME
* Szervezett hittérítés és a római katolikus egyházszervezet kiépítése
* Szt. István király uralkodása idejében (ism. királyi egyházkormányzati jogok!)
* A politikai vezetés önkéntes döntése, egyetemes jelleggel (nem nagyhatalmi nyomásra)
* Szt. István a kor felfogásának megfelelően a szükséges legitimációt a pápától szerezte meg: korona, lándzsa, áldás
* Korona viselője Isten választottja és helytartója (vicarius Dei), akire Isten a hatalmat ruházta, és ezért szuverén uralkodó
* István a pápa támogatásával, de saját királyi jogán alapította meg a magyar keresztény egyházat
* Kereszténység védője (defensor christianitatis): a hitelvek kérdését leszámítva sui generis hatáskörrel rendelkezett a király
* a király törvényeiben érvényt szerzett a kánoni előírásoknak (pl. vasárnap kötelező templomba járni, böjtölés, gyónás, tized)
* viszont az uralkodó a klérus teljes támogatását élvezte
* Saját belátása szerint jelölhette ki az egyházmegyék határait, érvényesíthette akaratát a püspöki székek betöltésénél, elnökölt az egyházi zsinatokon
* Az egyház viszont a világi bűncselekményeket is egyházi szankciókkal büntette és részt vett az állam kormányzásában

\
* Szt. István **nem a magánegyházi rendszer**t honosította meg (Eigenkirchentum – a Német-római Császárság területén kialakult, a templomot a hűbéri birtok tartozékának tekintő egyházi rendszer), **hanem az itáliai minta alapján a közjogi jellegű keresztelő egyházat**
* 10 egyházmegyét alapított (diocesis) – az önálló ország feltételének tekintették legalább 10 egyházmegye létrehozását
* Uralkodó részéről jelentős birtokadományok az egyházmegyéknek, kötelező terménytized (legfőbb jövedelem)
* Az egyházmegyék (püspöki székhelyek) kialakításánál a legfontosabb szempont a védhetőség és a fejleszthetőség volt – nyolcszáz éven át szinte változatlanul fennmaradtak
* Alapul szolgált a politikai szerveződéshez is – a kor felfogása szerint az állam addig terjedt, ameddig az egyház befolyása kiterjedt
* A királyi vármegyéket is az egyházi közigazgatás területi egységeinek figyelembevételével alakították ki
* Szt. István király törvényalkotása révén a római katolikus egyház állami védelem alá került, a római katolikus vallás a magyar királyság államvallása lett
* Az egyház vallási parancsait a király világi dekrétumai is kikényszerítették (ld. vasárnap megtartása, gyónás, tizedfizetés, böjtölés, stb.)
* A kereszténység az ország egész életére kiterjedő gondolatrendszer lett – keresztény Európa joga és állampolitikája

\
* Új jogrendet és új társadalmi berendezkedést kényszerítettek ki
* Az egyház a királyság ideológiai támasza lett
* A hatalom gyakorlása (katolikus) erkölcsi normáknak lett alávetve
* Európai kultúra, művelődés, új hit

\
* **Magyarországon az államalapítás során a katolikus egyház jelentős szerepet játszott – jogalkotás, diplomácia**
* Az egyházi és az állami hatalom gyakorlatilag összefonódott, a papi rend megkérdőjelezhetetlen kiváltságokra tett szert
* ügyeikben külön joghatóság (egyházi törvényszék) járt el – Kálmán törvénykezési kiváltságot biztosított az egyházi személyeknek (privilegium fori világi jogra tartozó kérdésekben is– világi bíróság nem járhatott el vitás ügyeikben); II. András papi bullája ezt megerősítette
* papság teljes adómentessége (kincstárnak nem adóztak)

Gregoriánus reform

VII. Gergely (1073-1085) pápa **megfosztotta a világi uralkodót addig elismert szakrális hatalmából az uralkodó ki lett zárva a papi rendből, vége lett a teokratikus állameszmének, szekularizálódott az államhatalom**

* az egyházszervezés és a főpapi kinevezések jogát az egyházi szervek hatáskörébe utalta **(investitura)**
* Egyházi javadalomba iktatás során a királynak csak hozzájárulási joga lett **(consensus regius)**

\
**VII. Gergely szigorú büntetéssel sújtotta az egyházi méltóságok kiárusítását (simonia), és megtiltotta a papok nősülését (cölibátus)**

* Magyarországon nem alakult ki a hűbéri rendszer, a tized és a birtokadományok örökadományok voltak – nem terjedt el a főpapi simónia
* **Könyves Kálmán (1095-1116)** törvényei már a reformok hatását mutatják – 1106-ban l**emondott az invesztitúra addig gyakorolt módjáról**, majd **III. István király 1169-ben teljesen lemondott a főpapok kinevezésének jogáról**

Magyarország, XIV. század

* A 14. századig Magyarországon (Ny-Európában) általában a **kánoni választás érvényesült (electio canonica)**


* **A királynak csak a választáshoz való hozzájárulás maradt (consensus regius)**
* Invesztitúraharc a király és az egyház között

\
* Az Árpád-ház kihalása után **Károly Róbert** a pápa támogatásával került a trónra

\
* **1404-ben Luxemburgi Zsigmond fordulatot hozott** – a pápa által kinevezett főpapok a király hozzájárulása nélkül nem kaphattak javadalmat Magyarországon
* **Megszüntette a pápai rezervációs jogot** (a főpapi tisztségekre a pápa a kinevezési jogot magának tartotta meg), és **bevezette a királyi tetszvényjogot** **(placetum regium)** **– királyi engedély nélkül pápai iratot nem lehet kihirdetni és végrehajtani** (fej- és jószágvesztés terhe mellett)
* **Ez a rendelet (1404) fogalmazta meg először a magyar király által igényelt főkegyúri jogot** az ország összes **egyházi javadalma** (tisztsége) felett
* **A konstanzi zsinat alkalmával** (ahol Zsigmond elnökölt) **sikerült elfogadtatni a bíborosokkal egy ígérvényt, de ezt a pápák nemigen tartották be**
* **A római kúria álláspontja szerint a magyar uralkodót csak az ajánlás, a bemutatás joga illette volna meg**

\
* **Mátyás király** **csak formális megerősítést kért** a pápától
* **1495. évi országgyűlésen hozott törvény: akik a királyon kívül mástól egyházi javadalmakat szereznek,** ha „rajtakaphatók, mint az ország szabadságának nyilvános háborítóit együtt és egyenként vízbe kell fullasztani”

Werbőczy Hármaskönyve, II József, 1848

* **Werbőczi Hármaskönyv**e: „**a pápa** a mi országunkban **a megüresedett** **egyházi javadalmak adományozása tekintetében semmi joghatóságot nem gyakorol a megerősítés hatalmán kívül**”
* A főkegyúri jog így az ország szabadságának része lett
* Mohács ezt a folyamatot felgyorsította
* **Habsburgok – időhúzás taktikája** (a kinevezésig a főpapi jövedelmek a kincstárt illették meg)
* **Mária Terézia** Erdélyre is kiterjesztette
* **II. József Rómától szeretett volna függetlenedni, a katolikus egyházat az állam felügyelete és irányítása alá kívánta vonni** („államosított egyház” – az 1950-es években mintául szolgált a pártállam számára)
* **1848 – polgári alkotmányos rendszer alakult ki Magyarországon – megszűnt a katolikus vallás államvallás jellege** (1848. évi XX. törvény)

Magyarország a vallási kultúrák keresztútján fekszik

* Magyarország a legészakibb ország, ahova az iszlám eljutott
* Keletre már nincs olyan állam, ahol a lakosság többsége római katolikus lenne
* A keleti egyház papjai is térítettek, 1054 után toleráns maradt az állam a keleti egyházzal kapcsolatban
* Magyarország a reformáció déli végvára
* Nyugatra kevés az orthodox vallásúak száma
* Zsidóság jelenléte kezdettől fogva

Felekezeti egyházjog, jogforrások

* Állami jog azon része, amely rendelkezést tartalmaz a felekezetek státusára, belső jogára nézve – pl. alapjog korlátja, jogi státus megszerzésének feltételei
* Az egyes felekezetek belső joga, törvényei, szabályai, pl.
* kánonjog (katolikus egyház)
* református egyházi törvénykönyv
* evangélikus egyházi törvénykönyv
* magyar unitárius egyház alaptörvénye és más jogszabályai
* zsidó felekezet szabályai, stb.
* kisebb keresztény felekezetek joga (pl. baptista, metodista, adventista, mormon, pünkösdi, stb.)
* iszlám jog, hindu jog, buddhizmus joga

\
\

1. Katolikus kánonjog
2. Református egyház törvénytára
3. Evangélikus törvénykönyv

Reformáció előzményei

* XVI. század első felében bekövetkezett reformáció előzményei
* Reformtörekvések (pl. cluny bencések, ciszterciek, Assisi Szent Ferenc
* A római egyház állapota:
* Kívülről - Reneszánsz udvari élet, művészetek pártolása, Pápai állam hadviselése
* Belülről - Szimónia, magánmisékkel üzletelő klérus, püspökök, papok botrányos magánélete, sivár igehirdetések

\
* Reneszánsz pápák - fejedelmeknek tekintették magukat, lelkipásztori teendőiket elhanyagolták (magánéletük és módszereik nem különböztek a reneszánsz uralkodóktól (pl. Medici család Firenzében)
* Pápai tekintély megingása – egyszerre többen is igényt tartottak a pozícióra (XII. Gergely mellett XIII. Benedek, V. Sándor, XXIII. János - ”ellenpápák”)

Luther Márton

* katolikus szerzetes volt
* \

1517. október 31. Wittenberg
* 1521, Worms, birodalmi gyűlés

\
* A Szentírást olvasva döbbent rá, hogy az Isten igazsága nem büntető ítélet, hanem **Isten kegyelemből és irgalomból „megigazít” hit által** (Újszövetség, Római levél), nem érdemszerző cselekedetek által
* Ezzel szemben az Egyház korrupt hatalmi gépezet, amely áruba bocsátja a lelki kincseket

\
A pápa kétszer is pert indított Luther ellen, ám Luthert **Bölcs Frigyes szász választófejedelem** a védelme alá vette

* Luther csak a Szentírás alapján igazolható szentségeket tartotta meg: **keresztség, úrvacsora**

Ulrich Zwingli - 1484-1531, Zürich

Az egyszerűséget hirdette, átalakították a templomok belsejét (szobrokat, kegytárgyakat, orgonát, díszítéseket eltávolították)

* Bevezették a német nyelvű úrvacsorai rendtartást ❖A lelkészek a gyülekezettel szemben állva tartották az istentiszteletet, és tanári ruhát viseltek

Kálvin János -1509-1564, Genf

Teológus, egyházszervező, jogász

* A protestantizmus Nyugat-Európában meghatározóvá vált
* A római katolikus egyházzal szembeni ellentét a legtisztább formában jutott kifejezésre

Kálvin egyházfelfogása

őskeresztény egyház mintája, „láthatatlan egyház” (Lutherhez hasonlóan), melynek alapja a Krisztushoz tartozás

A „látható egyház” is fontos

\
„ahol azt látjuk, hogy az Isten Igéjét a maga tisztaságában hirdetik és a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki, ott kétségtelenül az Isten egyháza van jelen” (Institutio, IV, 1,9.)

\
Szentségek

* keresztség, úrvacsora
* Elvetette az apostoli utódlást és a pápával való közösséget
* Lelkipásztori hivatal fontossága
* Predesztináció – eleve elrendelés tanítása (szabad akarat?)
* Sola Scriptura – egyedül a Szentírás

Reformáció Magyarországon

1521, Worms, birodalmi gyűlés, átok Luther Mártonra

\
Magyarországi reformáció – nemesi támogatók, gyorsan terjedt, különösen Debrecen környékén

* Szegedi Kis István
* Méliusz Juhász Péter
* Kálmáncsehi Sánta Márton
* Dévai Bíró Mátyás
* Sztárai Mihály

\
**1523. évi LIV. törvénycikk** - a lutheránusok és azok pártfogói megbüntetnendők

Méltóztassék a királyi felségnek, mint katholikus fejedelemnek, minden lutheránust és azok pártfogóit, valamint a felekezetükhöz ragaszkodókat, mint nyilvános eretnekeket és a boldogságos szűz Mária ellenségeit halállal és összes javaik elvételével büntetni.

\
**1525-ben a rákosi országgyűlés kimondta**, hogy: „minden lutheránust ki kell irtani az országból” – bárki szabadon elfoghatja és megégetheti őket

\
**1525. évi IV. törvénycikk** az idegen nemzetből való tisztek elmozditandók s magyarokkal helyettesitendők, a lutheránusokat meg kell égetni

4\. § A lutheránusokat is mind ki kell irtani az országból; és bárhol találhatók, nemcsak az egyházi, hanem a világi személyek is szabadon fogják el és égessék meg.

\
**1526** - Mohács, a végrehajtás elmarad

\
**1561 – Huszár Gál** felvidéki nyomdász-reformátor segítségével a hitvallási iratokat magyar nyelven kinyomtatják

\
Lutheránusok és kálvinisták a XVII. század végéig közös egyházszervezetben éltek (1554 – óvári zsinat)

\
**1567 – debreceni zsinat két hitvallási irat elfogadása (II. Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté)**

* **Ettől eredeztetjük a magyarországi református egyház létrejöttét**
* Református egyházkerületek megalakulása az országban – lutheri reformációról való leválás
* Károli Gáspár (Szentírás), Szenczi Molnár Albert (zsoltárok) fordításai

\
**1568 tordai országgyűlés – katolikus, református, lutheránus, unitárius vallás szabadsága és egyenjogúsága**

* a földesúr nem avatkozott a jobbágyok vallási életébe, mindenki maga dönthette el, hogy milyen vallást követ
* elsőként a világon Erdély a felekezeti béke helyszíne lett (1572. augusztus 23-24 Szent Bertalan éjszakája Franciaországban!)

Ellenreformáció - 1604-től

* Rudolf császár 1604. évi 22. tc.-e megerősítette a katolikus egyház előjogait, de megállíthatatlan a folyamat
* 1608. évi I. tc. a protestánsok szabad vallásgyakorlásának biztosítása;
* 1622 bécsi béke,
* 1645 linzi béke – önkormányzatiság és zsinattartási jog a protestánsoknak

XVII. század - Ellenreformáció II.

**cél: a protestáns népesség katolikus hitre való visszatérítése**

* Az ellenállókat üldözték, bíróság elé idézték
* **I. Lipót császár 1673. februárjában felfüggesztette a magyar alkotmányt**
* A császári katonaság protestáns lelkészeket kezdett összefogdosni

\
jezsuiták és a ferencesek közben térítési akcióba kezdtek

* Az uralkodó **Szelepcsényi György esztergomi érsek** elnöklete alatt „rendkívüli bíróságot” nevezett ki, amely elé 1673. szeptember 25-ére 33 protestáns lelkészt és tanítót idéztek
* Vád: felségárulás, kurucokkal való együttműködés, törökökkel való barátkozás, a katolikus egyház gyalázása

Halálra ítélték őket, de három lehetőséget kaptak:

* elhagyják az országot
* lemondanak prédikátori vagy tanítói tisztükről
* katolizálnak

Mindegyik aláírta valamelyiket

Erre az összes (mintegy 730) protestáns lelkészt és tanítót megidéztek

Akik egyik kötelezvényt sem írták alá, előbb halálra, majd várfogságra ítélték, később ezt (1675-ben) **gályarabságra** változtatták, Nápolyba hajtották őket, és eladták őket

**Nemzetközi felháborodás, diplomácia – az életben maradottakat 1676. február 11-én Michiel de Ruyter holland tengernagy szabadította ki**

Ellenreformáció - 1691

* **1691 Explanatio Leopoldina –** ún. articularis helyek és a magánvallásgyakorlás
* a protestánsok megyénként 2-2 helyiségben kaptak templom vagy parókia építésére engedélyt, csak itt volt megengedett a nyilvános vallásgyakorlás

\
* **1731 Carolina Resolutio** (III. Károly) – vármegyénként egy-két településen engedélyezett a protestáns gyülekezet
* Az egyházszervezet fejlődése szempontjából némi előrelépés: lehetővé tette **szuperintendensek (későbbi püspökök) választását**, és 4-4 egyházkerület (evangélikus és református) felállítását
* DE: a katolikus egyházi hatóságok a protestánsok felett is felügyeletet gyakoroltak **(protestánsok házassági pereiben katolikus püspökök döntöttek)**

A protestánsok katolizálását szorgalmazták, de a katolikusok protestáns hitre térítését akadályozták; katolikus ünnepeken való kötelező részvétel, dekretális közhivatali eskü

\
* **Mária Terézia – újabb megszorítások, dekretális eskü;** ún. Regnum Marianum ideológiája (legenda: Szent István a halálos ágyán Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, így a hozzá való hűség vagy hűtlenség alakítja a magyarság sorsát)

\
* **II. József türelmi rendelete** – vallások egyenlősége, Rómától való függetlenedés, nemzeti egyház létrehozása (ezt a rendeletét nem vonta vissza); egyházpolitikája minta az ötvenes években

II. József véget vetett a rekatolizációnak

* 1791 budai zsinat: reformátusok


* 1791 pesti zsinat: evangélikusok

\
Zsinatpresbiteri elv

* Világi és lelkészi személyek legitimációja
* paritás
* Kálvini egyházhagyomány

II. Lipót – 1791. évi 26. tc

megszünteti a magán és nyilvános vallásgyakorlat közötti különbséget, elismeri a két nagy protestáns felekezetet (református és evangélikus), biztosítja a belső autonómiát

\
De: fennmarad a katolikus egyház államvallás jellege

XIX. század első fele

* polgári szabadságjogok, egyenjogúság, egyenlőség követelése, alapjaiban rendeződött át az állam és az egyház viszonya
* Vallásilag vegyes házasságok problémája – az 1791- es tc. nem rendezte
* 1844. évi III. tc. törvénytelennek minősítette a házassági áldást megtagadó egyházi gyakorlatot

▪ 1848. évi XIII. tc., 1848. évi XX. tc

* 1848. évi XIII. tc. a papi tized eltörléséről


* 1848. évi XX. tc. – bevett vallások koordinációs rendszere (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius)

Minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek.” – kompromisszumos megoldás, Kossuthék az amerikai mintára az állami támogatás kivonulását szerették volna

1881 - Debrecen

5 kerületet magába foglaló egységes egyházszervezet jön létre

\
* Alkotmányozó zsinat
* Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház
* **Szervezetében egységes Magyar Református Egyház innen datálódik**

\
Sajátossága: a mai napig a Duna és Tisza vízgyűjtő területeihez igazodik a beosztás

Hierarchia a református egyházban

Egyetemes Konvent (paritás alapján, világi és lelkészi tagok)

\
* Egyházkerület – püspök, főgondnok
* Egyházmegye – közgyűlés, esperes, egyházmegyei világi gondnok
* Egyházközség – közgyűlés, presbitérium, lelkész, világi gondnok

A kálvini reformáció ekkleziológiai (egyháztani) alapelvei:

Szabad egyház a szabad államban elv


1. Zsinatpresbiteri elv
2. Egyenlőség elve
3. Önkormányzatiság elve
4. Hatalommegosztás elve
5. Egyetemes papság elve

1. Zsinatpresbiteri elv

* **Alapvető egyházkormányzati elv: az egyház életével kapcsolatos döntéseket a presbitériumok és a zsinatok hozzák**
* Egyház vezetése: választott testületek útján (legalsó, helyi gyülekezeti szinttől kezdve a legmagasabbig

\
Presbitérium - egyházkormányzati döntések

Zsinat - jogszabályok megalkotása

\
\
Nem lelkészi egyháztagok részvétele az egyházkormányzásban

* Az egyházközségek közvetlenül választják a presbitériumot, a presbitériumok közvetett formában választják a felettük álló kormányzati szerveket
* cél: közös szolgálatok

\
Egyház = Gyülekezetek közössége

2. Egyenlőség elve

* Krisztus papi, prófétai és királyi hivatásában a megkereszteltek egyenlően részesülnek, minden jogkülönbség ki van zárva
* Az egyháztagok között nincs alá- vagy fölérendeltség
* HATALOM: GYÜLEKEZET TAGJAINAK ÖSSZESSÉGÉT ILLETI MEG
* Egyik tagja sem közbenjáró Istennél
* Közösség szolgálata választás útján, a püspök nem rendelkezik isteni jogon (ius divinum) alapuló teljes kormányzati hatalommal

3. Önkormányzatiság elve

„a kormányzás joga magát a kormányzás közvetlen alanyát, a közösséget illeti”

\
Közvetlenül: közgyűlés útján

Közvetetten: presbitérium útján

4. Hatalommegosztás elve

* Kálvini egyházalkotmány alapvető elve – alulról építkezés
* nem engedhető meg, hogy egy ember vagy csoport kezében összpontosuljon a hatalom
* Ezzel szemben: A bűnös ember kezében minden hatalom korrumpálódhat
* Krisztus hatalomgyakorlásának hangsúlyozása

\
\
Az egyetemes papság és az egyenlőség elve az egyházon belül minden emberi uralmat kizár

Csak így valósulhat meg Krisztus uralma – az egyháztagok közvetlen kapcsolatban állnak Krisztussal

* Genfi egyházrend (1541, 1561)
* maga Krisztus kormányoz
* Egyszemélyes püspöki hatalomgyakorlás elutasítása
* Egyház = Szentírási ősegyház

5. Egyetemes papság elve

* A reformáció kezdetétől a lutheri és a kálvini ág is hangsúlyozza
* Alapja a Szentírás – a keresztség Krisztus testébe való betagozódás a kollektív papság gyakorlására hatalmazza fel a híveket

\
Közös felelősségviselés

\
Luther: az uralkodó papi renddel szemben: „…mi mindnyájan, akik csak megkereszteltettünk, papok vagyunk, szavunkkal és egész életünkkel Krisztus bizonyságtevői, **külön papi rendre Krisztus egyházában nincs szükség”** („Az egyház babiloni fogságáról” című vitairat)

\
Kálvin: Institutio IV. könyve az egyház tanítói és szolgái

* Isten maga kormányoz és munkálkodik az egyházban, de az emberek szolgálatát igénybe veszi
* Az emberek az evangélium hirdetésére kapnak megbízást
* A megkereszteltek közösségének tulajdonítja a felügyelet és a legfőbb egyházi döntéshozatal jogát
* A reformáció kezdetétől fogva a lutheri és a kálvini ág is hangsúlyozza

Az egyház célja, feladatai

Az egyház célja az emberek lelki fejlődésének és tökéletesedésének szolgálata (hármas feladat)

* Igehirdetés és sákramentumok kiszolgáltatása
* Fegyelem gyakorlása (egyházkormányzat)
* Szegények gondozása

\
Lelkész, tanító, presbiter, diakónus szolgálatot jelentő tisztségek, nem hatalmat

Kulcsok hatalma - potest clavium

A gyülekezet birtokolja a „kulcsok hatalmát”, Krisztus hármas tisztét

* **Krisztus prófétai tiszte – tanítói hatalom (potestas dogmatica vagy docendi)**- igehirdetés és a sákramentumok kiszolgáltatása
* **Krisztus királyi tiszte (potestas regiminis)** **–** **kormányzati hatalom** – az egyház belső életével függ össze
* **Krisztus főpapi tiszte (potestas misericordiae) – az irgalmas szeretet gyakorlása**

A református egyház jogrendszere

Nem egyetlen törvénykönyvben van a joganyag, mint a katolikus egyházban

* **Önálló törvényekben szabályozzák az egyes kérdéseket,**
* pl. Egyházi alkotmányjog
* Közoktatás, felsőoktatás, hitoktatás
* Egyházi bíráskodás
* Lelkészek jogállása
* Választójog
* Nyugdíj
* Gazdálkodás

A Magyar Református Egyház Alkotmánya

**A kiegyezést (1867) követően, 14 év előkészítő munkával, 1881-ben Debrecenben létrejött** az **Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház** és ezzel a **teljes szervezeti egység.**

\
**A trianoni békediktátum kiadásáig a Kárpát-medence reformátussága egy államszervezet területén élt**, de a nyugati illetve keleti kivándorlások következtében már létrejött a "Tengerentúli Egyházmegye" az Amerikai **Egyesült Államok területén** illetve az „Óromániai Egyházmegye” a **Román Királyság területén.**

\
A XXI. század elejének további történelmi változásai következtében a Kárpát-medence magyar reformátussága – Ukrajna és Szerbia kivételével – már egy államszövetség, az Európai Unió területén él.

**Az Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház külső, államjogi keretei megszűntek.**

Magyar Református Egyház Közös Zsinata **2009. május 22-én fogadta el a közös alkotmányt**

Közös Alkotmány

20\.§ (1) A **Generális Konvent a Kárpát-medencei Református Egyházak közös képviseleti testülete.**

(2) Feladata a közös alkotmány és közös törvények előkészítése, ezek hatályosulásának biztosítása, a közös ügyek koordinálása, az egység munkálása.

\
\
26\.§ (1) **A részegyházak megtartják önállóságukat és függetlenségüket belső szervezeti rendszerük kialakításában**. **Kivételt** képeznek ez alól azon kérdések, amelyek a **közös alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak.**

(2) A Magyar Református Egyház részegyházai az azonos elvű és jogi irányultságú egyházszervezet kialakítása és fenntartása érdekében vállalják, hogy a **jogi egységet is erősítvén, belső jogrendjük keretében jogszabályt alkotnak**

* az egyház missziói küldetéséről,
* az egyházigazgatásról,
* az egyházfegyelmezésről,
* az egyházi tisztségek betöltésének rendjéről,
* a lelkészek jogállásáról, megválasztásáról és szolgálatáról,
* a gazdálkodási rendről,
* az egyházi testületek jogállásáról,
* és az egyházi szertartások elvégzésének a feltételeiről szóló jogalkotási tárgyakról.

\

\[28. §\] **A részegyházak együttműködnek a jogalkotásban**

\
30\.§ E törvény alkalmazásában **részegyház a saját országában önálló jogi személyiséggel elismert és a közös alkotmányt ratifikáló egyház**. Jelen törvény alkalmazásában szinonim fogalomként használjuk még az „egyháztest” vagy „országos egyház” kifejezést.

2022\. ÉVI I. TÖRVÉNY ▪

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYTÖRVÉNYE (2022. május 1-én lépett hatályba)

1\. § A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református **egyházközségekből épül fel.** **A más országokban élő magyar református, illetve református egyházakkal egy lelki közösséget alkot. A törvény személyi hatálya az egyház valamennyi tagjára kiterjed és az egyház belső szabályain alapuló szervezeti jogokat a teljes jogú egyháztagok gyakorolhatják.**

\
2\. § (1) A Magyarországi Református Egyház a **Szentírás alapján és hitvallásai:**

* az Óegyházi Hitvallások,
* a Második Helvét Hitvallás és a
* Heidelbergi Káté értelmében

\
* **egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri,**
* **és magát az egyetemes papság elve, a zsinat-presbiteri elv és a szabad egyház a szabad államban elv alapján kormányozza.**

(2) Az **egyházi jogszabályok alkalmazása** során a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye szerint, az együttműködés kötelezettségére, valamint a joggal való visszaélés tilalmára tekintettel kell eljárni.

\
\
6\. § (1) A Magyarországi Református Egyházat megilleti a belső egyházi jogszabályok megalkotásának joga. Az egyházi testület szabályrendeletet alkothat és normatív határozatot adhat ki.

(2) Egyházi jogszabály:

* a) Alkotmánytörvény,
* b) egyházi törvény,
* c) zsinati szabályrendelet,
* d) egyházkerületi szabályrendelet,
* e) egyházmegyei szabályrendelet,
* f) egyházközségi szabályrendelet,
* g) normatív határozat

\
Jogforrási hierarchia, jogalkotási alapelvek, törvényhozási tárgyak

\
\
\[32. § (1)\] Az **egyházközségi közgyűlés**t az egyházközség választói névjegyzékébe felvett teljes jogú egyháztagok alkotják.

\
\[33. § (1)\] A **presbitérium** az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének sáfára.

A **presbiterek** az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani egyházi törvényben meghatározottak szerint.

\
\[49. § (1)-(2)\] Presbiterré és pótpresbiterré az választható, aki legalább három éve teljes jogú egyháztag és legalább egy éve a választó egyházközséghez tartozik. Új egyházközség alakulása esetén ettől a rendelkezéstől az egyházmegye elnökségének hozzájárulásával el lehet térni.

\
**Bíróság, lelkészek jogállása, választás – külön törvény**

1994\. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYÁRÓL ÉS KORMÁNYZATÁRÓL

1\.§ A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, **a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel.** A más országokban élő magyar református, illetve református egyházakkal egy lelki közösséget alkot.

\
2\.§ (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és hitvallásai: az **Óegyházi Hitvallások, a második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté** értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát a zsinatpresbiteri elvek szerint kormányozza.

(2) A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, kiemelt feladatának tekinti (Mt. 28,18–20) **a missziót, az ifjúság nevelését, az elesettek gondozását.**

\
3\. § Magyarország Alaptörvénye szerint az állam és az egyházak **különváltan működnek. Az egyházak önállóak.** Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Az Alaptörvény rendelkezéseit a Magyarországi Református Egyház tudomásul veszi.

\
4\.§ **A Magyarországi Református Egyháznak, önkormányzati jogú testületeinek, valamint erre felhatalmazott intézményeinek önálló jogalanyisága van.**

\
5\.§ Az egyházat megilleti az egyházi törvényalkotás joga. Az egyházi törvényt újabb egyházi törvény módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti.

\
6\.§ Az egyházi testületek jogosultak saját hatáskörükben az egyházi törvényeknek, a felsőbb egyházi testületek szabályrendeleteinek és az egyházi testületek törvényes önkormányzati jogainak sérelme nélkül **szabályrendeletet** alkotni. **A szabályrendelet a felettes egyházi hatóság(ok) jóváhagyásával válik jogérvényessé.** A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a szabályrendelet bemutatásától számított 30 napon belül a felettes egyházi hatóság írásban nem nyilatkozik.

\
9\. § (1) Az egyházzal **szolgálati viszonyban álló lelkészek és lelkészi jellegű szolgálatot** ellátó személyek (egyházi személyek) szolgálati viszonya és felelőssége tekintetében a**z egyházi törvények, minden egyéb, az egyházzal alkalmazotti viszonyban állók munkaviszonya tekintetében pedig a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.**

(2) Az egyház tagjának vagy tisztségviselőjének jogellenesen okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(3) Az egyháztagok és a tisztségviselők az egyháznak jogaik és kötelezettségeik gyakorlása közben jogellenes magatartással okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint tartoznak felelősséggel.

(4) **Az egyház alkalmazottainak kártérítési felelősségére**, valamint az egyház által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségére a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

\
\
\
Rendelkezések veszélyhelyzet idejére

172\. § (1) Magyarország Kormánya által kihirdetett, az ország egészére vagy egy részére kiterjedő veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a területileg érintett egyházi testületi szervek jogosultak elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is ülést tartani és döntést hozni.

(2) A Zsinat és a Zsinati Tanács elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével tartott ülésrendjét a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Tanácskozási szabályrendelete tartalmazza, az egyéb testületek elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével tartott ülésrendjét maguk határozzák meg. Minden testület köteles a tanácskozásról és az esetleges szavazás eredményéről írásba foglalt **jegyzőkönyve**t készíteni.

\
**173. § (1) Veszélyhelyzet idején a Zsinati Elnökségi Tanács határozatával a törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.**

\
178\. §. (1) A Zsinati Elnökségi Tanács, az egyházkerületi elnökség, az egyházmegyei elnökség és az egyházközségi elnökség a 173-177. §-ban írt jogköreit az egyház zavartalan működésének biztosítása érdekében – a szükséges mértékben, az **elérni kívánt céllal arányosan – gyakorolhatja.**

(2) A 172-177. §-ban írt veszélyhelyzeti rendelkezések alkalmazása a veszélyhelyzet kihirdetésétől a megszüntetéséig terjedő időben történhet

A református egyház szerkezeti felépítése

\

Ki milyen közösségért felel, illetékesség

* Presbitériumok rendeleteket hoznak (lelkész és gondnok az elnöke)
* A lelkipásztor felelős megbízottja minden lelki munkának
* Egyházmegye – esperes, főgondnok
* Egyházkerület – püspök, főgondnok
* Fő törvényhozó testület: zsinat, egyszer ül össze egy évben (köztes időben a Zsinati Tanács intézi az ügyeket)

\
\
Alulról felfelé építkezik az egyház minden egyes egyházközség „befejezett” egyház, tagjaik összessége a hatalom letéteményese

Képviseleti elv (hatékonyság) zsinat-presbiteri elv

A felsőbb hatóságok megválasztásában részt vesz az alsóbb szint (zsinati küldöttek)

Szabályrendelet

zsinati, zsinati tanácsi, egyházkerületi, egyházmegyei, egyházközségi

Határozat

zsinati, zsinati tanácsi – szabályrendeletek végrehajtása

Irányelv

zsinati, egyházkerületi – szabályrendeletek végrehajtása

Törvény

kizárólag a Zsinat jogosult az alkotására

A törvény felett ez áll a református egyházban

Alkotmánytörvény

Egyháztagság

1\. megkeresztelt egyháztag

2\. konfirmált egyháztag

3\. teljesjogú egyháztag (nagykorúságot elérve megerősíti az egyházhoz tartozást, részt vesz a gyülekezet életében, választójoggal rendelkezik)

\
Életvitel: tiszta erkölcsű, mértékletes, józan, házasságkötés az egyház áldásával, gyermekek hitben való nevelése, egyházi közterhek viselése

Egyházközség - felállítása vagy megszűnés – egyházmegye közgyűlése dönt

* **Területi elv – általában egybeesik a közigazgatási területtel**
* **Főszabály: állandó lakóhely, de lehet más** egyházközséghez is tartozni (új presbitérium elfogadása, a régi tájékoztatása)

\
* **Az anyaegyházközség jogi személy**, lelkészi állás fenntartásával önállóan teljesíti feladatait (anyakönyv, pénzgazdálkodás, presbitérium)

\
* **Társegyházközség** – jogi személy, presbitérium, lelkészi állás közös fenntartása

\
* **Missziói egyházközség** – püspök által kinevezett lelkész

\
* **Szórvány** – egy kijelölt egyházközséghez tartoznak

Egyházmegye – az **egyházközségek** kormányzat és igazgatás céljából történő egyesülése

* **Egyházközségek felügyelete, egymás közti viszonyainak rendezése**
* **Egyházmegyei közgyűlés – egyházmegye kormányzása** (amikor nem ülésezik, az egyházmegyei tanács intézi)
* **Egyházmegyei szabályrendeletek megalkotása** (kizárólagos), magasabb szintű szabályok végrehajtása
* **Megüresedett egyházmegyei tisztségek betöltése**
* **Presbitériumok létszámának jóváhagyása**
* **Megyei lelkipásztori munka irányítása**
* **Anyagi, vagyoni kérdések rendezése**

Egyházkerület - létesítéséről, megszüntetéséről a Zsinat dönt

* **Közgyűlés** – legfőbb önkormányzati testület
* Alapvetően **kormányzati feladatok**at lát el
* **Felügyeletet gyakorol az egyházközségek törvényes működése felett**
* **Egyházépítő munka** szervezése és irányítása
* **Szabályrendeletet alkot és jóváhagyja az egyházmegyei szabályrendeleteket**
* Egyházmegyei közgyűlési határozatokkal szemben **fellebbviteli fórum**
* **Ingatlan ügyek, költségvetés, zárszámadás**

Tanács

* **6 évre megválasztott kormányzati szerv**, a közgyűlések közötti időszakban végzi a hatáskörébe utalt feladatokat
* **Beszámol a kerületi közgyűlésnek**
* **Egyházkerületi elnökség: püspök és egyházkerületi főgondnok;** olyan ügyeket intéz, amelyhez az egyházalkotmány szerint két elnök kell (pl. egyházkerület képviselete, felügyeleti jogkör, utalványozási jog)

Esperes-gondnoki értekezlet

az egyházkerület elnöksége melletti tanácsadó testület

**Egyházkerület** tisztségviselői

* Püspök (elnökség lelkészi tagja; kizárólagos feladata pl. a lelkészek **felszentelése, 6 évre** szól a megválasztás)
* Főgondnok (elnökség nem lelkész tagja, „közmegbecsülésben álló világi presbiter)
* Főjegyzők, jegyzők – egyházkerületenként egy lelkészi és világi főjegyző
* MRE törvényhozó testülete, a végrehajtás („intézkedő”) legfőbb szerve

\
Ius reformandi – jogosult az egyház tanainak megállapítására és felülvizsgálatára

Magyarországi Református **Egyház egyes belső egyházi jogi személyei által alkalmazott adatvédelmi és adatkezelési mintaszabályzata** (2018) – GDPR

A Magyarországi Református Egyház Elnöksége a hatályos jogi szabályozással összhangban, az abban foglalt előírások átlátható intézményi teljesítése, valamint a természetes személyek személyes adatkezelésével összefüggő feladatok ellenőrizhető és megfelelő színvonalú teljesítése érdekében az alábbiak szerint állapítja meg és teszi közzé a Magyarországi Református Egyház Egyházközségei mintaszabályzatát:

\
A szabályzat célja és hatálya

1\. § (1) Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza az Egyházközség által, a református Hitéleti tevékenység gyakorlása (**mint vallási meggyőződésre utaló adat**), valamint az egyház statisztikai adatgyűjtés céljából gyűjtött személyes adatok (**nyilvántartások**) kezelésének törvényes endjét, valamint biztosítsa az adatvédelem és az információszabadság alkotmányos elveinek, az információs önrendelkezési jognak és az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok jogosulatlan megváltoztatását és nyilvánosságra hozatalát.

Egyházi bíráskodás (eljárásjog)

* Külön református törvény van róla (2000. évi I. tv.)



* Célja: „Minden méltóképpen és rendben történjék.” (Újszövetség, I.Kor. 14,40)



* II. Helvét Hitvallás XVIII. Fejezet 15. pontja:
* és mivel az egyházban múlhatatlanul kell lenni fegyelemnek és a régieknél hajdan szokásban volt a kizárás és Isten népénél egyházi törvényszékek is voltak, amelyekben ezt a fegyelmet bölcs és kegyes férfiak gyakorolták: tehát az is tiszte volt az egyház szolgáinak, hogy a fegyelmet az idő, közjó és szükség kívánalmai szerint a tagok épülésére alkalmazzák.”



* Az egyház bírói hatalma (az egyházi törvény szerint) a kulcsok hatalmán alapszik – Jézus Krisztus, az Anyaszentegyház Ura (Máté evangéliuma)



**A bírói hatalom eltér a törvényhozói és a közigazgatási hatalomtól**



Az egyházi szinteknek megfelelően három, illetve négy bírósági típus:


1. Zsinati Bíróság
2. Egyházkerületi Bíróság
3. Egyházmegyei Bíróság
4. Egyházközségi Bíróság - törvény nem nevesíti



\


Az egyházközségi bíráskodás a törvény 54. § (1) bekezdésén alapul, miszerint az egyháztagok fegyelmi és bírósági hatáskörbe tartozó igazgatási ügyében hozott presbitériumi határozat ellen az egyházmegyei bírósághoz lehet fellebbezni



* Bíróságok szervezete, felépítése, hatáskör, illetékesség, képviselet, eljárás                 tankönyv!

Kálvin János felfogása az államról és a hatalomról

* Nagy Konstantin-i fordulat, kereszténység államvallássá tétele

választ kellett adni a következő kérdésre: A keresztény monarchia mögött milyen teológiai magyarázat állhat?

\
* „Mon-arche” – „egy eredet” – preszokratikus filozófiai elv volt, amellyel a világ őseredetét próbálták megmagyarázni, a görög egyházatyákra is hatott, keleten ez állt a caesaropapizmus hátterében („cár atyuska”)

\
* Nyugaton ezzel szemben az 5. században Augustinus Szentháromságtana vált uralkodóvá
* Ez nem monarchikus istenképet jelent, hanem közösségi együttműködést feltételez
* Az ebből levezethető hatalom nem abszolút paternalista
* Így érthető, hogy miért csak Nyugaton jelenik az uralkodói hatalom korlátozása – Magna Charta Libertatum, Aranybulla

\
* Kálvin maga is ebben a hagyományban él: Hármas hatalmi megosztás garanciája

\
* Magisztrátus: választott tisztség, egyenesen kötelességévé teszi az ellenállást, ha a királyok önkényével szemben a népet kell védelmezniük

\
* „Ha ezek az erőszakosan önkényeskedő és a föld népét sanyargató királyokkal szemben gyáván meghunyászkodnak, hallgatásukat elvetemült hitetlenségnek állítom.” (Insitutió)

\
* **Theodor Béza, John Knox** (Kálvin tanítványai) – a Szent Bertalan éjszakai mészárlás után egészen a **zsarnok megölésének a lehetőségé**ig elmennek

\
* Kálvin szerint az ellenállás olyan ultima ratio, amelyre nem kellene, hogy sor kerüljön, ha az állam a maga hatalmát a bibliai-erkölcsi rendnek megfelelően gyakorolná (Római levél 13: *közjó védelme és a gonosz megfékezése* – igazságszolgáltatás, hadviselés, rendfenntartás
* A gonosz hatalommal szembeni másik alapállás Kálvin szerint: történelmi önvizsgálat

Ezekből következik Kálvin szerint kétféle lehetőség a hatalom megváltoztatására:

—  Isten vajon nem a gonosz hatalommal sújtja-e a népet annak korábbi bűneiért?

—  Kölcsey: Himnusz Az óizraeli honfoglalás analógiája – Isten őseinket felhozta „Kárpát szent bércére”, de bűneink miatt harag is gyúlt keblében (Isten megengedő akarata)


1. **Isten felhasználhat egy másik - esetleg éppoly gonosz - hatalmat**


1. történelmi tapasztalatra épít - Isten határt szab
2. XVI. sz. magyar reformátorok véleménye a török hódoltsággal kapcsolatban
2. **Isten az ő szolgái közül providenciális liberátorokat támaszt**


1. Pozitívabb változat
2. Bocskai fejedelmet a magyarok Mózesének vagy Gedeonjának nevezték

\
\
\
* A reformátori teológia, de különösen Kálvin szakított az állam arisztoteliánus természetjogi magyarázatával
* az állami szükségrend - Azért viseli az erőszak jelképét, a kardot, hogy maga szorítsa vissza az emberi önkényt, és tartsa féken a gonoszt
* Relatív jellegű: „még a legrosszabb rend is jobb, mint az anarchia”

Kálvin szerint a hatalom 3 pilléren nyugszik

1. Felsőbbség - a törvények elöljárója és őre
2. Törvények - A felsőbbség ezek szerint gyakorolja a hatalmat
3. Nép - törvények irányítják

\
A hatalomgyakorlás tengelye a törvényesség

Különböző államformákat ismer el, de a torzulás kivédésére teszi a hangsúlyt:


1. Monarchia - zsarnokság
2. Arisztokrácia - párturalom
3. Demokrácia - a nép gazembereket választ hatalmi tisztségbe

A Kálvin szerinti optimális államforma

* **Optimális államforma: ahol a hatalmat megosztják, és ahol az ellentétes érdekek ellenőrzik és egyensúlyozzák ki a hatalmi viszonyokat**
* counter interest – a kálvinista alapú polgári demokráciák intézményeiben él
* Nem az emberi jóságba vetett naiv hipotézisre épül, hanem az emberi természet totális korrupciójára
* Az állam tehát jellegénél fogva nem isteni, hanem emberi képződmény

Egyház és állam kapcsolatának értelmezése: - Kelet, Nyugat, Luther, Kálvin

* **Kelet**: caesaropapizmus – a császár egyben az egyház feje is
* **Nyugat**: császárság és pápaság sajátos szimbiózisa (egymástól igyekeznek megkülönböztetni a két entitást)

\
\
* **Luther**: szétválasztotta egymástól a trónt és az oltárt
* bűn és igazság polgári vs egyházi értelmezése

A Német Hitvalló egyház akkor eszmélt rá a hitlerizmus veszélyére, amikor Hitler birodalmi püspököt rendelt az egyház élére, tehát **a trón beavatkozott az oltár szférájába**

* Történelmi ellentmondás: a lutheránus fejedelmek általában az egyház legfőbb elöljárói is voltak (nem volt teljes a szétválasztás)

\
\
\
\
* **Kálvin:** Lutherhez hasonlóan megkülönbözteti a kétféle hatalmat és kormányzást
* **a világi hatalom az erőszak olyan eszközeit is igénybe veheti, amelyeket az egyház nem**
* **Az egyháznak a hatalom és a politika élő lelkiismeretének kell lennie (közvetett egyházi befolyás)**

Állam és egyház elválasztása: az egyháznak nincsen közvetlen mandátuma a hatalom gyakorlására

* **Teokrácia elvetése – az állam nincs alárendelve az egyháznak** (Kálvin genfi kormányzásának téves értelmezése
* **Közvetett egyházi befolyás:**
* Történelmi kálvinizmus Hollandiában – református pártok (nem az egyháznak, hanem a kálvinizmusnak kell hatnia)

\
Skót népszavazás során tanúsított magatartása a skót presbiteriánus egyháznak – „Elképzelni Skócia jövőjét” címmel társadalmi konzultációt kezdeményezett (nem foglalt állást a függetlenség igen/nem kérdésben, hanem társadalmi kérdésekre, értékekre helyezte a hangsúlyt) (2014)

* A reformátorok nem dolgoztak ki egységes államtant, hanem „felsőbbségről”, „kormányzásról” beszéltek
* Többféle államforma lehet törvényes (királyság, genfi magisztrátus) – az Institutio első kiadását Ferenc francia királynak ajánlotta Kálvin
* **MÉGIS: az alulról építkező kálvini egyházalkotmány hatott a polgári nyugati demokráciára (Max Weber: Protestáns etika)**
* **NEM azonos a presbiteri elv a modern képviseleti demokráciával (a hasonló vonások ellenére sem)**

\
Krisztus-uralom - Krisztokrácia vs Népuralom - demokrácia

Kálvin megkülönböztette a külső és a belső egyházi törvényt

* Külső törvény
* az egyház külső rendjének törvényi leírása
* A genfi egyház számára megfogalmazott Ordinance

\
* Belső törvény
* Polgárok belső erkölcsi törvénye. önkéntes engedelmessége (“önkéntes jogkövetés“, nem félelemből)
* Ma: polgári öntudat, civil religion - USA

Katolikus egyház fogalmának tisztázása

\- az állami jog szerint azt a jogi státust jelenti, amelyre az  állami jogszabályok vonatkoznak– Magyarországon bevett egyház, önálló jogi személy

\- katolikus egyházjog szerint az egyes országokban részegyházak vannak, amely egyházmegyék „halmaza”, az intézmény pedig az egyházmegyék püspökeiből álló Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gyakorolja a Magyar Katolikus Egyház, mint jogi személy jogait

* **1848**-**ban szűnt meg Magyarországon a katolikus vallás államvallás jellege** (1848. évi XX. törvény)
* **1949**-ben az **Alkotmány kimondta az állam és az egyházak elválasztását** (1949. évi XX. törvény)
* **1950**-ben a **katolikus egyház megállapodást kötött a magyar kormánnyal**

Jogforrási jellege más volt, mint a többi egyházzal kötött megállapodásnak – nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, mert a katolikus egyházjog szerint csak a Vatikán (Szentszék) köthet érvényesen megállapodást egy kormánnyal

\
* **1964 – részleges megállapodás a magyar állam és a Vatikán között**
* **1990 – a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele**, az 1950-es megállapodás felbontása közös megegyezéssel
* **1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi egyházmegyék határait** – (Hungarorum gens kezdetű konstitúció)
* **1997 – megállapodás a magyar állam és a Szentszék között** – 1999-ben hirdették ki törvénnyel \[1999. évi LXX. törvény a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és **hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről**
* **Az 1997-es megállapodás már a katolikus egyház belső joga szerint is érvényes megállapodás lett**

Kánonjog

1. **Alapfogalmak**
2. **Egyházi alkotmányjog**
3. **Szentségi jog - ius divinum**
4. **Egyházi vagyonjog**
5. **Egyházi hierarchia**
6. **egyházi büntetőjog**
7. **Egyházi eljárásjog**

A kánon szó jelentése

Arám nylevből - mérőnád, 6 könyök = 2,67 m

\
Görög nyelvből - kanón - zsinórmérték, szabály

Kánonjog - az egyház tételes joga

* a katolikus egyház arra illetékes törvényhozó szervei adják ki
* az egyház szervezetét, működését, tevékenységét szabályozzák
* Krisztus akaratára visszavezethető elvek - ius divinum
* Emberi személy természetéből származó jogi elemek - ius humanum
* Általános, mindenre kiterjedő igényű



a látható szervezet, a hierarchia ezt a célt szolgálja

A kánonjog tudománya

**LUMEN GENTIUM - II. VATIKÁNI ZSINAT DOKUMENTUMA:** az egyházi jogot csakis az egyház élete titkának összefüggésében lehet megérteni

\
Hit - Remény - Szeretet

teológia - Szentírás - Szent hagyomány - egyházi hivatal tekintélye

\
Az egyház joga sajátos jog - együttműködést tételez a teológia és az egyházjog között

* Ezért a kánonjogot a teológia tudományához is szokták sorolni
* Az egyházat a teológia különbözteti meg bármely más jogi szervezettől - a jogrend alapját adja

A kánonjog tudománya - az egyházjog forrásai

* Maga Isten - ius divinum
* elsődleges
* az isteni jog megalkotója (Szentírás, hagyomány, tanító hivatal)

\
* Törvényhozó szervek - ius humanum
* Pápa, püspökök, zsinatok
* Szokásjog

A kánonjog története - ókor

* Ókori egyházjog (I-III. sz.) – **szokásjog döntő szerepe**
* az **apostolok személyes élete és tanúságtétele**
* **Egyházi rendtartások:** Didache, Didascalia, Traditio Apostolica – hozzájárultak az **egységes egyházfegyelem** kialakulásához
* A római birodalom összeomlása után **a római jog az egyházban élt tovább**
* **Zsinatok megtartása**
* **Milánói ediktum** – Nagy Konstantin **lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást**, az egyház fejlődhetett
* **Pápai dekretálisok megjelenése** (IV. sz.-tól, egyházfegyelmi ügyek)

A kánonjog története - középkor

* **karoling reneszánsz** – a korai középkorban Nagy Károly (742-814) idején újjáéledt a Nyugatrómai Birodalom (sok egyházjogi hamisítvány jelent meg)
* **gregoriánus reform (hűbéri függés, invesztitúra, simónia)**
* **logikai egységbe foglalt jogrendszer iránti igény** (a bolognai Gratianus műve – **Decretum Gratiani**)
* **XIII. Gergely pápa 1589-ben jogilag hitelesítette a Corpus Iuris Canonici-t**

A kánonjog története - az újkor egyházjoga

* **a Trentói zsinattól (1653) az I. Vatikáni Zsinatig számítjuk (1870)**
* a **pápa és a római kúria által kibocsátott rendelkezések** (Index Librorum Prohibitorum)

A kánonjog története - Kodifikáció kora, I. VATIKÁNI ZSINATTÓL (1869-1870)

* X. Pius 1904-ben rendelte el


* XV. Benedek 1917. május 27-én hirdette ki a Codex Iuris Canonicit
* Az egész nyugati egyház hivatalos törvénykönyve lett



—  Revízió – az átdolgozott, végleges szöveget II. János Pál pápa hirdette ki 1983. január 25-én

Az Egyházi Törvénykönyv – CIC kodifikációjának folyamata

* X. Pius 1904-ben rendelte el
* XV. Benedek 1917. május 27-én hirdette ki a Codex Iuris Canonicit
* Az egész nyugati egyház hivatalos törvénykönyve lett
* Revízió – az átdolgozott, végleges szöveget II. János Pál pápa hirdette ki 1983. január 25-én

A Codex Iuris Canonici tartalma

* Általános elvek
* Személyek
* Dolgok
* Peres eljárások
* Büntetések

\
* A törvénykönyv felépítése a II. Vatikáni Zsinat egyházképéhez kapcsolódik, távolodik a római jogtól
* Az egyháznak hármas feladata van, Krisztus feladatához hasonlóan


1. Kormányzó - királyi
2. Tanító - prófétai
3. Megszentelő - papi

\
* Sokszor szó szerint át is veszik a **II. Vatikáni Zsinati (1962-1965) szövegeket** a törvénykönyvben
* **Egységes és világos hittani alapokon nyugszik – ebben van a legnagyobb újdonsága a CIC-nek**
* **Határozottan lelkipásztori beállítottságú – ez is újdonság (sokat foglalkozik a lelkipásztori tevékenységgel)**
* **Egyetlen hivatalos szövege az Apostoli Szentszék rendelkezése folytán a latin eredeti, ez hivatott a tudományos magyarázatra**
* Az egyes fordítások a megértést szolgálják
* Magyar fordítása igazodik a modern kánonjogi terminológiához (bizonyos pontokon a világi joghoz is)
* II. János Pál pápa az előszóban írta: „…a törvénykönyv egyetlen szándékból fakadt: a keresztény élet megújításának szándékából.”  

ez volt a zsinat irányítója és vezérfonala is

* Az egyházról szóló zsinati tanításnak a kánonjog nyelvére való lefordításaként is jellemezte II. János Pál a törvénykönyvet

A CIC 7 témája

1. Általános szabályok
2. Isten népe - különösen itt érződik a zsinat hatása
3. Az egyház tanító feladata
4. Az egyház anyagi javai
5. Büntető rendelkezések az egyházban
6. Az eljárások

A CIC - 1. Általános szabályok

csak a latin egyházra vonatkozik

* Ius divinum
* Ius humanum ecclesiasticum

\
Alapvető technikai szabályok - pl. jogforrások, szokásjog, hatály, elévülés, időszámítás

* Törvényhozás
* Végrehajtás

\
Természetes és jogi személyek, egyházi hivatalok

* Kánoni jogállásuk
* jogcselekmények

A CIC - 1. Általános szabályok, Törvényhozás

* Egyetemes
* pápa, püspöki kollégium - zsinat
* Az egész Egyházra vonatkozó törvényhozó hatalom

\
* Részleges
* Megyéspüspökök, főpásztorok, Püspöki konferencia
* Részleges törvényhozói hatalom egy adott országban vagy annak területén

Vatikán

az államot jelenti (nemzetközileg elismert), szuverén jogalanyiság

\
* Vatikán – teokratikus monarchia, a lateráni egyezmények értelmében jött létre (1929. február 11.)
* Államfője a pápa, akit a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalom megillet
* Saját világi jogrendje is van, ez különbözik a kánonjogtól

\
A hatalommegosztás világi elve nem érvényesül – **nincs három „hatalomfajta”, hanem alapjában véve egységes egyházkormányzati hatalom három különböző funkcióját értjük**