pj ppt10

közös tulajdon

a közös tulajdon fogalma

a dolgon fennáló tulajdonjog meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet

a tulajdoni hényad mértéke:

• a közös tulajdon ltérejötte szerint

• felek megállapodása

• egyenlő mérték

kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő

közös tulajdon létrejötte

• jsz. hozza létre → hozzáépítés, egyesülés, vegyülés, öröklés

• szerződés útján, felek megállapodásával

• bírósági, hatósági határozat útján

tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra

a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tultárs sem gyakorolhatja a többiek jogain és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére

a közös tulajdon hasznainak szedése, kötlségviselés és veszélyviselés

a dolog hasznai a tultársakat a tulajdoni hányaduk arányában illetik meg →a felek egyező szándékkal eltérhetnek → pl. megállapítható időbeli síkú megosztás, terjedelmi, mértéki megosztás → alakszerűség nem kapcsolódik ehhez, egyszerű szótöbbséges határozat, bírósághoz fordulhat a kisebbség

ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is

a közös tulajdon állagának megóvása

az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bmelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni

az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tultárs. köteles viselni

ilyen kiadások előtt a tultársakat lehetőség szerint értesíteni kell

szükséges kötlségek

hasznos költségek

rendes gazdálkodás körét nem haladják meg, viselésére csak akkor kötelezhető a tultárs, ha erről előzetesen értesítették vagy a munkálatok befejezését követően értesítették a tultársak többségi határozatán alapul

luxus kaidások

rendes gazdálkodás körét meghaladják

a tultársak egyhangú döntése szükséges

bíróság sem kötelezheti a tultársat ezen költségek viselésére

több dolkgoból létrejövő közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsa

ha közös tulajdon több dologból jön létre, harmadik személyeknek a közös tul. keletkezése előtt a dolgokat terhelő jogai a külön dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadot terhelik

határozathozatal

a tulajdonostársa (ha eltérően nem rendelkeznek) szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben, minden tulajdonost a hányada arányában illeti meg szavazati jog

egyhangú határozat kell a rendes gazdálkodá skörét meghaladó kiadásokhoz és az egész dolog feletti tuljog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez, vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz

szótöbbséggek hozott határozat bíróság előtti megtámadása

• ha az okszerű gazdálokádst sérti

• kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelme

rendelkezési jog a sjaát tulajdoni hányaddal

saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni

többi tultárstól függetlenül átruházhatja, megterhelheti stb.

törvényi korlát: elővásárlási, előhaszonbérleti, előbérleti jog

visszterhes alakzat esetén pl. szívességi használat, haszonkölcsön esetén nem illetik meg az előjogok

ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az INY-en kívüli résztulajdonosok is vannak őket is értesíteni kell

közös tulajdon védelme

bmelyik tultárs önállóan is felléphet

kik a tultársak?

• ingónál egyértelmű

• ingatlannál, aki INY-be bejegyzett → de INY-on kívüli tulajdonosok

közös tulajdon megszüntetése irénti igény

a közös tulajdon megszüntetését bmelyik tultárs követelheti

az e jogról lemondás semmi

bíróság nemr endelheti el, ha alkalmatlan időre esik

a megszüntetés tetszöleges módját vélaszthatják → ha ingatlan írásbafoglalás, ha társasház-tul-ná alakítás nekik kell jegyezniük az alapító okiratot

a közös tulajdon megszütnetésének módjai

a sorrend a bíróságot köti

• természetbeni megosztása

• a tulajdoni illeőtség magához váltása (megváltása) → confusio

• a dolog értékesítése, és a befolyt vételár felosztása (értékbeni megosztás)

• társasház-tulajdonná alakítás

természetbeni megosztás

• ne járjon a dolog jelentős értékcsökkenésével

• ne gátolja a rendeltetésszerű használatot

• súlyosan ne sértse a tultársak dologhoz fűződő érdekét

magához váltás

a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségének megszerzése ellenérték fejében

bíróság: ha a körülményekre tekintettel indokolt

a megszerzős tultárs beleegyezése szükséges,kivéve ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakü tultárs. tulajdonába adja és ez nem sérti a méltányos érdekeit → beleegyezés hiányában kötelezheti

ha nem a bent lakó:

• bent lakót az elhagyásra kötelezi

• ha ez a méltányos érdekét sérti, részére tulajdoni hányadával arényos használati jogot alapít → ez értékcsökkentő hatással bír → ezt az ingatlanban maradó tultárs. viseli a magához váltás esetén fizetendő ellenérték meghatározásánál, illetve ha a használati jog terjedelmét jelentősen túllép a bíróság a tulajdonos kérelmére megszünteti azt

értékbeni megosztás

akkor ha más módóon nem szüntethető meg a közös tulajdon

vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot

értékesíteni kell és a vételárat kell a tulajdoni hányadok szerint felosztani → elővásárlási jog az értékesítés során is megilleti a tultársakat

leggyakoribb módja a bírósági vhajtás útján megvalósuló kényszerértékesítés

kérdések:

• árverési vételár → bíróság a legkisebb vételárat → legkisebb árverési vételár

• ha bent lakik az egyik tultárs őt a bíróság elhagyásra kötelezi (ua. mint confusio)

társasház-tulajdonná alakítás

akkor ha egyébként a társasház feltételei fennállnak

• ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott

• műszakilag megosztott,

• legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség

• vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tultársak külön tulajdonába

• a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tultársak külön tulajdonába került

természetben való megszüntetéshez közeli

ha a bíróság szünteti meg az ítélete pótolja a társasház alapító okiratát → tartalmaznia kell az alapító okiratra előírt minimális jszi tartalmi elemek → INY-be való bejegyzés a létrejöttének feltétele