Hunyadi Mátyás

Hunyadi Mátyás

Hunyadi János fia, akit a rendek választottak királlyá. Uralkodása alatt megerősítette a központi hatalmat és modernizálta az államszervezetet. Létrehozta a zsoldos hadsereget, a híres Fekete sereget. Jelentős hadjáratokat vezetett a török ellen és nyugati irányban is terjeszkedett. 1485-ben elfoglalta Bécset, és egy ideig ott tartotta udvarát. Támogatta a reneszánsz kultúrát és tudományokat, udvara európai szinten is jelentős volt.

1458-1490

Hunyadi Mátyás uralkodása

intronizált király

behívott, trónra ültetett

Egyházi személyek befolyásának csökkentése

A középkor során az írástudó művelt réteget az egyházi személyek alkották, ezért a Kancelláriában nagy volt az egyházi befolyás, ugyanis az élén az esztergomi érsek állt. A Kancellária és Titkos kancellária egybeolvasztásával csökkentette az egyházi befolyást.

Bárói befolyás csökkentése

A Kincstár élére köznemest állított

Füstadó

A füstadó a középkori Magyar Királyságban bevezetett adó volt, amelyet háztartásonként („füstönként”) vetettek ki. Károly Róbert korábban kapuadót szedett, amely a telkek kapuihoz kötődött. A jobbágyok azonban több családot költöztettek egy kapu alá, így a király nagy bevételtől esett el. Ennek kiküszöbölésére vezették be a füstadót, amely már a háztartások számához igazodott. Az új adó igazságosabb és hatékonyabb bevételi rendszert biztosított. Jelentősen növelte a királyi jövedelmeket.

Koronavám

A Károly Róbert féle harmincadvámtól annyiban különbözik, hogy nincsenek immunitást élvező kereskedők; mindenkinek kell fizetni.

Fekete sereg

A Fekete sereg Hunyadi Mátyás által létrehozott állandó zsoldos hadsereg volt a 15. században. A hadsereg szakképzett katonákból állt, akik fizetésért szolgáltak, így hatékonyabbak voltak a korábbi nemesi felkeléseknél. Négy fő fegyvernem alkotta: nehézlovasság, könnyűlovasság, gyalogság és tüzérség. A sereg egyik kiemelkedő hadvezére Kinizsi Pál volt. A Fekete sereg fontos szerepet játszott Mátyás hadjárataiban és a királyi hatalom megerősítésében. Európa egyik legmodernebb haderejének számított a korszakban. Fenntartása jelentős anyagi terhet jelentett az állam számára.

1467

1467-ben Mátyás király adóreformjai miatt elégedetlenség alakult ki, különösen a szegény jobbágyi réteg körében a túl nagy adóterhek miatt. Erdélyben lázadások törtek ki, amelyekhez nemesi csoportok is csatlakoztak. A felkelés a királyi hatalom ellen irányult. Mátyás gyorsan reagált, és a Fekete sereg segítségével leverte a lázadást. A felkelés bukása után megerősítette a központi hatalmat. Az esemény rávilágított az adóterhek társadalmi feszültségeire. A lázadás leverése hozzájárult a király tekintélyének megszilárdításához.

1471

1471-ben főúri összeesküvés bontakozott ki Hunyadi Mátyás ellen, amelynek célja a király leváltása volt. Az összeesküvés vezetői között szerepelt Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius humanista költő. A főurak elégedetlenek voltak Mátyás központosító politikájával és adóterheivel. A terv szerint Mátyást egy másik uralkodóra cserélték volna. Az összeesküvés azonban lelepleződött és kudarcba fulladt. Mátyás leverte az ellenállást és megerősítette hatalmát.

Központosított rendi monarchia

A központosított rendi monarchia olyan államforma, amelyben a király megerősíti hatalmát a rendek felett, miközben azok jogai formálisan megmaradnak. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt, különösen 1471 után, ez a rendszer Magyarországon megszilárdult. Mátyás leverte a főurak ellenállását, és saját híveire támaszkodott. Erős központi kormányzatot épített ki, valamint állandó zsoldossereget tartott fenn. A rendek szerepe háttérbe szorult, bár formálisan továbbra is részt vettek az országgyűlésben.

1483

Hunyadi Mátyás békét kötött az Oszmán Birodalommal, amely átmeneti nyugalmat biztosított a déli határokon. A béke lehetővé tette, hogy a király figyelmét nyugati hadjárataira fordítsa. Az egyezmény csökkentette a folyamatos török támadások veszélyét. A megállapodás mindkét fél számára előnyös volt rövid távon. A béke hozzájárult az ország stabilitásához.

1485

Bécs elfoglalása

1467

Pozsonyi Egyetem megalapítása

1479, Kenyérmező

A kenyérmezei csata 1479-ben zajlott le Erdélyben, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között. A magyar sereget Kinizsi Pál és Báthory István vezette. A csata a magyarok döntő győzelmével végződött. A győzelem megállította az oszmán betöréseket Erdély területén egy időre. A harcokban a Fekete sereg is részt vett. Kinizsi Pál kiemelkedő hadvezéri teljesítményt nyújtott.

1463, Bécsújhelyi szerződés

Hunyadi Mátyás és III. Frigyes között született egyezmény. A megállapodás célja a magyar királyi hatalom megszilárdítása és a korona visszaszerzése volt. Ennek értelmében Frigyes visszaadta a Szent Koronát Mátyásnak jelentős váltságdíj fejében. A szerződés kimondta, hogy ha Mátyás utód nélkül hal meg, a magyar trón a Habsburgokra száll. Ez a pont hosszú távon fontos hatással volt a magyar történelemre. A megállapodás hozzájárult Mátyás uralmának legitimizálásához.