Római jog- dologi jog

dolog (res)

fizikai világnak tulajdonságuk révén egymástól elkülöníthető, önálló részei, amelyek jogviszony tárgyai lehetnek

római jog nem tekinti dolognak

-a külvilágnak olyan részeit amelyek nem vonhatók emberi uralom alá (tengerfenék)

-szabad ember testét

-az alkatrészt amely bizonyos fizikai kapcsolat révén elvesztette önállóságát

-a dologösszességeket

alkatrészek (járulékok, járulékos részek)

lényegében dolgok, mindaddig amíg más dolgokkal nem jön létre a fizikai kapcsolat, s ezzel elvesztik jogilag dolog mivoltukat, megszűnik önálló jogi sorsuk

dologösszesség (universitas rerum distantium)

több önálló dolognak egy gyűjtőfogalom alá vonása anélkül, hogy ezzel egyes dolgok önállósága megszűnne (pl: jogilag nincs könyvtár de vannak könyvek)

vagyon (bona(javak), patrimonium(apától))

egy adott személyt egy adott időpontban megillető gazdasági értékű (azaz pénzben kifejezhető) jogoknak illetve kötelezettségeknek az összessége

familia pecuiaque

ősi jog családi vagyonra használt kifejezése

aktív vagyon

ha a jogosultságok vannak túlsúlyban

passzív vagyon

ha a kötelezettségek vannak túlsúlyban

nettó/tiszta vagyon

kötelezettségek levonása után fennmaradó vagyon

bruttó vagyon

passzívák levonása nélküli teljes vagyon

res corporales

testi jellegű vagyonalkatrészek, tulajdonjog tárgyai

res incorporalis

testetlen vagyonalkatrészek, a vagyonba tartozó minden más jog(követelés) és kötelezettség

a dologi jog három csoportja

-tulajdonjog: szinte teljes uralmi helyzetet biztosít a jogosult számára

-idegen dologi jog: idegen személy tulajdonában lévő dolgon valakinek részleges élvezetet biztosít

-birtokjog: ténykérdés

magánvagyonon kívüli dolgok

olyan dolgok a természetben amelyek olyan nagy tömegben fordulnak elő hogy tulajdonbavételük lehetetlen, bárki használhatja ezeket (pl:levegő, természet vizei), mindenki közös dolgai (res omnium communes)

magánvagyonhoz tartozó dolgok

minden ami nem magánvagyonon kívüli dolog

forgalmon kívüli dolgok

dolgok amelyeket külön szabályozással kivettek az üzleti forgalom köréből és és részben szakrális részben közjogi szabályozás alá vontak, nem képezhették elidegenítés tárgyát, nem álhatott fenn rajtuk semmilyen magánjog.(vallási kutasszal összefüggő dolgok, állami tulajdonban lévő dolgok)

vallási kultusszal összefüggő, isteni jog alá tartozó (res divini iuris) forgalmon kívüli dolgok fajtái

-res sacrae: dolgok amiket az állam főtisztviselője és a pontifexek szenteltek fel az isteneknek (pl: kegytárgyak)

-res religiosae: dolgok amiket a magányosok szenteltek a holtak szellemeinek (pl: sírhely)

-res sanctae: római városának kapui, városfalak (védelmi cél » szakrális védelem szükségessége)

világi jog alá tartozó forgalmon kívüli dolgok

állami tulajdonban lévő dolgok, közhasználatra rendelt javak, ezek a római nép dolgai» res publicae, bárki számára megengedett a használat (pl: közutak, színházak)

forgalomképes dolgok

minden dolog ami nem forgalmon kívüli » res privatae, a res fiscales (államkincstár dolgai) is kerülhetett magánjogi forgalomba a rájuk vonatkozó speciális szabályozással (pl: hadizsákmány» árverés)

res nullius (senki dolga)

tágabb és szűkebb értelem, szűkebb értelem alatt értjük a természet tárgyait (pl: vadállatok) amelyek bárki birtokba vehetett

egyszerű dolgok

természeténél fogva egységes, a természet képződménye (pl: fa), élőlény illetve azok a mesterséges dolgok amelyek megmunkálásuk után ilyen jellegüket nem vesztették el (pl: fából kivájt csónak)

összetett dolog

több dologból mesterséges úton lesz új dologgá (pl: ház, kocsi) az egyesített dolgok alkatrésszé lesznek, elvesztik dologmivoltukat, jogilag csak az új dolog létezik

tartozék (pertinentia)

egy fő dolog jobb kihasználtságát segíti elő, illetve annak használatára van rendelve anélkül hogy önálló dolog jellegét elvesztené (képkeret, hegedű vonója stb), nem osztja a fődolog sorsát de előfordulhat hogy a fődologgal együtt egyetlen ügylettel kerül eladásra

felszerelés (instrumentum)

célja a fődolog jobb működése, gazdaságilag jobb kihasználásának elősegítése (prés, hordók, eke stb.) a felszerelés tárgyai jogilag teljesen önállóak , külön dolgok, itt is célszerű az együttes értékesítés

ingatlan dolog (res immobiles)

egy földterületnek, teleknek a körülhatárolt része és mindaz ami vele összefügg, a telekhez tartozónak tekinthető a telek feletti légtér és a föld belseje ameddig emberi uralom alá vonható

ingó dolog (res mobiles)

helyzete sérelem nélkül változtatható,(mozgatható), az ingó dolgokon belül megkülönböztetjük azokat amelyek önmagukat mozgatják (állatok, rabszolgák)

helyettesíthető dolog (res fungibiles)

azok a dolgok amelyek súly, szám, mérték szerint vesznek részt a forgalomban, ennek következtében felcserélhetők és az egységek egymással egyenértékűek(nyersanyagok, élelmiszerek, pénz)

helyettesíthetetlen dolog (res non consumptibles)

azok a dolgok amelyeknél az azonosság, egyediség a fontos és ezáltal különböztetik meg őket a forgalomban illetve eszerint vannak meghatározva (pl: festmény, kézirat)

elhasználható dolog (res consumptibiles)

az a dolog amelynek az a rendeltetése hogy egyszeri használattal megsemmisüljön (nyersanyagok, élelmiszerek)

elhasználhatatlan dolgok (res non consumptibiles)

az a dolog amely állaandó rendszeres használatra alkalmas anélkül hogy állaga a kopást eltekintve csorbulna

osztható dolgok (res divisibles)

azok a dolgok amelynek aránytalan értékcsökkenés nélkül részeikre bonthatók és a felosztással az eredeti jellegük nem változik meg (nyersanyagok, föld, élelmiszerek)

oszthatatlan dolgok (res non divisibles)

minden dolog amely nem osztható (pl: könyv, rabszolga, élő állat, gép)

res mancipi és res nec mancipi

azok a dolgok amelyek mancipatio illetve in iure cessio által voltak átruházhatók (alapíthatók), az ősi parasztgazdaság legfontosabb vagyontárgyai (itáliai telkek, rabszolgák, honos igás állatok illetve a külteleki szolgalmak, út vívezetés marhacsapás joga) a szolgalom azonban nem dolog hanem jog így csupán res incorporalesnek tekinthető ami ebbe nem tartozik, res nec mancipi

kviritár (civiljogi tulajdon) létrejöttének feltételei

rendelkezzen az alany

-ius commerciivel (tehát római polgár vagy latinjogú)

-tárgya forgalomképes dolog legyen

-a civiljogi előírásoknak megfelelően szerezzék

ha ezekből valamelyik hiányzott a szerző nem lett civiljogi tulajdonos

bonitár (praetori) tulajdon

a civiljogi előírásoknak megfelelő szerzésmód sok gondot okozott, a praetor újítást eszközölt, eltekintett az elbirtokláshoz szükséges időtől mivel a zavartalan birtoklás következtében úgyis civiljogi tulajdonossá vált volna, ez az elbirtoklás fictióján alapuló dologi jogi jellegű védelmet biztosított még az átruházó civiljogi tulajdonos ellen is, a források in bonis esse kifejezéssel jelölték ezt a helyzetet, ez csupán időleges hiszen a bonitár tulajdon az elbirtoklás befejeztével átalakult civiljogi tulajdonná

actio publiciana

nem csak az átruházózól védte a szerzőt hanem bárki más ellen is akinek a dologhoz nincs joga vagy az övénél gyengébb joga van

peregrinus tulajdon

a meghódított területek lakóit meghagyták javaik élvezetében, helyi jog alapján szabadon rendelkezhettek javaikról, később megadták nekik is a tulajdonvédelmi kereseteket, constitutio Antoniana után ez a forma is átalakul római tulajdonná

tartományi telektulajdon

a meghódított provinciák földje átment a római állam tulajdonába, egyik része a telepesek kezébe került anélkül hogy tulajdonjoguk lett volna rajta, az átruházásnál a tulajdonjogot nem tudták átengedni mivel az az államé volt így más jogot kellett átengedni amit a jogtudósok possesio et ususfructus kifejezéssel jelöltek, így a földtulajdon forgalomképtelen volt de a rajtalévő jog forgalomképes, a tulajdonból fakadó jogosultságok azt illeték akinek a javára a p.ususf. fennállt, ezért a jogosult megkapta a kviritár tulajdonos jogvédelmi eszközeit és ő rendelkezhetett a földről

tulajdon

a tulajdon egy dolog felett fennálló majdnem teljes jog melynek értelmében a tulajdonos mindazt megteheti a sajátjával ami mást nem sért, mindenki más viszont köteles tartózkodni a tulajdonos zavarásától

a tulajdon pozitív tartalmi elemeinek csoportjai

-uti-használhatja

-frui-gyümölcsöztetheti

-abuti- rendelkezhet a dolgaival, elidegenítheti, átörökítheti, megterhelheti, megsemmisítheti, elhagyhatja

-habere-bírhatja ( a dolog a vagyonához tartozik » pl zálogba adás» tulajdonosi jogosítványokból csak ez illeti meg

-possidere-birtokolhatja » ténylegesen a hatalmában tarthatja

a tulajdon negatív tartalmi elemei

azok a dolgok amit mások nem tehetnek valaki tulajdonával, biztosítják a teljes élvezetet a tulajdonos számára azzal hogy in rem actiok útján mindenki mást kizárnak

törvényi korlátozások a tulajdon körében, annak 3 formája

-közérdekű korlátozások(vontatási út meghagyása, sírhoz vezető út meghagyása, tilos a fényűzés, rabszolgákkal való kegyetlenkedés stb.)

-elidegenítési és terhelési tilalmak(a tulajdonos valamilyen jogviszony alapján a törvény előírásának megfelelően nem adhatta nem ajándékozhatta el a dolgot és nem terhelhette, pl: hozományi telek)

-szomszédjogok(szomszéd kétnaponta átmehet a gyümölcsét felszedni, 2,5 lábnyi sáv műveletlenül hagyása» szekérút, a szomszéd telkére átnyúló ágak 15 láb magasságig levághatók, vizek természetes lefolyásának akadályozása és ezzel szomszéd károsítása)

közös tulajdon (condominium)

egy tulajdonjog több ember között megoszlik, egyik tulajdonostárs sem rendelkezhet egyedül a tulajdonjoggal» mindegyik tulajdonostárs az egész dolognak a tulajdonosa az őt megillető tulajdoni rész erejéig, a dolog nincs megosztva a társak között csak a jog, a jog mint elvont fogalom megosztása csak eszmeileg lehetséges, a saját hányada felett minden társ önállóan rendelkezik

tiltakozási jog/vétójog

bármelyik társ tiltakozhat a dolog egészére irányuló többségi rendelkezés, intézkedés ellen

actio communi dividundo

osztókereset, ezzel a keresettel lehet kérelmezni a közös tulajdon megszüntetését (felosztás, licit), nem csak a tulajdonközösséget lehet megszüntetni hanem mindennemű elszámolási vitát is rendezni lehetett vele

birtok (possessio)

egy dolog feletti tényleges hatalom

birtok elemei

-animus possidendi- birtoklási akarat

-corpus possessionis- testi ráhatás lehetősége

ennek a kettőnek együttesen kell fennállnia különben a birtok megszűnik

birtoklás alapelvei

-birtokolni csak testi dolgot lehet jogot például nem (kivétel: iuris quasi posessio)

-többen egyidőben ugyanazt a dolgot egymást kizáróan nem birtokolhatják (több ember közösen birtokolhatja ugyanazt a dolgot)

-egy dolog határozatlan részét birtokolni nem lehet (megosztott birtoknál a részeket határozottan, pontosan meg kell jelölni)

birtokjogok

annak ellenére hogy a birtok egy dolog feletti tényleges hatalom a jog mégis joghatásokat fűz hozzá, ezek a birtokjogok» kétfélét különböztetünk meg

-bírói birtokvédelem: ha valaki a birtokost a birtoklásban zavarja, bírósághoz fordulhat» védelmet kap pusztán azért mert birtokolt, birtokperben nem merül fel hogy a birtoklás jogszerű e

-tulajdonkeletkeztető hatás: a birtok egyéb feltételek fennállása mellett tulajdonjogot eredményez, sok esetben a tulajdonszerzésnek elengedhetetlen feltétele a birtok, a birtokhoz fűződő joghatások miatt a birtok mint tényleges viszony, jogviszonnyá válik

birlalat (detentio)

jogi hatások nélküli tényleges birtoklási helyzet, két fajtája:

-abszolút detentio

-relatív/birtokközvetítő detentio

relatív detentio

causa változás következtében a birlalóból birtokos lesz. (bérlő megveszi a bérelt lakást), a birtokos akaratából egy másik személy kezébe kerül a dolog így ez a személy más nevében más számára birtokol(pl dologbérlő, haszonélvező)» ezeket birtokközvetítő detentoroknak nevezzük, a tényleges dolog náluk van de a birtokjogokat más személy gyakorolja, ők csak képviselik ezt a másik személyt, bizonyos esetben (kézizáloghitel) a tényleges birtokost is birtokvédelemben kellett részesíteni, ezt a kézizálog esetében úgy oldották meg hogy a zálogbaadót birtokosnak tekintették tulajdonkeletkeztető hatás szempontjából a záloghitelező pedig birtokvédelmet kapott » mindkét személyt birtokosnak tekintették de a joghatás megoszlott

birtokközvetítő detentor

birtokos akaratából egy másik személy(birtköz. detentor) kezébe kerül a dolog és azt a másik személy nevében, más számára birtokolja,

képviselik ezt a személyt,

a birtokjogokat nem ők gyakorolják hanem a tényleges birtokos(kivéve kézizálog)

abszolút detentio

a birlalóból birtokos nem lesz, két körülmény miatt lehet így

-tényleges hatalmat gyakorló személy jogképtelen(rabszolga » csak a hatalma/detentioja marad meg» el lehet tőle venni, nincs jogi védelem számára)

-a birtokba vett dolog forgalmon kívül áll(mivel a dolgon semmiféle jog nem állhat fenn így birtokjog sem)

birtokosi jogcímmel (causa possesionis) rendelkezők

tulajdonos, jóhiszemű birtokos, rosszhiszemű birtokos, örökhaszonbérlő, kézizáloghitelező, precarista, sequester» birtokvédelmet kaptak

birlalaói címmel (causa detentionis) rendelkezők

minden mást tényleges birtokos, birtokvédelmet nem élveznek

elbirtokláshoz/tulajdonkeletkeztetéshez szükséges idő

ingatlanoknál: 2 év

ingóknál: 1 év

jogszerű birtok-jogszerűtlen birtok

jogszerű-a birtoklás nem ütközik a jogrendbe, tulajdonszerzése is megfelelő

jogszerűtlen- ennek az ellentéte

független a birtokos tudatától

jóhiszemű birtok-rosszhiszemű birtok

jóhiszemű- aki azt hiszi hogy birtoklása nem sérti más jogát

rosszhiszemű- ha tud arról hogy sérti más jogát

hibás birtok-hibátlan birtok

hibás ha nem megfelelő szerzésmóddal jutottak hozzá, ezek lehetnek

-vi-erőszak

-clam-alattomban

-precario-nem adja vissza a szívességi földhasználat után a földet a használó

hibátlan-ha megfelelő szerzésmóddal jutottak hozzá

elbirtokláshoz vezető birtok-más jogcímekre vezető birtok

elbirtokláshoz vezető birtok- csak jóhiszemű birtok vezetett elbirtokláshoz

más jogcímekre vezető birtok- a rosszhiszemű birtokostól a jog megtagadja az elbirtoklást, az összes többi birtokos más céllal tartja magánál a dolgot pl: megőrzés

más joghatások is fűződnek a birtokhoz» a birtokló személy a tulajdoni perben (esetleg birtokperben is) a kedvező alperesi pozícióba kerül

saját birtok- idegen birtok

saját birtok- valaki tulajdonosi szándékkal tartja magánál a dolgot, így a tulajdonos a jóhiszemű birtokos, a rosszhiszemű birtokos

idegen birtok- valaki azt mondja hogy a dolog az nem az övé (kézizáloghitelező, sequester, örökhaszonbérlő, precarista)

birtokszerzés formái

-önhatalmú

-más személy közreműködésével történő/traditio

önhatalmú birtokszerzés

a szerző fél egyoldalú cselekményével megy végbe, vonatkozik olyan dologra ami

-senkinek nincs a birtokában

-olyan dologra ami valakinek a birtokába van de a szerző lopás útján ezt elveszi tőle

az egyoldalú szerzésmódnál a jog megkívánta a dolog valóságos megragadását (hal kifogása)

más személy közreműködésével történő birtokszerzés (traditio-átadás)

két eleme van

-felek megállapodása a dolog tényleges átadására

-a dolog valóságos átadása

az átadás több formában történhetett

-kézről kézbe adás

-ha a kézről kézbe adás nem lehetséges elég a felek akarata» jelképes átadás» ennek is több formája van» longa manu traditiok

longa manu tradito (jelképes átadás)

ott kellett történnie ahol a dolog volt (ingatlan» kikarózás, körbejárás)

jelképes átadás pl: kulcs

quasi traditio

a forgalmi élet gyakorlata szerint a felek megállapodásában benne van a dolog átadása is, az átadó mintegy hallgatólagos akarata alapján (bérlő, a függő gyümölcs vevője az ügylet létrejöttét követően szedi le a gyümölcsöket de a földnek nem tulajdonosa)ez egy egyoldalú cselekmény de a tulajdonos hallgatólagos beleegyezése alapján

birtokjogok megszerzése

általában a birtokjogokat csak a tényleges hatalom megszerzésével együtt lehet megszerezni de vannak kivételek

-a dolog feletti tényleges hatalmat gyakorló személyből birtokos lesz ha a jogképtelen személy jogképessé válik vagy a forgalomképtelen dolog forgalomképes lesz

-ha valaki a causa detetionis alapján gyakorolja a hatalmat de később causa változás következtében birtokos lesz» külvilág számára félreérthetetlen kell hogy legyen a kauzaváltozás» egyoldalú cselekmény: önhatalmúlag ellopja, kétoldalú cselekmény: kétoldalú megegyezésen alapul » a birtokló a jogi birtokossal köt megállapodást» a puszta megállapodás birtokjogot eredményez» BREVI MANU TRADITIO

-válhatott valaki úgy is birtokossá hogy ténylegesen nem került hozzá a dolog, ez akkor következhetett be ha a felek két megállapodást kötöttek és ezzel két kauzát hoztak létre (új tulaj azonnal bérbeadja a volt tulajdonosnak)» CONSTITUTUM POSESSORIUM

-közvetlen képviselet útján (ilyenkor általában a képviselő volt a birlaló és a megbízó a birtokos

birtok (naturalis posessio) megszűnése

-mindkét elem együttes megszűnése(animo et corpore)-dolog átruházása vagy szándékos elhagyása

-solo animo megszűnése (parasztok faluról elmenekültek és lemondtak földjeikről)közvetlen közelségben lévő dolgokról nem lehet lemondani

-solo copore megszűnése- a testi ráhatás megszűnése-az állat elhullik, gyűrű a folyóba esik

birtokjogok megszűnése

általában akkor ha a naturális possessio megszűnik, az abszolút detentio két esetében a a naturális posessiotól függetlenül is megszűnik illetve akkor ha a causa possessionis helyébe causa detetionis lép

possessorius per

a birtokra, birtoklásra alapított per

petitorius per

a tulajdonjog eldöntésére irányuló kereset

a birtokper szabályai

-a tilos önhatalom alkalmazójával szemben a másikat kell birtokosnak tekinteni» figyelembe vették szerzés módját» aki a dolgot hibásan szerezte vesztes lesz, aki tilos önhatalommal (hibásan)szerezte a dolgot hibás birtokosnak tekintették

birtokinterdictumok

-birtokháborítás elleni interdictumok (interdicta retinandae possessionis)

-birtok visszaszerzésére irányuló interdictumok (interdicta recuperandae possessionis)

interdicta uti possidetis (ingatlanok védelme) birtokháborítás elleni interdictumok

az interdictum a zavarás megszüntetésére irányul, ilyenkor interdiktum simplexről beszélünk mert az egyik fél az alperes a másik a felperes, gyakran az alperes az exceptio vitiosae possessionisszal védekezik vagyis azzal hogy a pert indító felperes hibás birtokos» kéri az ingatlanba való visszahelyezését» az interdiktum ebben az esetben átalakul visszaszerző hatályúvá» ekkor már interdiktum duplexről beszélhetünk hiszen mindkét fél felperes és alperes is» az nyeri a pert aki a vitázó felek közül a másikkal szemben HIBÁTLANUL BIRTOKOL az INTERDICTUM KIBOCSÁTÁSÁNAK pillanatában

interdictum utrubi (ingók védelme) birtokháborítás elleni interdictumok

interdictum duplex(mindkét félhez szól), ebből következik a visszaszerző hatály» az nyeri a pert aki az interdiktum kiadását megelőző egy éven belül hosszabb ideig birtokolt hibátlanul

interdictum unde vi-birtok visszaszerzésére irányuló

erőszakos szerzővel szemben volt indítható

két formája ismert:

-egyszerű erőszak esetén» vis cottidianat alkalmazták

az ingatlanból kivetett fél kérhette a vele szemben erőszakot alkalmazó ellen

az erőszak alkalmazását követő egy évben lehet megindítani (ha később » csak actio in factum)

ha az alperes már túladott a dolgon a dolog értékében marasztalták

ha valakit az erőszakkal kivetettek ingatlanából:

»bíróhoz fordulhatott

»maga erőszakkal visszaszerezhette azt» ha emiatt a másik fél perli őt» élhet az exceptio vitiosae possessionis kifogásával» ha jogos önhatalmat alkalmazott a hibás birtokossal szemben» ő a hibátlan birtokos»megnyerte a pert

-erőszak fokozott formájára kialakított interdictum»interdiktum de vi armata fegyveres és csoportos erőszak alkalmazásával foglalták el az ingalant

30 éven keresztül indítható

nem lehetett hivatkozni az exceptio vitiosae possessionisra

interdictum de clandestina possessionis-birtok visszaszerzésére irányuló

a hibás birtokszerzés alattomban(clam)való szerzése esetére

Hadrianus ediktumába nem veszik fel» meg kell próbálnia az eredeti birtokosnak visszaszerezni, ha nem tudja mert az alattomos szerző ellenáll az erőszaknak minősül és az interdiktum unde vi szabályait kell alkalmazni

interdictum de precario- birtok visszaszerzésére

prekarista ellen indítható, aki a szívességi használatra kapott dolgot nem adja vissza felhívásra és emiatt ő hibás birtokos lesz

tulajdonszerzési mód

azok a jogi tények amelyekhez a jogrend a tulajdonszerzés joghatását fűzi

ius civile szerinti tulajdonszerzési módok

macipatio, in iure cessio, elbirtoklás

ius gentium szerinti tulajdonszerzési módok

átadás, foglalás, kincstalálás, dologegyesülés, gyümölcsszerzés, feldolgozás

eredeti szerzésmód fajtái

foglalás, kincstalálás, dologegyesülés, gyümölcsszerzés, feldolgozás

származékos szerzésmód fajtái

macipatio, in iure cessio, átadás(traditio) az elbirtoklás lehett eredeti vagy származékos is

eredeti szerzésmód

ha valaki új tulajdonjogot szerez

két fajtája ismert

-olyan dolgon szerez valaki tulajdonjogot amelyen még sosem állt fenn tulajdon

-a dolgon állt már fenn tulajdon de a szerző nem ezt a tulajdonjogot szerezte meg hanem egy újat, ezt megtehette saját magatartásával(fából» asztal), vagy megtörténhetett természeti esemény folytán illetve harmadik személy közreműködése következtébe(telket elsodorja a víz» máshova rakja le, telkére véletlen házépítés)

származékos szerzésmódok

már fennálló tulajdonjogoknak a megszerzése

magától a tulajdonostól, a tulajdonos vagy megbízottjának a közreműködésével villetve egy tőlük független esemény következtében(pl:öröklés)

ilyenkor a szerző ugyanazt a tulajdonjogot szerzi meg

a tulajdonjog változatlan csak annak alanya változik

Származékos szerzésmód jogelve: NEMO PLUS IURIS AD ALIUM TRANSFERRE POTEST, QUAM IPSE HABET-SENKI NEM RUHÁZHAT ÁT MÁSRA TÖBB JOGOT MINT AMENNYIVEL Ő MAGA RENDELKEZIK

a származékos szerzésmódot jogutódlásnak nevezzük

jogutódlás formái

-különös jogutódlás(singularis successio): egyes jogok szállanak át a jogelődről a jogutódra

-egyetemes jogutódlás(universalis successio):az egész vagyon, jogok és kötelességek szállnak át egyetlen aktussal a jogutódra

foglalás (occupatio)

uratlan dolog birtokbavétele tulajdonszerzési szándékkal

(félreérthetetlen)birtokbavétel pillanatában civiljogi tulajdonos lesz

fajták:

-vadállatok elfogása, elejtése

-tengerben keletkezett sziget, tengerpart a legnagyobb hullámverés határáig

-elhagyott dolgok(csak azok amelyeket tulajdonmegszüntető szándékkal hagytak el)-birtokelhagyás, elveszett dolgok NEM

-pénzszórás a nép közé

-ellenségek dolgai

kincstalálás

olyan értékes ingó dolog tulajdonbavétele amelyet régen elrejtettek és már nincs tulajdonosa (olyan rég volt hogy nem lehet beazonosítani) , elég megtalálni nem kell konkrétan birtokba venni

-régi felfogás: telektulajdonost illeti

-Hadrianustól: feleződik a megtaláló és a telektulajdonos között, akkor is ha uratlan telken találja» övé lesz

-Marcus Aurelius : uratlan területen talált kincs» fele az államkincstáré

-Iustinianus: visszatér a Hadrianus által bevezetettekhez

dologegyesülés

különböző személyek tulajdonában álló dolgok véletlen események, vagy emberi tevékenység következtében összetett dologgá válnak, ami tulajdonváltozást eredményezhet

-erős egyesülés esetén: végleges tulajdonváltozás

-gyenge egyesülés esetén: a tulajdonváltozás csak időleges

alárendelő egyesülés (dologegyesülés esetében)

az egyik dolog fődolog a többi alkatrész

-az új dolog tulajdonát a fődolog tulajdonosa szerzi meg » a járulék osztja a fődolog sorsát

példák:

-folyókkal kapcsolatos accesio: iszaplerakódás, odasodort földdarab, elhagyott folyómeder

-satio, inplantatio: földbe vetett mag» erős egyesülés

-beépítés:gyenge egyesülés, saját anyagból saját telken, idegen anyagból saját telken» telek a fődolog» a telek tulajdonosát illeti meg az épület az aedificium solo cetit elv alapján

-egyéb accesiók:idegen anyag beszövése, írás, festés» nem egységes szabályozás, összeforrasztás

mellérendelő egyesülés (dologegyesülés esetében)

az egyesített dolgok egyenrangúak

a dolgok egyenrangú dologként maradtak továbbra is a korábbi tulajdonos tulajdonában

-folyadékok összeöntése

-összeolvasztás, ötvözés

-dolgok összekeveredése

ha az egyesült dolgok szétválaszthatók, nem jön létre tulajdonváltozás, a szétválasztást bármelyik fél kérheti az actio ad exhibendum keresettel

ha az egyesült dolog szétválaszthatatlan» közös tulajdon keletkezik, a közös tulajdon megszüntetését kérhetik az actio communi dividundoval

gyümölcsszerzés

egy dolognak az időszakonként visszatérő hozadéka, amelyet a dolog természetes úton hoz létre anélkül hogy állagában fogyatkozna

függő gyümölcs

nem önálló, része az anyadolognak, osztja az anyadolog sorsát mint alkatrész

elvált gyümölcs

önálló, létrejöhet természetes úton és emberi beavatkozás által is

beszedett gyümölcs

akkor beszélhetünk róla ha a gyümölcsöt a jogosult birtokba vette

tulajdonjog megszerzése elválással

anyadolog tulajdonosa, jóhiszemű birtokos, örökhaszonbérlő

tulajdonjog megszerzése beszedéssel

haszonélvező, használó (idegen dologi jogi jogosultak)» tulajdonszerzés a tulajdonos ténykedése nélkül áll be

gyümölcsök osztályozása

meglévő gyümölcs, elfogyasztott gyümölcs, beszedni elmulasztott gyümölcs» perindítás szempontjából fontos

jogi gyümölcs

olyan hasznok amelyek egy dologból jönnek létre időszakonként visszatérő jelleggel anélkül hogy ezek valóságos gyümölcsök lennének (pénztőke kamata, lakás bére), ezek a gyümölcsöző dolog használatának átengedéséért járó szerződésileg kikötött ellenértékek

feldolgozás (specificatio)

egy dolog átalakítása gazdaságilag más dologgá vagyis egy meglévő dologból új dolog előállítását (aranyból ékszer, szövetből ruha)» nem tekintik feldolgozásnak a: feldarabolást, kijavítást, tisztítást, ételkészítést, növekedést, átalakulást