Hunyadi János

I. Jagelló Ulászló

I. (Jagelló) Ulászló (ur. 1440–1444) lengyel király volt, aki Magyarország trónját is megszerezte Luxemburgi Erzsébettel szemben. Trónigényét azzal szemben érvényesítette, hogy Erzsébet saját fiát, V. Utószülött Lászlót kívánta királlyá tenni. Ulászló hatalomra kerülése belháborús helyzetet eredményezett az országban. Uralkodása alatt kiemelt cél volt az Oszmán Birodalom elleni fellépés. Hunyadi Jánossal együtt több hadjáratot vezetett a török ellen. 1444-ben a várnai csatában vereséget szenvedett és életét vesztette. Halála után V. Utószülött László került a magyar trónra. Uralkodása rövid, de a török elleni harcok szempontjából jelentős volt.

V. László

V. Utószülött László (1440–1457) magyar király volt, aki apja, Albert király halála után született, innen kapta az „Utószülött” jelzőt. Anyja Luxemburgi Erzsébet volt, aki fiának biztosítani akarta a trónt. Gyermekkorában az országban belháborús állapot alakult ki I. (Jagelló) Ulászló és hívei ellenében. Kiskorúsága miatt helyette kormányzók irányították az országot, köztük Hunyadi János. Uralkodása alatt a királyi hatalom gyenge maradt. 1456 után fokozódó főúri viszályok jellemezték az országot. 1457-ben, fiatalon, váratlanul meghalt.

III. Frigyes

III. Frigyes (1415–1493) német-római császár volt, aki jelentős szerepet játszott a magyar trónviszályok idején. V. Utószülött László gyámjaként lépett fel, és ezzel befolyást szerzett a magyar ügyekben. A magyar Szent Korona is az ő birtokába került, amelyet politikai eszközként használt. A korona visszaszolgáltatását feltételekhez kötötte, ezzel nyomást gyakorolt a magyar rendekre.

Hunyadi János

Magyar Királyság egyik legjelentősebb hadvezére és kormányzója volt. A török elleni harcok kiemelkedő alakjaként több sikeres hadjáratot vezetett az Oszmán Birodalom ellen. Nevéhez fűződik a hosszú hadjárat (1443–1444) és a nándorfehérvári diadal (1456). 1446-tól kormányzóként irányította az országot V. Utószülött László kiskorúsága idején. Jelentős szerepet játszott a végvárrendszer megerősítésében. Hadvezéri tehetsége és szervezőképessége hozzájárult az oszmán terjeszkedés lassításához. A nándorfehérvári győzelem után nem sokkal pestisben meghalt

1443-1444

hosszú hadjárat

1446

Hunyadi Jánost kormányzóvá választják az országgyűlésen V. Utószülött László mellé.

1444

Várnai csata

Várnai csata (1444)

A várnai csata 1444-ben zajlott le a Fekete-tenger partján, Várna közelében, a keresztény seregek és az Oszmán Birodalom között. A keresztény hadakat I. (Jagelló) Ulászló magyar király és Hunyadi János vezette. A hadjárat célja a török kiszorítása volt Európából. Az oszmán sereget II. Murád szultán irányította. A csata a keresztény sereg súlyos vereségével végződött. I. (Jagelló) Ulászló a csatában életét vesztette. A vereség hosszú időre visszavetette a török elleni támadó hadjáratokat

1453

A törökök elfoglalják Konstantinápolyt

1456

Nándorfehérvári csata

Nándorfehéri csata (1456)

Nándorfehérvár ostroma 1456-ban zajlott le, amikor az Oszmán Birodalom II. Mehmed vezetésével megkísérelte elfoglalni a stratégiai fontosságú várat. A védelmet Hunyadi János irányította, a vár parancsnoka Szilágyi Mihály volt. A harcokban jelentős szerepet játszottak a Kapisztrán János által vezetett keresztesek is. Az ostrom során a magyar és keresztény seregek sikeresen visszaverték a török támadást. A győzelem megállította az oszmán előrenyomulást Közép-Európa felé egy időre. A diadal Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki. A győzelem emlékére rendelték el a déli harangszót

II. Mehmed

Más néven „Hódító Mehmed”, az Oszmán Birodalom egyik legjelentősebb szultánja volt. 1451-től uralkodott, és célja a birodalom további terjesztése volt. 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, amellyel véget vetett a Bizánci Birodalomnak. Uralkodása alatt az oszmánok jelentős területeket hódítottak meg a Balkánon. Többször vezetett hadjáratot Magyarország ellen is. Nevéhez fűződik Nándorfehérvár 1456-os ostroma, amely azonban kudarcot vallott Hunyadi János védelmével szemben. Központosította az államigazgatást és megerősítette a hadsereget. Uralkodása meghatározó volt az Oszmán Birodalom nagyhatalommá válásában.

Szilágyi Mihály

Szilágyi Mihály (kb. 1410–1460) magyar főúr és hadvezér volt, Hunyadi János sógora, aki fontos szerepet játszott a török elleni harcokban. 1456-ban Nándorfehérvár várkapitányaként részt vett a sikeres védelemben, és később Mátyás király hatalomra jutásában is kulcsszerepet vállalt.

Kapisztrán János

Kapisztrán János (1386–1456) ferences szerzetes és hitszónok volt, aki a török elleni keresztes hadjárat egyik vezető alakja lett. 1456-ban Nándorfehérvárnál a keresztes seregek élén jelentős szerepet játszott a győzelemben.