Növény term ism

Talaj

echanikai összetél, a fizikai talajfeleslegek, a kötöttség, a

talajszerkezet, a hézagtérfogat és a talajban lévő víz formáira! A talaj kémhatásának jelentősége, a különböző

kémhatású talajokon termeszthető növények köre! Atalajlakók élőlények szerepe a nitrogén körforgalmában!

Szemcse összetétel

Talaj szilárd részeinek méret szerinti csoportosítása:

Vázrészek (száraz szitálással szétválaszthatók

▪ Kavics 2mm feletti

▪ Durva homok: 2-0,2 mm közötti

▪ Finom homok: 0,2-0,02 mm közötti szemcsék

-

Leiszapolható részek (ülepítéssel választhatók szét)

▪ Iszap: 0,02-0,002 mm közötti

▪ Agyag: 0,002 mm alatti

Talaj szövete

A vázrészek és a leiszapolható részek egymáshoz viszonyított mennyisége határozza meg.

5 talajféleséget különböztetünk meg:

o Homok

o Homokos vályog

o Vályog

o Agyagos vályog

o Agyagtalaj

Talaj kötöttsége

A talaj a művelő-eszközökkel szemben kifejtett ellenállását jelenti. Mérésére Arany- féle kötöttségi számot használjuk.

Talaj szerkezete:

A talajalkotók tömörebb vagy lazább szemcsehalmazokat hoznak létre. Ezek nagyságát, alakját és térbeli elrendeződését vizsgáljuk.

Talaj szerkezete:2

1. Szerkezet nélküli talajokról:

2. Szerkezetes talajokról:

- A szerkezet alak és forma szerint lehet:

o Köbös szerkezetű

o Lemezes szerkezetű

o Hasábos szerkezetű

Vízformák a talajban:

Szabad víz: növények számára felvehető

▪ Gravitációs víz (nagyobb hézagokban a lefelé áramló víz)

▪ Kapilláris víz (kisebb hézagok a gravitációval szemben visszatartják a vizet)

▪ Talajvíz (amely a kapilláris hézagok segítségével táplálja a feltalajt)

3. Holt-víz: a növény nem tudja felvenni

▪ Adszorpciós víz: a talajkolloidokhoz nagyobb erővel kötődő vízmolekulák, amit a

gyökér szívóereje nem tud fölülmúlni

▪ Kémiailag kötött víz: talajkolloidokban kémiailag kötött víz

▪ Biológiailag kötött víz: a talajban élő szervezetekben található meg

Vízkapacitás

: Az a víz, amit a talaj a gravitációs erővel vissza tud tartani. Jele: Vk

-

Hervadáspont

Az az állapot amikor a növények lankadni kezdenek, mert sejtjeikben csökken a nyomás.

Talaj hézagtérfogata és jelentősége

A talajrészecskék közötti hézagok nagyságát jelenti. Ettől függ nagymértékben a talaj hő-, víz-, levegőgazdálkodása.

Nagy hézagtérfogatú homok talajok:

könnyen felmelegedő levegős talajok. Vízbefogadó képességük nagy, de vízmegtartó képességük (Vk) kicsi, így vízgazdálkodásuk is gyenge.

-

Kis hézagtérfogatú kötött agyagos talajok:

levegőtlen talajok, amelyek nehezen melegednek fel (hidegtalajok). Bennük a levegőtlenség szerves anyag- felhalmozódást eredményez, ami a holt-víz tartalmát növeli. Vízbefogadó képességük kicsi, vízmegtartó képességük nagy, vízgazdálkodásuk is rossz.

Közepes hézagtérfogatú aprómorzsás szerkezetű talajok

: Víz: levegő= 70:30. Víz-, levegő- és hőgazdálkodásuk legjobb, ami az aprómorzsák közötti kapilláris hézagoknak köszönhető. Ezek a nagyságú hézagok teszik lehetővé a víz lefelé és felfelé történő mozgását és a legnagyobb szabad-vízforma szolgáltatását a növények részére.

A talajok kémhatása

pH: <4,5 erõssen savanyú

4,5-5,2 savanyú

5,3-6,4 gyengén savanyú

6,5-7,4 semleges

7,5-8,2 gyengén lúgos

8,2-9,0 lúgos

9,0< erősen lúgos

A nitrogén körforgalom

elemek körforgása az élő, az élettelen szervezetek és a környezetük között, mely során az elemi nitrogén a növények számára is felvehető nitrátokká, nitritekké alakul, majd a bomlási folyamatok következtében ammónia és ismét elemi nitrogén lesz belőlük. A szervetlen tartalékot a levegő nitrogéntartalma adja, azonban az élőlények többsége nem képes az elemi nitrogént hasznosítani a szervezetében, egyes mikroorganizmusok képesek erre.

A megkötött nitrogén a baktériumok sejtjeibe, a fehérjékbe épülnek be. Ezeket a mikroorganizmusokat életmódjuk szerint két csoportba sorolhatjuk, szabadon élő és szimbióta baktériumok.(A lucernával szimbiózisban lévő Rhizobiumok - 3-4 év alatt - mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg ha-onként) A szabadon élő baktériumok egy hektáron átlagosan 50 kg nitrogént képesek megkötni

talaj mésztartalmának meghatározása:

● Szemcseppentővel sósav oldatot csepegtetünk a talajmintára.

● Fontos a balesetveszély elkerülése (gumikesztyű használata), a sósav erősen maró hatású

● A mész a sósavval való találkozáskor pezsegni kezd.

● Minél erősebb a pezsgés, a mésztartalom annál magasabb.

● Egyéb (gyengébb) savakat is használhatunk a feladat megoldására.

● Talajjavítás: savanyító trágyákkal és tőzeggel, komposzt és szerves trágyával