Római jog- személyek

Jogképesség (személyiség)

valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet

természetes személy

élő ember

jogi személy

a jogok és kötelezettségek hordozója bizonyos személyegyesülés vagy vagyontömeg

személyiség kezdete és vége (Rómában)

élve születéstől a halálig (bizonyos esetekben a magzatot fictioval úgy tekintették mintha élő ember lenne, így tudták védeni érdekeit)

születendő gyermek jogállása (törvényes házasság esetén)

a fogantatás időpontjához igazodott

születendő gyermek jogállása (házasságon kívüli gyermek esetén)

a születés időpontjához igazodott

fogamzás idejének vélelme

születéstől visszafele számított 182-300. nap

társadalom (jogképesség szempontjából)

teljesen-, részlegesen-, nem jogképes

Róma társadalma

szabadok és rabszolgák

teljes jogképesség feltételei (személyi állapotok, status)

szabadság állapota, polgárság állapota, családi állapot

szabadság állapota szerint az emberek lehetnek:

-szabadok (liberi)

-rabszolgák (servi)

-felszabadítottak (libertini)

ingenui

akik szabadnak születtek

libertini

azok a rabszolgák akiket felszabadítottak

a polgárság állapota szerint a szabadok lehettek:

-polgárok (cives)

-latinusok (latini)

-jogképességgel nem rendelkező (alattvalók, idegenek (peregrini)

családi állapot szerint a római polgárok lehettek:

-önjogú személyek (personae sui iuris)

-hatalomalattiak (personae alieni iuris)

jogképesség a rómaiaknál

ha rendelkezik libertassal, civitassal és családilag önjogú

rabszolga

teljesen jogképtelen, jogtárgy, ura szabadon rendelkezhet vele

rabszolgává válás okai lehetnek:

fogságba esés, rabszolga nőtől való születés, büntetés

peculium

megengedett különvagyona a rabszolgának

SC Silanianum

ha az úr gyilkosság áldozata lett akkor a rabszolgákat is meg kell ölni hacsak uruk életét saját életük veszélyeztetésével nem próbálták menteni

közületek (állam vagy municipium) tulajdonában álló rabszolgák

helyzetük előnyösebb, házasodhattak szabad nővel, idővel fel is szabadulhattak

rabszolgaság megszűnésének módjai

felszabadítás révén, állam általi szabadság-adományozás révén, a császárkorban annak is megadták a szabadságot akinek az eladásakor mellékegyezményt kötött ki az eladó (bizonyos időn belül legyen felszabadítva)

rabszolga-felszabadítás módjai

civiljog szerint:

-manumissio vindicta (színleges per)

-manumissio censu (polgárok lajstromába való bevezetéssel)

-manumissio testamento( a tulajdonos a mancipatio formájában tett végrendeletében a felszabadítási szándékát rögzíti » hatályba lépés után » római polgár)

praetori perben:

-manumissio inter amicos (tanúk előtt)

-manumissio per epistulam (szabadságlevéllel)

-manumissio per pileum (kalapfeltétellel)

-manumissio Per mensam (asztalhoz ültetéssel)

császárkorban:

-manumissio vindicta

-manumissio testamento

-manumissio epistulam

-manumissio in ecclesia (templomban való felszabadítás » római polgár lett)

Lex Aelia Sentia

20 évnél fiatalabb úr nem szabadíthatott fel 30 évnél fiatalabb rabszolgát

lex Fufia Caninia

végrendeleti felszabadítást korlátozza a rabszolgák számarányának megfelelően

patronus

a felszabadított (libertini) pártfogója

patrónusi jogok (ius patronatus)

függőségi viszonyba hozták a felszabadítottat a volt urával

libertinus kötelezettségei

-patrónus nevének viselése

-engedelmesség a patronusnak (obsequium)

-ingyenes kezelése a patrónus vagyonának, ügyeinek ellátása (officium)

- különböző munkákra és szolgáltatásokra is kötelezve lehetett (operae)

-az elszegényedett patrónust köteles volt tartani (alimentatio)

- a ilbertinus után a patrónust bizonyos mértékű öröklési jog illette

operae fajtái

-csak a patrónus részére teljesíthető

-patrónus rendelkezése szerint másoknak is teljesíthető

patronus kötelezettségei

-védeni tartozott libertinusát

-szükség esetén eltartani

-serdületlen vagy nő felett gyámságot volt köteles gyakorolni

ius partonatus megszűnésének okai lehettek:

-büntetésből, ha a patrónus nem teljesítette kötelezettségeit

-császári privilégium folytán a ilbertinus elnyerhette a szabad születésű jogállást

restitutio natalium

hátrányos születés orvoslása, restitutiója

rabszolgasághoz hasonló állapotok

olyan jogi helyzet amikor valaki amellett, hogy jogilag szabadnak tekinthető, tényleges a rabszolgaság helyzetében van, ilyenek lehetnek:

-fizetésképtelen adós akit a praetor a hitelezőnek ítélt, hogy ledolgozza adósságát (addictus)

-szabad ember aki abban a tudatban van, hogy rabszolga (bona fide serviens)

-hadifogságból kiváltott személy mindaddig amíg a váltságdíjat a kiváltónak ki nem fizeti vagy le nem dolgozza (redemptus)

-manicipiumba adott családtag akit a pater familias adott át a károsultnak a kár ledolgozása céljából

colonatus

szabad bérlők kategóriája akik a tulajdonos vagyonához tartoztak de akik felől nem lehetett azon földrész nélkül rendelkezni amelyekhez tartoztak

colonatus jogi tartalma

-politikailag teljesen jogfosztott

-bizonyos mértékű magánjogi jogképességgel azonban rendelkezett,

-vagyona peculiumként urát illette

-később lehetett saját földje, adót maga fizette, terményeit eladhatta

-perlési képességgel is rendelkezett

családjogilag majdnem a rabszolgával esett egy elbírálás alá

colonusra vonatkozó szabályok

-nem hagyhatta el a földet amelyhez kötve volt

-a szökevény colonust visszaperelhette gazdája

-a colonus feletti hatalom a telekhez volt kötve, e hatalom csak az ingatlannal együtt volt elidegeníthető

colonatus keletkezése

-születéssel, ha legalább az egyik szülő colonus volt

-szerződéssel, amit a jövendőbeli colonus és a földtulajdonos kötött

-időmúlással, ha valaki a más hatalma alatt álló colonus felett (férfi 30 év, nő 20) patrónusi hatalmat gyakorolt akkor régi ura nem perelhette vissza

colonatus megszűnése

-ha a megművelt földet a colonus megszerezte

-ha a colonus curialisként (községi tanácstag) 30-40 éven keresztül működött

-a keresztény korban a püspöki rang elérése folytán

római polgárjog megszerzése

-születéssel

-örökbefogadással

-felszabadítással

-római polgárjog egyéni vagy csoportos adományozásával

római polgár jogai

közjogok (politikai jogok)

-légiókban való szolgálat

-választójog (ius suffragi)

-választhatóság joga (ius honorum)

magánjogok

-vagyonjogi jogképesség (ius commerci)

-családjogi jogképesség (ius conubii)

Latinusok (latini) három kategóriája

Latini veteres

-ősi latin közösségek tagja

-Lex Iulia-ig csak ius Latii (ius commerci, suffragi conubii)

Latini coloniarii

-azok a provinciai lakók akik a Lex Iulia után megkapták a ius commerci-t

Latini Iuniani

- azok a felszabadítottak akiket a nem civiljogi úton vagy a lex Aelia Sentia ellenére szabadítottak fel valamint az akinek nem civiljogi csak praetori tulajdonosa volt a felszabadítás előtt

-csak élők közötti ius commerci-vel rendelkeztek (nem végrendelkezhettek)

Az idegenek (peregrini)

Róma kezdetben minden idegen állam polgárát ellenségnek minősítette kivéve azokat amelyek kölcsönös segítségnyújtási vagy szövetségi szerződést kötöttek vele

peregrinik lehettek:

-államok lakói akik Rómával szövetségi viszonyban álltak de nem latinusok voltak

-azok akik megtartották régi polgárságukat és Róma alattvalóivá lettek

-száműzött római polgár

-a peregrinus úr által felszabadított rabszolga

-az a felszabadított rabszolga akit korábban valamilyen bűncselekményért megbélyegeztek

peregrini deiticii

akiknek államát Róma megsemmisítette, anélkül, hogy polgárait rabszolgává tette volna, nem szerezhettek civitast és nem élhettek Róma közelében

családjogi állapot a régi jogban

önjogúak

-családfők

-teljes jogképességgel rendelkeznek

hatalomalattiak

-a család minden tagja a páter familiason kívül

-családfői hatalom alatt állnak

-részleges jogképességgel rendelkeznek

-a hatalomalattiság nem érintette a család férfi tagjainak politikai jogképességét

apai hatalom a családgyermek felett

-gyermek élete és halála feletti rendelkezés (ius vitae ac necis)

-gyermekkitétel joga (ius exponendi)

-gyermekeladás joga (ius vendendi)

-gyermek manicipiumba adásának joga delictum esetén (ius noxae dandi)

»folyamatosan enyhítik az idők során

vindicatio filii

kereset a jogtalanul visszatartott gyermek elengedésére vonatkozóan

apai hatalom vagyonjogi tartalma

vagyonjogiba a családgyermek nem jogalany, mindent apjának szerzett de a kötelezettségek csak őt terhelték

egyedül csak a

-katonáskodás útján szerzett vagyon (peculium castrense

-állami tisztviselői szolgálattal szerzett vagyon (peculium quasi castrense)

illette kizárólagosan a családgyermeket, de ha arról nem végrendelkezett akkor peculiumként illette a pater familiast

családgyermek anyjától örökölt (bona materna) és anyai ágról örökölt (bona materna generis) vagyonának helyzete

pater familias el nem idegenítheti, halála után a gyermeké lesz saját jogán, később ezt a vagyont és minden jövevényvagyont (bona adventicia) már a gyermek vagyonának tekintették a pater familiasnak csak haszonélvezeti joga volt (kivéve ha a juttató kizárta ebből: bona adventicia irregularis)

actiones adiecticiae qualitatis

a praetori perben jelennek meg ezek a keresetek, a gyermek által vállalt kötelezettségekből eredő követeléseket lehetett így peresíteni

SC Macedonianum

Kimondja, hogy filius familias részére folyósított pénzkölcsön az apa halála után sem peresíthető

Az apai hatalom keletkezése

-törvényes római házasságból való születéssel

-örökbefogadással

-törvényesítéssel

örökbefogadás formái

arrogatio: önjogú személy örökbefogadása

adoptio: hatalomalatti személy örökbefogadása

törvényesítés három formája

utólagos házassággal, fiúnak a curialisi szolgálatba adásával, leánynak a curialishoz való férjhezmenetelével

apai hatalom megszűnése

megszüntető tényezők

-pater familias halála vagy capitis deminutiója

-gyermek halála vagy capitis deminutiója

-gyermek örökbeadása

-gyermek emancipatiója

-büntetés (ha gyerekeit 3nál többször eladta)

-bizonyos papi méltóság vagy patríciusi cím elnyerése folytán

járulékos keresetek

a hatalomalattiak cselekményeiből a hatalom gyakorlójával szemben érvényesíthető praetori keresetek

a praetor a hatalomalatti mellett egyetemleges adóstársként a páter familiast illetve a rabszolgatartót is kötelezve keresetet adott ellenük

actio quod iussu

ezt a keresetet olyan jogügyletek alapján adta meg a praetor amit a hatalomalatti a hatalomfő kifejezett utasítására kötött, ekkor a hatalomfő korlátlanul felel a tartozás végéig, az iussum-ot a harmadik személlyel közölni kell mert ez fejezi ki , hogy a hatalomfő magára nézve kötelezőnek ismeri el a jogügyletet

actio de peculio

ennek a keresetnek az az előfeltétele, hogy a hatalomfő peculiumot adjon a hatalomalattinak, ekkor a hatalomfő a hatalomalatti miden jogügyletéből perelhető a peculium erejéig(addig az összegig)

actio tributoria

ezt a keresetet akkor adja meg a praetor ha a hatalomalatti a hatalomfő tudtával de annak megbízása nélkül ipari vagy kereskedelmi vállalkozást folytat, ha a vállalkozás eladósodott a praetor elrendelhette a magáncsődeljárás lefolytatását, ha a hatalomfő ennek során bármely hitelezővel szemben csalárdul járt el, megkárosította akkor a megkárosított ezzel a keresettel védekezhetett és követelhetett annyit amennyivel többet kapott volna becsületes eljárás esetén

actio de in rem verso

a befektetések miatti kereset, ha a hatalomalatti a harmadik személlyel kötött jogügyletből származó vagyongyarapodást befektette a pater familias vagyonába akkor a praetor keresetet adott a hatalomfő ellen a gazdagodás erejéig, a marasztalás mértéke a gazdagodás értéke az ítélethozatal időpontjában

actio exercitoria

a praetor megadta a keresetet a vállalkozó ellen a hajóskapitány olyan tartozásaiért amelyek e tevékenységi köréből erednek, a kereset itt is az egész tartozás erejéig indítható

actio institoria

az ügyvezető tevékenységéből eredő járulékos kereset, amely a vállalkozó és üzletvezetője viszonylatában érvényesül, a vállalkozó itt is az egész tartozás erejéig felel, ezt a keresetet adta meg a római jog kiterjesztve arra az esetre is ha csupán egy meghatározott ügy ellátásával bíztak meg egy szabad jogállású képviselőt (actio quasi inistoria) e kereset helyettesítette gyakorlatilag a valóságos közvetlen képviseletet a posztklasszikus korban

agnát rokonok

azok a személyek akik ugyanazon pater familias hatalma alatt állnak vagy állnának ha az ősapa még élne

szűkebb értelembe vett agnát familia tagjai

pater familias hataloma alatt álló

-feleség

-gyermek(ek)

-a hatalomalatti fiúgyermek felesége

-fiúgyermek gyermekei, unokái

-örökbefogadott gyermekek

-örökbefogadott gyermekek feleségei

manus

pater familias férji hatalma

tágabb értelemben vett agnatio

magába foglalta mindazokat akik ugyanazon családfő hatalma alatt állnának ha a közös családfő élne még, a rómaiak a legtávolabbi agnationak a nemzetséget tartották, azaz azoknak az összességét akiknek ősei valamikor közös patria potestas alatt álltak

cognatio

vérrokonság

vérrokonok (cognati)

azok a személyek akiket a születés és a nemzés köt össze

egyenes ági rokonok

akik közül egyik a másiktól közvetlenül vagy közvetve származik

oldalági rokonok

mindketten közös őstől származnak

a rokonság fokának meghatározása

a nemzések száma határozza meg

sógorság

a házasság közvetíti, amilyen fokban cognat rokona valaki az egyik házastársnak ugyanolyan fokban sógora a másik házastársnak

capitis deminutio

státuszváltozás ( 3 státuszból valamelyik vagy mindegyik megváltozása) ennek esetén új caput állt elő kivéve a akkor ha a szabadság állapota szűnt meg

capitis deminutio maxima

a szabadság elvesztése, jogképesség teljes megszűnése, minden vagyon elvesztése annak javára aki a státuszvesztést előidézte, kötelezettségek teljes megszűnése,

ius postliminii

hadifogságból visszatérő római polgár jogainak visszanyerése amint hazatért (azért mert hadifogságba kerülés esetén a római jog rabszolgának nyilvánította)

fictio legis Corneliae

ha a polgár a hadifogságban meghalt úgy tekintették mintha hadifogságba esésekor halt volna meg (szabadságának utolsó pillanatában), így lehetett utána örökölni

capitis deminutio media

a római polgárjog elvesztése, ezzel a polgár peregrinussá lett, ez akkor következett be ha a polgár önként más állam polgára lett vagy száműzték, vagyonát az előbbi esetben megtarthatta a száműzés esetén az államé lett

capitis deminutio minima

az adott agnatioból való kiválást jelentette azáltal hogy az önjogú örökbefogadás vagy a manus létesítésével végbemenő férjhezmenetel után más família tagja lett vagy úgy, hogy az egyik família a másik tagja lett, vagy úgy, hogy a családtag felszabadítás útján önjogúvá vált, e státuszváltozás a politikai jogokat nem érintette

a női nem (jogképességet korlátozó egyéb tényező)

korlátozott jogképesség (idők során változik), közjogilag jogképtelen

becsület csökkenése fajtái (jogképességet korlátozó egyéb tényezők)

intestibilitas (tanúképtelenség)

-nem lehetett tanúk közreműködését igénylő jogi aktusok alanya és tanú sem

infamia (becstelenség)» jogi hatása: politikai jogok elvesztése, perbeli képviseletnél kétoldalú képtelenség, nem köthet házasságot csak infámissal

-háromféle lehetett: consulok által előírt, censor által kiszabott, praetor által kiszabott» ez maradt csak a principátus korára, két formája van, közvetlen (bizonyos magatartás vagy foglalkozás miatt) és közvetett (marasztaló bíró ítélet által)

turpitudo

- a jusztiniánuszi jogban már nem voltak kimondhatók az infámia jogkövetkezményei» bíró szabad belátása szerint nyilváníthatott valakit becstelennek » az illető nem lehetett olyan jogviszonyok alanya vagy olyan aktusok tanúja amelyek bizonyos megbízhatóságot feltételeztek

alacsonyrendűekhez való tartozás (jogképességet korlátozó egyéb tényezők)

a szegény rétegek nem rendelkeztek választhatósággal, bizonyos büntetések csak rájuk voltak kiszabhatóak

a fizikai munkát végzők (jogképességet korlátozó egyéb tényezők)

nem voltak választhatóak, családjogilag is korlátozottak voltak

egyes vallásokhoz való tartozás (jogképességet korlátozó egyéb tényezők)

a keresztény kor megfosztotta az eretnekeket, zsidókat stb. a szerződési és végrendelkezési jogaiktól

jogi személy

állandó, megengedett cél érdekében létrejött, elkülönített vagyonnal, önálló vagyoni felelősséggel rendelkező, jogalanyisággal felruházott személyegyesülés illetve célvagyon (tagok változhatnak)

jogképességgel felruházott alakzatok (modern kor)

egyesületek és alapítványok

egyesület

jogképességgel felruházott személyegyesülés

alapítvány

jogképességgel felruházott vagyontömeg

jogalanyisággal felruházott személyegyesülések

universitas (valamennyi személyegyesülésre használták), corpus, collegium (speciális egyesület fajták elnevezése)

lehetnek közjogi vagy magánjogi természetűek

jogalanyisággal felruházott célvagyon

pia causa formájában találhatók meg

társaság

olyan személyegyesülés amely jogképességgel felruházva nincs

aerarium

köztársasági államkincstár, külön jogképességgel nincs felruházva, csupán a hely ahol az állam az értékeit tartotta

fiscus

császárt a hivatali hatalmánál fogva megillető vagyon, comitiáktól és szenátustól függetlenül rendelkezhetett vele, a császár magánvagyonához tartozónak látszott de csak annyiban különül el attól, hogy míg a magánvagyon a végrendeleti vagy törvényes utódra szállott addig a fiscus a trónutódra

köztestületek

kiindulópontja a személyegyesülések önálló magánjogi jogképességének fejlődésének, amennyiben saját vagyonnal rendelkeztek a ius privátúm területére tartoztak, képviselő útján perben állhattak mint magánszemélyek, majd saját vagyonuk keretében képviselőik útján szerződéseket köthettek, a köztársasági kor végére mint magánjogi alanyt kezdték kezelni

magántestületek, egyesületek

municipiumok mintájára perben állhattak és saját vagyonuk keretében képviselők útján szerződéseket köthettek

egyesületek létrejötte

egyesületek alapítása kezdetben nem volt engedélyhez kötve csupán alapszabályuk nem ellenkezhetett a fennálló törvényekkel, egyesületek csak megengedett célra jöhettek létre, a szenátus felügyeletet gyakorolt felettük

lex Iulia de colegiis

egyesületekre vonatkozó törvényi szabályozás alapja Augustus idejéből, ettől kezdve megszűnt az egyesületek korlátozás nélküli létrehozása, a szenátus engedélyére volt szükség, az egyesület alapításához a szótöbbség érdekében legalább 3 tagra volt szükség

testületek, egyesületek jogi szervezete

befelé ügyintéző, kifelé képviselő szervek útján működtek, alapszabálynak kell képeznie a működési engedélyre vonatkozó kérelem alapját, magánjog terén jogképességgel rendelkeznek (nem teljes), az egyesület vagyona független a tagjai vagyonától, az egyesület önmaga cselekvőképtelen, képviselő szervei járnak el helyette, a képviselő szerv a saját nevében járt el a jogi személy helyett, az egyesület vétőképtelen

egyesületek, testületek megszűnésének okai

a senatus vagy a császár feloszlatta, a célja meghiúsult, a tagjainak száma 3 alá csökkent, tagsága a feloszlatást kimondta

önállótlan alapítvány

amikor valaki egy egyesület vagy köztestület javára, egy meghatározott célra pénzt vagy más vagyoni értéket juttatott, ebben az esetben a város vagy az egyesület volt a jogalany

pia causa keletkezése és megszűnése

a pia causát egy alapító okirat hozta létre amely végrendelet is lehetett, ez az okirat rendelte azt a szervezetet is amely arra volt hivatva hogy a jogképességgel felruházott vagyon célját elérhesse

megszűnésének döntő oka a vagyon kimerülése volt

pia causa

magánjogi jogképessége az egyesületéhez hasonló volt