Az emberi test felépítése 8. - Vizeleti rendszer, emésztőrendszer

Vizeleti rendszer

• Apparatus uropoeticus

• Szerepe: kiüríteni a szervezetben feleslegessé váló vizet, a benne oldható, hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket, bomlástermékeket, amelyek a szervezet számára mérgezőek

• A kiválasztott anyagok vizelet (urina) formájában ürülnek ki a szervezetből

• Vizeleti szervek részei:

  • Vizeletkiválasztó (vese)

  • Vizeletelvezető (húgyvezeték, húgycső)

  • Vizeletgyűjtő (húgyhólyak)

Vese

• Ren (görögül nephros)

• Kiválasztószerv, a vérből szűri a bomlástermékeket

• Képzi a vizeletet

• Működése létfontosságú

• Páros, bab alakú szerv

• Hátsó hasfalon, a hashártya mögött, a gerincoszlop két oldalán, az utolsó háti és az első két ágyéki csigolya magasságában helyezkedik el

• Színe: vörösesbarna

• Hármas falú tok veszi körül (belső, középső, külső)

• Homorulatában található a vese-kapu (hilus renalis), itt lép be a vese artéria (arteria renalis), és itt lép ki a vese véna (vena renalis), a húgyvezeték (ureter), nyirokerek és idegek

Vese állományai

Kéregállomány

• Kívül található

• Kb. 1 cm széles, sötétebb színű, kissé szemcsézett 

Velőállomány

• Beljebb található

• Vesepiramisok: egy vesében 10-12 db háromszög alakú, csíkozottságot mutat; szélesebb része a kéreg felé néz

• Vesekelyhek: kehely alakú tágulatok, a vizelet a velőállomány nyílásain kerül át ide; kis- és nagykelyhek vannak

• Vesemedence (pyelon): a vese homorulatában lévő tág üreg, a kelyhekből idejutó vizeletet a vesekaputól kiinduló húgyvezeték szállítja tovább

Nefron

• A vese alaki és működési egysége

• Egy vesében kb. 1 millió van

• Nefron részei

  • Malpighi-féle testek: vesetestecskék, csak a kéregállományban található

  • Tubulosok: csatornarendszer, a vesetestecskékből indul ki, a kéregben és a velőállományban is található

Malpighi-féle testek

• Hajszálérgomolyag: glomerulus, amelyben artériás vér kering

• Kettős falú tok: Bowman tok, amely kehelyként veszi körül a hajszálérgomolyagot

• Kilépő-elvezető ér: vas efferens, amelynek keresztmetszete vékonyabb

• Belépő ér: vas afferens, amelynek keresztmetszete vastagabb

• Érpólus: az a rész, ahol a bevezető és kivezető erek áthaladnak

• Vizeleti pólus: a vesetestecske érpólussal szemben lévő része, ahol a csatornarendszer kezdődik

Tubulusok

• Elsődleges kanyarulatos csatorna: a glomerulus körül képez kanyarulatokat

• Henle-kacs: egy hosszú, U alakú szárba folytatódik

• Másodlagos kanyarulatos csatorna: mely a velőből ismét visszafutva a kéregbe, a glomerulus körül végez kanyarulatokat

• Egyenes gyűjtőcsatorna: a másodlagos kanyarulatos csatorna egy hosszú, egyenes szakasszal a piramisokat képező gyűjtőcsatornákban folytatódik, és a vesekelyhekbe torkollik

Vizeletelvezető rendszer

• Vese üregrendszerével kezdődik → vesekelyhek → vesemedence → húgyvezeték → húgyhólyagba vezeti a szabályos időszakonként érkező vizeletcseppeket

• Húgyhólyag telítettsége (1,2-2 dl vizelet) váltja ki a vizelési ingert → ennek hatására akaratlagosan megnyílnak a húgyhólyag záróizmai → a vizelet a húgycsövön keresztül távozik

• Női húgycső: 3-4 cm hosszú

• Férfi húgycső: 20-25 cm hosszú

Húgyvezeték

• Ureter

• Kb. 30 cm hosszú, 0,5 cm vastag, izmos falú, páros cső

• Feladata: a vizelet eljuttatása a vesemedencéből a hólyagba

Falszerkezete

1. Belül hosszanti irányban redőzött nyálkahártya, többrétegű speciális hám (urothel), a redők miatt a húgyvezeték keresztmetszete csillag alakú

1. Középen simaizom építi fel, mely lehetővé teszi a perisztaltikát

2. Kívül kötőszövetes réteg található

• A vesék folyamatosan működnek, a keletkezett vizelet a vesemedencében gyűlik össze → a húgyvezeték 10-20 másodpercenként szakaszosan ismétlődő, perisztaltikus mozgása juttatja tovább a vizeletet a húgyhólyagba

Húgyhólyag

• Vesica urinaria

• Kismedence elülső részében, a szeméremízület mögött, a gátizomzaton elhelyezkedő, izmos falú, tágulékony tömlő

• Normál befogadóképessége: 250-300 ml

• Naponta 4-5 alkalommal ürül ki

• Ha nem ürül ki, akkor túltelítődik

Záróizmai

1. Belső: hólyagból induló eredésnél veszi körül a húgycsövet, akaratunktól függetlenül működik

2. Külső: a belső alatt 1-2 cm-re veszi körül a húgycsövet, akaratunktól függően működik

Húgycső

• Urethra

• A vizeletet a hólyagból a külvilágba juttatja

• Női húgycső: 4-5 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt cső, külső nyílása a hüvelybemenet felett található

  • Összenőtt a közvetlenül mögötte elhelyezkedő hüvely mellső falával

• Férfi húgycső: 20 cm hosszú, kétszeresen görbült cső

  • A húgycső a hólyagból indul, a dülmirigyet átfúrva függőlegesen halad, majd megtörik: ez az első görbület

  • A gáti szakaszon vízszintesen halad előre a szeméremízület felé, ahol ismételten megtörik: ez a második görbület, majd függőlegesen halad a hímvesszőig

Vizelet

• Színe: szalmasárga

  • Függ: sűrűségétől, gyógyszerektől

• Szaga: jellegzetes

• Napi mennyisége (1,2-2 l) függ

  • Felvett folyadék mennyiségétől → sok folyadék megterheli a vesét

  • Vérnyomástól

  • Időjárástól

  • Gyógyszerektől → vizelethajtó fokozza

• Tartalmaz: víz, ásványi sók (NaCl), kreatinin (fehérje anyagcsere terméke), húgysav (nukleotid anyagcsere terméke), urobilinogén (hemoglobin anyagcsere terméke)

• Élettanilag nem tartalmaz: fehérje, genny, cukor, bilirubin

• Hemodialysis kezelés: vesepótló/művese kezelés

• Vesetransplantáció: veseátültetés

• Nefrológia: vese belgyógyászata

• Urológia: vese sebészeti, műtéti gyógyítása

Emésztőrendszer

• Systema digestorium

• A szervezet és a környezet együttélésének és a szervezet fennmaradásának fontos függvénye, hogy megkapja mindazokat az anyagokat (tápanyagokat), amelyek életfunkcióihoz szükségesek

• Az emésztőrendszer feladata, hogy a tápanyagok megfelelő előkészítés után alkalmasakká váljanak arra, hogy felszívódjanak és belépjenek az anyagcsere-folyamatokba

• A tápanyagok akkor jutnak be valójában a szervezetbe, ha a bélfalon átlépve a vérbe kerülnek

• A vérkeringés azután elszállítja őket a felhasználó sejtekhez

• Az emésztőcsatorna sajátos felépítése és a funkciók szoros kapcsolatban vannak egymással

• A közös endodermalis eredet jól felismerhető, de szakaszonként a funkcióra differenciálódott sejtekből, szövetekből áll, amelyek alakilag is különböznek

Emésztőrendszer részei

• 8 m hosszúságú csőrendszer

• 3 szakasz:

  • Felső: táplálék felvétele, alakítása, továbbítása; szájüreg, garat, nyelőcső

  • Középső: táplálék lebontása, felszívása; gyomor, vékonybél

  • Alsó: emésztetlen anyagok kiürítése; vastagbél

• Emésztőmirigyek: máj, hasnyálmirigy

Felső szakasz

• Szájüreg (cavum oris)

• Nyálmirigyek (glandulae)

• Nyelv (lingua)

• Fogak (dentes)

• Torok (faux)

• Garat egy része (pharynx)

• Nyelőcső (oesophagus)

Középső szakasz

• Gyomor (ventriculus/gaster)

• Vékonybél (intestinum tenue)

• Patkóbél (duodenum)

• Éhbél (jejunum)

• Csípőbél (ileum)

• Máj (hepar)

• Epehólyag (cholecysta)

• Hasnyálmirigy (pancreas)

Alsó szakasz

• Vakbél (caecum)

• Remesebél (colon, intestinum crassum)

  • Felszálló vastagbél (colon ascendens)

  • Harántvastagbél (colon transversum)

  • Leszálló vastagbél (colon descendens)

  • Szigmabél (colon sigmoideum)

• Végbél (rectum)

Szájüreg

cavum oris

Nyálmirigyek

glandulae

Nyelv

lingua

Fogak

dentes

Torok

faux

Garat

pharynx

Nyelőcső

oesophagus

Gyomor

ventriculus/gaster

Vékonybél

intestinum tenue

Patkóbél

duodenum

Éhbél

jejunum

Csípőbél

ileum

Máj

hepar

Epehólyag

cholecysta

Hasnyálmirigy

pancreas

Vakbél

caecum

Remesebél

colon/intestinum crassum

Felszálló vastagbél

colon ascendens

Haránt vastagbél

colon transversum

Leszálló vastagbél

colon descendens

Szigmabél

colon sigmoideum

Végbél

rectum

Emésztőrendszer feladatai

• Táplálék: felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai lebontás), emésztése

• Tápanyagok: lebontása, felszívása a vérbe

• Emésztetlen salakanyagok kiürítése

Emésztés folyamata

• A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig

• Közben különböző emésztőnedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül

• A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (keverő, továbbító) mozgásai továbbítják

• Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik

Tápcsatorna fala

• Több rétegből áll: nyálkahártya, nyálkahártya alatti réteg, izomréteg, savós hártya alatti réteg, savós hártya

1. Nyálkahártya (tunica mucosa): a nyálkahártya legbelső rétege a hámréteg, mely alatt vékony kötőszövetes réteg található, mely ereket, mirigyeket tartalmaz. A kötőszövetes réteg felett vékony simaizom réteg helyezkedik el.

2. Nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa): ez a réteg kötőszövetet, zsírszövetet, ereket és idegeket tartalmaz.

3. Izomréteg (tunica muscularis): ezt a réteget két vagy három irányba futó simaizom alkotja. A simaizom réteg akaratunktól független, lassú, féregszerű mozgást végez. Az itt elhelyezkedő vegetatív idegdúcok fontos szerepet játszanak a szerv akaratunktól független mozgásának irányításában.

4. Savós hártya alatti réteg (tunica subserosa): melyet vékony kötőszövet alkot.

5. Savós hártya (tunica serosa): a hashártya zsigeri lemeze, mely a szerv külső felszínéhez hozzáfekszik, a szerv külső rétegét adja.

Tápanyag

• Energiaforrásul szolgálnak

• Fehérjék (állati, növényi)

• Szénhidrátok (egyszerű cukrok-szőlőcukor; összetett cukorkeményítő)

• Zsírok (állati, növényi)

Építőanyag

• Sejtépítők (nem energiaforrások)

• Vitaminok (zsírban és vízben oldódó; gyorsan kiürül, csak kis része raktározódik → folyamatos bevitel szükséges)

• Víz (testünk 70%-a víz; sejten belül-kívül)

• Ásványi sók (konyhasó)

Szerves anyag

Fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin

Szervetlen anyag

Víz, ásványi sók

Enzim

• Szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat

• Fehérjebontó: kimozin (fehérjebontást előkészíti), pepszin (HCL jelenlétében), tripszinogén, tripszin, erepszin, enteropeptidáz (tripszinogént aktiválja tripszinné)

• Kötőszöveti rostokat tartalmaznak: elasztáz, kollagenáz

• Nukleinsavakat: nukleáz

• Szénhidrátbontó: ptialin, maltáz, alfa-amiláz, laktáz, szacharáz

• Zsírbontó: lipáz

Szájüreg

• Cavum oris

• Szerepe: táplálék pépessé tétele, falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés, biztosítja a nyelv és az ajkak szabad mozgását, védi azokat a kiszáradástól

• Nyál (saliva): híg váladék

  • Összetétele: víz, sók, baktériumölő anyagok (limozin), szénhidrát (cukor)-bontó enzimek

  • Nyálmirigyek termelik

  • Mennyisége: 1,5 l/nap → befolyásolja: kor, nem, egészségi állapot

• Nyálelválasztás: reflexfolyamat; elindítja: táplálék elgondolása, látványa, szájba kerülése

• Szájüregben emésztés, tápanyagfelszívódás nincs (enzim van, de rövid az idő)

• De felszívódhatnak: alkohol, egyes gyógyszerek, mérgek

Nyálmirigyek

• Nyálat termelik

• Kis nyálmirigyek: szájüreg falában szétszórtan

• Nagy nyálmirigyek

  • Állkapocs alatti (glandula submandibularis)

  • Nyelv alatti (glandula sublingualis)

  • Fültőmirigy (parotis)

Nyálmirigyek és kivezető csöveik

Fogak

• Felső állcsont és az állkapocs fogmedrébe beékelődve helyezkednek el

• Aktív funkció: rágás

• Passzív funkció: részvétel a hangképzésben, az arc esztétikus harmóniájának biztosítása

Fogak száma

1. Első generáció: tejfogak (dentes decidui) → 6-30 hónapos korban, 20 db; fogváltás 6-13 éves korig

   1. Kisebbek, koronájuk kerekítettebb, kékesfehérek (szemben sárgás)

   2. Kifejezettebb korona-gyökér határ, pulpakamra és gyökércsatorna is tágabb

   3. Molarisok gyökerei széttartóbbak, mert a maradó fogak csíráit fogják közre

2. Második generáció: maradandó fogak (dentes permanens) → felnőtt: 32 db, amelyből 28 db a 6-13. életév között bújik elő, a 4 db leghátsó nagyőrlő, az ún. bölcsességfog általában 18-21 év között → negyedenként 8

   1. Metszőfogak (dentes incisivi) 4-4

   2. Szemfogak (dentes canini) 2-2

   3. Kisőrlők (dentes premolares) 4-4

   4. Nagyőrlők (dentes molares) 3-3

3. Harmadik generáció: hiánypótló → műfogak

Tejfogak

dentes decidui

Maradandó fogak

dentes permanens

Metszőfogak

dentes incisivi

Szemfogak

dentes canini

Kisőrlők

dentes premolares

Nagyőrlők

dentes morales

Fog részei

• Fogkorona (corona dentis): fehér zománccal borított

• Fognyak (cervix dentis): foghússal körülvett

• Foggyökér (radix dentis): állkapocsba illeszkedik

• Fogbélüreg (cavum dentis): a fog belsejében elhelyezkedő üreg, melyet fogbélszövet tölt ki

Fogkorona

• Corona dentis

• Anatómiai korona: zománc által borított, látható vagy nem látható (pl. íny alatt)

• Klinikai korona: tényleges látszik a szájban

• Zománc (enamelum/substantia adamantina) borítja, mely 10,5-1 mm vastag

• Színe: kékesfehér/ sárgás, idővel elszíneződhet

  • Elülső fogak rágóéli harmada világosabb, mint a nyaki

  • Alsó fogak a felsőknél világosabbak

• Zománc-cement határ: korona és gyökér anatómiai határa

Fognyak

• Cervix dentis

• Gyökér fogmederből (alveolus) kiemelkedő, kissé befűződött része a korona és a gyökér találkozásánál

• A gingiva szorosan körülveszi

Foggyökér

• Radix dentis

• Alveolusba csapszerűen illeszkedik

• Kívülről cement borítja

• Fénytelen, sárgás szín

• Gyökér és alveolus között gyökérhártya

• Lehetnek: 1, 2 vagy 3 gyökerű fogak

• Fő állomány: dentin

• Fogüreg: cavum dentis

• Fogbél: pulpa

• Gyökércsatorna

Fogágy

• Parodontium

• A fogak szilárd, ámde rugalmas lehorgonyozását biztosító szövetek

• A fogak közvetlen környezetét alkotja

• Részei:

  • Foghús (gingiva): nyálkahártya, mélyebb szövetek védelme a kórokozókkal szemben, hámbélés biztosítása a fognyakon

  • Cement: a foggyökeret borító, meszesedett kötőszövet, amely a fog rögzítéséért felelős a fogmederben

  • Gyökérhártya (periodontium)

  • Fogmedernyúlvány rögzítés, plaszticitás, regeneráció

Garat

• Pharynx

• A falat a szájüregből a nyeléssel kerül a szájgaratba, majd a nyelőcsőbe

• Nyelés: reflexes folyamat

  • Akarattól függő része: nyelvvel a falat hátrafelé tolása

  • Akarattól független része: nyelvgyökhöz, lágy szájpadhoz érő falat indítja be → gégefedő bezárul → falat továbbhalad a nyelőcsőbe

Nyelőcső

• Oesophagus

• Ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb. 25 cm hosszú

• Nyelőcsőben a falat vagy a folyadék → izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a gyomor felé halad

• Nyelőcső és a gyomor határán → gyomorbemenetben körkörös izomcsoport biztosítja, hogy a lejutott étel ne visszafelé haladjon

Gyomor

• Ventriculus, gaster

• Üreges szerv

• Rekeszizom alatt, középvonaltól kissé balra helyezkedik el

• Horog vagy szarv alakú, kissé lapos szerv, az emésztőcsatorna legtágabb szakasza

Gyomor részei

• Felső bemeneti nyílás: nyelőcsőnél, gyomorszáj (cardia)

• Alsó kimeneti nyílás: vékonybélbe, gyomorkapu (pylorus)

• Kisgörbület (curvatura minor)

• Nagygörbület (curvatura major)

• Gyomorfenék/gyomoralap: gyomorszáj felett (fundus)

• Gyomortest: középen (corpus)

Gyomor felépítése

• Befogadóképessége: 1,2-2 liter (max. 4-5 l)

• Nyálkahártya: jellegzetesen redőzött, telten kisimul

• Sejttípusai:

  • Fősejt: emésztőnedvet termel (fehérjebontó → pepszin)

  • Fedősejt: sósavat termel

  • Melléksejt: nyákot termel (bevonja, védi)

• Gyomornedv: 2-2,5 liter/nap, tartalma: víz, emésztőnedv, sósav, nyák

• Izomzata:

  • Bejáratnál, kimenetnél gyűrűizom

  • Réteges felépítése teszi lehetővé a perisztaltikus- és keverőmozgást

  • Üres gyomor mozgása: levegővel kevert → gyomorkorgás

  • Perisztaltika „megfordulása”: hányás

Vékonybél

• Intestinum tenue

• Kb. 5 m hosszú

• Részei: patkóbél/nyombél (duodenum), éhbél (jejunum), csípőbél (ileum)

• Patkóbélbe kapcsolódik be a közös epevezeték

Vékonybél szerkezete

• Sűrűn egymás mellett elhelyezkedő bélbolyhok borítják

• A nyálkahártya 1 mm hosszú, kesztyűujjszerű kitüremkedései

• Tápanyagfelszívás elemei

• A bolyhokon további mikrobolyhok találhatók, melyek növelik a felszívás felületét

Vastagbél

• Intestinum crassum/ colon

• 3 szakasza: vakbél, remesebél (felszálló, haránt, leszálló, szigmabél), végbél (rectum)

• Hossza kb. 1,5 m

• Nyálkahártyáján már nincsenek bélbolyhok, itt nincs emésztés, tápanyagfelszívódás

• Flexura (hajlat), haustra (kiöblösödés), taenia (hosszanti simaizomköteg)

Vakbél

• Ceacum

• Legtágabb vastagbélszakasz

• Nevét alsó, vak végéről kapta

• Felső határaként az ileum beszájadzási helyét jelöljük meg, ahol egy billentyű található (Bauhin-billentyű)

• A jobb csípőárokban helyezkedik el

• Hossza: átlag 7 cm

• Féregnyúlvány (appendix): a vakbélnek kb. ceruzavastagságú csökevényes darabja, rendkívül szűk keresztmetszetű és változó hosszúságú

• A féregnyúlvány nyirokszerv a „hasüreg mandulája”

• Szerepe: hasüregi fertőzések kivédése, gyakori gyulladása is ezzel áll összefüggésben

Remesebél

• Colon

• Bauhin-billentyűtől a végbélig terjedő szakasz, mely keretszerűen övezi a vékonybelet

• Részei: felszálló, haránt, leszálló, szigmabél

Végbél

• Rectum

• A vastagbél utolsó szakasza

• Hossza: kb. 15-20 cm

• Végződése → végbélnyílás (anus)

• Felső szakasza ampulla szerűen tágult. Végbélnyílás felett közvetlenül sima a nyálkahártya már, e gyűrű vénái, vénás pangás esetén kitágulhatnak, és kidomborítják a nyálkahártyát (aranyér).

• Végbél körkörös simaizmai az anus felett a belső záróizmot alkotják, mely akaratunktól függetlenül működik. Az akaratunktól függő záróizom a végbélnyílást kívülről veszi körül.

Hashártya

• Peritoneum

• Vékony savós hártya

2 lemeze

1. Fali lemez (belülről követi a hasfalat)

2. Zsigeri lemez (körülveszi vagy fedi a hasűri szervek nagy részét)

Szerepe

• Határol, szerveket különít el egymástól

  • Hashártyán belüli (intraperitoneális) szervek: gyomor, vékonybél, méh, máj, lép

  • Hashártya mögötti (retroperitoneális) szervek: vese, mellékvese, hasnyálmirigy

  • Hashártya alatti (infraperitoneális) szervek: húgyhólyag, végbél, hüvely

• Szervezet védelmi rendszerének része

  • Hashártyán belüli gyulladásos folyamatokat körülhatárolja

  • Sejteket termel, amelyeknek a baktériumok elpusztításában van szerepe

Hashártya részei

• Kiscseplesz (omentum minor): a májról a gyomorra áthajló hashártyaredő

• Nagycseplesz (omentum majus): a gyomorról a belek elé kötényszerűen lelógó, onnan felemelhető hashártyakettőzet

• Bélfodor: a beleket a hátsó hasfalhoz rögzítő hashártyakettőzet

  • Mesenterium: a vékonybeleket rögzítő bélfodor

  • Mesocolon: a vastagbeleket rögzítő bélfodor

• Douglas-üreg: a hasüreg legmélyebb pontja, U alakban visszahajló hashártyakettőzet, nőknél a méh mögött, a hüvelyig lenyúlik

Máj

• Hepar

• Hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt helyezkedik el, 1,5 kg súlyú

• Normális esetben nem haladja meg a jobb bordaívet

• Lebenyei: jobb és bal

• Alsó felszínén H-alakban elhelyezkedő képletek → erek, közös epevezeték, epehólyag saját kivezető csöve

• Vastag tok veszi körül

• Szerkezete: májlebenykék és lemezkék rendezett elhelyezkedésben

• Vérellátása kettős:

  • Oxigéndús vérrel látja el saját állományát a hasi aortából eredő májartéria

  • Tápanyagokkal teli vért szállít a belek felől az ún. portális (kapu) véna a májsejtekhez

• Az elhasznált vért már egy közös vezeték viszi a jobb szívfél gyűjtő vénájába

Májlebenyke

• A máj legkisebb működési egysége

• Májsejtgerendák alkotják, amik egy vagy két sorba rendeződő, májsejtekből épülnek fel

• A májgerendák között öblök (sinusok) alakulnak ki, amelyeket a Kupffer-féle sejtek határolnak

• Májlebenyke közepén: vena centralis → vena hepatica (elvezetés)

• Májlebenyke szélén: portalis terek → arteria hepatica, vena portae, epeút

Epehólyag

• Cholecysta

• Máj alsó felszínén, jobb bordaívnél

• Körte alakú tömlő

• Máj által termelt májepe itt sűrűsödik be → barnászöld hólyagepévé válik → 0,75 l/nap

• Emésztési szünetben az epe az epehólyagban tárolódik

• Emésztéskor az epehólyag összehúzódik és az epe a közös epevezetéken át a patkóbélbe ömlik →

• Különböző tápanyagok epehólyagösszehúzódást váltanak ki (keserű csokoládé, rántotta)

• Epekőképződés: ha az epehólyagban az epe besűrűsödik

Hasnyálmirigy

• Pancreas

• Patkóbéltől a lépig húzódik

• 12-14 cm hosszú

• Hashártya mögött, hátsó hasfalhoz rögzítve

• Részei: fej, test, farok

• Kettős elválasztású mirigy: külső (hasnyálat termel), belső (hormonokat termel)

Külső elválasztású rész (epehólyag)

• Exogén rész

• Hasnyálmirigynedvet termel

  • Ez gyengén lúgos vegyhatású, vizet, ásványi sókat és enzimeket tartalmaz

• Enzimjei

  • Fehérje bontáshoz: tripszin

  • Szénhidrát bontáshoz: alfa-amiláz

  • Zsírbontáshoz: lipáz

Belső elválasztású rész (epehólyag)

• Endogén rész

• A mirigyállományában elszórtan elhelyezkedő a Langerhans szigetek adják

• 3 típusú sejt építi fel, melyek eltérő hormonokat termelnek

• Hormonjai

  • Alfa sejtek: glucagon, vércukorszint emelő

  • Béta sejtek: inzulin, vércukorszint csökkentő

  • Gamma sejtek: somatostatin, vércukorszint csökkentő