4 - A jogállami büntetőjog alapelvei

Büntetőjog alapelvei

• Elvi tételek, amelyek áthatják az egész büntetőjogot/ bizonyos részét

Két fő csoport:

• Jogrendszer egészére/több jogterületre ható alapelvek (jogelvek)

• Csak egy rész területére ható (speciális jogterület/Specifikus elv)

Jogrendszer egészére ható elvek

Jogállamiság elve

• Formai/alaki jogállamiság elve

• Materiális jogállamiság

Jogfelfogások

• Jog pozitivista felfogás

• Természet jogi felfogás

• Törvényes jogtalanság

Radbruch – formula

Humanitás elve

Jogállamiság elve

A jogbiztonság az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.

Formai/alaki jogállamiság elve

• A jogrendszer egészére vonatkozóan jogbiztonság követelményét teremti meg.

• Megkövetelte, hogy mindenki számára világos, követhető, állam alkotta, jogszabályok létét.

Materiális jogállamiság

• Igazságosság követelménye

• Szubjektív: vélemény

• Objektív: bonyolultabb

• Emberi élethez és méltósághoz való jog, illetve a cselekvési és akaratszabadság fontos a meghatározásához

Radbruch – formula

• A pozitív jogot kell alkalmazni akkor is, ha az igazságtalan vagy célszerűtlen

• Az elviselhetetlenül igazságtalan törvényeknek meg kell hajolni az igazságosság előtt.

• Az a törvény, amely még csak nem is törekszik az igazságosságra, elveszíti jogi jellegét.

Humanitás elve

• Soha semmilyen körülmények között nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy, az elkövető mindig ember

• Sem a szankció sem annak végrehajtása nem sértheti az emberi méltóságot, sem az élethez való jogot.

• Halálbüntetés, testi és megszégyenítő büntetések kiiktatása a modern büntetőjogokból

• Az elítéltnek a társadalomba való visszavezetését, vagyis a reszocializációt

Speciális büntetőjogi alapelvek

• Törvényesség / anyagi jogi legalitás elve

• Jogbiztonság megtestesülése

• Tett felelősség elve

• Bűnösségen alapuló felelősség elve

• Arányosság elve (proporcionalitás)

• Kétszeres értékelés tilalma – Ne Bis Idem

Törvényesség / anyagi jogi legalitás elve

• Csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit a törvény már az elkövetése előtt annak nyilvánít (nullum crimen sine lege)

• Az elkövetővel szemben csak olyan büntetés (szankció) alkalmazható, amit törvény ír elő, és amely már az elkövetés idején ismert (nulla poena sine lege).

Jogbiztonság megtestesülése

• Alkotmány rangú alapelv, mert az Alaptörvényben is szabályozott.

  • Nemzetközi dokumentumokban is megtalálható – Európai Emberi Jogi Egyezmény

Nullum Crimen Sine Lege

• Praevia

törvényhozói hatalmat köti

• Elkövetéskor hatályos büntető törvény alkalmazását követeli meg

• Tilalmazza súlyosabb büntető törvény visszaható hatályát.

Nullum Crimen Sine Lege

• Certa

törvényhozói hatalmat köti

• Pontos törvényi meghatározottság követelményét támasztja

• Tilalmazza a határozatlan büntető törvényt és jogkövetkezményt

Nullum Crimen Sine Lege

• Scripta

bírói hatalmat köti

• Írott büntető törvény követelményét fogalmazza meg

• Tilalmazza a büntetőjogi felelősséget megalapozó, súlyosbító bírói / szokásjogot

Nullum Crimen Sine Lege

• Stricta

bírói hatalmat köti

• Bírót norma szöveghez kell kötni

• Tilalmazza a büntetőjogi felelősséget megalapozó analógia alkalmazását

Tett felelősség elve

• Büntetőjogi felelősség megállapításánál az alapja az elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, és a felelősség a tetthez kapcsolódik.

• A modern büntetőjog a jogállamiság elvéből adódóan alapvetően és szükségszerűen tettbüntetőjog.

Bűnösségen alapuló felelősség elve

• Bűncselekménytani értelemben

  • Bűncselekmény nélkül nem beszélhetünk büntetőjogi felelősségről és büntetőjogi felelősség hiányában nem alkalmazható büntetés - Nullum Crimen Sine Culpa

• Jogkövetkezmény –tani szempontból

  • A bűnösség előfeltétele a büntetésnek, nélkülözhetetlen velejárója annak. Aki bűnösség nélkül cselekszik az büntetéssel nem sújtható. Nulla Poena Sine Culpa

• Büntetéskiszabási megközelítésben

  • A bűncselekmény szándékos vagy gondatlan megvalósítását a törvényhozó eltérő büntetési kerettel már értékeli a bűncselekmény büntetési tételének megállapításánál.

Arányosság elve (proporcionalitás)

• Alkotmányi rangú elv

• Büntetendővé nyilvánítás és ennek arányossága

• Jogkövetkezmény (szankció) arányossága: A már „arányos” bűncselekmény elkövetőjére nézve a szankció arányosságát vizsgálhatjuk.

  • Az abszolút arányosságon a szankciórendszerben rögzített jogkövetkezmények arányosságát értik, azt tehát, hogy a büntetőjogban a bűncselekménytípusok eltérő súlyához igazodó büntetési tételek egymással arányosságban összehasonlíthatók legyenek.

Kétszeres értékelés tilalma – Ne Bis Idem

• Alaptörvény XXVIII. Cikk (6) bekezdés

  • Senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.