Az emberi test felépítése 7. - Nyirokrendszer és érzékszervek

Nyirokrendszer

• Részei: nyirok, nyirokerek, nyiroktüszők, nyirokszervek (nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy)

• Keletkezése

  • A nagyvérkör kapillárisainál a vérplazma egy része kiszűrődik a szövetekbe → szövetnedv

  • A szövetnedv összegyűlik a nyirokerekben, és ekkor nevezzük nyiroknak

  • A nyirok tartalmaz plazmafehérjéket, zsírokat és immunsejteket

• A nyirokerek a testben folyamatos hálózatot alkotnak

• Útközben a nyirok „szűrőállomásokon” halad → nyirokcsomók

• Nyirokcsomók feladata: immunvédelem (gyulladás, kórokozók kiszűrése), nyiroksejtek termelése és érésének támogatása

Nyirok

• A kapillarisokból a szövetközti térbe kiszűrődött folyadék

• Összetétele: víz, lúgos vegyhatású (pH kb. 7,4-7,45), plazmafehérje, zsír, elvétve lymphocyta

• Elvezetés sajátosságai

  • A nyirokerek vakon kezdődnek

  • Billentyűk: a nyirokerekben szelepszerűen működnek, megakadályozzák a visszaáramlást

  • Áramlást serkenti: szervek vagy izmok összehúzódása → nyirokerek kompressziója; negatív mellkasi nyomás (belégzés) → gyorsítja a nyirok áramlását

Nyirokutak

• Szerkezete hasonló a vénákéhoz (endothelből álló cső, vékony fal, billentyűkkel a visszaáramlás ellen)

• A vénás rendszer "mellékpályája„

• Lefutása: nyirokkapilláris → nyirokér →nyirokcsomó → nyirokér → nyiroktörzs → angulus venosusba torkollik

Nyirokcsomó

• Elhelyezkedése: általában felületesen, egy-egy testtájék (vagy zsiger) határán található a nyirokerek útjába iktatva

• Jellemzői:

  • Bab alakú , kb. 2 mm-2 cm nagyságú

  • Kötőszövetes tok veszi körül

  • Szerkezete:

    • Kéregállomány: nyiroktüszők/nyirokfolliculusok → lymphocyta képzése

    • Velőállomány: tágult sinusok, RES, fagocitáló sejtek

  • Domború oldalán lépnek be a nyirokerek (vas afferens)

  • Homorú oldolán (hilus) lépnek ki a nyirokerek

• Működése

  • Lymphocytatermelés (egy része a nyirokáramba kerül)

  • Védekező működés → fagocitosis: kórokózók, sejttörmelék eltávolítása; fehérje-anyagcsere

  • Részt vesznek a vörösvérsejt lebontásában és képzésében

Mandula

• Tonsilla

• Felépítése: hámmal borított nyiroktüszők

• Feladata: T és B lymphocyták képzése → védekezés

• Helyei

  • Orr- és garatmandula (tonsilla pharyngea) → garat orri szakasza

  • Szájpadmandula (tonsilla palatina) → torok oldalfalán lévő két redő között

  • Nyelvmandula (tonsilla lingualis) → nyelvgyök állományában

Orr- és garatmandula

tonsilla pharyngea

Szájpadmandula

tansilla palatina

Nyelvmandula

tonsilla lingualis

Lép

• Lien

• Kékesvörös, normálisan nem tapintható, páratlan szerv, a rekeszizom alatt a hasüreg bal oldalán helyezkedik el

• Felépítése

  • Tok: vékony kötőszövet, sérülékeny

  • Fehér pulpa: erekből áll, lymphociták képzése

  • Vörös pulpa: tágult sinusok → RES → védekezés

• Működés

  • Immunvédelem: fehér pulpa → lymphocyták képzése → szervezet védekezése

  • Vérszűrés: vörös pulpa → tágult sinusokon keresztül áramló vér szűrése

Csecsemőmirigy

• Thymus

• Helye: a mellkasban a sternum mögött

• Felépítése: több lebenyből áll

  • Velő és kéregállománya van

• Nagysága és szöveti felépítése az élet során változik

• Szerepe: T-lymphocyta képzése és érése → immunválasz

Ingerlékenység

Az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket

Receptorok

• A külvilág ingereit a receptorok fogják fel, ezek más sejtekkel együtt alkotják az érzékszerveket.

• Receptorok csoportosítása: aszerint, hogy milyen típusú ingert fognak fel

  • Fény

  • Hő

  • Mechanikai

  • Kémiai (kemoreceptorok)

Érzékszervek feladata

• Környezet ingereinek felvétele

• Továbbítása a központi idegrendszerhez

• Az érzékszervek receptorai felveszik az ingereket → ingerületté alakítják → a megfelelő idegpályákon az agykérgi központokba vezetik → ahol érzet keletkezik

• Érzékszervek receptorai ingerfelvevő készülékek, amelyeket speciális hám (érzékhám) épít fel

Külvilági ingerek érzékelésének szervei

• Látószerv (szem): szín-, alak- és térlátás

• Hallás- és egyensúlyozás szerve (fül): hanghatások, a test helyzetváltozásai

• Szaglás szerve (orr): szagok

• Szájüreg és a nyelv ízlelőbimbói: ízérzés

• Bőr: fájdalom-, hő-, nyomás- és a mozgással kapcsolatos helyzetérzés

Érzékszervek együttes működése

• Érzékszervek külön-külön fogják fel az ingereket

• Agyközpontban egy időben keletkezett tudatos érzetek nem elszigetelten, hanem integráltan jelenítik meg a külvilág történéseit

• Érzékelés nem mozaikszerű, hanem komplex folyamat

Adekvát inger

• Minden érzékszervhez tartozik egy speciális inger

• Legerősebben, legkönnyebben váltja ki az érzékszerv megfelelő érzését

• Minden érzékszerv csak egyfajta érzést képes kiváltani (pl. a szem fényingert érzékel → látás)

• Az érzékszerv más típusú ingereket is képes felvenni, de ugyanazt az érzést váltja ki (pl. szemre mért ütés (mechanikai inger) → fényvillanást látunk, nem ütést)

• Minden érzékszervnek van egy „speciális érzése”, amelyet bármilyen hatékony inger kiválthat, de a jelzett érzés mindig ugyanaz lesz

Bőr (jellemzői)

• Integumentum commune

• Testet kívülről borítja

• Nagy kiterjedésű

• Bonyolult felépítésű érzékszerv

• Felszíne kb. 2 m²

• Vastagsága 0,5-5 mm közötti

• Legvastagabb a talpon, legvékonyabb a szemhéjon

Bőr feladatai

• Védelem

  • Mechanikai, hő-, kémiai és sugárhatásoktól

  • Külvilágtól elhatárolja és védi a belső szerveket

  • Mirigyeinek váladéka savas vegyhatású (pH 5,5), véd a kórokozók ellen (sérült bőr könnyen fertőződik)

• Festékanyag (pigment) termelés: ultraibolya sugarak kivédésére

• Hőszabályozás: verejtékmirigyek váladékának elpárologtatásával, erek tágasságának változtatásával (kitágult erek több, szűkült erek kevesebb hőt adnak le)

• Só- és vízraktározás: kiszáradás tünete: bőr szárazsága, ráncosodása

• Kiválasztás: nem túl jelentős; ásványi anyagok, néhány vegyület

• Tapintás: idegvégződései (tapintás, hő, fájdalomérzékelő) révén

• Tápanyagraktár: bőr alatt felhalmozódó zsírszövet

Felhámréteg

• Epidermis

• Ez érintkezik a külvilággal, többrétegű (5), elszarusodó laphám

• Felső rétege állandóan hámlik mélyebb rétegek pótolják ezt (pl. korpás fejbőr)

• Alap sejtrétegében → festéktermelő/pigment sejtek

• Erek, idegek nincsenek

• Felszívó képessége jó (kenőcsök gyorsan felszívódnak és a mélyebb rétegekbe jutnak

Irha

• Corium

• Felhám alatti réteg

• Erekben, idegekben gazdag

• Rugalmas, kötőszöveti rostokkal átszőtt

• Járulékos elemei: szőrtüszők, faggyúmirigyek, verejtékmirigyek, szőr (kezdeti részén izomnyaláb → ”libabőr”-nél ez húzódik össze), köröm

• Bőrléc-rajzolatot képez (ujjlenyomat)

Bőralja

• Bőr alatti kötőszövet

• Subcutis

• Ezzel csatlakozik a bőr az alatta lévő izmokhoz, csontokhoz

• Erek, idegek vannak

• Bőr alatti zsírszövet zsírpárnákat alkot (másodlagos nemi jelleg nőknél)

Bőr mirigyei

Verejtékmirigyek

• Megtalálható testszerte mindenhol

  • Kivétel: ajkak

  • Sűrűbben: hajlatok, tenyér (1 cm²-en 1000)

• Váladékuk: verejték → víz, konyhasó, illó zsírsavak

• Módosult formájuk: apokrin mirigyek, végbélnyílás körül, hónaljban → illatanyagokat termelnek, szerepe az állatvilágban jelentős

Faggyúmirigyek

• Kivezetőcsöve a bőrfelszínen, váladéka a faggyú

• Szerepe: védi, rugalmassá teszi a bőrt

• Elhelyezkedése: testhajlatokban

• Minden szőrszálhoz kapcsolódik 1-2

• Miteszer: faggyúmirigy kivezetőcsövében megszilárduló faggyú

Bőr származékai

Szőrzet (haj)

• Bőr fonálszerű képződménye

• Irharéteg mélyéről nőnek ki

• Nincs a tenyéren és talpon

• Nemenként különböző

• Színét a hajszál kéreg- és velőállományának melanintartalma határozza meg

• Szőrtüszőkbe faggyúmirigyek nyílnak

Köröm (unguis)

• Elszarusodott, lapos, enyhén hajlított lemez az utolsó ujjpercen

A bőr mint érzékszerv

• Hideg és a meleg érzékelése

• Tapintás (nyomás) érzékelése

• Fájdalom érzékelése

Hideg és meleg érzékelése

• A bőrben különálló hideg és melegérzékelő érzőidegvégződések (termoreceptorok) vannak

• Ingerük a bőrt érő hőhatás

• A hideget érzékelők egyenletesebben és felületesebben helyezkednek el, ezek a hidegpontok (Krause-féle végződések)

• A meleget érzékelők egyenetlenebbül helyezkednek el, számuk kevesebb és mélyebb fekvésűek, ezek a melegpontok (Ruffini-féle végződések)

• Nagyon alacsony és nagyon magas hőmérséklet hatására fájdalomérzet keletkezik

• A hőérzékelő receptorok alkalmazkodóképessége nagy (hideg víz után a langyos is melegnek tűnik)

Tapintás (nyomás) érzékelése

• A tapintás különböző anyagok által keltett érzet, amelynek ingere a bőrfelszínre gyakorolt nyomás

• A nyomásérzékelő végződések a bőrben az ún. nyomáspontok (Meissner-féle testecskék)

Fájdalom érzékelése

• A fájdalomérző-ideg végződései nemcsak a bőrben, hanem testszerte mindenhol megtalálhatóak, 1 cm² bőrfelületen kb. 20-200 fájdalompont található

• Valamennyi inger, ha elér bizonyos erősséget, fájdalmat vált ki

• Érzékelése szubjektív

Ízlelőszerv

• Organum gustus

• Nem az egész nyelv, hanem az ízlelőbimbók, amelyek a hámrétegben helyezkednek el, a nyelvháton sűrűbben, a lágy szájpadon és a garat hátsó falában ritkábban

• Ízlelőbimbók alakja: hagyma

• Az ízlelőbimbót támasztósejtekkel körülvett ízérző sejtek építik fel

  • Ízérzősejtek (orsó alakúak)

  • Támasztósejtek (dinnyeszelet alakúak)

Ízérzékelés

• Ízérzékelő receptorok oldott állapotban lévő anyagokat érzékelnek

• 4 alapíz: édes/sós – nyelv hegye, keserű – nyelv töve, savanyú – nyelv széle

• A szájba kerülő kémiai inger alakul idegingerületté

• Az ízérzékelő idegek (VII. (nervus facialis) és IX. (nervus glossopharyngeus) agyideg) az ízérzékelő agyközpont felé vezetik az ingerületet, ahol az íz érzete keletkezik

• Ízérzetet befolyásolja: étel-ital hőmérséklete, látványa, illata

• Szubjektív, nincs mértékegysége, különböző egyének különböző ízeket eltérően értékelik

• Kellemes ízekre fokozódik az emésztőnedv elválasztása, a kellemetlen ízekre csökken

Szaglószerv

• Organum olfactus

• Az orrüreg felső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő érzékhám → szaglómező

• Receptorai illékony anyagokat (gáz, gőz) érzékelnek

• Sárgásbarna színű, 5 cm²-nyi terület

• Szaglósejtek és támasztósejtek

• Csontos és porcos septum, szaglóidegek

• Az ingerületet a szaglóideg (I.) viszi az agyvelőbe, a talamuszt kikerüli → az ingerület eljut az érző kéregig, ahol kialakul az érzet

Szaglás

• Beáramló szaganyagok keltenek ingerületet

• Szagot jellegét mindig valamihez hasonlítjuk

• Szaglószerv fáradékony, hamar hozzászokik a szagingerekhez

• Egyénileg különböző

• Hurutos megbetegedésekben sok szaglósejt elpusztul, átmenetileg csökken vagy nincs szaglásérzékelés

Látószerv

• Organum visus

• Szem (oculus) a környezetből érkező fényingereket felveszi, és ennek révén kapunk információt egy tárgy formájáról és színéről

• Önálló érzékszerv, fényfelfogó receptorok, optikai berendezés + kiegészítő apparátus: szemizom, könnykészülék, szemhéj

• Receptorok a fényt érzékelik

Látószerv felépítése

• Szemgolyó

• Segédberendezések

  • Szemmozgató izmok

  • Könnymirigyek: nedvesíti és tisztítja a szemet a könny, baktériumölő anyagot tartalmaz (baktericid)

  • Szemhéjak: eloszlatják a könnyet

  • Szempilla: gátolják a por szembe kerülését

  • Kötőhártya

Szemgolyó

• Bulbus oculi

• 3 rétegű

  • Külső védőburok: ínhártya (sclera), szaruhártya (cornea)

  • Középső, tápláló burok: érhártya (choroidea), sugártest (corpus ciliare), szivárványhártya (iris)

  • Belső, ingerfelvevő burok: ideghártya (retina)

Külső védőburok

• Ínhártya (sclera): fehér, rostos állományú kötőszövet, erekben, idegekben gazdag, ez a „szemfehérje”

• Szaruhártya (cornea): óraüvegszerűen illeszkedő, domború, átlátszó hártya; mechanikai ingerre a szem becsukódik → cornea reflex

Középső, tápláló burok

• Érhártya (choroidea): erekben és pigmentekben gazdag; feladata, hogy táplálja az ideghártyát

• Sugártest (corpus ciliare): 6-7 cm széles körbefutó izomgyűrű az ínhártya és az ideghártya között; feladata az ideghártya táplálása

• Szivárványhártya (iris): szemgolyó elülső részét, szaruhártya mögött

  • Szem színét a benne lévő pigment mennyisége adja (kék – kevesebb, barna – sok)

  • Szemcsarnokot elülső és hátulsó csarnokra osztja, mindkettőt csarnokvíz tölti ki

  • Pupilla: középen található kerek, változó átmérőjű nyílás → fényre szűkül, sötétben tágul, és a szivárványhártya izmai szimpatikus idegrendszeri hatásra tágítják, paraszimpatikus hatásra szűkítik

  • Pupillareflex: a szem gyors alkalmazkodása (adaptáció) a fényerősséghez; vizsgálata: pupillalámpával a szembe világítanak, a fényingerre a pupilla beszűkül

Belső, ingerfelvevő burok

• Ideghártya (retina): szemgolyó legbelső burka

  • Receptorok: 2 féle, színérzékeny csapok (kb. 6 millió) és fényérzékeny pálcikák (kb. 120 millió)

  • Idegsejtek: receptorokkal állnak kapcsolatban, kilépő axonjaik képzik a látóideget (nervus opticus, II. agyideg)

  • Sárgafolt: éleslátás helye, itt csak csapok találhatók

  • Vakfolt: látóideg kilépési helye, itt nincsenek receptorok

  • Látóbíbor (rhodopsin): fényérzékeny, bíborvörös vegyület a pálcikákban; fény hatására lebomlik, sötétben újraképződik, amihez A-vitamin szükséges

  • A-vitamin hiányában nem termelődik látóbíbor, szürkületben nincs látásérzékelés → farkasvakság

  • Félhomályban fényérzékenyebb a szem, a tárgyak szürkének látszanak

  • A csapok színérzékeny vegyületének hiánya, hiányos működése → színvakság, színtévesztés

Csapok vs. pálcikák

Látás

• A szembe érkező fénysugarak 2 helyen törnek meg: szaruhártya, lencse

• Áthaladnak az üvegtesten, a retinára egy kicsinyített, fordított állású kép keletkezik

• Fény hatására ingerületbe jönnek a receptorok, az ingerületet átveszik az idegsejtek és látóidegként kilépnek

• A látóideg részlegesen átkereszteződik, talamuszban átkapcsolódik → látópályaként jut az agykéreg nyakszirti lebenyben, ami a képet visszafordítja

• Cél: pontos retinális kép létrehozása

• Külső környezet vizuális észlelése nagyrészt a visszavert fényinformáció felvétele és feldolgozása

• Fény egy része elnyelődik, másik része visszaverődik

• Elektromágneses hullámhossz látási érzékenysége: 400-700 nm

Szemmozgató izmok

• 4 db rectus (egyenes)

• 2 db obliquus (ferde)

Halló- és egyensúlyozó szerv

• Organum vestibulocochleare

• Két érzékszerv anatómiailag szorosan összefügg

• Hallószerv 3 része: külsőfül, középfül, belső fül

  • Külső és közép: hallás

  • Belső: labirintus, halló- és egyensúlyozó

Külső fül

• Auris externa

• Fülkagyló, külső hallójárat, dobhártya

Fülkagyló

• Auricula

• Többszörösen görbült, bőrrel fedett, rugalmas porc

• A hangot (hangtölcsérhez hasonlóan) a külső hallójáratba tereli

Külső hallójárat

• Meatus acusticus externus

• 2,5 cm hosszú, ceruza vastagságú, görbült járat

• A fülnyílással kezdődik, a középfül felé a dobhártya zárja le

• Falában szőrszálak és faggyúmirigyek vannak

• Véd a külső mechanikai hatásoktól, és a hanghullámokat a dobhártyába vezeti

Dobhártya

• Membrana tympani

• Külső és középfül határán

• Vékony, szürkésfehér színű, rugalmas lemez

• 1/10 mm vastag, közel kerek, 10-11 mm átmérőjű

• Közepe kívülről kissé behúzott, itt tapad hozzá a középfül felöli oldalon az egyik hallócsont, a kalapács nyele

• A dobhártya külső oldalát vékony bőr, belső oldalát nyálkahártya borítja

• A hanghullámok a kagyló és a külső hallójárat közvetítésével a dobhártyán rezgéseket (mozgásokat) keltenek, s ez továbbítódik a középfül képletei felé

Középfül

• Auris media

• Dobüreg, hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel), fülkürt (Eustach kürt)

Dobüreg

• Cavum tympany

• Bonyolult falú üregrendszer, amelyet nyálkahártya bélel

• Lateralis (oldalsó) falának egy részét a dobhártya alkotja

• A belső fül felé eső falán található a kerek ablak, amelyet egy hártya zár le, valamint az ovális ablak, ez utóbbihoz a kengyel talpa rögzül

• A dobüreget érő, ártalmas mechanikai behatásokat 3 mechanizmus védi ki

  • A dobhártyafeszítő izom szabályozza a dobhártya feszességét

  • A hallócsontláncolat épségét a m. stapedius védi

  • A dobüreget a garattal összekötő Eustach-kürt lehetővé teszi a dobüregen belüli légnyomás kiegyenlítését a külső légnyomással

Hallócsontocskák

• Ossicula auditus

• A dobüregben helyezkednek el

• Ízülettel kapcsolódnak egymáshoz, tehát elmozdulást végezhetnek

• 3 hallócsont: kalapács, üllő és kengyel

  • Kalapács: nyele a dobhártyához rögzül

  • Kengyel: talpa a belső fül ovális ablakához rögzül

  • Üllő: a kalapáccsal és a kengyellel is ízületet képez

• A dobüreg belsejében két apró, de a működés szempontjából jelentős izom található, a dobhártyafeszítő izom és a kengyelizom → ezek az izmok túl erős hang, azaz túl nagy kitérésű rezgés esetén megfeszülnek és csökkentik a dobhártya, valamint a hallócsontok rezgéseit

Fülkürt

• Tuba auditiva, Eustach kürt

• A dobüreget köti össze a garat orri szakaszával

• Középfülben való nyomás kiegyenlítődjön a külső levegő nyomásával

Belsőfül

• Auris interna

• Csontos labirintus (előcsarnok, csontos félkörös ívjáratok, csontos csiga), hártyás labirintus

Csontos labirintus

• Labyrinthus osseus

• A sziklacsont belsejében helyezkedik el

• Folyadék, perilympha található benne

• Előcsarnok: a csontos labirintus kezdeti része, ennek falán található az ovális ablak és a kerek ablak, amelyek a közép- és a belső fül között biztosítanak kapcsolatot

  • Félkörös ívjáratok és a csiga az előcsarnokból nyílik

• Csontos félkörös ívjáratok: 3 félkörös ívjárat alkotja, melyek egymásra merőlegesen, a tér mindhárom síkjának megfelelően helyezkednek el

• Csontos csiga (cochlea): alakja csigaházhoz hasonló, egy spirálisan felcsavarodott cső amely 2 és 3/4 fordulatból áll

Hártyás labirintus

• Labyrinthus membranaceus

• A csontos labirintus belsejében helyezkedik el, a kettő közötti teret a perilympha tölti ki

• Belsejében folyadék, endolympha található

• A tömlőcske (utriculus) és a zsákocska (sacculus) az előcsarnokban helyezkedik el

  • Belső felszínük meghatározott részén szőrsejtek találhatók, amelyek az egyensúlyozás szervrendszerének receptorai

  • A szőrsejtek felszínén vékony rétegben kocsonyaszerű anyag található, melyben mikroszkopikus méretű, nagy fajsúlyú mészprizmák vannak beágyazva

• A hártyás félkörös ívjáratok (ductus semicirculares) belső felszínén meghatározott helyeken (ampulla) szőrsejtek találhatók, nyúlványaikat kocsonyaszerű anyag borítja, mely csapóajtó szerű mozgást végez attól függően, hogy az endolympha melyik irányba mozdul el

• A hártyás csiga (ductus cochlearis) belsejében a Corti-szerv (organum spirale Corti) helyezkedik el, amelyben a hallás receptorai találhatók

• A Corti-szervben két lemez található: az alaplemez (membrana spiralis) és a fedőlemez (membrana tectoria), az alaplemezhez szőrsejtek rögzülnek, amelyeket támasztósejtek fognak közre (a szőrsejtek nyúlványai a fedőlemezzel érintkeznek)