Római jog beugrók

az 5 kitüntetett iuris consultis

Gaius, Papinianus, Ulpianus, Paulus, Modestinus

rendeletek összegyűjtése

Gregorius, Hermogenianus

preklasszikusok

Aelius, Mucius Scevola, Sulpicius Rufus, Tulius Cicero

Schola Sabiana

Sabinus, Capito, Cassius

Shola Proculiana

Labeo, Nerva Pater, Sempronius, Pegasus

Szabianusok iskolája

Iavolenus, Salvius Iulianus, Pompnius, Africanus, Gaius

Prokuliánusok iskolája

Celsus, Neratius

Késői korszak

Tryphonius, Callistratus, Marcianus

Iustinianusi kodifikáció

Tribonianus, Teophilus, Dorotheus

Iustinianus

Institúció rendszer

1. Triumvirátus

Iulius Caesar, Pompeius, Licinius Crassus Kr.e.60

2. Triumvirátus

Antonius, Octavianus, Aemilius Lepidus Kr.e43

Claudius

létrehozza a princeps saját kancelláriáját

Antonius Caracalla

Kiadja a constitutio Antonianat Kr.u212

Diocletianus

A dominatus mint államforma megalkotója

I.Constantinus

Az ő idején (Posztklasszikus kor) indul meg a vulgárjog uralma a provinciákban

Hadrianus

Edictum anyagok kodifikációja (edictum perpetuum)

III.Valentinianus, II.Theodosius

császári rendeletek összefoglalása (Codex Theodosianus Kr.e 426)

Salvius Iulianus

ő fejti ki először a szokásjog ismérveit (II. század), a Hadrianusi kodifikáció műveinek rendezése

glosszátorok

Bulgarus, Martinus, Iacobus, Hugo

egyéb glosszátorok

Placentinus, Hugolinus, Bassianus, Azo, Accursius, Odofedrus

kommentárok

Durantis, Pistorio, Bartolus, Ubaldis

ius kommune

Wieacker, Calasso, Coing

Stryk

usus modernus pandectarum

Thomasius, Wolff

természetjogi iskola

Theodor Mommsen

munkássága alatt teljesedik ki az usus modernus Pandectarum

Gustav Hugo

történeti jogi iskola alapíitója

Heise

modern pandekta rendszer megfogalmazója, Jogi személyek megkülönböztetése

Savigny

történeti jogi iskola képviselője

Puchta

fogalmi jogtudomány megalapozója

Jhering

érdekkutató jogtudomány megalapozója

Pandekta jog megszűnése

1900. január 1, a BGB hatályba lépése

Institutiones

Gaius Kr.u 2. sz

Institutiones seu elementa

Iustinianus Kr.u 533

Digesta seu Pandectae

Iustinianus Kr.u.2. sz

Code Civil

francia ptk 1804

új olasz ptk

1942

Magyarországi magánjogi törvényjavaslat

1928

magyar ptk

1959

BGB

1900

A császári rendeletek gyűjteménye

Codex Gregorianus 291

Codex Hermogeianus 295

Codex Theodosianus 438 jan 1

Institutionum commentarii IV

Gaius tankönyve

Questonium libri XXXVII

Responsum Libri XIX

Papinianus tankönyvei

Ad Sabinum Libri LI

Edictum Libri LXXXV

Ulpianus fő művei

Excusationum libri VI

Modestinus műve

Corpus iuris civilis

1583 Genf Dionysus Gothofredus

Leges Romanae

a germán uralkodók által kiadott, a római alattvalókra vonatkozó joganyag (latin nyelven íródott)

leges Barbarorum

a germán lakosság számára kiadott latin nyelvű törvénykönyv

Lex Romana Visigothorum

gót királyság területén élő római polgárok életét szabályozza

Lex romana burgundium

Burgund területén élő római polgárok életét szabályozza

Edictum Theodorici

keleti gót királyság összes polgárának életét szabályozza

codex Florentinus

Digesta kézirata, glosszátorok találják meg a másolatát 1050-ben

Regiam maiestatem

az első skót római jogforrás

Hármaskönyv (Tripartitum)

Werbőczy

római magánjog (ius privatum romanum)

az a joganyag amelyet alapvetően magánszemélyek egymás közti személyi és vagyoni viszonyait szabályozza. Szemben áll vele a közjog (ius publicum)

istitúció rendszer

a római jog tananyagának Gaius által megalkotott és a iustinianusi Institutiones néven áthagyományozódott rendszere

Praetori jog

az a jog amelyet a praetorok vezettek be a civiljog szabályainak kisegítésére, kiegészítésére és kijavítására. Ez a jog a ius gentium és a ius naturale szabályait is érvényre juttatta.

Ius naturale

az ember természetes értelmén alapszik, olyan életviszonyokra vonatkozik, amelyek az embereknek az állatokkal való közös természetéből erednek.

ius gentium

a népek joga. valamennyi népnél illetve államban érvényesülő jog. (görög minta alapján)

Vulgárjog

Fejlett gazdasági és szellemi élet lehanyatlik, a klasszikus jogászi gondolkodás a provinciákban nem érvényesült. Leegyszerűsödött jogászi gondolkodásmód

jogviszony

olyan emberek közti viszony, amelyet a tárgyi jog szabályoz. Csak személyek között állhat fenn

jogi tény

olyan tény, történés, emberi cselekmény, joghatásokat vált ki

jogintézmény

a nagyobb jelentőségű jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok rendszerének összessége

jogág

az egymáshoz hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok összessége

jogrendszer

egy adott államban a hatályos jogszabályok összessége

analogia

a tényállás hasonlóságán alapuló jogalkalmazás

törvényi analogia

a bíró az adott esetre vonatkozó jogszabály hiányában egy hasonló, de konkrét jogszabályt alkalmaz

joganalogia

akkor használható ha semmilyen konkrét, hasonló jog nem áll rendelkezésre, a bíró a jog általános elvei, szabályai alapján dönt

lex lata

meghozott törvény

lex rogata

megszavazott törvény

lex data

a törvényhozásra feljogosított magistratusok által kiadott törvény

jogszokás

a szokás jogi tartalommal való bővülése, miután az állam, létrejötte után a szokásokat az igazságszolgáltató vagy más kényszerhatalmi szerv útján biztosította

common law

az angol királyi bíróságok gyakorlatában kialakult jog. elkülönül a parlamenti törvényhozási jogtól

institúció rendszer

eljárásjog

személyi jog

dologi jog

kötelmi jog

öröklési jog

modern pandekta rendszer

magánjog általános része a személyi joggal együtt

dologi jog

kötelmi jog

családjog

öröklési jog

Korszakolás a jogtudomány fejlődése szerint

Archaikus kor Kr.e 753-Kr.e 3. századig

Preklasszikus kor Kr.e 3. század- Kr.e 1. század

Klasszikus kor Kr.e 1. század-Kr.u 3. század

Későcsászárkor Kr.u 3. század- Kr.u 6. század

Posztklasszikus kor Kr.u 6. század közepéig

Imperium elemei

legfőbb polgári hatalom

hadsereg főparancsnoka

jogszolgáltatás hatalma

jog a népgyűlés összehívására, törvényjavaslatok előterjesztésére

jog a senatus egybehívására és tanácsának kikérésére

büntetések és kényszerítő intézkedésének kiszabásának joga

potestas elemei

auspicium végzése=istenek akaratának kifürkészése

nép összehívása valamilyen közérdekű dolog megvitatása céljából

tiltakozás a collegájának döntése ellen

hirdetmények kibocsátása

a ius jelentései

eredetileg a forum romanum azon helye ahol a praetor ítélkezett

valamely magatartás jogszerűsége szemben az inuiraval

római városállam sajátos jogrendszere (ius civile)

a jó és a méltányos művészete

erkölcsi, jogi parancs

alanyi jog (factus agendi) és tárgyi jog (norma agendi)

ius naturale és a ius gentium közti különbség

az előbbiben megtalálható a rabszolgaság intézménye, utóbbiból hiányzott

a római birodalomban egyszerre hatáyos 3 jogrendszer

Birodalmi jogok

Helyi népjogok

Provinciai jogok

a jog felosztásai (kategóriapárok)

ius civile - ius gentium, ius naturale

ius civile - ius praetorium

ius aequum - ius strictum

ius publicum - ius privatum

ius cogens - ius disposivum

ius universiale - ius particulare

ius generale - ius speciale

ius commune - ius singulare

ius primarium - ius subsidarium

jogszabály kiválasztása a jogalkalmazásban

a későbbi törvény lerontja a korábbit

a különös törvény lerontja az általánosat

az elsődleges törvény lerontja a kisegítőt

lex jelentései

a római jog legrégebbi forrása

tárgyi jog legrégebbi forrása

határozatok (szigorúan előírt módon, írásban szövegezve, népgyűlések által megszavazva és kihirdetve) - köztársaság

császári rendeletek - császárság

praescriptio

a törvény fejirata. benne a javaslattevő magistratus neve, akíről rendszerint a törvényt elnevezték, a törvény meghozatalának helye és ideje, az először szavazó század vagy kerület neve

rogatio

a törvény rendelkező része. Tartalma: törvényi parancs, előírás, tilalom

sanctio

a törvény érvényesülésének biztosítéka. Tartalma: a törvény megszegőivel szemben kilátásba helyezett joghátrányok

lex osztályozása sanctiok szerint

lex perfecta

lex minus quam perfecta

lex imperfecta

lex plus quam perfecta

lex perfecta

bizonyos magatartást tilosnak és érvénytelennek nyilvánított és ennek a következménye volt általában az eredeti állapot visszaállíitása

lex minus quam perfecta

csak büntetést írt elő, de a jogsértő cselekményt nem érvénytelenítette

lex imperfecta

tiltotta ugyan a magatartást, de nincs jogkövetkezménye

lex plus quam perfecta

olyan törvény amely érvénytelenített és büntető szankcióval is rendelkezett

magistratusi hirdetmények típusai

praetor edictumai

aedilis curulisek edictumai

helytartók által kiadott hirdetmény

provinciai questorok által kiadott hirdetmények

a császári rendeletek 4 fajtája

edictum (hirdetmény)

rescriptum (magánjogi szempontból a legjelentősebb)

mandatum (utasítás, parancs)

decretum (határozat)

a római jog forrásai

szokásjog (consuetudo)

törvény (lex)

senatusi határozat (senatus consultum)

magistratusi hirdetmény (edictum)

jogtudomány (iuris prudentia)

császári rendelet (constitutio)

iustinianusi kodifikáció

codex iustinianus

digesta/pandectae

institutiones

codex iustinianus repetitae praelectionis

novellae

Önhatalom

az ember a maga érdekeit saját erejére támaszkodva, magánharc útján érvényesíti, melyet a szemben álló felek ereje, ügyessége dönt el

Önvédelem

a sértettet ért, jogtalan, közvetlen és másképp el nem hárítható támadás rögtöni visszaverése

Önsegély

Már bekövetkezett jogsérelem önhatalmú helyrehozása

Per

Egy olyan kontradiktórius eljárás melyben a felek jogvitáját, a felperes keresetére, a bíró, az eljárásjog szabályai szerint lefolytatott eljárás után eldönt