3. tétel: A tudás értelmezései, szerveződése, mérése

Flashcards a Tudás értelmezései, szerveződése, mérése témakörben.

Konstruktivizmus

az ember hozza létre, a megismerés konstruktív folyamat

Tudás

meghatározott elemekből, szerveződési egységekből áll -› egyszerűen növekvő halmaz

Deklaratív tudás, leképező

ismeretrendszer, lexikai tudás, tárgyak ismeretek

Procedurális tudás

készség, képesség, jártasság, gyakorlati alkalmazás

Szakértelem

a szakterület logikája szerint szerveződik

Műveltség

a kultúra határozza meg a tudás szerveződését

Kompetencia

tapasztalat, velünk született, öröklött sémák, természetes, interaktív módon fejlődik

Szókratész

nem tesz különbséget oktatás és nevelés között, mindenki képes tudás halmozásra, ha kérdez

Arisztotelész

különbséget tesz, gyakorlati megközelítés, tudás tapasztalatokon, megfigyelésen alapul

Platón

tudás emlékezés kérdése

Aquinói Szent Tamás

tudás Istentől származik

Szent Ágoston

tudás Isten megismerésén alapszik

Bacon

tudás tapasztalatokból és kísérletekből nyerhető, tudás = hatalom

Descartes

„gondolkodom tehát vagyok”, tudás alapja ész+kételkedés

Kant

tudás=értékelés és értelem kölcsönhatása, autonóm gondolkodás fontos

Popper

tudományos tudás nem redukálható egy megadott bázisra

Kuhn

paradigma fogalma, tudományos fejlődés nem folyamatos, hanem paradigmaváltásokon keresztül történik

Foucault

hogyan alakítják a hatalmi struktúrák a tudást és igazságot, tudás és hatalom összefügg

IEA (International Energy Agency)

mérőeszközök a tantervhez, iskolában elsajátított tudáshoz közelebb álló tematikára épül

TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study)

4 évente, 4. és 8. évf., matek és természettudomány, 50 ország, 1995 óta

PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study)

5 évente, 4. évf., olvasástanítás eredményessége, szövegértési képesség, otthoni olvasási szokások, attitűd, értő olvasást tesztel

OECD–PISA (Programme for International Student Assessment)

4 évente, 15 éves tanulók, alkalmazott matek, szövegértés és természettudományok, tudást az alkalmazás felől közelíti meg, oktatási rendszerek teljesítményét méri meg

DIFER (Diagnosztikai Fejlődésvizsgáló Rendszer)

4-8 éves korban, gyerekek iskoláztathatóságát méri (szocialitás, beszédhanghallás stb.)

OKM (Országos kompetenciamérés)

folyamatos teljesítménycsökkenés aggodalomra ad okot, és rámutat az oktatási rendszerben szükséges beavatkozások és fejlesztések fontosságára

Hatékonyság

költséghatékonyság (olcsó munkaerő), pedagógiai hatékonyság (alacsony bérek), osztálynagyság, teljesítmény együttese

Eredményesség

rendszer és intézményi szint, kulturális tényezők is befolyásolják

Méltányosság

családi háttér, veleszületett képességek – teljesítmény kapcsolata

célorientált értékelési modell

célok teljesülnek-e

menedzserorientált értékelési modell

döntéshozóknak információ

tanácsadói értékelési modell

jelenségvizsgálatok, erős és gyenge pontok

pluralista értékelési modell

több résztvevő az értékelésben, pl. szülő, intézmény

holisztikus értékelési modell

értékelés kritériuma, módszerei szempontjából a komplexitás a legfontosabb

diagnosztikus értékelési típus

helyzetfeltárás, a döntések előtt információszerzés pl. előzetes tudásról

formatív értékelési típus

segítségnyújtás, tanulási hibák, differenciált mérése, fejlesztése

szummatív értékelési típus

minősítés, szakaszzáró aktus, összegzés, szelekció

Érvényesség (Validity)

A teszt azt méri, amit valóban mérni akarunk.

Megbízhatóság (Reliability)

A teszt eredményei következetesek és megbízhatók, időben és különböző körülmények között is.

Proficiency tests

Általános nyelvtudás vagy készségek szintjének mérésére szolgál, nem kapcsolódik közvetlenül egy adott tantervhez.

Achievement tests

Konkrét tananyag elsajátításának vagy egy kurzus céljainak elérését méri.

Diagnostic tests

Egyéni erősségek és gyengeségek feltárására szolgál, hogy segítsen a tanulásban.

Placement tests

Megfelelő szintű csoportba vagy kurzusra való besorolást segít megállapítani.

Normaorientált értékelés

a tanulók fejlettségét egymáshoz, a minta átlagához viszonyítják, a teljesítménybeli különbségeken van a hangsúly

Kritériumorientált értékelés

a teszten elért eredményeket valamilyen külső kritériumhoz viszonyítják, ehhez mérik a tanuló teljesítményét