A római jog forrásai 8. fejezet

ius

jog megjelölése

-jogszabályok - tárgyi jog

-jogosultság - alanyi jog

jogszabály

Modern elnevezéssel a tárgyi jog. Az emberek a joggyakorlatban általában a jogszabályok egy csoportját tekintették jognak.

jogosultság

Modern elnevezéssel alanyi jog. Az egyén számára a tárgyi jog által, annak keretei között biztosított lehetőség a jogok gyakorlására. Az egyénen múlik, hogy él e a jogszabály adta lehetőséggel vagy sem

joggal való visszaélés

Gaiusnál megtalálható ez a fogalom, a joggal való túlzott élés. Nem szabad jogunkat rosszra felhasználni, azzal más kárára cselekedni

Jogalkalmazás

Egy adott konkrét tényállásra alkalmazni az absztrakt jogszabályt. Formánlogikai művelet, szükséges a konkrét tényállás ismerete és a rá vonatkozó szabályoké

A bírónak figyelembe kell lennie a jogszabály

• kritikájára

• interpretatio

• analógia

Kritika - felső kritika

Az alkalmazandó jogszabálynál a bíró köteles meggyőzödni arról, hogy az alkalmazni kívánt jogszabály attól a szervtől származik, amelyik erre alkotmányjogilag jogosult, valamint arról, hogy a jogszabály életben van e még

Kritika - alsó kritika

A bíró arról győződik meg, hogy az előtte lévő szöveg egyező-e az eredeti szöveggel

Interpretatio

Jogszabály értelmezése, magyarázata (8)

• Interpretatio authentica

• Interpretatio doctrinalis

• Interpretatio grammatica

• Interpretatio logica

• Interpretatio declarativa

• Interpretatio extensiva

• Interpretatio restrictiva

• Interpretatio historica

Interpretatio authentica

Hiteles magyarázat, ha a jogszabály értelmét egy másik törvény, vagy a szokásjog, a Hadrianus császár óta privilégiummal rendelkező jogtudósok magyarázzák. A bíróra nézve kötelező

Interpretatio doctrinalis

Tudományos magyarázat. Hadrianus császárig a jogtudósok magyarázatait, Hadrianus után a privilégiummal nem rendelkező jogászok véleménye. A bíró figyelembe veheti

Interpretatio grammatica

A szöveget a nyelvtan szabályai szerint vizsgálja.

Interpretatio logica

A szöveg értelmét, belső összefüggéseit vizsgálja. A logikai magyarázat előnybe részesül a nyelvtani magyarázattal szemben.

Formái:

• Az ellenkezőből való következtetés szabálya

• Többről a kevesebbre való következtetés szabálya

• A jogszabályt mindig a maga egészében kell értelmezni, nem lehet a kiragadott részeket külön magyarázni.

• A törvény kétértelműsége esetén a törvényhozó akaratát kell vizsgálni

• Kétség esetén az érintettre enyhébb megoldást kell alkalmazni

interpretatio declarativa

Szöveget helybenhagyó magyarázat

Interpretatio extensiva

Szöveget kiterjesztő magyarázat. A törvény szó szerinti értelmét tágítják

Interpretatio restrictiva

Szöveget szűkítő magyarázat. A törvény szó szerinti értelmét szűkítik

interpretatio historica

A korábba hozott szabályok szövegét az alkalmazásra kerülő korszak gazdasági és társadalmi viszonyainak figyelembevételével kell értelmezni.

Analógia

Az adott esetre nincs jogszabály, a bírónak el kell döntenie az ügyet a jogban található valamilyen hasonló szabály alapján. Az analógia a hasonlóságon alapul.

Analogia legis

Ha egy törvény szabályait alkalmazzuk olyan esetre, amikor a törvény tényállása hasonlít a nem szabályozott eset tényállására.

Analogia iuris

Nincs hasonló tényállás sem, ezért a jogrendszer szelleméből vezeti le a jogtudós / bíró a jogi megoldást.

Jogforrás

A jogszabály különböző megjelenési formáit nevezzük így

Római jog forrásai

Szokásjog, törvény, senatus consultum, edictum, jogtudomány, császári rendelet (6)

Szokás

Együttélés szabályai

jogszokás

Az állam által kikényszeríthető szokások

Consuetudo

Szokásjog. A jogszokások összességéből szokásjog lett

-ius non scriptum - íratlan jog

A nép hallgatólagos beleegyezésével elfogad egy gyakorlatot, amit írásba foglalás nélkül mindenkit kötelez.

-Törvényrontó - desuetudo hatás / törvénypotló jelleg

lex

A népgyűlések határozatai, amelyeket szigorúan előírt formában írásban megszövegeztek, megszavaztak és kihirdettek.

Az így létrejött törvény lex lata / rogata (hozott megszavazott törvény, nem pedig lex data

lex data

A népgyűlés feljogosított egy államférfit a tartományi rendttartás kiadására

Törvény tartalmi szempontja

praescriptio - fejirat

• tartalmazza a törvény előterjesztőjének a nevét, akiről a törvényt elnevezték, a törvényhozás helyét és idejét, az először szavazó tribus nevét

rogatio

• a törvény rendelkező része, azok az előírások, parancsok, amelyek az adott életviszonyt szabályozzák

sanctio

• tartalmazza a törvény megszegőivel szemben alkalmazandó joghátrányt. A törvény érvényesülésének a biztosítéke

• jellegéből adódóan lehetett: lex perfecta, lex minus quam perfecta, lex imperfecta

lex perfecta

tökéletes törvény. Egy magatartást tilt és érvénytelennek is minősíti

lex minus quam perfecta

A kívánt jogi hatást a törvény nem tagadja meg, de az elkövető személyt bünteti

lex imperfecta

Semmiféle jogkövetkezményt nem fűz a törvény előírásának megszegőjével szemben, annak ellenére, hogy bizonyos cselekményeket tilt, de hátrányt nem alkalmaz

leges regia

Királyi törvények. A legrégebbi törvények a hagyomny szerint. Jórészt vallási szabályokat tartalmaztak / azokat a szokásjogi normákat, amelyek a XII. t.t.-ből kimaradtak

pontifexek interpretatiója

Az alakuló társadalmi viszonyok megkövetelték a jog továbbfejlesztését. Ezt a pontifexek kollégiuma végezte el, akik új törvények hozatala nélkül szokásjogi úton alakítottak ki újabb jogi megoldásokat.

ius Flavianum

Nagy hiányossága volt a törvényeknek, hogy nem tartalmaztak performákat. Ez pótolta Flavius, közzétette a performák gyűjteményét

lex Aquilia

A szerződésen kívüli károkozást szabályoza.

lex agraria

A közföldek tulajdonviszonyait rendezte

Senatus consultum

Senatus határozatai. A senatus nem volt törvényhozó szerv, formálisan nem tekinthetőek jogforrásnak, azonban szokás volt a senatus tanácsának megfogadása és érvényesülésének biztosítása a közjog területén. A kezdeményező nevét viselte a törvényhez hasonlóan.

ius edicendi

A magistratusokat a köztársaság korában megillette az a jog, hogy hivatali évük megkezdésekor hivatali programjukat fehér fatáblán közzétegyék.

Edictum

A hirdetmény. A magistratus hivatali évére szóló programja, részben normatív jellegű rendelkezések, amely szerint hivatali működése alatt kíván eljárni.

edictum provinciale

A tartományi helytartó hirdetménye

praetori edictum

A jogalkotásnak különleges formája ugyanis alapelv volt, hogy a praetor jogot nem alkothat, hanem csak a hivatali programját teszi közzé.

A jogszolgáltatás irányítójaként hatalmat gyakorolt a peres eljárás felett. A programjában szereplő intézkedések befolyásolták a per menetét.

lex Cornelia

A praetor év közben nem változtathat az edictum szövegén. lex annua, egy évre szóló törvény.

Az Edictum Perpetuum összeszerkesztője

Salvius Iulianus

edictum perpetuum

A hivatalba lépő új praetorok az elődjük által kiadott és a gyakorlatban bevált edictum szövegét átvették és programjukban közzétették.

edictum novum

Új részek, formulák az edictumban

edictum repentinum

Az év közben változtatott rész neve. Sokáig semmi nem korlátozta a praetor abban, hogy az edictum szövegén változtasson.

edictum tralatitium

Az edictum törzsanyaga, amit minden praetor változtatás nélkül beiktatott a programjába.

jogtudomány

iurisprudentia. A mindennapi élet a felmerült jogeset megoldásának tudománya volt. Nem elmélet oldalról vizsgálták a jog anyagát

pontifikális interpretatio

A pontifexek kizárólagos jogmagyarázó tevékenysége volt.

világi jogtudomány első képviselője

Appius Claudius Caecus

preklasszikus jogtudomány első jelentős jogásza, és más jeletnős jogászai

Sextus Aelius

ifjabb és idősebb Cato

Tripertia

Sextus Aelius hármaskönyve, amelyben megtalálható a XII. t.t. szövege

ius Aelianum

Sextus Aelius-tól származik. Korszerűsített performák, ius Flavianum módosított anyaga.

Preklasszikus jogtudomány virágkorának jogászai

M. Manilius

M. Junius Brutus

P. Mucius Scaevola

klasszikus korban úgy emlékeznek meg róluk, mint a civiljog megteremtői

A legrégebbi jogász, akinek műveiből egyes részeket felvettek a jusztiniánuszi kodifikáció során létrejött törvénykönyvbe

Rendszerbe foglalta a civiljog anyagát

Q. Mucius Scaevola

elsőként írt kommentárt a praetori joghoz

Servius

Servius tanítómestere és tanítványai

Aquilius Gallus

A. Ofilius és Alfenus Varus

A második köztársaságkori jogász, akinek munkáiból számtalan töredék került be a Digestába

Alfenus Varus

Munkáiban a jogtudomány filozófiai fogalmát mutatja be

Cicero

veteres

Régiek. A köztársasági jogászok fektették le a római magánjog alapjait. Működése négy irányú volt

• Cavere tevékenység

• Agere tevékenység

• Consulere-tevékenység

• Respondere tevékenység

Cavere tevékenység

Jogtudós kioktatta a feleket a szerződési formák, keresetformák alkalmazása tekintetében

Agere tevékenység

Irányította a perbeli aktusaikat

Consulere-tevékenység

tanácsokkal látta el a jogképző, de a jogban legtöbbször járatlan magistratusokat

a praetori hivatal munkája elképzelhetetlen lett volna a jogászok közreműködése nélkül

Respondere tevékenység

Nyilvános vélemény-osztogatása a jogkereső közönség számára

responsum gyűjtemények

A hallagóság részére a jogászok által összegyűjtött gyűjtemények

ius respondendi

Vélemény kiadásának joga. Saját pecsétjük alatt a jogászok Augustus császár korában a hozzájuk forduló fél részére írásban jogi szakvéleményt adjon ki.

Hadrianus császár idejében a bíróra nézve kötelező volt a ius respondendivel rendelkező jogászok véleménye.

Ezzel formailag is jogforrássá vált.

schola Sabiniana

Nevét az ott működő kiváló jogtudósról kapta - M. Sabinus

• Cassius Longinus

• Salvius Iulianus - edictum perpeetum szerkesztője

• Pompnius

• Gaius

Alapítója - A. Capito

schola Proculiana

Nevét az ott működő kiváló jogtudósról kapta - S. Proculus

• Idősebb és ifjabb Nerva

• Idősebb és ifjabb Celsus

Alapítója - A. Laboe

remekjog fénykora

Hadrianus császár uralkodása a római jog fejlődésének döntő időszaka, a jogtudományban a legmagasabb szintű időszak következik

Salvius Ilianus működésével veszi kezdetét.

• C. Africanus

• Cervidius Scaevola

• U. Mercellus

• Florentinus

Gaius

Remekjogász. Mind a provinciai, mind a birodalmi jog legjobb ismerője

Megalkotott a jog egészére nézve egy olyan rendszert, amelyet többé kevésbé még ma is követünk

Papinianus

A remekjogászok közül a legnagyobb. Irodalmi munkássága a római jog egészére kiterjedt.

Paulus

Papinianus kortársa, remekjogász. A császári hivatalban szolgált. Papinianus halála után praefectus praetorio

Ulpianus

Remekjogász, Papinianus és Paulus kortársa. Papinianust és Paulust követően praefectus praetorio.

A Digesta legnagyobb része az ő művein alapul.

Modestinus

Remekjogász. Ulpianus tanítványa

Posztklasszikus jogtudósok

Arcadius Charisius és Hermogenianus

Nevük bekerült a jusztiniánuszi törvényalkotásba

constitutiones principum

Császári rendeletek. A principátus kezdetén a császárnak nem volt jogalkotó hatásköre. Ennek ellenére különféle rendelkezéseket bocsátottak ki. Gaius már úgy nyilatkozott, hogy törvényerővel bírnak.

Edictum

A principátus idején a császár mint a köztársaság első tisztviselője edictumot bocsátott ki, amely uralkodásának idejére szólt.

Mandatum

A hivatalnoki kar részére a közigazgatási jellegű ügyekben mandatumot adott ki.

Rescriptum

Magánjogi ügyekben a császárhoz folyamodó személyek részére rescriptum formájában hozott döntéset

Decretum

A bírói ítélet ellen, mint utolsó fórum a császárhoz lehetett fellebbezni. A birodalom legfőbb bírájaként decretum formájában hozott döntéseket

Oratio Princips

Mint a császár javaslata a senatus felé a kesőbbiek során senatus jóváhagyása nélkül is törvény erejével bírt

Pragmatica Sanctio

Ünnepélyes keret között egy-egy tartománynak adott rendtartás vagy privilégium neve

Codex Gregorianus

A Hadrianustól Diocletianusig kiadott császári rendeletek gyűjteménye, amelyet Gregorius nevű jogász adott ki.

Codex Hermogenianus

Diocletianustól 365-ig terjedő időszak rendeleteit tartalmazza. Hermogenianus gyűjtötte össze.

Codex Theodosianus

II. Theodsius császár elrendelte a rendeletek összegyűjtését. I. Constantinustól II. Theodosiusig kiadott császári rendeletek.

lex citacionis

Idézési törvény. Kötelező erővel ruházta fel Gaius, Papinianus, Paulus, Ulpianus, Modestinus összes műveit, valamit azoknak a jogászoknak a munkáit, akikre az 5 tudós hivatkozik.

-HA a tudósok véleménye nem egyezett, akkor a többségi vélemény alapján döntött.

-HA az eltérő vélemények egyenlőek, akkor azt az álláspontot kell alkalmazni, amelyhez Papinianus is csatlakozott

-HA Papinianus nem nyilatkozott a kérdésben, akkor a bíró szabadon választhatott az eltérő álláspontok közül

Codex Iustinianus

Tíz tagból álló bizottságot küldött ki - Tribonianus is tag

hogy a korábbi három kódex anyagából, valamint a későbbi császári rendeletekből egy egységes törvénykönyvet készítsen. A császári rendeletek egybeszerkesztett anyagát is tartalmazta

interpolatio

A kompilátorok szövegmódosító munkája

Digesta / Pandectae

ius respondendivel felruházott jogtudósok, néhány privilégiummal nem rendelkező jogtudós 2000 könyvéből vett szövegének összeszerkesztése. A kompiltároknak megengedték az interpolatiot, hogy kerüljék az ellentmondásokat.

Institutiones seu Elementa

Tankönyv, amely Gaius Institutioján alapult. Törvényerővel ruházták fel.

Codex Iustinianus repetitae praelectionis

A Digesta elkészítése után revízio alá vették a Codexet, megreformálták. Ennek eredménye az új kódex

12 könyver oszlik.

Novellae

Új rendeletek kiadása görög nyelven a kodifikációt követően. Ezeken a magánosok gyűjtötték össze.

Corpus Iuris Civilis

A kodifikáció során létrejött három jogkönyvet nem adták ki közös műbe foglalva. 1583-ban Dionysius Gothofredus jogtudós jelentette meg.

Ismeretforrás

Az a tárgy, amiben a római jog anyaga megtalálható.

-feliratos

-okitratos

irodalmi

Feliratos emlék

Külöböző táblákon, épület és sírfeliratokon található, rendszerint egy törvény

Okiratos emlék

Várostáblákon, papiruszokon található szövegek, főként szerződéseket tartalmaznak

Irodalmi emlékek

A legfontosabb ismeretofrrások írásos irodalmi anyagokban találhatóak

-Jogász irodalom - kodifikáció előtti és az utáni

-Nem jogászi irodalom