kötelmi jog 1 r

Kötelem (obligatio) - Paulus

A kötelmek lényege, hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen vagy valamiért helytálljon a számunkra.

Kötelem (obligatio) - Iustinianus

A kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen valamilyen szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően.

Kötelem (obligatio) - Pandektista

Olyan jogviszony, amelynél az egyik fél (creditor) a másik féltől (debitor) bizonyos magatartást követelhet, s amennyiben az adós ennek a kötelezettségének nem tenne eleget, a hitelező jogosult őt in personam actióval erre a magatartásra (ill. pénzbeli egyenértéke megfizetésére) rászorítani.

Tartozás és felelősség

Ősi kötelmi viszonyokban élesen elválik:

Naturalis obligatio

Minden olyan kötelem, amelyet nem lehet peresíteni, azaz nincs actiója.
Egyébként minden más vonatkozásban joghatással bír.
önként teljesítés esetén nem lehet később visszakövetelni

be lehet számítani a hitelező civilis tartozásába

meg lehet erősíteni zálogjoggal, kezességgel és tartozás-elismeréssel

novatio-val teljes joghatású (tehát peresíthető) civilis obligatio-vá is át lehet alakítani

A naturalis obligatio esetei

a) Hatalomalattiak kötelmei (pl.: női családtagok és rabszolgák obligatiói, fil. fam. csak családon belül)

b) A cap. dem.-et elszenvedett személy cap. dem. előtt keletkezett kötelmei

c) A nudum pactumban kikötött kötelezettségvállalás

d) A SC Macedonianum ellenére folyósított kölcsönök

e) A büntetésből elvesztett követelések

f) Az elévült követelések

mi nem naturalis obilgatio

Iustinianus: a szerencsejátékból eredő „kötelezettség" (lusus aleae)

Civilis obligatio - Honoraria obligatio

A kötelmek summa divisioja (Iustinianus) - civiljogi és praetori jogi kötelmek.

civilis obligatio

civiljog által bevezetett kötelmek, civiljogi jogforráson alapulnak

honoraria obligatio

alapjául a ius praetorium/honorarium szolgál, praetor által bevezetett kötelmek

Stricti iuris obligatio - Bonae fidei obligatio

stricti iuris = az összes formális szerződés (stipulatio) + kölcsön (formátlanság ellenére)

Stricti iuris obligatio - Bonae fidei obligatio

bonae fidei = az összes reál és konszenzuál szerződés, kivéve: kölcsön

Fejlődés- kötelmek

kezdetben stricti iuris

préklasszikus kor: teret hódít a bona fides elve a praetor tevékenysége folytán

klasszikus: a kötelmek többségét az objektív bona fides szerint bírálják el, ezzel szemben és párhuzamosan fokozatosan háttérbe szorul a stricti iuris obligatio

Obligatio principalis - obligatio accesoria

Obligatio principalis = főkötelem, amely önmagában is megáll, kötelmek általában ilyenek

Obligatio principalis - obligatio accesoria

Obligatio accessoria = járulékos kötelem, amely egy főkötelem kiegészítéséül (ált. biztosítékául) szolgál, anélkül nem is létezhetik, és a főkötelem megszűnésével ez is megszűnik

Kötelmek keletkezési forrásai (klasszikus kor, posztklasszikus kor, Iustinianus)

Klasszikus kor, Gaius:

Kötelmek keletkezési forrásai (klasszikus kor, posztklasszikus kor, Iustinianus)

szerződés (obligationes ex contractu)

Kötelmek keletkezési forrásai (klasszikus kor, posztklasszikus kor, Iustinianus)

bűncselekmények (obligationes ex delicto)

Gaius: Institutio posztklasszikus átdolgozása

szerződések (obligationes ex contractus)

Gaius: Institutio posztklasszikus átdolgozása

bűncselekmények (obligationes ex delicto)

Gaius: Institutio posztklasszikus átdolgozása

különböző más jogcímekből keletkező kötelmek (obligationes ex variis causarum figuris)

Iustinianus

szerződések (obligationes ex contractu)

Iustinianus

„mintegy" szerződések (obligationes quasi ex contractu)

Iustinianus

bűncselekmények (obligationes ex maleficio / delicto)

Iustinianus

„mintegy" bűncselekmények (obligationes quasi ex maleficio / delicto

Negotium (jogügylet)

Jogi tény, joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentés. Összetevői a joghatásra irányulás és az akaratnyilatkozat, ezen belül a személyek belső akarata és ennek külső megnyilvánulása, maga a nyilatkozat.

Negotium sollemne - Negotium minus sollemne

Ünnepélyes civiljogi jogügylet (actus legitimi)

Negotium sollemne - Negotium minus sollemne

Ünnepélyes formaságoktól mentes jogügylet

Negotium unilaterale - Negotium bilaterale

Egyoldalú jogügylet = a kívánt joghatás létrehozásához elegendő egy személy akaratnyilatkozata)

Negotium unilaterale - Negotium bilaterale

Kétoldalú jogügylet = a kívánt joghatás létrehozásához legalább két akarat találkozása (megegyezés) szükséges

Negotium inter vivos - Negotium mortis causa

Élők közti jogügyletek = a jogügylet által kiváltott joghatás beállta nem függ senkinek a halálától

Negotium inter vivos - Negotium mortis causa

Halál esetére szóló jogügyletek = a jogügylet által kiváltott joghatás beállta függ valakinek a halálától (pl.: testamentum)

Negotium causale - Negotium abstractum

Kauzális jogügyletek = a jogügyleti nyilatkozatból kitűnik az a jogi cél (causa), amelynek megvalósítása érdekében az adott jogügylet létrejön (pl. adásvétel)

Negotium causale - Negotium abstractum

Absztrakt jogügyletek = ősi civiljogra jellemző, a törvényes formaságok betartása mellett a valóságos jogügyleti cél háttérbe szorult, külvilág számára gyakran nem is vált ismertté (pl. mancipatio, in iure cessio, stipulatio)

Negotium onerosum - Negotium gratuitum

Visszterhes jogügyletek = a jogügylet kötelez valakit az általa kapott szolgáltatás ellenszolgáltatással való viszonzására

Negotium onerosum - Negotium gratuitum

Ingyenes jogügyletek = a jogügylet nem kötelez ellenszolgáltatással való viszonzásra (pl.: halál esetére szóló jogügylet, ajándékozás, haszonkölcsön, precario, letét, megbízás) - juttatás megszerzését feltételhez lehet kötni/meghagyást lehet előírni

Jogügylet érvényessége

Létrejött jogügylet csak akkor érvényes, vagyis alkalmas a célzott joghatások kiváltására,

(1) ha a jogügyletet létrehozó személyek akarata és nyilatkozata önmagában is ép

(2) összhangban van egymással

(3) kétoldalú jogügyleteknél a két fél akarata találkozik,

(4) valamint a jogügylettel elérni kívánt joghatás nem ütközik a jogrend valamely tilalmába.

Létre sem jött, nem létező jogügylet (negotium non existens)

Ha a jogügyletnek még a puszta látszata sem valósul meg, a jogügylet egyáltalán nem jön létre, teljességgel alkalmatlan lesz joghatások kiváltására.

Negotium non existens esetei

a.) Tréfából vagy oktatási célból kötött szerződések

b.) Lényeges elemekben való megállapodást nem tartalmazó jogügyletek

c.) Alapvető disszenzus bizonyos esetekben

d.) Rabszolga által novatio céljából kötött stipulatio

Kártérítés

A jogellenesen okozott kárral egyenértékű vagyoni megtérítés.

Kár

A vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés (deminutio patrimonii).

Felmerülő kár

damnum emergens

A károsult vagyonában bekövetkező ténylegesen érzékelhető vagyoncsökkenés.

Elmaradt haszon

lucrum cessans

A joggal és alaposan remélt előnytől illetve haszontól való elesés a káresemény miatt.

Mik a jogügylet alkatrészei?

essentialia negotii; naturalia negotii; accidentalia negotii

Mi az essentialia negotii?

A jogügylet lényeges alkatrészei, amelyek nélkül a jogügylet nem jön létre

Mi határozza meg, hogy mi essentialia negotii?

Mindig az adott konkrét jogügylettől függ

Mi az essentialia negotii adásvételnél?

az áru és a vételár

Mi az essentialia negotii bérletnél?

a bérleti díj

Mi az essentialia negotii római testamentumnál?

az örökösnevezés

Milyen jogszabályi szabály alapján részei az essentialia elemek a jogügyletnek?

kógens szabály alapján

Mi a naturalia negotii?

Olyan természetes alkatrészek, amelyek a törvény diszpozitív szabálya alapján a jogügylet részei lehetnek

Mit tehetnek a felek a naturalia negotii elemekkel?

Kifejezett megállapodással kizárhatják vagy korlátozhatják

Példa naturalia negotii elemre

kellékszavatosság

Mi az accidentalia negotii?

Olyan eseti alkatrészek, amelyek csak a felek külön rendelkezése alapján részei a jogügyletnek

Példa accidentalia negotii adásvételnél

in diem addictio

Példa accidentalia negotii végrendeletnél

gyámrendelés

Mely három klasszikus accidentalia jogintézmény létezik?

condicio; dies; modus

Mi a condicio (feltétel)?

Olyan jövőbeli bizonytalan esemény, amelytől a jogügylet hatálya vagy létrejötte függ

Mi a condicio suspensiva?

Felfüggesztő feltétel: a jogügylet csak a feltétel bekövetkezésekor lép hatályba

Mi a condicio resolutiva?

Bontó feltétel: a jogügylet hatálya a feltétel bekövetkezésekor megszűnik

Condicio suspensiva esetén a jogügylet érvényes?

igen

Condicio suspensiva esetén a jogügylet hatályos?

nem

Condicio resolutiva esetén a jogügylet érvényes?

igen

Condicio resolutiva esetén a jogügylet hatályos?

igen

Milyen esemény lehet condicio?

jövőbeli és bizonytalan esemény

Mi nem minősül condicio-nak múltbeli esemény esetén?

ha már megtörtént, vagy múltbeli de a felek előtt ismeretlen esemény

Mi nem minősül condicio-nak jövőbeli esemény esetén?

ha biztosan bekövetkező esemény

Mi a dies (terminus)?

Olyan rendelkezés, amelynél a felek egy időponthoz kötik a jogügylet hatályát

Milyen eseményhez kapcsolódik a dies?

jövőbeli biztosan bekövetkező eseményhez vagy pontos időponthoz

Mi a dies a quo?

kezdő időpont, ettől az időponttól hatályos a jogügylet

Mi a dies ad quem?

befejező időpont, eddig az időpontig hatályos a jogügylet

Mi a különbség a condicio és a dies között?

A feltétel bizonytalan esemény, az időtűzés biztosan bekövetkező esemény

Mit befolyásol a condicio és a dies?

a jogügylet hatályosságát, nem az érvényességét

Mi a modus (meghagyás)?

Ingyenes jogügyletnél a juttató fél feladat teljesítését írhatja elő a kedvezményezettnek

Milyen jogügyleteknél jelenik meg gyakran a modus?

ajándékozásnál és végrendeletnél

Befolyásolja a modus a jogügylet hatályosságát?

nem

Megkapja-e a kedvezményezett a juttatást modus esetén?

igen, a juttatást mindig megkapja

Mit jelent az ex nunc hatály?

nem visszaható hatály, csak a feltétel bekövetkezésétől hat

Melyik jog álláspontja az ex nunc?

a klasszikus római jog

Mit jelent az ex tunc hatály?

visszaható hatály, a jogviszony keletkezésének időpontjáig hat

Melyik jog álláspontja az ex tunc?

a iustinianusi jog

Mit mond Bessenyő az ex nunc vs ex tunc kérdéséről?

A klasszikus jog nem tekintette dogmának, rugalmasan az ügyleti akarat szerint alkalmazta

Kik a kötelmi jogviszony főszemélyei?

hitelező (creditor) és adós (debitor)

Ki a hitelező (creditor)?

aki a szolgáltatás (praestatio) teljesítését követelheti az adóstól

Ki az adós (debitor)?

aki a szolgáltatás teljesítésével tartozik a hitelezőnek

Mi az egyoldalú kötelem (obligatio unilateralis)?

az egyik fél csak hitelező, a másik fél csak adós

Példák egyoldalú kötelmekre

stipulatio; formátlan kölcsön; lopásból fakadó kötelem; ajándékozás

Mi jellemzi a kétoldalú kötelmeket?

mindkét fél egyszerre hitelező és adós

Mi az egyenlően kétoldalú kötelem (obligationes bilaterales aequales)?

olyan kötelem, ahol a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll

Mit jelent a szinallagmatikus kötelem?

a felek szolgáltatásai egymás ellentételezései

Mit nem jelent a szinallagmatikus kötelem?

nem feltétlenül jelent értékarányosságot

Példa szinallagmatikus kötelemre

adásvétel

Mi az eladó szolgáltatása adásvételnél?

dolgot ad (dare)

Mi a vevő szolgáltatása adásvételnél

pénzt fizet (dare)

Mi a bérbeadó szolgáltatása bérletnél

használatot ad

Mi a bérlő szolgáltatása bérletnél

bért fizet

Mi történik névtelen reálszerződéseknél?

szolgáltatások cseréje történik

Milyen formái lehetnek a névtelen reálszerződéseknek

két dare; dare és facere; két facere

Mi az egyenlőtlenül kétoldalú kötelem (obligationes bilaterales inaequales)?

az egyik fél szükségszerűen kötelezett, a másik csak esetlegesen

Milyen keresettel érvényesíthető a főszolgáltatás az egyenlőtlen kötelmeknél?

actio directa