Római jog mindenes

ius canonicum

kánonjog, az óegyházi életet szabályozó szokásjog, amely különösen a püspöki bíráskodásban érvényesült

leges

ősi időkből származó ünnepélyes szóbeli formulák

ius civile, ius Quiritium

a római államot alkotó polgárok joga

Gaius institúciói (részei)

1. személyek (personae)

2. dolgok (res)

3. keresetek (actiones)

Ma elfogadott institúció-rendszer

1. eljárásjog

2. személyi jog

3. dologi jog

4. kötelmi jog

5. öröklési jog

Pandektarendszer

1. általános rész (személyi joggal)

2. dologi jog

3. kötelmi jog

4. családjog

5. öröklési jog

+ független polgári eljárásjog

institúció-rendszer (def.)

A római jog tananyagának Gaius által megalkotott és Iustinianus áthagyományozódott rendszere.

római jog (történeti def.)

Az ókori Rómában hatályban volt jogszabályok összessége.

római jog (szűkebb def.)

római magánjog, a magánszemélyek egymás közötti és vagyoni viszonyaikat szabályozó jogszabályok

ius privatum

magánjog

ius publicum

közjog

római jog (tágabb def.)

Az a joganyag, amely a római jogra annak középkori és újkori továbbélése során ráépült.

Kr. e. 753

Róma alapítása

gens

Nemzetség, az archaikus kori társadalom alapegysége

pater familias

családfő

res publica, populus Romanuns

polgárok közössége

curia

a római állam legősibb egysége

az ősi római állam 3 szerve

1. király (rex)

2. senatus

3. comitia

imperium

állami főhatalom

potestas

A magistratusokat tisztségüknél fogva megillető hivatali hatalma

comitia curiata

ősi népgyülés, a főhatalom gyakorlására felhatalmazás, később szakrális feladatok

Kr. e. 510

utolsó király elűzése, a köztársaság létrejötte

a köztársaság szervei

1. magistratusok (rendes, rendkívüli)

2. senatus

3. comitiak

magistratus

állami főhatalmat gyakorló tisztségviselő

sajátosságuk az annuitás és a kollegialitás

magistratus maiores

1. consul

2. praetor

3. censor (nem rendelkezik imperiummal!)

magistratus minores

1. aedilis curulis

2. quaestor

3. néptribunus

intercessio

közbelépés, tiltakozás

consul

állam élén lévő 2 főhivatalnok

végrehajtó hatalom, hadvezéri és bírói jogkör

praetor

peres jogszolgáltatás végző magistratus (Kr. e. 367-től)

imperummal rendelkezett

praetor peregrinus

a rómaiak és a peregrinusok egymás közötti ügyeivel foglalkozó praetor (Kr. e. 242-től)

censor

senatorok névjegyzékének cenzusos összeírása

állami javak felügyelése

nincs imperiumuk!

néptribunus

a plebs vezetője, a városon belül szent és sérthetetlen (Kr. e. 494-től)

comitia centuriata

katonai századokra osztott 17-60 év közti férfilakosság népgyűlése, plebs és patriciusok egyaránt;

magistratus maiores választása;

törvényhozás

hadüzenet és békekötés

államellenes és főbenjáró büntetőbíráskodás

comitia tributa

területi egységek alapján összehívott népgyűlés

magistratus minores választása

törvényhozás

szövetség kötése külföldi államokkal és uralkodókkal

törvénykezés nem politikai ügyekben

concilium plebis

plebs tagjainak népgyűlése

ager Romanus

Róma területe, földje

ager peregrinus

idegenek területe

cursus honorum

egyes tisztségeknek meghatározott sorrendben és életkorban kellett/ lehetett viselni - lex Cornelia de magistratibus

promagistratus

provincia élére kerültek helytartónak, mivel maistratus-ként fizetést nem kaptak, a költségek elvitte vagyonuk nagy részét, (proconsul, propraetor)

Nomen Latinum

latin városállamok

socii Italici

Itáliai szövetségesek

provincia

Itálián kívül meghódított terület

principátus

köztársasági formákkal leplezett egyedüralom, az állam feje a princeps

sacrum consistorium

államtanács

magister officiorum

főudvarmester

quaestor sacri palatii

főkancellár

comes sacrarum largitionum

"pénzügyminiszter", a birodalom pénz és adóügyeit igazgatta

királyság kora

Kr. e. 753 - Kr. e. 510

köztársaság kora

Kr. e. 510 - Kr. e. 27

principátus kora

Kr. e. 27 - 284

dominátus kora

284 - 527/565

XII táblás törvény

Kr. e. 451-450

ius cogens

kényszerítő jellegű jogszabály (közjog)

ius dispositivum

engedő, hézagpótló jog (magánjog)

boni mores

jó erkölcsök

vulgárjog

A provinciák Rómához viszonyított egyszerűbb jobb gyakorlatából, részben a klasszikus jogtudomány lehanyatlásából eredő, leegyszerűsödött jogászi gondolkodás módot tükröző római jog

mores maiorum (mos)

ősök szokásai

consuetudo

szokásjog

ius

kezdetben jelenti a jogszerűséget, vagyis ami a polgárt nem sérti, ami nem iniuria (sérelem). Értették alatta továbbá a peres eljárás első szakaszát is (in iure eljárás), sőt magát a helyet, ahol a per lefolyt.

alanyi jogerő

Jogalanyt megillető jogosultság, melyet szükség esetén per útján érvényesíthet

tárgyi jog

társadalmi normák, magatartási szabályok, amelyek betartását az állam szükség esetén közhatalmi eszközökkel, akár erőszakkal is kikényszerít

ius divinum

isteni jog

ius humanum

emberi jog

lex (def.)

Előírt módon írásban megszövegezett és a népgyűlések által megszavazott, szabályszerűen kihirdetett határozatok.

lex lata (vagy rogata)

szabályos módon meghozott törvény

lex data

azok a törvények, amelyeket törvényhozásra feljogosított magistratusok adtak ki

lex publica

A törvények és azzal egyenrangú jogforrások.

lex privata (lex contractus)

szerződési kikötés

lex lata részei

1. praescriptio (törvény fejirata)

2. rogatio (törvény rendelkező része)

3. sancito (joghátrányok)

lex perfecta

bizonyos magatartást tilosnak és érvénytelennek nyilvánító, tiltó jogszabály

lex imperfecta

Szankció nélküli törvény

lex minus quam perfecta

csak büntetést előíró, de a jogsértő cselekményt nem érvénytelenítő jogszabály

lex plus quam perfecta

érvénytelenségi és büntetőszankció egyaránt

lex data

a népgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a magisztrátus v. császár által kiadott törvény valamely kérdés szabályozására

ius praetorium

praetori jog, amelyet közérdekből a praetorok vezettek be a civiljog kisegítése, kiegészítése vagy kijavítása céljából

legislatio

törvényhozás

iurisdictio

törvénykezés

ius honorarium / ius praetorium

formailag jogszabályalkotásra nem hivatott tisztségviselők (főmagistrátusoknak) az imperiumuk alapján végzett törvénykezés keretében létrehozott joganyaga

ius naturale

természetjog, Gaius szerint olyan jog, amely az emberek természetes eszén (naturalis ratio) alapszik. Ezzel szemben Paulus már magát a jog fogalmát azonosítja a természetjoggal.

ius gentium

Valamennyi népnél érvényesülő jog

ius strictum

Szigorú jog, betű szerint alkalmazandó

ius aequum

méltányos jog, rugalmas

jogviszony

Olyan emberek közötti viszony, amelyet a tárgyi jog szabályoz

jogi tény

olyan tények, amelyek joghatásokat váltanak ki

jogintézmény

a nagyobb jelentőségű jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok rendszerezett összessége

jogrendszer

Egy adott államban hatályos jogszabályok összessége

ius commune

A középkori és a kora újkori Európa közös jogaként kint funkcionáló továbbélő római jog

ius privatum

A polgárok személyi, családi és vagyoni viszonyait szabályozó jog, melynek középpontjában az utilitas privata áll.

ius universale - ius particulare

egy adott állam egész területén érvényesülő vs. bizonyos területeken, résszerűen

ius generale - ius speciale

egy jogrendszeren belül általánosan érvényesülő illetve különös jogszabályok

ius singulare

Kivételesen alkalmazott jog, mely vonatkozhat

a. valamely különös méltánylást érdemlő jogi helyzetre

b. egy különleges elbánásban részesített személyiség csoportra.

ius primarium - ius subsidiarium

elsődleges jogszabály ↔ kisegítő jogszabály, amennyiben nincs olyan elsődleges amely szabályoz

jogszabály kiválasztása és alapelvei

a jogalkalmazó feladata, hogy a jogi normák tömegéből megtalálja azt, amelyik adott helyzetben alkalmazható

1. későbbi törvény lerontja a korábbit

2. különös törvény lerontja az általánost

3. elsődleges törvény lerontja a kisegítőt

interpretatio

a jogszabály értelmezése, magyarázata

jogszabály értelmezésének típusai

1. nyelvtani

2. logikai

3. rendszertani

4. történeti

analógia

A tényállás hasonlóságán alapuló jogalkalmazói eljárás a joghézagok kitöltése céljából

a) törvényanalógia

b) joganalógia

törvényanalógia

A bíró az adott esetre vonatkozó jogszabály hiányában egy hasonló, de konkrét jogszabályt alkalmaz

joganalógia

Amikor semmilyen konkrét, hasonló jogszabály nem áll rendelkezésre, ezért a bíró a jog általános elvei, szabályai alapján dönt

jogforrás (fons iuris)

A jog megjelenési formája, tehát ahonnan a jog megismerhető

jogforrások kategóriák

1. szokásjog (consuetudo)

2. törvény (lex)

3. senatusi határozat

4. magistratusi hirdetmények

5. iurisprudentia

6. császári rendeletek