RÓMAI JOG - DOLOGI JOGI ZH

Dolog (res)

Olyan önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn.

Vagyon

A valakit megillető, pénzben kifejezhető jogok és kötelezettségek összessége.

Dologösszesség

Olyan dolgok csoportja, amelyet a közfelfogás közös név alá foglal össze.

Instrumentum (felszerelés)

Olyan dolgok, amelyek nincsenek szoros kapcsolatban egymással, mint az összetett dolgok alkatrészei, összefüggésük mégis más, több, mint a dologösszességet kitevő dolgok közötti kapcsolat.

Pertinentia (tartozék)

Olyan dolgok, amelyek a fődolog szolgálatára hivatottak anélkül, hogy azzal a fődologgal egy dolgot alkotnának.

Dominus

Tulajdonos

Dominium

Tulajdonjog

Proprietas

Tulajdon

Tulajdon I. definíciója

Egy dolog feletti teljes hatalom, amelynél fogva a magáében mindenki megteheti mindazt, amivel nem zavar másokat.

Tulajdon II. definíciója

Az a dologi jog, amelynél fogva a tulajdonos a tulajdon tárgyául szolgáló dologra bárki jogosulatlan behatását kizárhatja.

Tulajdonközösség (condominium)

Akkor áll fenn, ha egy dolgon fennálló egyetlen tulajdonjog egyszerre több személyt illet meg.

Növedékjog (ius ascrescendi)

A tulajdonos megszerez egy olyan eszmei hányadot vagy tulajdonjogi részjogosultságot, amely addig mást illetett meg.

Birtok

Az a tény, állapot, amikor valakinél, valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy dolog.

Birtokjog (ius possessionis)

A birtok tényéhez fűződő joghatások összefoglalóan.

Corpus

Birtok ténylegessége, valóságos mivolta.

Animus

Birtoklási szándék, akarat, azt fejezi ki, hogy akarok birtokolni, azt akarom, hogy a dolog ténylegesen az uralmam alá kerüljön, nálam legyen.

Birtoktraditio

Mások közreműködésével történő birtokszerzés, átadás.

Alkatrész

Az olyan testi tárgy, amely valamilyen kapcsolat folytán elvesztette az önállóságát.

Patrimonium

Az apától származó vagyon

Bona

Javak

Facultates

Vagyonból következő lehetőségek.

Ius prohibendi (tiltakozás joga)

Az egész dolgot érintő rendelkezések (ügyletek) csak az összes tulajdonosok beleegyezésével érvényesek.

Tulajdonszerzési módok (modi acquirendi dominii)

Olyan, a törvény által taxatíve meghatározott jogi tények, tényállások, amelyekhez a jogrend a tulajdonszerzés joghatását fűzi.

Jogcím

Az a jogi cél, amelynek érdekében a jogalanyok valamilyen jogi tényt véghezvisznek.

Mancipatio

A római jog egyik legősibb, ius strictum szerinti ünnepélyes ügylete volt, amely nem is kimondottan a tulajdon átruházására irányult, hanem a tág értelemben vett mancipiális hatalom megszerzésének aktusát jelentette.

In iure cessio

Olyan ősi civiljogi ügylet, amely tulajdonképpen egy színleges rei vindicatio, fiktív tulajdoni perindítás.

Elbirtoklás (usucapio)

Ha valaki egy dolgot a törvény által meghatározott ideig folyamatosan birtokol, akkor tulajdonossá válhatik.

Tulajdontraditio

A birtoktraditionak az az esete, amikor nem csak a birtok, hanem egyúttal a tulajdonjog is átszáll a dolog átvevőjére.

Foglalás (occupatio)

Uratlan dolgok birtokbavétele tulajdonszerzési szándékkal.

Kincs (thesaurus)

A kincs egy ingatlan dologban, kiváltképp földben elrejtett, értékes dolog, amelyre már nem emlékeznek, s így nincs tulajdonosa.

Dologegyesülés

Különböző személyek tulajdonában álló dolgok emberi tevékenység következtében vagy egyéb tények folytán olyan szoros fizikai kapcsolatba kerülnek egymással, hogy ezáltal egyetlen, egységes dologgá válnak.

Járulékos dologegyesülés (accessio)

Az egyesült dolgok közül az egyik, a fődolog a maga túlsúlyánál fogva magába olvasztja a másikat, amely ahhoz mint járulék csatlakozik.

Confusio

Egynemű vagy különnemű folyadékok összekeveredése.

Conflatio

Egynemű vagy különnemű fémek összeolvasztása.

Commixtio

Különböző személyek tulajdonában álló dolgok összekeveredése.

Gyümölcs (fructus)

Azon szaporulatok, amelyek termő dologból (anyadolog) időszakonként természetes úton jönnek létre az anyadolog sérelme nélkül.

Feldolgozás (specificatio)

Más tulajdonában álló ingó dolog emberi munkával történő olyan átalakítását jelenti, amelynek révén új dolog jön létre.

Szolgalom

Olyan in rem védelemmel ellátott jog, amelynél fogva az egyik telek mindenkori használója meghatározott szükséglet kielégítésére igénybe veheti a szomszédos telket.

Haszonélvezet (ususfructus)

Önálló, legfeljebb a jogosított haláláig tartó, in rem védelemmel ellátott jog. Idegen dolgokon fennálló használati és gyümölcsöztetési jog a dolgok állagának épségben tartása mellett.

Örökhaszonbérlet (emphyteusis)

Mezőgazdasági ingatlan örök időkre való bérbeadása évi bér fizetése ellenében.

Felülépítményi jog (superficies)

Olyan, más telkén emelt építményen - tipikusan bérleti causa alapján - fennáló, a tulajdonjogot megközelítően széleskörű jogosultság, amely in rem védelmet élvez, s amely hosszú ideig, de legfeljebb az építmény megsemmisüléséig illeti meg a jogosítottat, illetve a jogutódait.