római jog kérdések

1. Concubinatus esetén, ha a felek egy évig folyamatosan együtt élnek, egy

év elteltével a férfi elbirtokolja a nő feletti manust, de ezt az elbirtoklást a

nő megszakíthatja, ha három egymást követő éjszakát távol tölt otthonról.

Hamis, a concubinatus ágyasságot jelent! Lehetővé vált, hogy a házassági szándékkal létrehozott életközösség önmagában is házasságnak (matrimonium) minősüljön. A XII táblás törvény annak elhárítására, hogy az ilyen együttélés manust hozzon létre, előírta, hogy az elbirtoklást megszakítja, ha a nő 3 egymást követő éjszakát – trinoctium – férje házán kívül tölt [három éjszaka intézménye].

2. Mikor fordul meg a bizonyítási teher? Írjon példákat.

Főszabályként érvényesült, hogy a felperesnek kell bizonyítania azon tényeket,

amelyre keresetét alapítja, az alperesnek pedig azokat, amelyen kifogásai

alapulnak. Alapelv tehát, hogy annak kell bizonyítania, aki állít valamit, s nem annak,

aki vitat egy állítást. KIVÉTEL a bizonyítási teher megfordulása, amelyre két

esetben kerül sor:

Negatív állítás esetében („állítom, hogy ez nem történt meg!”). – az ellenfél

kezébe adom a bizonyítás lehetőségét.

Megdönthető vélelem esetében. pl. mindenki szabad, amíg be nem

bizonyosodik, hogy rabszolga.

3. Miben különbözik egymástól az elévülés megszakadása és nyugvása?

Félbeszakad (interrumpitur) az elévülés a jogosult jogfenntartó, illetve a

kötelezett jogelismerő nyilatkozata vagy magatartása következtében (az

előbbire példa a keresetindítás, az utóbbira a kamatfizetés, részletfizetés). A

félbeszakadás az elévülés szempontjából tárgytalanná teszi a kereseti jog

keletkezésétől eltelt időt, s a félbeszakító ténytől az elévülés újból kezdődik.

A jogosult jogfenntartó nyilatkozatával, vagy a kötelezett jogelismerő

nyilatkozatával szakadhat meg az elévülés.

Nyugszik (dormit) az elévülés olyan esetben, amikor a kereset megindításának

lehetősége kizárt (pl. a keresetre jogosult serdületlen kora, törvénykezési szünet

[iustitium] miatt). A nyugvást előidéző körülmény megszűnte után (ha pl. a

bíróságok újból megkezdik működésüket) az elévülés tovább folytatódik, és a

nyugvás idejét megelőző időtartam beleszámít az elévülésbe.

4. Mi a lényege a ius cogens és a ius dispositivum közötti különbségtételnek?

A ius cogens kényszerítő jellegű jogszabály. A közjog szabályai általában ilyenek.

Olyan szabályok, amelyek követése alól nem lehet kibújni azáltal, hogy a felek

másképpen akarják. Megkerülhetetlen, kényszerítő jellegű norma. A kógens

jogszabály nem feltétlenül tiltó norma, de minden tiltó norma kógens.

A ius dispositivum engedő, hézagpótló jogszabály, tehát csak akkor nyer

alkalmazást, ha a felek másképpen nem állapodnak meg. A magánjog szabályai

többnyire ilyenek.

5. Mit értünk birtokjog alatt?

A birtokhoz, mint jogi tényhez fűződő jogkövetkezmények kétfélék lehetnek,

s összefoglalóan birtokjogoknak (iura possessionis) nevezzük őket.

védelmi hatás: A birtoklás önmagában, jogosságára vagy jogellenességére

tekintet nélkül védelemben részesül. Általánosabb és jellegzetesebb.

o általánosabb, mert a birtokos igénye a birtokállapot zavartalan

fenntartása bárkivel szemben pusztán a birtok tényéből folyik.

o jellegzetesebb, mert a jogi tény és a joghatása kapcsolata szorosabb

a birtoknál, mint más jogi tényeknél.

tulajdon-keletkeztető hatás: tulajdonjogot eredményez további feltételek

fennforgása esetén.

6. Melyek voltak a serdületlen gyámjának feladatai és kötelezettségei?

Tutela: Gyámság alá kerültek a serdületlenek, akik nem álltak apai hatalom alatt, és a nők,

akik sem apai hatalom, sem manus (férji hatalom) alatt nem álltak; a gyámság e

személyeknél a cselekvőképesség pótlására irányuló intézmény.

A gyám feladata elsősorban a vagyonkezelés volt. Később, amikor a gyámságot

már a gyámolt érdekeinek védelmében látták el, a vagyonkezelési jog korlátozásai

is egyre szaporodtak, a posztklasszikus korban a gyámi tevékenység már csak a

vagyon jövedelmének kezelésére korlátozódott.

A gyám az infans helyett jognyilatkozatokat tett, szerződéseket kötött, míg

az impubes infantia maior esetében csak távollétében járt el helyette,

jelenlétében vele együtt járt el, auctoritasát adva jognyilatkozatához. Ha a

gyám a gyámolt helyett járt el, úgy a jognyilatkozatból származó jogok és

kötelezettségek a gyám személyében állottak be, s ő csak a gyámsági jogviszony

megszűnésével ruházta át azokat a gyámoltra (közvetett képviselet).

A törvényes gyám köteles volt a gyámolt vagyonának biztosítása végett a

praetor előtt tett stipulatio formájában biztosítékot adni. A gyám egész

vagyonát egyetemes jelzálogjog terhelte a gyámolt javára.

7. A XII táblás törvény Kr.e. 451-450-ben keletkezett elsősorban a

patríciusok

kezdeményezésére. Mivel a jogi helyzetük bizonytalan volt szerették volna a

rájuk

vonatkozó joganyag írásba foglalását, s ezzel jogbiztonságot teremteni.

Hamis, a plebeiusok kezdeményezésére született, ők szerettek volna

jogbiztonságot maguknak.

10. Válassza ki az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak a

mancipatiora:

• formátlan tulajdonszerzés mód

• absztrakt tulajdonszerzésmód

• tanúk nélkül lebonyolítható

• dolgokon kívüli jogok szerzésére is alkalmas

• a manus elnyerésére is alkalmas

11. Praetori formula rendes részei:

demonstratio,

condemnatio,

fictio,

adiudicatio,

praescriptio

12. Praetori formula rendkívüli alkatrészei:

fictio

exceptio

condemnatio

praescriptio

(Csak ez a kettő van.)

13. Határozza meg a feldolgozás, mint tulajdonszerzésmód fogalmát és

tényálláselemeit! Milyen szabályok szerint dől el a tulajdonjog kérdése?

A feldolgozás (specificatio) más tulajdonában álló ingó dolog emberi munkával

történő olyan átalakítását jelenti, amelynek révén új dolog jön létre.

Tényállási elemei:

Idegen ingó dolgot lehet feldolgozni; a feldolgozónak új dolgot kell létrehoznia;

az új dolognak emberi munka eredményeként kell létrejönnie; szükséges a

feldolgozó jóhiszeműsége, azaz abban a tudatban kell tevékenykednie, hogy

sajátját dolgozza fel.

Ha az új dolog visszaállítható eredeti állapotába (pl. fémszobor nyers

érctömbbé), akkor az anyag tulajdonosáé marad a feldolgozás után is.

Ha az új dolgot nem lehet eredeti állapotába visszaállítani (pl. a borból

nem lehet újra szőlő), akkor az új dolog a feldolgozóé lesz.

Ha részben saját, részben idegen anyagból történt az előállítás, az új

dolog a feldolgozóé, mert nemcsak a munkáját adta hozzá, hanem az anyag

egy részét is ő nyújtotta.

14. A birtokjogokon kívül milyen egyéb következményekkel jár a birtoklás

ténye?

A birtoklásban nincs utódlás. A birtoklás tényén alapulva birtokvédelem jár.

A birtoklás önmagában, jogosságára vagy jogellenességére tekintet nélkül védelemben részesül (védelmi hatás);

- a védelmi hatás általánosabb és jellegzetesebb,

• általánosabb, mert a birtokos igénye a birtokállapot zavartalan fenntartására bárkivel szemben pusztán a birtok tényéből folyik;

• jellegzetesebb, mert a jogi tény és a joghatás kapcsolata szorosabb a birtoknál, mint más jogi ténynél.

A birtoklás bizonyos további feltételek fennforgása esetén tulajdonjogot eredményez, ill. a tulajdonszerzés egyik elemeként szerepel (tulajdon- keletkeztető hatás);

• - megkövetelt, hogy az élők közötti forgalomban a tulajdonjog keletkezésénél a birtok meglegyen

a birtok a tulajdonszerzésnél kétféleképpen szerepel:

• o mint pillanatnyi birtok a foglalás, a gyümölcsszerzés, a tulajdonátruházás esetében, ill.

• o mint tartós birtok az elbirtoklásnál. A birtokjogi perben a birtokost illeti meg a kedvező alperesi pozíció. A birtokperben a birtokos kötelező fel/bemutatni a nála lévő dolgot.

15. Mit értünk fictitia actión? Mikor alkalmazzák?

Mely kereseteknél a praetor az intentióban egy olyan TÉNY figyelembevételét

tette kötelezővé a bíró számára, ami a valóságban nem létezett, mindezt

azért, hogy egy meglévő, vagyis a praetori edictumban már szereplő keresetet

alkalmazhasson az adott esetre. Itt tehát a TÉNYEK UTÁNKÉPZÉSÉVEL állunk

szemben abból a célból, hogy a gyakorlatban fellépő, s a praetor által peres útra

érdemesített probléma megoldható legyen. Arra ad utasítást a bírónak, hogy

ítéljen úgy, mintha a nem létező körülmény mégis megvalósult volna, fennállna.

Példa: rei vindicatio - actio Publiciana.

- 5 -

Akkor alkalmazzák, amikor a felmerült tényállás egy civiljogi kereset

tényállásához volt hasonló, vagyis attól csupán valamilyen körülmény

választotta el.

16. Tiberius (T) megkéri barátját Nerot (N), hogy amíg ő külföldön

tartózkodik,

őrizze meg számára értékes márványszobrát. Nero át is veszi a szobrot és

egy

ideig gondosan vigyáz is rá. Egy levelében T azonban nagyon megsérti N-t,

aki

ezen feldühödve, szánt szándékkal a Tiberis legmélyebb részén a vízbe

süllyeszti a márványszobrot.

A) Milyen birtokhelyzetben van T a szobra átadásig?

Jogos tulajdonos, tehát civilis possessor.

B) Meddig állt fenn ez a birtokhelyzete?

Addig amíg N el nem süllyesztette a szobrot.

C) Milyen a birtokhelyzete N-nek miután átvette a szobrot megőrzésre?

Birtokközvetítő detentor lett N, mivel a birtok ténylegességét más valaki

számára tartja fenn, T számára, aki gyakorolja a birtokjogot, holott a

dolgot magát valójában nem birtokolja.

D) Ha a szobrot eleinte gondosan őrző N-től, még az összeveszés előtt

ellopnák a szobrot, ki tehetne jogi lépéseket a visszaszerzésre?

Tiberius tehetne jogi lépéseket a visszaszerzés érdekében, mert ő a

tulajdonos.

E) Változik-e az események hatására szobor feletti tulajdonjog?

Nem. A szobor tulajdonosa, ugyanúgy Tiberius maradt, birtokosa nem ő lesz,

mert képtelen birtokolni.

17. Válassza ki az alábbi listából a római jogban ismert megdönthető

vélelmeket!

a. A nő házasság alatti szerzeményeire vonatkozó vélelem. – A nő házasság alatti szerzeményeire Qu. Mucius Scaevola azt a vélelmet állította fel, hogy az mind a férjtől származik (praesumptio Muciana), hacsak a nő az ellenkezőjét nemtudja bizonyítani, nehogy a tisztességtelen úton való szerzés gyanújába keveredjen.

b. A méhmagzatot jogképessége szempontjából úgy kezelték, mintha már megszületett volna. – ez egy fictio: bizonyosan valótlan tényállás igaznak való elfogadása.

c. Az eltűnt személy életben létére vonatkozó vélelem. – élet vélelme legfeljebb 100 éves koráig.

d. A gyermek a születésétől visszafelé számított 182. és 300. nap között fogantatott.

e. Közös veszélyben a serdületlen gyermek a szülője előtt elhunytnak tekintendő. együtt elhaltakra vonatkozó vélelem: ha felmenők és lemenők együtt, egy közös veszélyben pusztultak el, de az elhalálozás sorrendje ismeretlen volt,az a vélelem (egyszerű vélelem – preasumptio iuris) állt fenn, hogy a serdületlen gyermek előbb, a serdült gyermek később halt meg, mint szülője.

18. Foglaljon állást az alábbi állítás igazságtartalmáról!

Rómában a manus nélküli házasságból született gyermekek nem minősültek

törvényes gyermekeknek, de utólag törvényesíthetők voltak császári

kegyelemmel, a fiú városi curiálisszá válásával, a lány városi curialishoz való

férjhez adásával vagy utólagos házasságkötés révén.

Hamis, mert a törvényesítés csak ágyasságból (concubinatus) született

természetes gyermekek (liberi naturales) részére volt lehetséges.

19. Foglaljon állást az alábbi állítás igazságtartalmáról!

A XII táblás törvény Kr. e. 451-450-ben keletkezett a plebejusok

kezdeményezésére. A teljes populusra vonatkozó joganyag írásba foglalását két

decemviratus valósította meg. Bár alapvetően a meglévő normák írásba foglalása

volt a cél, ezek részben kiegészítésre kerültek, majd a népgyűlésen törvényként

szavaztak róluk.

IGAZ

20. Marcus (M) 18 éves, apai hatalom alatt álló filius familias Capuában tartózkodva tapasztalja, hogy azon a vidéken jóval olcsóbb a gabona, mint Rómában. Levelet ír erről az apjának, Semproniusnak (S). A levélre válaszolva S azt írja fiának, hogy kérjen kölcsön valakitől 10.000 sestertiust, és a pénzből vegyen gabonát, s azt szállíttassa haza Rómába. M követi apja utasításait, a pénzt azonban a hitelező Octavus (O) nem kapja vissza határidőre.

A) Kinek a tulajdonába került a kölcsönadott pénz?

- 7 -

Vagyonilag a családgyermek nem „jogalany”, mindent apjának szerzett, az általa

vállalt KÖTELEZETTSÉGEK VISZONT CSAK ŐT TERHELTÉK. Apja tulajdonába

került a pénz.

B) Ki lesz a megvásárolt gabona tulajdonosa?

A pater familias, azaz S, a fiú apja. A fiúnál az apja „nevében” van.

C) Ki lesz az adós a kölcsönszerződés alapján?

A fiú, viszont, ha a fiú a pénzt apja parancsára, vagy peculiuma körében vette fel

- az apa perelhető volt.

D) Ki ellen indíthat és milyen keresetet O a siker reményében?

Az apa ellen indíthat, mert az apa kifejezett utasítására vette fel a kölcsönt.

Actio quod iussu: ha az ügyletet a hatalomalatti a családfő kifejezett

utasítására kötötte – ilyenkor a családfő korlátlanul, az egész tartozás erejéig

felelt.

21. Határolja el egymástól az ítélet alaki és anyagi jogerejének jelenségeit!

Az ítélet a jogkérdést véglegesen lezárja (amennyiben nem lehetséges az ítélet

megtámadása). Ez alapján beszélhetünk:

Alaki jogerő:

A praetori perben már a litis contestatio egyik következménye az volt, hogy

kizárta annak lehetőségét, hogy „de eadem re” ismét pereljenek. az újabb eljárást

kizáró hatás tehát a formuláris eljárásban szabály szerint nem az ítélethez,

hanem a peralapításhoz kapcsolódott. MA ilyen hatást az ítéletnek tulajdonítunk

és beszélünk az ítélet alaki jogerejéről. Az ítélet alaki jogereje azt jelentette,

hogy a felperes bíróilag eldöntött igényét újabb perrel már nem

érvényesíthette, mert ilyenkor a praetor az alperesnek megadta az ítélt dolog

kifogását.

Anyagi jogerő:

Az ítélet tartalma a felek számára kötelező, megszünteti köztük a jogvitát.

Ulpianus: „res iudicata pro veritate accipitur.” = Az ítélt dolog igazságnak

tekintetik. A klasszikus jogban vitatott volt a jogtudósok között, hogy az egyszer

meghozott ítéletnek van-e kihatása más, ugyanazon felek közötti más perekre,

vagyis van-e a mai értelemben vett anyagi jogereje.

Az ítélet rendelkezését – még ha az téves volt is – a perben állt felek között

felmerülő újabb perben (bizonyos esetben mindenkivel szemben) szintén

irányadónak tekintették. Ebben nyilvánul meg az ítélet anyagi jogereje.

22. Válassza ki az alábbi tényállások közül, amikor civiljogi tulajdon keletkezik

a tényállás nyomán!

A) A tulajdonos kézen-közön eladja az önjogú római vásárlónak kedvenc

alabástrom vázáját.

B) Egy önjogú római polgár tartományi telket mancipál polgártársának. - Quiritar

tulajdon tárgyául csak erre alkalmas dolog szolgálhatott. Ilyen volt minden

forgalomképes dolog a tartományi telek kivételével.

C) A tulajdonos, in iure cessio keretében átruházza elefántját egy római polgár

cirkuszosnak.

D) A magtárban a raktáros véletlenül összekeveri két raktározó tulajdonos

búzáját, illetve árpáját.

E) Egy latinus priscus ajándékba kap egy hangszert római barátjától.

23. Melyek voltak a praetori infamia fajtái és joghatásai?

A praetori infamia lehet

- közvetlen becstelenség (infamia inmediata), amikor bizonyos magatartás

(kettős házasság, gyászév letelte előtti férjhezmenetel, házasságtörés a nő részéről), vagy bizonyos foglalkozás (kerítő, színész, prostituált) tett becstelenné;

- közvetett becstelenség (infamia mediata), amikor bűntett miatt (vagy a sértettel való kiegyezés folytán) kimondott, vagy letétből, megbízásból, gyámságból, fiduciából, származó kereset folytán hozott marasztaló bírói ítélet tette az illetőt infamissá.

Az infamia jogi hatásai:

• a politikai jogok elvesztése,

• a perbeli képviseletre való kétoldalú képtelenség,

• az infamis nem köthet házasságot becsületben nem csorbult személlyel.

• Az infamia élethosszig tartott, hacsak a császár vagy a senatus nem adta meg a „jó hírnév visszaállítását”.

24. Hogyan viszonyult egymáshoz a törvény és a szokásjog a principátus idején?

A szokásjog alatt a jogalkalmazásban hosszabb időn át ténylegesen érvényesülő,

íratlan szabályok értendők.

A principátus idején a források a szokásjognak a törvénnyel szemben jelentkező

kettős arcáról szólnak: „a szokásjog a törvény legnagyobb magyarázója”. Mások

törvényrontó szokásról (desuetudo) beszélnek. Ez a kettősség abban áll, hogy a

szokásjog a törvényeket kétértelműség esetén magyarázza, néha azonban a

joggyakorlat inkább a consuetudót, a szokásjogot követi a törvények helyett, s így

lerontja, hatálytalanná teszi az utóbbiakat.

- 9 -

Törvényt akkor alkottak, amikor már nem volt elég a szokásjog, vagy azt felül

akarták írni. A törvény (lex) erősebb hatással bírt, mint a szokásjog, vagyis a

normák hierarchiarendszerében a szokásjog fölött állt.

A principátus idején, a császárnak joga volt törvényt alkotnia.

25. Mit értünk res mancipi alatt? Hol van jelentősége ennek a

megkülönböztetésnek?

A res mancipi azokat a dolgokat jelenti, amelyek tulajdonát ősi, ünnepélyes átruházó ügylettel, a mancipatióval vagy in iure cessióval kellett átruházni. Tehát melyek civiljogi hatályú átruházása (ill. melyek civiljogi hatályú megalapítása) csupán formális szerző ügylet, mancipatio vagy in iure cessio útján lehetséges.

Ilyen res mancipi-k:

1) itáliai telek (fundus Italicus)

2) rabszolga

3) Itáliában honos igavonó és teherhordó állatok

4) útszolgalmak (iter, actus, via) és a vízvezetés szolgalma (aquaeductus)

Res nec mancipi minden más dolog (és jog), melyek átruházásához

(megalapításához) formális szerző ügylet NEM szükséges, amelyek átruházása

formátlanul is lehetséges.

A res nec mancipi körébe tartozó dolgok tulajdonjogát puszta átadással (traditio)

is át lehetett ruházni, sőt e dolgok nem is lehettek mancipatio tárgyai. Res nec

mancipi volt minden igavonásra, ill. teherhordásra nem alkalmas állat (pl. disznó,

juh, kecske), továbbá a telek és a rabszolgák kivételével minden res corporalis (pl.

eke, élelmiszer, ruhanemű).

A megkülönböztetés nem is dolgokra, hanem a vagyontárgyakra vonatkozik. A

megkülönböztetés főként a preklasszikus jogban volt fontos. A klasszikus jogban

már csupán néhány kevéssé fontos kérdésben jutott szóhoz, pl. abban, hogy az

önjogú nő csak gyámja hozzájárulásával idegenítheti el a res mancipit, a

formahibásan szerzett rabszolga a felszabadítással nem válik polgárrá.

A res mancipi átruházására a civiljogban előírt formaságok azonban elvesztették

gyakorlati jelentőségüket a praetori edictum újításai eredményeként.

Ezeket az állam védi. Mivel az állam által juttatott hatalmi helyzet, amit polgárnak

juttat és személyhez vagy dologhoz fűződik.

26. Az alábbi felsoroltak közül válassza ki a litis contestatiohoz a praetori perrendben kapcsolódó joghatásokat!

a. A marasztalás mértékének megállapításánál az időpontja irányadó.

- 10 -

b. A felperes igénye pénzköveteléssé alakul át. - a felperes igénye

pénzköveteléssé változik, amire azért van szükség, mert a majdani végrehajtási

eljárás alapjául csak megítélt pénzkövetelés szolgálhat - condemnatio pecuniaria;

c. Az alperes litis contestatio előtti halála esetén kötelezettsége átszáll

örököseire. – litis contestatio utáni halála esetén száll át örököseire.

d. Kötelem megszüntető hatás. – kötelem megszüntető és új kötelezettséget

megalapozó hatása van - be kell várni a bíró ítéletét (novatio necessaria);

e. Beáll az ítélet anyagi jogereje.

27. Vesse össze a csődszerű végrehajtási eljárás és a csődeljárás szabályait!

A csődszerű eljárás során a nem fizető adóst megfosztja teljes vagyonától(univerzális) és infamiába (becstelenség) taszítja. A csődszerű vagyoni végrehajtásnál a praetor beutalja a hitelezőket az adós vagyonába, ezután a duplumot teljesítve még kimentheti magát az adós. Összeírja a vagyont, árverési hirdetményt tesz közzé a praetori decretuma alapján. A legtöbbet ígérő hitelező lesz a bonum emptor. Praetori tulajdonba kapja az adós vagyonát. Ezzel szemben a csődeljárás, a cessio bonorum, az kedvezményes csődeljárás. Ha az actio iudicatit követő 30 napon belül az adós felajánlja a vagyonát a hitelezőnek, akkor mentesül az infamiatól (becstelenségtől) és későbbi szerzeményeiből fedezheti létfenntartását (beneficium competentiae). Előfordulás: rendszerint bizalmi viszonyok esetében. Feltétele: az adós vagyona passzív – nem felróható az eladósodás.

28. Hasonlítsa össze a foglalást és a kincstalálást, mint tulajdonszerzési módokat!

A foglalás, az occupatio gazdátlan, uratlan dolognak (res nullius) birtokbavétele, mellyel a foglaló nyomban civiljogi tulajdonjogot szerez. Okkupálni csak legalábbis korlátozott cselekvőképes személyek tudnak, a hatalomalattiak a családfő, a gazda részére. A birtokbavételnek a foglalásnál nem kell kifejezett tulajdonszerzési, elsajátítási szándékkal történnie. A kincs olyan értékes ingó dolog, mely emberemlékezetet meghaladó idő óta el volt rejtve, úgy, hogy tulajdonosa többé ki nem deríthető. A kincs nem gazdátlan dolog. Van tulajdonosa, de kiléte nem állapítható meg. A tulajdonszerzési tényállás a megtalálás (inventio), nem pedig a birtokbavétel, ezért pl. a hét éven aluli serdületlen is találhat kincset, holott okkupálni képtelen. A kincs nem mindig a megtaláló lesz: Hadrianus előtt a római jog a kincset a telek részének tekintette, és azt mindenkor a telek tulajdonosának juttatta. Később a kincs teljes egészében a találóé lesz, ha a saját telkében találta, ha idegen telken találta véletlenül, akkor pedig a találó és a telek tulajdonosa között fele-fele arányban közös tulajdon keletkezik. Később Marcus Aurelius rendelete szerint a forgalmon kívüli telken talált kincs fele az államé lesz, a kincstárt illeti. Jusztiniusznál az volt a szabály, hogy a találó nem tarthat igényt az egyébként neki járó részre, ha a telektulajdonos engedélye nélkül kutatott a kincs után, vagy a kutatás közben varázseszközöket használt.

• a kincsnél a tulajdonszerzéshez nem szükséges a birtokbavétel, elegendő a megtalálás, meglelés (inventio)

• a kincs nem mindig és nem szükségképpen lesz a megtalálóé, esetleg megoszlik a találó és a meglelés helyének tulajdonosa között

• kincs csak értékes dolog lehet

• az okkupálásra általában általában képtelen infans is találhat kincset, és így tulajdont szerezhet

29. Mit jelent és hogyan fejlődött a ius publice respondeni?

Klasszikus jogtudományban fejlődött ki. Augustus császár kezdeményezte. Egyes jogtudósokat autorizált, megadta nekik a ius publice renspondendit, ezzel a privilégiummal próbálta a princeps a jogtudósokat a saját szolgálatába állítani. Megadta egyes jogászoknak azt a privilégiumot, hogy pecsétjük alatt a császári tekintély alapján adjanak responsumot (véleményt) a perben álló fél részére. Ez a bíróra nézve formailag nem volt kötelező, de a császár tekintélye biztosította annak alkalmazását. Augustus ezt csak konkrét esetekre adta meg egyes jogászoknak. Augustus idején ezzel csak az ordo senatori tagjai közül kikerült jogászok rendelkeztek. Tiberius a lovagrendből származóknak is biztosított az autorizálást és nem csak egyetlen jogesetre. Hadrianus a privilegizált jogászok egybehangzó responsumait civiljogi erőre emelte, és ezek már a bíróságok előtt bizonyos feltételek mellett kötelező erővel bírtak. Ezzel megteremtette azoknak a jogászoknak a csoportját, akiknek véleménye formailag is jogforrássá lettek.

30. Foglaljon állást az alábbi állítás igazságtartalmáról!

A XII táblás törvény normái eredetük alapján három típusba sorolhatók: törzsi- szokásjogi eredetű normák, legislatív eredetű normák és szakrális eredetű normák. Ez utóbbi normák esetében a király maga nem tudott döntést hozni egy adott ügyben. Így kizárólag az isteni jelekre hagyatkozva hozta meg döntését, maga nem mérlegelt.

HAMIS: Szakrális eredetű normák esetében a király nem vállalta egyedül az

alkalmazandó szabály kijelölésének, kiválasztásának ódiumát, hanem az istenek

akaratára hivatkozva jelölte ki a vita eldöntéséhez szükséges normát.

31. Mit értünk utilis actión, mikor alkalmazták?

Olyan keresetek voltak, melyeket a praetor olyan igények tekintetében alkalmazott, melyek a ius civilében nem voltak peresíthetők. Tehát ius civile nem peresíthető igények esetében használták ezeket a „hasznos actiókat”. Alkalmazása nem más, mint magisztratuális ANALÓGIA, amikor is egy viszonylag szűk esetkörben alkalmazható keresetet, amely az elé hozott esetre egy az egyben nem alkalmazható, a magistratus megváltoztat azzal, hogy A JOGOT ALAKÍTJA, a jogot képezi utána a megnyilvánuló szükséglet szerint. Gyakran alkalmazta ezt a praetor, ezért egy része bele is került az edictumba, másik része jogtudósi fejlesztés által jött létre. Vannak olyan utilis actiók, melyek alapjául civiljogi keresetek szolgálnak, mégis a ius honorariumhoz tartoznak. Példa: rei vindicatio utilis.

32. Válassza ki az alábbi tényállások közül az ún. birtokközvetítő

detentorokat!

a. A zálogtárgyat magánál tartó uzsorás

b. A rabszolga, aki megszökött és elvitte ura lovát

c. A haszonélvező

d. Egy lakás bérlője

e. A piacról hazafelé tartó rabszolga, aki halat vett urának ebédre

A birtokközvetítő detentorok a birtok ténylegességét más valaki számára tartják

fenn, aki gyakorolja a birtokjogokat, holott a dolgot magát valójában nem

birtokolja.

33. Mi a különbség a ius postliminii és a fictio legis Corneliae között?

A ius postliminii a ’hátsó küszöb joga”. Ha a római polgár hadifogságba esett, elvesztette személyi és vagyoni jogait (mintha rabszolga lett volna). Ha azonban hazatért, visszanyerte elveszetett jogait, mintha nem is lett volna hadifogságban. Ez alapján csak a jogok pl. tulajdonjog, férji hatalom álltak vissza, a tények pl. birtok, manus nélküli házasság nem.

A fictio legis Corneliae arra vonatkozott, hogyha a római polgár hadifogságban meghalt, úgy kellett tekinteni, mintha fogságba esésekor, tehát szabadságának utolsó pillanatában halt volna meg. Ezzel azt akarták lehetővé tenni, hogy érvényben maradjon az elhalt végrendelete, amely a hadifogságba esés folytán utólagosan érvénytelenné vált volna, mert ugye rabszolgának tekintették a hadifogságban lévőket és ők nem végrendelkezhettek, nem voltak jogalanyok. Ez által egy valótlan dolgot valósnak tekintettek, ezért fictio legis.

34. Milyen törvényes tulajdon-elidegenítési tilalmakat ismer?

Elidegenítési tilalmak: a tulajdonjog elidegeníthető és idegen dologbeli joggal megterhelhető, kivételes esetekben azonban csak a jogosítványok elvonhatók törvény (jogszabály), magistratusi intézkedés, ügyleti intézkedés, ügyleti rendelkezés által. A törvényen alapuló elidegenítési tilalmak ellenére eszközölt rendelkező ügyletek semmisek. Ilyen tilalom alatt állnak:

• a hozományul adott itáliai telek,

• a gyámolt bizonyos dolgai (res pupilli),

• a peres dolog (res litigosa) Augustus egyik edictuma értelmében, mely az elidegenítést büntette is.

35. A gazdag családfő Faustus (F) utasítja serdült filius familiasát, Crispust (C),

hogy menjen el a közeli rabszolgavásárba és vegyen ott számára egy fuvolás

rabszolgát. C kiválaszt egy fuvolást, de közben felfedez egy másik rabszolgát, aki

kiválóan játszik hárfán, és így jól beleillene F házi zenekarába. A hárfás rabszolgát

peculiuma terhére veszi meg, s arról az apa csak utólag értesül. A

rabszolgakereskedő eladja és átadja mindkét rabszolgát C-nek. C hazaviszi a két

rabszolgát, és az apa F elégedetten jóváhagyja fia eljárását.

Milyen birtokhelyzetbe kerül C a piacon a fuvolás és hárfás rabszolga

vonatkozásában? Válaszát indokolja!

Képviseleti detentióba kerül. Az apja számára vásárolja őket, tehét

birtokközvetítő detentor lesz, mert a birtok ténylegességét valaki más

számára tartja fenn. Megszerzi a dolog birtokát, de valójában az apjának

szerzi meg azt.

Ki és mikor szerez birtokjogot a fuvolás rabszolga felett? A fuvolás

rabszolga az apa birtoka, az apa utasítására veszi a fiú, az apa szerez rajta

birtokjogot, már akkor az apáé lesz, amikor a fiú megveszi azt.

Ki és mikor szerez birtokjogot a hárfás rabszolgán?

Az apa szerzi meg a birtokjogot, amikor jóváhagyja a fiú eljárását,

vásárlását.

Ki és milyen birtokvédelmi eszközzel léphet fel a rablókkal szemben, ha

hazafelé tartván elrabolják C-tól a rabszolgákat?

Az apa léphet fel, interdictum utrubi ingók birtokvédelmi eszközével.

Az utrubi alkalmazásában, ha hibátlan birtokos áll szemben hibás

birtokossal, a hibátlan birtokos ebben az esetben visszakapja a dolgot, ha

csak egy napig is birtokolta azt a megelőző évben.

36. Foglaljon állást az alábbi állítás igazságtartalmáról! Rómában a concubinatusból született gyermekek nem minősültek törvényes gyermekeknek, de utólag törvényesíthetők voltak császári kegyelemmel, a fiú városi curialisszá válásával, a lány városi curialishoz való férjhez adásával vagy utólagos házasságkötés révén.

IGAZ

37. A minor Tertius (T) vásárol egy házat. A ház átadásakor kifizeti a vételárat. Két hét múlva rájön, hogy az eladó becsapta, a hegyoldal, melyen a ház áll, erősen süllyed, s emiatt a ház jóval kevesebbet ér.

A) Mit tehet T a Lex Leatoria alapján?

A Lex Leatoria csalás címén büntetőkeresetet adott az ellen, aki becsapott egy minort, sőt, ha a minor már teljesített, in integrum restitutiót is a rendelkezésére állt, ha a minor az általa kötött szerződésből csalás miatt (később bármilyen okból) károsodnék. Tehát actio legis Leatoriát, büntetőkeresetet indíthat az eladó ellen, és hivatkozhat arra, hogy minorként, 25 év alattiként tapasztalatlan.

B) Mit tehet, kihez fordulhat T, ha már az egész ügyletet megbánta?

In integrum restitutio jogsegélyt kérheti a praetortól, az előző, eredeti állapot helyreállítását. Ez eredetileg csak 1 éven belül, Iustinianusnál 4 éven belül volt kérhető.

C) Megkapja-e a kért segítséget? Indokolja válaszát! Megkaphatta, mert a jogsegély 1 éven belül kérhető volt eredetileg és itt 2 hét után rájött T, hogy becsapták, és tapasztalan is volt, mivel minor.

D) Milyen lehetősége van T-nek a praetori jog szerint abban az esetben, ha a hibára röviddel szerződés megkötése után rájön és mivel nem hajlandó kifizetni a vételárat, az eladó emiatt bepereli? Ebben az esetben a Lex Leatoriára alapított kifogással az exceptio legis Leatoriae-val tud élni T.

38. Cassius (C) bérbe ad egy gyümölcsös kertet Rufusnak (R) gazdasági épületekkel

együtt. Egyik este egy tolvajbanda „látogatja meg” a kertet és (1) felszedik a

lehullott almát, (2) egy fát teljesen leszednek, (3) a Rufus által leszüretelt és a

pincében tárolt láda körtét is elviszik. (4) Ezen kívül elviszik azokat az almás

ládákat is, amelyeket Rufus engedélyével a szomszéd, Lucius töltött meg a maga

szedte almával, amelyet 5 sesterciusos kilónkénti egységáron megvett Rufustól.

Kié volt (1) a lehullott alma?

Rufusé, mert neki volt bérbe adva a gyümölcsös kert, ő volt a birtokos.

Kié volt (2) az alma a fán?

Mivel még a fán van, az nem önálló dolog, önálló dologgá a gyümölcs elválással lesz,

separatioval. Tehát az anyadolog sorsát osztja. Viszont bérbe volt a

gyümölcsöskert Rufus birtokában, így tulajdonképpen az övé a fán lévő alma is,

hiába, hogy még nem szüretelte le.

Kié volt (3) a pincében tárolt körte?

A pincében tárolt körte is Rufusé volt. Mert ő volt a birtokos, a iuris/quasi

possessor. Traditio volt köztük.

Ki volt (4) a teli almásládák tulajdonosa?

A szomszédé, Luciusé volt, mert engedéllyel szedte le, előzetes megállapodás

alapján, megvette őket Rufustól.

39. Határozza meg a tulajdonszerzésmód fogalmát!

A tulajdonszerzési módok (modi acquirendi dominii) olyan, a törvény által taxatíve meghatározott jogi tények, tényállások, amelyekhez a jogrend azt a hatást fűzi, hogy egy bizonyos személy valamely dolog tulajdonosává lesz. Aki beakarja bizonyítania, hogy tulajdonosa egy dolognak, valamely tulajdonkeletkeztetési mód fennforgását kell igazolnia.

40. Mit értünk hibás birtok alatt és mi volt annak jogi jelentősége?

A tilos önhatalommal szerzett birtokot nevezzük hibás birtoknak (vitiosa possessio), a birtokost pedig hibás birtokosnak.

A birtok hibája csak relatív jellegű, azaz a tilos önhatalommal szerző birtoka csupán a kivetettel szemben tekintendő hibás birtoknak, míg mindenki mással szemben birtoka hibátlan, tehát velük szemben birtokvédelemben részesül. A birtok hibás volta nem esik egybe annak jogellenességével! Hibás birtoknál lehet, hogy csak a birtokhoz jutás módja esik kifogás alá, pedig lehet, hogy a hibás birtokosnak joga van a birtokláshoz.

41. Mit értünk quasi possessio alatt?

Jogbirtokot értünk alatta. Ebben az esetben bizonyos jogok gyakorlását tekintették a birtok corpore elem megnyilvánulásának. Pl. haszonélvezet, egyes szolgalmi jogok. A civilis possessorokhoz hasonlóan a quasi possessorok is részesültek birtokvédelemben.

42. Milyen kettős értelme van az agnatio szónak?

Szűkebb értelemben vett agnatio: magába foglalta mindazokat, akik éppen a pater familias hatalma alatt állnak.

• a pater familias férji hatalma (manus) alatt álló feleség (uxor in manu)

• az apai hatalom alatt lévő gyermek: fiú (filius familias), lány (filia familias);

• a hatalom alatti fiú manusos házasságot kötött felesége,

• a hatalom alatti fiú gyermekei, unokái, tehát a pater familias unokái,

• dédunokái

• az örökbefogadott gyermek (arrogatus, adoptivus);

• az örökbefogadott fiúk manusos házasságot kötött felesége, gyermekei.

A tágabb értelemben vett agnatio (proximi agnati) magába foglalta mindazokat, akik ugyanazon családfő hatalma alatt állnának, ha a közös családfő még élne.

Ezek:

• a pater familias testvérei,

• manusos házasságban élt anyja,

• fiútestvérek gyermekei stb.

• Az agnát rokonság mindaddig fennállt, amíg a rokoni kapcsolat megállapítható volt.

43. Írjon személyi jogi példákat mindkét vélelem típusra!

Megdönthető vélelemre:

Apaság vélelme: Valószínű, hogy a házasságban született gyermek az anya férjétől származik.

Szabadság vélelme: Mindenki szabad, amíg be nem bizonyosodik, hogy rabszolga.

Együtt elhaltakra vonatkozó vélelem: ha a szülők és gyermekeik közös veszélyben haltak el, a serdületlen gyermek halála a szülőké előtt következett be, a serdült gyermekek pedig a szülők után haltak el.

Megdönthetetlen vélelemre:

Fogantatás idejére vonatkozó vélelem: Törvényes házasságból születettnek volt tekintendő a gyermek, ha a születés a házasság megkötésétől számított 182. napon túl, de a házasság megszűnése utáni 300. napon belül következett be.

44. Hogyan lépett fel a római jog a végrehajtás során a hitelezőket

megkárosító magatartásokkal szemben?

In fraudem creditorium-mal lépett fél, ami a hitelezők megkárosítására irányuló vagyonelidegenítést (ajándékozás, eladás, tartozáselengedés) megakadályozza, a praetor mind az adóssal összejátszó, mind a vagyon csalárd elidegenítéséről mit sem tudó, de ingyenesen (pl. ajándékozás útján) szerző személyekkel szemben védelmet nyújtott ezzel a praetori jogsegéllyel. Ebből fejlődött ki később az egy éven belül megindítható actio Pauliana, amely az adóssal összejátszó szerzővel szemben kártérítésre, a jóhiszemű ingyenes szerzővel szemben pedig a gazdagodás kiadására irányult.

45. Milyen részekből áll a Iustiniánuszi kodifikáció? Jellemezze az egyes részeket!

1) Codex Iustinianus: A császári rendeletek összegyűjtése. 528-ban egy tíztagú bizottság, tagok között volt Tribonianus jogtudós, Teophilius jogászprofesszor is és két ügyvéd is. Feladatuk volt a korábbi rendeletgyűjteményekből a még használható részeket az ellentmondások kizárásával összeállítani (KOMPILÁLNI). A Codex Iustinianust már 529-ben publikálták, de csak 534-ig volt érvényes, amikor felülvizsgálták, és újra összeállították a császári rendeleteket. A vitás kérdések nagy részét, melyet az összeállítás nyitva hagyott, saját rendeletében szabályozta a császár = Quinqaginta decisiones.

2) Digesta = Pandectai: Egy új bizottság Tribonianus elnöklete alatt négy professzorból, a magister officiorumból, és 11 ügyvédből tevődött össze (Kr. u. 530.) Feladat: a jogászjog kompilációja a klasszikus kor jogászainak műveiből fennmaradt kivonatos gyűjtemények alapján. Ki kellett hagyni az elöregedett jogszabályokat, törekedni kellett az ellentmondások kiküszöbölésére, lehetőség nyílt szövegváltoztatásokra, interpolatióra. 50 könyvből áll, titulusokra lettek osztva, azon belül pedig pragrafusokra.

3) Institutiones: Digesta munkálatai alatt íródott hivatalos bevezető tankönyv a joghallgatók számára. Mintául a Gaius hasonló elemi ismereteket közvetítő műve (Institutiones) szolgált. Röviddel a Digesta előtt jelent meg és nyert azzal együtt törvényerőt. Négy könyvből áll.

4) Codex repetitae praelectionis: Elsősorban a Digesta szövegezése alatt keletkezett reformrendeleteket és császári rendeleteket kellett felülvizsgálni és bedolgozni a rendeletek köze,(Kr. u. 534.) Egy öttagú bizottság állította össze. Jusztiniánuszhoz fűződő két Codex- ből csak az egyik maradt ránk, annak 12 könyve van, melyek titulusokra vannak osztva. Az egyes titulusokon belül a kérdéskörrel foglalkozó rendeletek időrendi sorrendben vannak. Összesen 4600 rendeletet tartalmaz.

+1. Novellae leges: Jusztiniánusz új rendeletei, melyek már görög nyelven jelentek meg.

46. Mikor fordul meg a bizonyítás terhe (bizonyítási teher)?

• A büntetőperben a meglopott azt állítja, hogy a vádlott lopta meg őt.

• A feleség azt állítja, hogy az újszülöttje apja nem más, mint a férje.

• A perben az alperes azt állítja, hogy nem ő kötötte a vitatot szerződést.

• A perben az alperes azt állítja, hogy már teljesítette az adósságot.

• A lopási perben a vádlott azt állítja, hogy ártatlan.

Főszabályként érvényesült, hogy

• a felperesnek kell bizonyítania azon tényeket, amelyre keresetét alapítja,

• az alperesnek pedig azokat, amelyen kifogásai alapulnak.

A bizonyítási teher megfordulása: negatív állítás (állítom, hogy NEM ez történtmeg); megdönthető vélelem.

47. Candidus (C), a Róma környéki villájában élő politikus indulni akar a választásokon és ezért házanépével együtt több hónapra római házába költözik, vidéki házát pedig erre az időre lezárja. Távozásuk után néhány nappal a haragosa, Victor senator (V) feltöri a ház zárjait, és fiát, valamint annak családját költözteti a villába. Mikor C néhány hét múlva rövid időre visszatér a villába, észleli a helyzetet, de nem tesz semmit.

1. Ki birtokolja a villát feltörése és az idegenek beköltözése előtt?

C birtokolja, ő a tulajdonos, ő a civilis possessor.

2. Ki birtokolja és meddig a házát V fia beköltözése után?

V fia fogja birtokolni, de hibásan, addig amíg a tulajdonos meg nem

próbálja visszaszerezni, és ameddig ez a hatalmi helyzet fennáll általuk.

3. Indokolja ezen állásfoglalását!

Az ingatlanok alattomban való elfoglalása még nem eredményezi a

birtokhelyzet megszűnését, csak az, ha a birtokos tudomást szerezve

arról, és a visszavételt meg sem kísérli, ill., ha visszaszerzési kísérletét

alattomban foglaló erőszakkal (vi) visszaveri. V hibás birtokos. Tehát, mivel

V vi-t alkalmazott és fia, valamint annak családja az ingatlant közvetlen

fizikai hatalomban tartja, ezért ők a birtokosok. Mivel C észlelte, de

nem tett semmit, így megszűnt a birtoklása.

4. Elvileg a mamlasz C-nak milyen jogeszköz állna rendelkezésére és ki

ellen?

Interdictum unde vi-t kérhetett volna. Jogos védelmet is alkalmazhatott

volna.

48. Válassza ki az alábbiak közül azokat, akik elválással szerezhetnek tulajdont a gyümölcsön!

a kert tulajdonosa – az ott termett olajbogyón

a mezőgazdasági telek örökhaszonbérlője – a megtermelt fügén

a rabszolganő bérlője – a nő gyermekén

a telek haszonélvezője – a megtermelt búzán

aki a kutyát tudtán kívül nem tulajdonostól vásárolta – a kutya kölykén

Már az elválással ipso iure szerzi meg a gyümölcsöt:

a) az anyadolog tulajdonosa

b) az anyadolog jóhiszemű birtokosa

c) a mezei telek örökhaszonbérlője

A rabszolganő gyermekét a klasszikus jog nem tekinti gyümölcsnek. Ok: a rabszolgák szaporulatát nem a gyümölcsszedésre jogosult haszonélvezőnek, hanem a tulajdonosnak akarták juttatni.

49. Mely szempontok miatt hasznos az állami úton biztosított birtokvédelem?

amikor a jog a birtoklás fennálló rendjét védi, akkor ezzel a közrendet is oltalmazza. akik a dolgot ténylegesen birtokolják, azok az esetek túlnyomó részében tulajdonosok is, tehát ezzel a tulajdonosokat védi az állam. a birtokvédelem a nem tulajdonosokat is védi, ez a könnyített védelem ára, de ez nem baj, mert tulajdonkeresetével eredményesen felléphet a tulajdonos ellenük.

50. Milyen feltételekkel alkalmazhatta a praetor az eredeti állapot

helyreállítását? in intergrum restitutio

Ha más jogsegély lehetősége nem forog fenn. (Nincs helye pl. mások által jogellenesen okozott sérelmek miatt, véletlen károkozás miatt, saját hibából beállott károk miatt.)

Csak rövid határidőn belül lehetett élni vele. (a klasszikus korban 1 annus tilis, Jusztiniánusz korában 4 év) A praetornak mérlegelni kellett, hogy a visszahelyezés nem okoz-e nagyobb méltánytalanságot a másik félnek, mint amit a kérelmező elszenvedett, és a praetor helyreállítani akar. Csak nyomós okból különös méltánylást érdemlő esetekben nyúlt ehhez az eszközhöz:

• minor restitutiója – 25 év alatti serdült önjogú férfi becsapás esetén

• távollét esetén elszenvedett sérelemnél

• capitis deminutio (személyi állapot változása)

• menthető tévedés egyes esetei

• megtévesztés és kényszerítés

• bármely más méltányos okból.

51. Mi a különbség a dologegyesülés (accessio) és a dolgok összekeveredése (commixtio) között?

Dologegyesülés alatt azt értjük, amikor különböző személyek tulajdonában álló dolgok emberi tevékenység következtében vagy egyéb tények folytán olyan szoros fizikai kapcsolatba kerülnek egymással, hogy ezáltal egyetlen, egységes dologgá válnak. Itt tehát a két dolgot meg lehet különböztetni egymástól, az egyik dolog a másik alkatrész lesz alárendelő egyesülésnél, s a tulajdont a fődolog tulajdonosa szerzi meg. Mellérendelő egyesülésnél pedig tulajdonközösség lesz és a dolgok értéke arányában lesznek tulajdonosok. A commixtio a különböző személyek tulajdonában álló dolgok összekeveredése, hogy azok egymástól többé meg nem különböztethetőek és nem állapítható meg, hogy melyik darab kié. Az összekeveredett dolgok tulajdoni helyzete elvileg nem változik meg, de mivel a szétválasztás gyakorlatilag lehetetlen, a tulajdonosok egy vindicatio pro parte nevű keresettel követelhetik az őket megillető „hányadok” kiadását. Ilyenkor a tulajdonváltozás a bírói ítélet folytán következik be, amikor az összekeveredett dolgok tulajdonosai egyes dolgok tulajdonjogát elveszítik ugyan, ám azokkal egyenértékű más dolgok tulajdonát megszerzik. Ez nem tulajdonszerzési mód.

52. Gaius (G) meglátogatja Bibulus szobrász műhelyét és megtetszik neki Diana istennő egyik szobra és meg is veszi tőle, azzal, hogy két hét múlva szállítsák azt le villájába. Mikor a szobrot leszállítják, derül ki, hogy tévedésből egy Aphrodité szobrot szállítottak le neki. A cserét G sem veszi rögtön észre.

1. Milyen tulajdonszerzési módról van itt szó?

Származékos szerzésmód – traditio.

2. Milyen tényállás elemei vannak ennek a szerzésmódnak?

• a dolog birtokának az ÁTADÁSA az eddigi birtokos (a tradens) által

a szerző fél (az accipiens) részére.

• jogszerű szerzéscímek valamelyikének megléte, mert ezekben a

tulajdonátruházási akarat testesül meg

3. Megszerzi-e G a Diana szobor tulajdonát? Indokoljon!

Nem, mert a traditio-hoz kell az átadás, és itt nem történt még meg. Aztán

később, ha visszacserélik a szobrokat, akkor szerezhet tulajdont felette.

4. Megszerzi-e G az Aphrodité szobor tulajdonjogát? Indokoljon!

Nem, mert ahhoz, hogy megszerezze a tulajdonjogot, kell a megfelelő

jogszerű szerzéscím és itt ez nem áll fenn.

53. Cassius (C), a 20 éves filius familias, Vatianus (V) fia, kölcsön kér 500 sestertiust Mariustól (M) egy hónapra. C megkapja a pénzt, de lejáratkor nem fizeti azt vissza M-nek.

1. Kinek a tulajdonába kerül a kölcsönadott pénz?

Puberes minores a filius familias, azaz 25 év alatti serdült önjogú férfi. Ha

volt gondnoka impuberes infantia maioresnek felelt meg. A pater familias

tulajdonába kerül a vagyon, mivel hatalomalattinak vagyonjogi képessége nincs.

2. Ki tartozik a kölcsönszerződés alapján?

C tartozik.

3. Mit tehet M, a hitelező, mikor C nem teljesít? Indíthat-e valaki

ellen pert? Indokolja állásfoglalását!

Nem, mivel ez csak naturalis obligatiot keletkeztet.

4. Mi lesz a helyzet, ha V, az apa meghal?

Az apja halála után a fiú peresíthetővé válik, mert nem a leendő hagyatékára

vette fel a pénzkölcsönt.

54. Válassza ki az alábbi listából a principátus korában ismert császári rendelet-típusokat!

stipulatio

epistula

decretum

pragmatica sanctio

edictum

Császári rendelet az, amit a császár decretumával, vagy edictumával, vagy epistulájával elrendelt. Sosem fért ahhoz kétség, hogy ez törvényerővel bír, mivel maga a császár is hatalmát tör- vény útján kapja meg.

55. Melyek voltak a manus nélküli házasság vagyonjogi joghatásai?

A manuk nélküli házasság a vagyonelkülönítés elvén állt. A nő családjogi helyzete

nem változott, megmaradt régi agnatiójában:

- ha továbbra is apai hatalom alatt maradt, akkor mindent a hatalomfőjének

szerzett,

- ha önjogú volt, akkor minden vagyona, illetve házasság alatti szerzeménye

az ő kizárólagos vagyona maradt.

A manus nélküli házasságot kötött önjogú nő vagyona megmaradt női

szabadvagyonnak (parapherna), amelyről a nő szabadon rendelkezhetett. A nő

nem támaszthatott tartási igényt férjével szemben. Törvényes öröklési jogot

sem kaphattak a házastársak egymás után.

Férfi nem kezelheti a nő vagyonát, de a nő megbízási szerződés révén lehetőséget

adhatott a férjének, hogy kezelje vagyonát.

56. Mit értünk praetori (bonitar) tulajdon alatt?

Ha nem volt megfelelő szerzésmód, vagy az előd nem volt tulajdonos, de valaki

elbirtoklási helyzetbe került, akkor az Ő vagyonába tartozott a tulajdon.

Ha valaki res mancipit annak tulajdonosától puszta traditióval szerzett meg, nem

vált a dolog quiritar tulajdonosává, hanem a dolog továbbra is az átruházóé maradt,

aki tehát a dolgot akár vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi

a dolog quiritar tulajdonát elbirtoklás révén meg nem szerezte.

A civiljogi tulajdonszerzés 3 feltétele közül, a megfelelő szerzésmód hiányzott,

vagy az előd nem volt tulajdonos (nemo plus iuris elv).

57. Az önjogú római polgár Rufus testvérével, S-el 3 éve közösen örökölt egy házat. Rufus később nősülni készül, s feleségével közös otthont akar teremteni, ezért szeretné, ha testvére megvásárolná tőle a közös házuk rá eső részét, de S nem hajlandó vele megegyezni.

a) Írja le a kereset pontos nevét, amelyet megindíthat a testvére ellen

az örökségük megosztása céljából!

actio familiae erciscundae

b) Vajon civilis vagy honorariae actio-ról van szó?

Civilis. Mert legis actio.

c) Szerkessze meg a kereset formuláját!

nominatio iudicis – Octavus legyen a bíró.

demonstratio – Mivel S nem hajlandó megvenni Rufustól az örökölt ház rá

eső részét, és ezért az örökölt tulajdonuk felosztását kérte R,

adiudicatio – amennyit oda kell ítélni a feleknek, bíró ítélj oda.

58. Cselekvőképes-e? Indok!

a) Rufus, egy 24 éves római polgár férfi, akinek apja 10 éve életét

vesztette, s aki fél karját elvesztette egy háborúban: Ő egy minor, mert 25

év alatti serdült. Az, hogy félkarú nem befolyásolja a cselekvőképességet, ettől

még tud szóbeli szerződést kötni, az ünnepélyes szavakat elmondani. Tehát ha volt

gondnoka, amit kérhetett, akkor korlátozottan cselekvőképes, akkor olyan volt

mintha egy impuberes infantia maiores lenne. (Később szokássá vált a minoroknak

a gondnok.)

b) Cornelius egy 30 éves, elmebetegségben szenvedő, szabad apa és

rabszolga anya kapcsolatából született férfi: A rabszolganőtől való születés

gyermekét rabszolgává tette. Ráadásul elmebeteg. Viszont a cselekvőképességet

a rabszolgaság nem befolyásolja, de az elmeállapot igen, tehát nincs

cselekvőképessége, de világos pillanataiban úgy kezelték, mint aki semmilyen

korlátozás alá nem esik.

c) Tiro egy római házasságból született 11 éves kisfiú, aki 3 éve

elvesztette édesapját: Kora szerint impuberes infantia maiores. Apja meghalt,

tehát önjogú lett, pupilli. Tehát teljes cselekvőképessége van.

59.A római polgár Quintus szeretné visszakapni Titiustól értékes aranykupáját,

amelyet két éve vásárolt és vett át traditióval egy görög kereskedőtől. Titius nem

hajlandó a kupát visszaadni, mert arra hivatkozik, hogy a kupát Quintus egy

kölcsön biztosítékaként adta át neki zálogba. Quintus viszont azt állítja, hogy ő

azt a kölcsönt már két hónapja visszafizette Titiusnak, így joggal követeli a

kupáját tőle.

Írja le a kereset pontos nevét, amelyet Quintus megindíthat a kupa

visszaszerzése céljából. (2 pont)

Rei vindicatio.

II. Vajon civilis, vagy honoraria actióról van szó? (2 pont)

Civilis, mert a rei vindicatio a legfontosabb civiljogi kereset.

III. Szerkessze meg a kereset formuláját, az egyes alkatrészek (záradékok)

megjelölésével! (4 pont)

nominatio iudicis: Nonus legyen a bíró.

intentio: Ha bebizonyosodik, hogy civiljogi tulajdonosa a kupának Q,

exceptio: viszont T azt állítja, zálogba adta neki Q a kupát,

replicatio: ámbár, ha bebizonyosodik, hogy már visszafizette a kölcsönt Q,

arbitratus: és azt a dolgot nem adná vissza T, amennyit a dolog ér,

condemnatio: annyi pénzösszegnek a megfizetésére Q részére, bíró ítéld el

T-t, ha nem bizonyosodik be, mentsd fel.

60. Jellemezze az alábbi személyeket cselekvőképességük és jogképességük szempontjából! Válaszát indokolja is!

Rufus, egy 23 éves férfi, aki rabszolga anya és római polgár apa kapcsolatából született, és aki a fél karját nem tudja mozgatni: (4 pont)

Rufus: minor, mert 23 éves. A testi fogyatékosság a cselekvőképességet nembefolyásolja - tud szóban szerződést kötni. Rabszolga az anyja, rabszolga lesz.

Cselekvőképessége teljes. Jogképessége nincs.

Titus, egy 45 éves római polgár, akit apja 10 éve emancipált, s aki ennek örömére kicsapongó életet kezdett élni, s ezért a praetor pazarló vagyonkezelése miatt családja kérésére gondnokot rendelt számára: (4 pont)

Cselekvőképessége korlátozott, mert gondnoka van. Tékozlónak is tekinthető a kicsapongó életmód miatt. Jogképessége teljes, mert emancipált, férfi nemű, római polgár.

61. Melyik két civiljogi delictumot szabályozta részletesen a XII táblás

törvény? A kettő közül melyiknél alkalmaztak tarifális büntetést? Milyen

tarifákat állapított meg a törvény az egyesesetekben?

A lopást és a személyi sértést szabályozta.

Személyi sértésnél voltak tarifális büntetések.

VIII. tábla 3. Az iniuriarum actio vagy törvényes vagy hatósági. A törvényes

kereset a XII t.t.-ból „aki mást megsért, 25 sesterciussal büntessék”; és ez a

törvény általános érvényű volt; voltak különös rendelkezések is, mint: „ha valaki

kézzel vagy bottal szabad ember csontját törte, 300, ha rabszolgáét, 150

sesterciusnyi büntetés alá esik.”

62. Válassza ki az alábbi személyek közül azokat, akiket a praetori infamia

jogkövetkezményei érintenek!

a. férje halála után tíz hónappal férjhez menő özvegy

b. a megélhetési gondok miatt színházi társulathoz leszerződő római polgár

c. a társai pénzét - azok tudta nélkül - könnyelműen befektető, de a veszteségeket

elkerülő üzletember

d. a kölcsönvett pénzt vissza nem fizető, egy hete elitélt adós

e. a nála letétbe helyezett pénzt elsikkasztó, a végrehajtás elől külföldre

menekült bankár

63. Válassza ki az alábbi birtokosok közül azokat, akik birtokjoggal bírnak a

klasszikus jog szerint!

a) a szomszéd házából egy ékszert elcsenő rabszolga az orgazda ékszerészhez

igyekeztében

b) a rabszolgát formahibás mancipatio útján szerző vásárló

c) az áthullott gyümölcs felszedése céljából a szomszéd telkén tartózkodó

kerttulajdonos a szomszéd telek vonatkozásában

d) a telket szívességi használatban művelő precarista

e) a bérházi lakásban élő, a bért rendesen fizető akadémiai hallgató

64. Curtiustól (C) egy nyári éjszakán az állatokra szakosodott tolvaj, Lentulus (L)

ellopja értékes tenyészcsődőrét. L néhány nap múlva eladja a lovat az istállót

üzemeltető gyanútlan Porciusnak (P) 15 ezer sesterciusért, s át is adja neki

traditióval. C az év őszén felismeri P-nál a jellegzetes állatot, s a következő

hivatali napon a praetorhoz fordul segítségért a visszaszerzése céljából

a) Megszerzi-e P a ló tulajdonjogát? (2 p.)

Nem szerzi meg, nemo plus iuris elv miatt, ami azt mondja ki, hogy senki

sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyi saját magának van, és

egyébként is lopott dolgot nem tud elbirtokolni.

b) Milyen keresetet indíthat P ellen C, ha szeretné azt visszakapni a

lovat? (1 p.)

Rei vindicatio. A rei vindicatio a saját tulajdonjogát állító keresete a

pertárgyként megjelölt egyedi testi dolog birtokosa vagy bírlalója ellen a

dolog kiadása iránt.

c) Mi lesz a per kimenetele, s mitől függ az? (1 p.)

Visszakerül az eredeti tulajhoz, ha kiderül, hogy tényleg az övé. Vagy

megkapná az értékét pénzben. Attól függ, hogy tudja-e bizonyítani, hogy az

övé.

d) Ha C nem szeretne pereskedni, milyen peren kívüli jogsegéllyel

léphetne fel P ellen? (Pontos megnevezés!) (2 p.)

Birtok megtartását célzó interdictummal léphet fel, az interdictum

utrubival. Az ingó dolgok birtoklásának védelmére a klasszikus korban mind

háborítás, mind pedig elvonás esetére, az ugyancsak igénybe vehető

önhatalom (önvédelem, ill. a hibás birtokossal szembeni önsegély mellett),

egyetlen possessorius jogeszköz szolgált: az i n t e r d i c t u m utrubi.

Ez az interdictum is duplex, a benne foglalt parancs mindkét félhez szól.

e) Mi lenne a peren kívüli eljárás eredménye? (2 p.)

A birtokpert közülük az nyeri meg, aki az interdictum kiadását megelőző

évben az ingó dolgot hosszabb időn át birtokolta, mint ellenfele, feltéve,

hogy birtoka vele szemben nem hibás. Tehát visszakapná a lovát, mert az

interdictum kiadása előtt huzamosabb ideig birtokolta, mint ellenfele.

65. Válassza ki az alábbi tényállások közül azokat, amelyek esetében a fia

cselekménye miatt a pater familias nem vonható felelősségre!

a. a családfiú a szomszéd házából ellop egy értékes ékszert és azt eladja egy

orgazdának

b. a fülig szerelmes családfiú stipulatióban nagy összegű hozományt ígér a

kiszemelt hölgy apjának

c. a serdült családgyermek hitelezői kielégítésére készpénzt vesz kölcsön,

azzal, hogy azt majd apja halála után, örökösként adja majd meg

d. a hivatali munkájával sok pénzt kereső családfiú befekteti keresményét, de az

üzlet befuccsol és jelentős adóssága keletkezik

e. a 20 éves családfiú adós marad a barátnőjének vásárolt nagyértékű ajándék

vételárának jelentősebb részével

66. A 21 éves önjogú Maevius (M) vásárol egy szép házat, völgyre néző kilátással.

Miután kifizette a vételárat, beköltözik. Három hónap múlva az őszi esőzések

idején rájön, hogy az eladó becsapta, a hegyoldal melyen a ház áll, erősen süllyed,

s emiatt a ház balesetveszélyes és jóval kevesebbet ér.

a) Mit tehet M a Lex Laetoria alapján?

Lex Laetoria alapján csalás címén actio legis Laetoriae-t indíthat,

büntetőkeresetet és mivel 25 év alatti minor, hivatkozhat

tapasztalatlanságára.

b) A praetori jog szerint mit tehet, kihez fordulhat M és milyen

jogeszközért, ha már az egész ügyletet megbánta?

A praetorhoz fordulhat és in integrum restitutiot kérhet tőle.

c) Megkapja-e a kért segítséget? Indokolja válaszát!

Az eladó valószínű be akarta csapni, mivel tudhatta, hogy a ház nem ér annyit

a fennálló okok miatt, ezért kérheti M az eredeti állapot helyreállítását és

ezért meg is fogja kapni.

d) Milyen lehetősége van M-nek a praetori jog szerint abban az esetben,

ha a hibára röviddel a szerződés megkötése után rájön és mivel nem

hajlandó kifizetni a vételárat, emiatt az eladó beperli?

Kifogással élhet exceptio legis Laetoriae-val.

67. Rendszerezze és sorolja fel a római jogban érvényesülő házassági

akadályokat!

Abszolút házassági akadályok:

A római jog szerint a conubiummal rendelkező személyek sem köthetettek

házasságot, ha serdületlen, elmebeteg, herélt, már érvényes házasságban

éltek.

Relatív házassági akadályok:

❖ Bizonyos személyekkel nem köthettek házasságot azok, akik közül az

egyik a másiknak

➢ egyenes ági vagy oldalági rokona:

▪ fel- és lemenők között korlátlanul,

▪ oldalágon testvérek egymás közt

▪ és testvér testvérének vérszerinti leszármazója pl.

nagybáty és unokahúg között

➢ az örökbefogadással keletkezett rokonság egyenes ágon (pl.

örökbefogadó és az örökbefogadott gyermek között): az

örökbefogadási viszony megszűnése után is házassági akadály;

➢ a sógorság egyenes ágon korlátlanul, oldalágon pedig oly módon

jelentkezett, hogy testvér testvérének volt házastársával nem

köthetett házasságot;

❖ gyám a gyámoltjával;

❖ gondnok a gondnokoltjával;

❖ senatori rangú személy libertinusszal, ill. színésznővel;

❖ szabadnak született római polgár bizonyos infamis személyekkel;

❖ tartományi tisztviselő a tartomány lakosával;

❖ a császárkorban általában megtiltották – a katonai fegyelem

érdekében – a katonáknak a házasságkötést (Septimius Severusig);

❖ keresztény vallású zsidóval (disparitas cultus);

❖ keresztszülő keresztgyermekével (cognatio spiritualis)

68. Válassza ki az alábbi listából azokat a szerkezeti egységeket, amelyekre

a Gaius a tankönyvét felosztotta!

a) de obligationibus

b) de personis

c) de sctionibus

d) de rebus

e) de legibus

Gaius a Kr. u. II. század közepe táján a jogtudományba való bevezetésül

tanítványai számára megírta Institutiones (=kb. tanítások, rendszerbe foglalt

- 28 -

tanok) c. tankönyvét. Ennek 3 fő része van: személyek (personae), „dolgok” (res);

keresetek (actiones).

69. A tékozlás egy cselekvőképességet befolyásoló tényező volt a római jogban.

A praetor kizárólag önjogú férfiakat nyilváníthatott tékozlóvá, s egyúttal

gondnokot rendelt számukra, ekkor ügyletképességük szempontjából az

impuberes infantia maiores-hoz hasonlóan kezelték őket. Igaz vagy hamis?

igaz

70. Foglaljon állást az alábbi állítás igazságtartalmáról! Az ún. idézési törvény

(Kr.u. 426, Ravenna) a császárkori peres eljárások menetét, ezen belül az

alperes perbe hívásának módját szabályozta.

HAMIS!

Az idézési törvények arra voltak hivatva, hogy a jogászi iratok káoszában

bizonyos irányadó szempontok előírásával a jogbizonytalanság ellen küzdjenek.

Ezek közül a legfontosabb a lex citationis 426-ból. II. Theodosiusnak és III.

Valentinianusnak Ravennában kiadott rendeletükben kötelező erővel ruházták fel

Gaius, Papinianus, Ulpianus, Paulus és Modestinus összes műveit, valamint azok

korábbi jogtudósoknak, akikre az öt tekintély hivatkozik, minden munkáját. Ha a

vélemények nem egyeztek, a jogtudósoknak az iratokból kitűnő többségi

véleménye volt irányadó. Ha az eltérő vélemények aránya egyenlő volt, akkor azt a

nézetet kellett alkalmazni, amelyhez Papinianus csatlakozott, s ha az adott

kérdésben ő nem foglalt állást, a bíró szabadon választhatott a véleménycsoportok

között.

71. Válassza ki az alábbi listából azon keresettípusokat (actiones honorarie),

amelyek a praetori jogfejlesztés peres eszközeiként kialakultak!

a. actio in factum concepta

b. actio stricti iuris

c. actio utilis

d. actio fictia

e. actio in ius concepta

72. Válassza ki az alábbi tényállásokban megjelöltek közül a hibás

birtokosokat.

a. A lopott dolgot a tolvajtól megvevő orgazda.

b. A „szajrével” menekülő tolvaj.

c. Aki erőszakkal visszaveszi az őt meglopótól a dolgát.

d. A tulajdonos, aki felfegyverzett barátai segítségével ragadja vissza a

dolgát a rablótól.

e. A szívességi használó, aki felszólításra azonnal visszaadja a dolgot.

Hibás az a birtok (possessio vitiosa), amelyet valaki vi, clam, precario –

erőszakkal, alattomban vagy szívességi dolog vissza nem adásával – szerzett,

hibátlan. (possessio nec vitiosa) pedig az, ahol a szerzés körül ilyen hiba nincs.

73. Milyen következményei lehetnek a császári perrendben a fellebbezésnek?

Az ítélet ellen fellebbezésnek (appellatio) volt helye, amelyet a kihirdetéskor

szóban vagy azt követőleg írásban lehetett előterjeszteni. A fellebbviteli bíróság

új tárgyalást tartott, amelynek során nemcsak jogkérdésben dönthetett, de

ténykérdésben is, mivel újabb bizonyítékokat is felvehetett. Döntésében vagy

elutasította a fellebbezést vagy annak helyt adva megváltoztatta a korábbi

ítéletet.

Az appellatio felfüggesztette a megfellebbezett ítélet hatályát (suspensio);

az ítélkezés joga az illetékes felsőbíróságra háramlott (devolutio), amely az

alsóbb fokú bíróság ítéletét nemcsak megsemmisíthette (cassatio), hanem meg

is változtathatta (reformatio).

A legfelső bírói fórum ítéletének meghozatala vagy a fellebbezési határidő

elmulasztása esetén az ítélet jogerőre emelkedett.

Egy ügyben általában kétszer, kivételesen, ill. bizonyos korszakokban háromszor

lehetett fellebbezni. A császárhoz eljutó fellebbezés tárgyában hozott

decretum

császári rendeletnek minősült

74. Válassza ki az alábbi tényállások közül az eredeti tulajdonszerzési

tényezőket!

a. a más építő anyagából saját telkére építő családapa

b. a saját márványból szobrot faragó szobrász

c. a más telkén vadgalambot elfogó madarász

d. a más gyümölcsöséből származó termést megvásárló és leszedő vevő

e. a más pénzét a sajátjába bekeverő figyelmetlen banki ügyfél

Eredeti szerzésmód, amelyik nem tételezi fel valaki előző tulajdonjogát,

hanem a tulajdon-keletkeztető tényállás teljesen új tulajdonjogot hoz létre.

Két esete lehetséges:

❖ a tulajdonjog olyan dolgon keletkezi, melyen eladdig senkinek sem

volt tulajdonjoga (pl. foglalásnál);

❖ a dolog valakinek a tulajdonában van, de

➢ a szerző fél a tulajdonos közreműködése nélkül, saját

tényével teremt magának tulajdonjogot (pl. idegen dolog

gyümölcseinek jóhiszemű beszedésével, más dolgának jóhiszemű

feldolgozásával),

➢ a tulajdonjogot tőle is független tény, természeti esemény

vagy harmadik személye cselekménye folytán szerzi meg (pl.

a dolgok egyesülésénél).

A létrejött tulajdonjog terjedelmében nem igazodik a dolgon korábban esetleg

fennállott és a szerző ténnyel megszüntetett tulajdonjoghoz: ha a tulajdonjog

szolgalommal, haszonélvezettel, zálogjoggal volt megterhelve, az eredeti úton

szerző tehermentesen szerez tulajdont

75. Mit értünk absztrakt tulajdon szerzésmód alatt? Mely tényállások

tartoznak ide?

Az absztrakt tulajdon szerzésmód egy causát elhallgató szerzésmód. Lényegét

a törvényes formaságok betartása, a formák mellett pedig a valóságos jogügyleti

cél háttérbe szorult, a külvilág számára gyakran nem is vált ismertté. Ilyenek a

mancipatio, az in iure cessio és a stipulatio. Ide tartozik az átruházás is például.

Ez független a felek valóságos ügyleti céljától, causájától.

Az „absztrakt tulajdonátruházás” elmélet azt jelenti, hogy az átruházás dologi

hatálya független a causától és csak az szükséges, hogy a felekben valamiképpen

meglegyen a tulajdonátruházási szándék.

76. Milyen törvényi lépéseken keresztül szorították vissza az önhatalmat a

rómaiak?

Az állami létbe való átlépéssel az önhatalmat korlátozó társadalmi normák lassan

jogi normákká váltak, ami együtt járt az önhatalom egyre fokozódó

visszaszorításával, bár a XII táblás törvényben kitűnően fontos esetekben

megmaradt az önhatalom lehetősége. Pl.:

❖ nappali fegyveres tolvaj,

❖ éjszakai tolvaj,

A tendencia az állami beavatkozás terjedése volt, s eleinte elsősorban olyan jogok

érvényesítésében és védelmében kapott szerepet az állam, amelyek magától az

államtól származtak, amely jogokat az állam garantálni fontosnak tartott. Pl.:

❖ családfő igénye a hatalomalatti felett más családfő ellenében,

❖ herediumhoz (államtól kapott föld) való jog,

❖ a rabszolga, az igásbarmok feletti jog, mely javak kezdetben

elsősorban hadizsákmányból származtak, az állam juttatta a

polgároknak.

Rómában az önhatalom törvényi úton való visszaszorítása először közvetve a

XII táblás törvényben jelentkezik, amely a korábbi gyakorlattal szemben már

csak az éjszakai, ill. a fegyverrel védekező tolvaj megölését nem büntette, a

többiét igen.

- 31 -

Az erőszakos jogérvényesítés tilalmát többé-kevésbé általános jelleggel (de még

kazuisztikusan) Caesar egyik törvénye, a lex Iulia de vi privata mondta ki.

II. Valentinianus, I. Theodosius és Arcadius egy constitutiója (389) pedig

kimondta, hogy aki más vagyontárgyát önhatalmúlag elveszi, amennyiben az

önhatalmat gyakorló dolog tulajdonosa volt, a tulajdonjognak a sértett javára való

elvesztésé, ha pedig nem volt tulajdonos, úgy a dolog értékének megfelelő

büntetéssel sújtandó.

Az önhatalmú jogérvényesítés általános tilalmát kifejezetten csak a iustinianusi

kodifikáció deklarálta.

Emellett a jogtudomány is rögzítette a jogos önhatalom kereteit a vim vi

repellere elv megfogalmazásával, mely szerint az erőszakot szabad erőszakkal

visszaverni, és ezt a jogot a természet biztosítja.

77. Analogia legis esetén joghézag áll fent, így a bíró az elbírálandó jogesetet

egy a jogi lényegében hasonló másik jogesetre vonatkozó jogszabály alapján

dönti el.

IGAZ!

78. Foglaljon állást az alábbi állítás igazságtartalmáról! A klasszikus kortól

kezdődően mindkét nemből származó 25 év alatti minorok gondnokot kérhettek

a praetortól, ami a későbbiekben szokássá lett és a posztklasszikus korban a

gondnok nélkül eljáró minort úgy tekintették, mint egy impubens infantia

maiort

HAMIS!Csak a férfiak kérhettek!

79. Válassza ki az alábbi listából azon kérdéseket melyek praeiudiciális eljárás

tárgyául szolgálhatnak!

Secundus visszaköveteli a szamarat – amit a magáénak tart – a harmadik

szomszédtól.

Quarta – mivel elvált férjétől – követeli vissza hozományát.

Primus vitatja, hogy az általa nevelt gyermek valóban az ő fia.

Tertius meg akar bizonyosodni róla, hogy a könyve a szomszédjánál van-

e.

Quintus tisztázni akarja, mekkora hozományt kell visszaadnia volt

feleségének.

Ha a jogvita egy jogállapot, jogosultság vagy jogi tény léte vagy nem léte

tárgyában folyik, a per célja pusztán ennek megállapítása. Ilyenkor a

megállapított jog, ill. tény alapján felmerülő igények érvényesítésére egy újabb,

marasztalásra menő per indítható. Ez a megállapítási per vagy praeiudicium.

Ilyen előzetes perre, melynek a bíró által kihirdetett megállapító ítélet

(pronuntiatio) vet véget, ritkán kerül sor.

Jogkérdésre vonatkozik:

❖ egy személy státuszának megállapítása:

➢ szabad-e vagy sem?

➢ felszabadított-e vagy sem?

➢ gyermeke-e a másiknak vagy sem?

❖ jogi aktus érvényessége

➢ érvényes-e a végrendelet vagy sem?

Ténykérdésre vonatkozik: kinél van az adott dolog? a dolog elválasztható-e a

másiktól? mekkora a hagyaték? mekkora a hozomány?

80. Válassza ki az alábbi jogügyletek közül azokat, amelyek alkalmasak a

tulajdon traditio útján való megszerzéséhez!

a. A tulajdonos elajándékozza hangszerét a barátjának.

b. A háziúr kiadja lakását a Rómába látogató turistának.

c. A tulajdonos haszonélvezetbe adja a dolgát.

d. Az após hozományként pénzt ad át lánya férjének.

e. Az adós háziasszony visszaadja a korábban kölcsön kapott üveg olíva

olajat.

A traditio fogalma: Mások közreműködésével történő birtokszerzés a traditio,

az átadás. A traditio eredeti, ill. szoros értelemben testi dolog tényleges,

valóságos, kézről kézre történő átadását és átvételét jelentette. Traditióról csak

akkor beszélhetünk, ha a felek előzetesen megállapodtak a dolog átadásában és

átvételében, és ezt a megállapodásukat a tényleges átadással és átvétellel meg is

valósították.

81. Válassza ki az alábbi listából azon gyűjteményeket, amelyek az ún.

jusztiniánuszi „kodifikáció” részét képezték.

a. Institutiones seu Elementa

b. Codex Iustinianus

c. Lex citationis

d. Digesta seu Pandectae

e. Gaius: Institutiones

82. Válassza ki az alábbi listából az ingatlanok birtokvédelmére szolgáló

jogsegélyeket.

a. interdictum uti possidetis

b. interdictum prohibitorium

c. interdistum unde vi

d. interdictum utrubi

e. interdictum de vi armata

83. Foglaljon állást az alábbi állítás igazságtartalmáról! A XII táblás törvény

normái eredetük alapján három típusba sorolhatók: törzsi szokásjogi eredetű

normák, legislatív eredetű normák, és szakrális eredetű normák. Ez utóbbi

normák esetében a király maga nem tudott döntést hozni egy adott ügyben,

így kizárólag az isteni jelekre hagyatkozva hozta meg a döntést, maga nem

mérlegelt.

HAMIS!

Szakrális eredetű normáknál nem arról van szó, hogy nem tudott döntést hozni,

hanem hogy nem vállalta. Mert az egyik csoport számára kedvező norma

megállapítása a másik fél elégedetlenségét váltotta volna ki, ami a belső rend

felborulásával járhatott volna. A magánvita tehát olyan kérdést vetett fel, melyen

eldöntésén az egész közösség léte múlt.

84. Sorolja fel és jellemezze a praetori formula rendkívüli alkatrészeit

Exceptio:

Exceptio, kifogás esetén a praetor felhívta a bírót, hogy amennyiben az

intentióban foglalt kérelem alapossága bizonyítást nyerne, egy további

körülmény valóságát is vizsgálja meg, amely a kereseti kérelem

érvényesíthetőségét a sikeres bizonyítás ellenére lerontja.

A kifogásbeli tényállás valóságát már a praetor előtt (in iure) is lehetett

bizonyítani. Nem volt létjogosultsága a kifogásnak a bonae fidei actiók

formuláiban, mert ezeknek az intentiója általánosan utalt a bona fidesre, s az

exceptio így csak az intentio tartalmának konkrét kifejtése lett volna.

Exceptio tehát olyan jogi tény, ami lerontja a felperes állítását. Az alperes

exceptiójával szemben a praetor a felperesnek indokolt esetben replicatiót

adhatott.

Praescriptio

A praescriptio a formula elejére, valamelyik fél érdekében felvett

megjegyzés: a formula legelejére írják, a bíró először ezt köteles vizsgálni.

A felperes érdekében a demonstratio helyett szerepelt, pl. követelés lejárt

részletekre való korlátozása.

Alperes érdekében az exceptio helyett szerepelt, ilyenkor egy olyan kifogás, ami

az egész kereset jogosságát, alapját vonta kétségbe.

A klasszikus korban az alperes javára szóló addigi praescriptiókat egy idő után

már egységesen exceptiónak nevezték.

85. Válassza ki az alábbi listából az úgynevezett osztókereseteket!

T actio communi dividundo

T actio finium regundorum

T actio ex stipulatu

T actio aquae pluviae arcendae

Actio finium regundorum: A mezei telkek közti vitássá vált öt láb széles limes

(ambitus) helyreállítására szolgáló kereset, melyben három agrimensor, mint

arbiter járt el, akik szükség esetén új mezsgyét jelölhettek ki, miközben egyes

területsávokat kártérítés mellett a szomszéd javára adjudikáltak.

Actio communi dividundo: A tulajdonközösség megszüntetésére irányuló

osztókereset. Az actio communi dividundo nemcsak az osztókereset funkcióját

töltötte be. Ezzel a keresettel lehetett perelni a közös dologra fordított kiadások

arányos viselésére, a tulajdonostárs által okozott károk megtérítésére, a befolyt

hasznokban való arányos részesedésre.

Actio ex stipulatu: A hozomány, valamint a határozatlan szolgáltatás (praesatio

incerta) visszakövetelésére.

Actio aquae pluviae arcendae: Ha a szomszéd telkén eszközölt változtatások az

esővíz lefolyását a telekre, ill. tulajdonosára nézve károsan befolyásolják, akkor

ezzel a keresettel kérhetik az okok elhárítását és az okozott kár helyreállítását.

Az átalakító szomszéd a megszüntetésre, ill. teljes kártérítésre kötelezett,

minden más tulajdonos pedig köteles tűrni, hogy a felperes az ő költségére

elhárítsa a kárt előidéző okot (biztosíték ígérete mellett).

86. Válassza ki az alábbi tényállások közül a hibátlan birtokost!

Aki fegyveres erőszakkal visszaveszi az őt meglopótól a dolgát.

A ruhatárból tévedésből más kabátját elvivő színházlátogató.

A szívességi használó, aki felszólításra nem adja vissza a dolgot.

A zsákmánnyal menekülő rabló.

A lopott dolgot a tolvajtól megvevő orgazda

Hibás az a birtok (possessio vitiosa), amelyet valaki vi, clam, precario –

erőszakkal, alattomban vagy szívességi dolog vissza nem adásával – szerzett,

hibátlan (possessio nec vitiosa) pedig az, ahol a szerzés körül ilyen hiba nincs. A

hibás birtok és a jogellenes birtok nem mindig esik egybe, mindazonáltal a hibás

birtokost is megilleti a birtokvédelem

87. Határozza meg az analogia legis (pontod) fogalmát, s hozzon rá egy római

jogi példát a XII táblás törvény alkalmazási köréből!

Analogia legis (törvényanalógia) = a jogszabályt olyan tényállásra alkalmazzuk,

amely nem valósítja meg a jogszabály törvényi tényállási előfeltételeit, de

ahhoz lényegesen (jogi lényeg - eadem ratio) hasonló.

Alapelve, hogy a megoldatlan eseteket (joghézag) hasonló esetekre vonatkozó

jogszabályok figyelembevételével kell megoldani. Alkalmazásának három

feltétele van:

a) a vizsgált esetre egyáltalán ne legyen jogszabály (joghézag);

b) a vizsgált eset és egy más, szabályozott eset legalább egy elemben

valamilyen közösséget mutasson fel;

c) a közös elemnek a törvényi tényállás lényeges elemét kell érintenie,

amiben a jogalkotó állásfoglalásának lényeg fogalmazódik meg.

Pl. idegenek tulajdonának védelmére nincs szabály, szóval a római polgár

tulajdonának védelmére szóló szabályokat alkalmazzák az idegenekre is.

88. Igaz vagy hamis A XII táblás törvényben négy legis actiós eljárás került szabályozásra, ezek

közül kettő végrehajtási eljárás volt, melyből egyik a kiegészítő táblák

egyikében található meg.

IGAZ!

89. Titius épp egy hosszabb nyaralásából ér haza, amikor azt tapasztalja, hogy

üresen hagyott házába beköltözött régi haragosa, Gaius. Amikor Titius be akar

menni a saját otthonába, Gaius erőszakkal megakadályozza ebben. Másnap

Titius összeszedi minden bátorságát, és sikeresen kiráncigálja Gaiust a házból,

majd elégedetten visszaköltözik oda.

Jellemezze a felek birtoklását az alábbiak szempontjából: hibás – hibátlan,

jogos – jogellenes. Válaszát indokolja!

a) Titius birtoklása:

Jogos, mert az ő tulajdona. Hibás, mert erőszakosan kiráncigálja onnan

Gaiust.

b) Gaius birtoklása:

Hibás, mert alattomban szerezte a birtokot, hiszen haragosa házába

költözött be csak úgy. Jogellenes, mert csak úgy beköltözött, objektíve

sérti Titius jogát.

c) A szemtelen Gaius mindezek után a praetorhoz fordul jogsegélyért.

Milyen jogsegélyt kérhet a praetortól a ház visszaszerzése érdekében? Ki

kapja meg az eljárás végén a házat? Miért?

Interdictum unde vi-t kérhet, mert ez a közönséges erőszakot alkalmazó

ingatlanfoglaló elleni védelmi eszköz, mely a birtok visszaszerzésére

irányul, feltéve, hogy a kivetés egy éven belül történt.

- 36 -

Viszont Titius kifogást emelhet erre, exceptio vitiosae possessionis-t.

Ha Titius tudja bizonyítani, hogy eredetileg erőszakkal nem engedte

birtokolni saját tulajdonát Gaius, akkor Titius kapja meg a házat. De

ha nem tudja ezt bizonyítani, akkor Gaius kapja meg a házat.

90. Válassza ki az alábbi tényállások közül azokat, amelyek NEM eredményeznek

tulajdonszerzést/tulajdonosváltozást!

a. A haszonélvezetben lévő rabszolganő gyermeket szül.

b. Itáliai telek longa manu traditioja adásvétel címén. (mivel res mancipi, melyek

civiljog hatályú átruházása, ill. melyek civiljogi hatályú megalapítása csupán

mancipatio vagy in iure cessio útján lehetséges)

c. Bárányai gyapjából a matrona tógát sző magának.

d. Rabszolga mancipatio keretében való átruházás.

e. Az örökhaszonbérelt telken álló fáról az alma lehullik a földre.

91. A római polgár Quintusnak elkóborolt a szamara, amelyet 2 hónapja

szerzett 10 arany fejében mancipatioval. Néhány nap múlva meglátja a

szomszédjánál, aki nem hajlandó visszaadni az állatot. Quintus szeretné

visszakapni a szamarát a szomszédjától

a) Írja le a kereset pontos nevét, amelyet Quintus megindíthat a szamár

visszaszerzése céljából!

Rei vindicatio.

b) Vajon civilis, vagy honoraria actióról van szó?

Civilis.

c) Szerkessze meg a kereset formuláját, az egyes alkatrészek (záradékok)

megjelölésével!

nominatio iudicis – Secundus legyen a bíró.

intentio – Ha bebizonyosodik, hogy a szomszédnál lévő szamár quiritár jognál

fogva Quintusé,

arbitratus – és azt a dolgot a szomszéd nem adná vissza, amennyit a dolog

ér,

condemnatio – annyi pénzösszegnek a megfizetésére Quintus számára bíró ítéld

el a szomszédját, ha nem bizonyosodik be, mentsd fel.

92. Válassza ki az alábbi listából azokat, akik a köztársasági korban a rendes

magistratusok közé tartoztak!

T Aedilis curulis

T Dictator

T Quaestor sacri palatii

T Senator

T Quaestor

93. Mit értünk a rómaiak keresetjogi gondolkodása alatt?

A RÓMAI JOGban esetenként volt megállapítva, hogy mely körülmények

fennforgása esetén fordulhatott segítségért az államhoz a fél, esetenként

állapították meg, hogy mikor avatkozott be az állam az igénylő érdekében.

Kereset-adás (dare actionem) volt.

A római jogászok nem ismerték az „alanyi jog” és a „kereset” egymástól elhatárolt

fogalmát. Gondolkodásuk keresetjogi gondolkodás volt. Nem úgy gondolkoztak,

- 38 -

hogy „valamire jogom van”, hanem úgy, hogy „a praetor keresetet ad

valamire”. Ennek volt a következménye, hogy több fajta, különféle nevű kereset

volt a római jogban.

94. Tertius (T) húszéves rabszolgája, Ago (A) elcseni a szomszéd, Maro (M) arany

karkötőjét és mivel éppen oda küldik, elrejti azt gazdája házában. M mindenre

rájön.

1. Történt-e bűncselekmény? Indokolja álláspontját!

Abszolút detentio lesz, mivel a birtokló jogképtelen volta akadályozza a

birtokjogok megszerzését. Lopás történt.

2. Követelhet-e pénzbüntetést M a lopás miatt, s ha igen, kitől?

Követelhet, a rabszolga gazdájától.

3. Mit tehet az, akit a pénzbüntetésre perelnek?

Cautiot adhat. ???

4. Visszakövetelheti-e M a karkötőt, s ha igen, kitől?

Visszakövetelheti a rabszolga gazdájától.

5. Milyen birtok helyzetben van a karkötő tekintetében a vidéki ház

felé utazó A?

’A’ a rabszolga, nem képes birtokolni, jogképtelen.

Az értéktárgyakat ugye elzárva tartjuk, akkor már birtokoljuk. A

tulajdonos ilyenkor civilis possessornak tekintendő. ?????

95. Eutropius (E) egy igen értékes szőnyeg tulajdonosa, amit január 10-én

ismeretlen tettes ellop tőle. Egy hétre rá E véltelenül felfedezi, hogy az

ellopott szőnyeg Bibulusnál (B) található. B elmondja, hogy a szőnyeget egy

rendkívül tiszteletreméltó személytől vásárolta. Azonban B, mikor utánajár,

kiderül, hogy a személy, aki neki a szőnyeget eladta hamis személyazonosságot

használt és már nem is található meg.

Ki a lopás után a szőnyeg tulajdonosa?

A lopás után E marad ugyanúgy a tulajdonos.

Ki a szőnyeg birtokosa január 17-én?

B lesz, mert jóhiszemű birtokos és a jóhiszemű birtoklás keletkeztethet

tulajdont.

Jellemezze ezen személy birtokhelyzetét (milyen birtokos? – több

szempont!)

Jóhiszemű birtokos, hibátlan birtokos, jogellenes, mert eredetileg másnak

a tulajdona.

Mit tehet, milyen jogeszközzel élhet E a szőnyeg visszaszerzése

érdekében?

Interdictum utrubi jogeszközével élhet.

- 39 -

Milyen szabály jön a jogeszköz tekintetében figyelembe?

A birtokpert közülük az nyeri meg, aki az interdictum kiadását megelőző

évben az ingó dolgot hosszabb időn át birtokolta, mint ellenfele, feltéve,

hogy birtoka vele szemben nem hibás.

96. Válassza ki az alábbi tényállások közül azokat, amelyekben a birtokjogok

(posessio ad usucapionem – posessio ad interdicta) más-más személyeknél

jelentkezhetnek.

a. A földet örökhaszonbérletben bíró földműves búzát termel a földön.

b. A rabszolgát traditioval szerző fél egy tartozás fejében zálogba adja a

rabszolgát.

c. A telket nem tulajdonostól szerző földműves búzát termel a földön.

d. A lóvásárlás céljából vásárba küldött rbaszolga hazafelé tart a megvásárolt

kancával.

e. A tulajdoni perben szemben álló két fél egy harmadik személynél helyezi el

a vita tartamára a dolgot.

possessor ad interdicta: A birtokközvetítők azon sajátos csoportja, akik

birtokvédelemben részesülnek, míg az elbirtoklás a másik fél javára folyik, anélkül,

hogy a dolog utóbbinál lenne.

Akinél a dolog van a védelem szempontjából birtokos (possessor ad interdicta)

- a másik fél pedig birtokos a tulajdon-keletkeztető hatás tekintetében

(possessor ad usucapionem)

97. Írja le azon legis actiós peres eljárások pontos nevét, amelyeket a XII

táblás törvény szabályozott. Melyik legis actiós peres eljárás nem szerepelt

a XII táblás törvényben, mely törvények szabályozták ez utóbbit?

legis actio sacramento (eskü által);

legis actio per iudicis postulationem (bírókérés által);

legis actio per manus iniectionem (kézrátétel által);

legis actio per pignoris capionem (zálogolás által).

Legis actio per condictionem (követelés által): a rendes eljárások közül ez az

egy nem szerepel a XII táblás törvényben; lex Silia határozott pénzösszegre

menő perekben (certa pecunia) hozta be; a lex Calpurnia határozott dologra (certa

res) irányuló követelések esetére is kiterjesztette.

98. A római polgár Quintus 14 hónapja szerzett 10 arany fejében traditioval

egy szamarat, ami azóta a legkedvesebb állatává vált, békés természete miatt.

Egy nap (a 15. hónap első napján) azonban a szamár megvadult, s elszaladt

tőle. A szomorú Q néhány nap múlva meglátja a szomszédjánál az állatot, ő

azonban megtagadja a szamár átadását Quintusnak, azt állítván, hogy a

szamár mindig is az övé (a szomszédé) volt.

A) Írja le a kereset pontos nevét, amelyet Quintus megindíthat a szamár

visszaszerzésére.

Rei vindicatio.

- 41 -

B) Vajon civilis, vagy honoraria actiorol van szó?

Civilis actio.

C) Szerkessze meg a kereset formuláját, az egyes alkatrészek

(záradékok) megjelölésével!

Nominatio iudicis: Marcus legyen a bíró!

Intentio: Ha bebizonyosodik, hogy a szomszédnál lévő dolog Q-é quiritár

jogánál fogva,

Arbitratus: és azt a dolgot, a szomszéd nem adná vissza, vagy annyit

amennyit a dolog ér,

Condemnatio: bíró ítéld el a szomszédot annyi pénzösszeg megfizetésére,

ha nem bizonyosodik be, akkor mentsd fel

99. Válassza ki az alábbi tényállások közül azokat, amelyek révén érvényes

római házasság keletkezik.

a plebeius sorban élő római polgár Cassius feleségül veszi az általa

istenített polgárjoggal bíró színésznőt, Corneliát

a gazdag római házból származó Julia férjhez megy a gyámja fiához

Secundushoz

a színleges per útján felszabadított Bethesdát feleségül veszi a római

polgár Gordianus

shoza római polgár Brutus két éve folyamatosan együtt él barátnőjével, de csak

az általa nyújtott testi örömök kedvéért

100. Gaiustól (G) Lucius (L) egy éjszaka ellopja az ökrét. A tolvaj három nap

múlva Róma külterületén eladja a gyanútlan Rufusnak (R) 10 aranyért az ökröt,

s át is ruházza rá mancipatioval. G két hét múlva arra utazván meglátja R-

nál az állatot, s haladéktalanul a praetorhoz fordul segítségért a

visszaszerzése céljából

a) Megszerzi-e R az ökör tulajdonjogát? (2 pont)

Nem szerzi meg, nemo plus iuris elv miatt, ami azt mondja ki, hogy senki sem

ruházhat át másra több jogot, mint amennyi saját magának van, és egyébként is

lopott dologról van szó.

b) Milyen keresetet indíthat R ellen G, ha meglátja nála az ökröt, s szeretné

azt visszakapni? (1 pont)

Rei vindicatio.

c) Mi lesz a per kimenetele, és mitől függ az? (1 pont)

Visszakerül az eredeti tulajhoz, ha kiderül, hogy tényleg az övé. Vagy megkapná

az értékét pénzben. Attól függ, hogy tudja-e bizonyítani, hogy ő a quiritár

tulajdonosa.

- 42 -

d) Ha G nem szeretne pereskedni, milyen peren kívüli jogsegéllyel léphetne fel

R ellen? (Pontos megnevezés!) (2 pont)

Interdictum utrubival léphetne fel.

e) Mi lenne a peren kívüli jogsegély eredménye?

G visszakapná az ökröt, ha kiderül, hogy az interdictum kiadását megelőző

évben az ingó dolgot hosszabb időn át birtokolta, mint ellenfele, feltéve, hogy

birtoka vele szemben nem hibás