kötelmi jog

kötelmet keletkeztető legfontosabb jogi tények

o szerződés

0 egyoldalú jogügylet
o jogot sértő magatartás
o szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartás
o értékpapír
o jogalap nélküli gazdagodás
o megbízás nélküli ügyvitel
o utaló magatartás

szerződés

a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére

szerződések alapvető típusai

o árucserét közvetítő

o kooperációt biztosító, társasági jellegű szerződések

meglévő vagyoni érdekek védelmét szolgáló megbízási, őrzési (letéti) és biztosítási szerződések

jogügylet

o jogi hatás kiváltását célzó akaratnyilatkozat

reálaktus

o jogi hatást vált ki, de nem irányul kifejezetten, célzatosan egy meghatározott jogi hatás előidézésére

jogügylet 3 lényeges eleme

akarat, nyilatkozat, jogi hatás

A kötelem

A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére

Mire irányulhat a kötelem?

1. dolog adására (dare)

   2. tevékenységre (facere)
   3. tevékenységtől való tartózkodásra
   4. más magatartásra

A kötelem megszűnése

A kötelem megszűnik

a) a szolgáltatás teljesítésével;
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett,
c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.

A jognyilatkozat hogyan tehető?

Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető

A hallgatás mint jognyilatkozat

A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

Jognyilatkozatok hatályosulása

címzett és nem címzett jognyilatkozatok

A jelenlevők között tett jognyilatkozat

ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez, nyomban hatályossá válik

A távollevők között tett jognyilatkozat

a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.

A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat

a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá

A nem címzett jognyilatkozat

megtételével válik hatályossá

írásbeli alakot jogszabály csak akkor rendel el

ha garanciális szempontok ezt indokolják

Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes

ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták

a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak

ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta

írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is

ha a jognyilatkozat tartalma változtatás nélkül visszaidézhető továbbá, ha a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja azonosítható

írni nem tudó vagy írni nem képes személy írásbeli jognyilatkozata

csak abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti

olvasni nem tudó vagy aki nem érti a nyelvet

érvényességének feltétele, hogy az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozattevő személynek megmagyarázta

A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni

ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett

végrendelet

egyoldalú, nem címzett, ingyenes jogügylet - az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően kell értelmezni

joglemondó nyilatkozatok

jogról lemondani vagy abból engedni csak kifejezett jognyilatkozattal lehet

ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged

jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni

A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása

A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni

lex specialis derogat legi general elv

a speciális szabályok alkalmazása megelőzi az általános szabályokat

magánautonómia joga 3 alappilléren nyugszik

§ magántulajdon teljes körű elismerése és védelme

§ a szerződési szabadság elvének elfogadása
§ az egyesülés és a társulás szabadsága

szerződési szabadság jogi fogalma 3 fő eleme

szerződéskötési elhatározás szabadsága, szerződő partner megválasztásának szabadsága, szerződési tartalom alakításának szabadsága

Korlátok magában a szerződési jogban

szerződéskötési kötelezettséget előíró jogszabályok (egyoldalú, csak az egyik félre vonatkozik)

szerződési tartalom alakítására vonatkozó szabadság

szerződési jogi normák többsége diszpozitív - szerződési szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek - ha az eltérést törvény nem tiltja

kockázatot viselje az a fél

§ jobban előre láthatta

§ kisebb költséggel megelőzhette volna
§ kisebb költséggel biztosíthatta volna magát

kógens normákra való szükség

harmadik személyek érdeke, nagyobb közösség érdeke, társadalom erkölcsi rendjének védelme

kógens tilalomfa

tilos szerződés, uzsorás szerződés

generálklauzula

ha az egyik fél a diszpozitív szabályozás nyújtotta lehetőséget meg nem engedhető módon a maga javára használja ki és felek közötti egyensúlyi helyzetet nem lehet orvosolni àbíróság beavatkozhat pl. jóerkölcsbe ütköző szerződés

relatív szerkezetű jogviszony jellegéből következik,

hogy az alanyok megnevezett személyek

szerződés alanya bármely jogalany

o ember (természetes személy)

jogi személy

más jogalany

fogyasztó

a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy

vállalkozás

a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy

Több alany egy szerződési pozícióban

több alany szerepelhet egyidejűleg egy szerződésben akár kötelezetti, akár jogosult, akár mindkét pozícióban

oszthatatlan szolgáltatás

az a szolgáltatás, amely aránytalan értékcsökkenés nélkül nem részeire bontható, így többnyire oszthatatlan kötelmet eredményez

Osztható

ha önállóan részekre bontható, kivéve, ha a megosztás a másik fél lényeges jogi érdekét sértené

Osztott kötelezettség

(1) Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti. Kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére kötelesek.

Egyetemleges kötelezettség

(1) Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést

Több jogosult osztható szolgáltatás esetén

Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt megillető részt követelheti. Kétség esetén a jogosultak egyenlő mértékű szolgáltatás követelésére jogosultak.

Jogosulti együttesség

Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni.

A jogosultak egyetemlegessége

Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.

szolgáltatás

a szerződésben meghatározott magatartást nevezzük, amelynek tanúsítását a kötelezett vállalta, és amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet

főszolgáltatás

a felek céljainak elérését egy szolgáltatás kiemelten szolgálja

mellékszolgáltatások

a főszolgáltatást kiegészítő magatartások sora

kísérő kötelezettség

polgári jog nem önállóan, hanem a főszolgáltatás teljesítése keretében értékeli, szükség esetén szankcionálja

tevőleges magatartás

amikor a kötelezett valamely aktív magatartás kifejezésére kötelezi magát

dare

dolog átadásával járó

facere

tevékenységgel teljesíthető

praestare

rendelkezésre állást, készenlétet jelentő

nem tevőleges magatartás

meghatározott magatartástól való tartózkodásban álló (non facere)

egyedi szolgáltatás

ha a szerződés csak egy konkrétan megjelölt dologgal teljesíthető

fajlagos a szerződés tárgya

ha a felek azt fajta és mennyiség szerint határozzák meg

zártfajú szolgáltatás

fajtán belül a felek a szolgáltatást behatárolják

Pl: Adidas cipőt veszek

teljesítés lehetetlenülése

egyedileg meghatározott szolgáltatás elpusztul

genus perire non potest elve

fajlagos kötelemnél lehetetlenülés nem állhat be

különbség egyedi és fajlagos szolgáltatás hibás teljesítésének kellékszavatossági következményeinél

egyedinél nincs kicserélési kötelezettség, fajlagosnál viszont van

vagylagos szolgáltatás

A kötelem keletkezésekor az adós egyszerre többféle szolgáltatással tartozik, de az egyik szolgáltatás teljesítésével a kötelem megszűnik.

Választás joga a kötelezettet illeti

facultas alternativa

az eredetileg kötött szolgáltatást utólag váltja fel egy másik szolgáltatás. PL: bánatpénz

bánatpénz

az illető fél az eredeti szolgáltatás helyett a szerződés egyoldalú megszüntetése (elállás, felmondás) fejében köteles fizetni

nem személyhez kötött, forgalmi jellegű

szerződésszerű teljesítését nem csak a kötelezettől, hanem harmadik személytől is köteles elfogadni

személyhez kötött szolgáltatások

jellegüknél fogva speciális szakértelemnek, a bizalomnak döntő jelentősége van, szolgáltatásokat csak a kötelezett teljesítheti

clausula rebus sic stantibus elv

(latin, a kifejezés jelentése: „a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék") a szerződések jogában a körülmények alapvető megváltozására utal. Egy ilyen változás esetén egy egyezmény vagy szerződés egyik tagja kivonhatja magát alóla.

pénzszolgáltatásról

akkor van szó, ha a szerződés tárgya meghatározott pénzösszeg

Visszterhes

ha a szolgáltatással szemben egyenértékű ellenszolgáltatás áll

Visszterhesség vélelme

A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.