A római jog fogalma 1. fejezet

Római jog

Tágabb értelemben az a jog, amely nagyobb részben Rómában, kisebb hányadban Konstantinápolyban alakult ki. A primitív szabályokat tartalmazó XII. t.t. megjelenésétől a jusztiniánuszi kodifikációig, s az azt kiegészítő novellákkal bezárólag terjedő időszak.

Szűkebb értelemben a római magánjogot értjük alatta.

ius publicum

Római közjog. Az állam szerveinek a működésére vonatkozott. Az állam és az állampolgárok közti viszonyokat szabályozta az alá-és fölérendeltség módszerével. Csak csekély részben került át a modern Európa jogába.

ius privatum

Római magánjog. Az állampolgárok egymásközti személyi és vagyoni viszonyait szabályozza a mellérendeltség módszerével. Szinte valamennyi európai állam magánjogának az alapja.

Német pandektisztika

A 19. században megteremtette a római jogon alapuló modern magánjogi dogmatikát. Az eredeti római jog összefonódott a modern elméleti anyaggal és a legtöbb országban együtt képezte az oktatás tárgyát

Institució-rendszer

Gaius a római magánjogot könyvében három részre osztotta

-de personis - személyekről

-de rebus - dolgokról

-de actionibus - keresetekről

pandektarendszer

Élő jogot foglalta keretbe

Modern pandektarendszer

A két rendszer egységesítéséből a pandektisták alakították ki.