Koordinációs vegyületek
Olyan anyagok, amelyekben egy központi fémiont hozzá erős kémiai kötéssel kapcsolódó ligandumok vesznek körül.
Ligandumok
Nemfém atomok/atomcsoportok, ionok, molekulák, melyek a központi fémionhoz kapcsolódnak.
1/29
Flashcards for reviewing inorganic chemistry lecture notes.
Name | Mastery | Learn | Test | Matching | Spaced |
---|
No study sessions yet.
Koordinációs vegyületek
Olyan anyagok, amelyekben egy központi fémiont hozzá erős kémiai kötéssel kapcsolódó ligandumok vesznek körül.
Ligandumok
Nemfém atomok/atomcsoportok, ionok, molekulák, melyek a központi fémionhoz kapcsolódnak.
Komplexek geometriája
A ligandumok lehetséges geometriai elrendeződése a központi ion (vagy atom) körül.
Izomerek
Olyan vegyületek, melyek összegképlete azonos, de molekulaszerkezetük eltérő.
Cisz-transz izoméria
A ligandumok térbeli helyzetében térnek el egymástól.
Optikai izomerek (enantiomerek)
Egymás tükörképi párjai, egymással fedésbe nem hozhatók.
Ionizációs izoméria
Két ion helyet cserél az első és a második koordinációs szférában.
Első koordinációs szféra
A fémionhoz közvetlenül kötődnek a ligandok.
Második koordinációs szféra
Az első koordinációs szférában lévő ligandok közvetlen környezete.
Kötődési (linkage) izoméria
Egy ligandum különböző atomjaival kapcsolódik a központi ionhoz/atomhoz.
Komplex stabilitási állandója (Kst)
A koordinációs vegyület stabilitását jellemzi.
Kelátkomplexek stabilitása
A többfogú ligandumok kelátkomplexei stabilabbak, mint az egyfogú ligandumokból képződő hasonló komplexek.
Kovalens kötés
Közös elektronpár vagy elektronpárok létrehozásával az atomok összekapcsolódnak egymással.
Vegyértékkötés-elmélet ismérve
A kötés az atomorbitálok átfedésével jön létre.
Hibridizáció
A fémion különböző pályái (pl. s, p, d) „összekeverednek" → új pályák, hibridpályák jönnek létre.
Diamágneses
Minden elektron páros → nem vonzza a mágnest.
Paramágneses
Vannak párosítatlan elektronok → vonzza a mágnest.
Kristálytérelmélet
Leírja, hogy a szomszédos ionok elektromos tere miként befolyásolja a központi ion vegyértékpályáinak energiáját.
Kristálytérelmélet jellemzője
A központi fémion közelében levő ligandumok sztatikus elektromos terük révén megszüntetik a fémion d-pályáinak degeneráltságát.
Kristálytérelmélet (CFT)
Az átmenetifém-komplexek szerkezetét és tulajdonságait magyarázza azáltal, hogy leírja, hogyan befolyásolják a ligandumok a központi fémion d-pályáinak energiáját.
Oktaéderes térben a d-pályák
A dxy, dxz és dyz pályák (tg) alacsonyabb energiájúak, míg a dz² és d²-y² pályák (e_g) magasabb energiájúak lesznek.
Tetraéderes térben a d-pályák
Az e és t₂ orbitálok energiája fordítottan változik az oktaédereshez képest, és a felhasadás mértéke kisebb.
Komplexek mágnesessége
Ha vannak párosítatlan elektronok, a komplex paramágneses; ha nincsenek, diamágneses.
Komplexek színe
A látható fény elnyelése az elektronok átmenetei során történik a felhasadt d-pályák között, ami a komplex színét eredményezi.
Metalloenzimek
Az enzimek aktív helyein található fémionok (pl. Fe, Cu²) működését és reakciómechanizmusát a kristálytérelmélet segít megérteni.
Spinszám
Az elektronok elrendeződése a különböző energiájú d-pályákon kétféle lehet: vagy párosítatlan elektronok kerülnek a magasabb energiaszintű pályákra, vagy energiabefektetés árán párosított spinű elektronok foglalják el az alacsonyabb energiájú pályákat.
Gyenge terű ligandumok
Azokat a ligandumokat, amelyeknél Ao < P, gyenge terű ligandumoknak nevezzük -ezek nagy spinszámú komplexeket képeznek.
Erős terű ligandumok
Az erős terű ligandumok kis spinszámú komplexeket képeznek.
Síknégyzetes komplexek
A dxy pálya energiaszintje pedig valamivel magasabb
Spektrokémiai sor
Kísérletesen határozható meg a különböző ligandumokat tartalmazó komplexek fényabszorpciójának mérése alapján.