Geopolitika kérdések

Ismertesse a geopolitika ortodox meghatározását!

A természeti környezet és a társadalmi tényezők közötti összefüggések vizsgálata valamely előre kitűzött politikai cél érdekében.

Ismertesse a geopolitika fogalmát Szilágyi István meghatározása alapján!

A geopolitika a földrajz és más elsősorban társadalomtudományok együttes alkalmazásából létrejött tudomány, mely a nemzetközi viszonyok rendszerében szerepet játszó, azt alakító módon befolyásoló, különböző típusú, szintű és szervezettségű szereplők változó tartalmú földrajzi térben zajló interaktív hatalmi küzdelmeinek és kapcsolati hálójának vizsgálatával foglalkozik.

Hasonlítsa össze a geopolitika klasszikus és modern fogalmát!

A klasszikus meghatározás szerint a természeti környezet és a társadalmi tényezők közötti összefüggéseket kutatja előre kitűzött cél érdekében. A modern fogalom már úgy látja, hogy a földrajz és társadalomtudományok együttes alkalmazásából létrejött tudomány, amely különböző nemzetközi szereplők földrajzi térben zajló hatalmi küzdelmeit és kapcsolatait vizsgálja.

Soroljon föl a geopolitika megalapozói közül 5 jelentősebb személyiséget és tetszés szerint jellemezzen egyet közülük!

Friedrich Ratzel, Alfred Thayer Mahan, Sir Halford Mackinder, Karl Haushofer

Rudolf Kjellén: svéd jogász, politológus. Az államot egy élő organizmushoz hasonlította, mely józan és értelmes, mivel élni akar, minél több dolog és tér felett uralkodni. Hiányolta a politikatudományból azt a vizsgálati módszert, ami kihangsúlyozná befolyását az emberi viselkedésre. A geopolitikában találta meg ezt a módszert, ő használta először a geopolitika szót egy svéd folyóiratban kiadott, Svédország határairól szóló esszében.

Röviden írja le a Charles-Louis de Montesquieu által megfogalmazott Európa problémát!

Szerinte az erő nem elegendő ahhoz, hogy egységes Európát lehessen létrehozni. Egy egyesült Európának a nemzetek és a népek egyesülésének önálló akaratából kell táplálkoznia. Szerinte Európa egy nemzet, mely több nemzetből, mint alkotóelemekből áll. Boldogulása és egysége alkotóinak egymásrautaltságából és kapcsolataiból kell állnia, nem egy hódító hatalom politikájától.

Ismertesse Friedrich Ratzel szerepét a politikai földrajz kialakulásával kapcsolatban!

A politikai földrajz megteremtője, egyik legjelentősebb művét is arról írta és nevezte el. 3 csoportba helyezte az országokat határaik szerint: a legjobb helyzetben lévők a politikai határok nélküli országok (szigetországok); a második helyen azok, amelyek politikai határai főként természetes határokon fekszenek; harmadikként pedig a legkedvezőtlenebb, ahol a politikai határ csak részben vagy egyáltalán nem természeti határ. Megfogalmazta emellett az államnövekedés hét törvényét is, kitér a vándorlásra/migrációra, felveti a tengeren való uralom és tengeri hatalom fogalmát és előre vetíti egy egységes Európa szükségességét.

Mutassa be Rudolf Kjellén geopolitika területén végzett munkásságát!

Hozzá kötődik a geopolitika kifejezés, amelyet egy svéd folyóiratban használt először. Kiindulási pontja Ratzel államokkal kapcsolatos megállapításai voltak, amelyek szerint elemezte Norvégia Svédországtól való békés elszakadását. Célja az államok életjelenségeinek és egymással kapcsolatos viselkedésének vizsgálata. Két legjelentősebb műve a Nagyhatalmak és Az állam mint életforma című művek. Megalkotott 4, az államok viselkedésére és túlélésére vonatkozó törvényt: Külső expanzió törvénye; az autarkia törvénye; a hatalom földrajzi azonosíthatóságának törvénye; a birodalmak megmaradásához szükséges alapvető fontosságú alkotóinak és közlekedési rendszereinek törvénye.

Ismertesse a különbséget Friedrich Ratzel és Rudolf Kjellén véleményében a politikai földrajz és geopolitika meghatározását és fejlődését illetően!

A Ratzeli politikai földrajz csak leíró jellegű, míg a Kjellén-féle dinamikusan képes az államokat illető hatalmat vizsgálni mind belső mind külső körülményeket tekintve. Ratzel a súlypontot az állam és a tér viszonyára helyezi, míg Kjellén az állam és az országterület viszonyát vizsgálja csak, de beleveszi az emberi részegységeket is.

Mutassa be Rudolf Kjellén nagyhatalmakkal kapcsolatos vizsgálatait és következtetéseit kora geopolitikai rendjével kapcsolatban!

2 csoportra osztja a nagyhatalmakat: Világhatalmak (Nagy-Britannia, USA, Oroszország, Németo.) és Nagyhatalmak (Franciao., Osztrák-Magyar Mo., Olaszo., Japán). 3 kontinentális gazdasági rendszert látott kialakulni: az amerikai (USA) kontinentális rendszert, a kelet (Japán) kontinentális rendszert és közép-európai (Németo.) rendszert. Szerinte Európa országai csak akkor lehetnek Oroszország és az USA vetélytársai, ha összefognak egy egységes szövetséggé. Előre megjósolta az I. világháborút, látta, hogy Németországnak tér kell és ezt csak expanzióval tudja elérni, ami háborúhoz vezet és azt is, hogy a versailles-i béke egy következő nagy háborút hordoz magában az életképtelenné tett államokon keresztül. Végső soron Németország győzelmét látta hosszútávon.

Sorolja föl a két világháború közötti legfontosabb geopolitikai iskolákat!

amerikai, brit, német, francia

Mutassa be a két világháború közötti amerikai geopolitikai iskola legfontosabb jellemzőit!

A Moroe-elvet felváltotta a Mahan-elv, ami felvázolta a tengerek és szárazföldek uralmának követelményeit. A tengerek feletti hatalom nem csak stratégiai, hanem gazdasági szempontból is fontos volt. Egy erős flottával rendelkező tengeri hatalom előnyben van egy csekély flottával vagy csak szárazföldi hadsereggel rendelkező hatalommal szemben, mivel a világóceán, mely összeköti a világkereskedelmet, ellenőrzése alatt áll és így megsokszorozza lehetőségeit és erőforrásait. Fontosnak tartották a Panama-csatorna megépítését, szigeti támaszpontok és egy tengeri flotta létrehozását és a bezárkózási politika feladását.

Mutassa be a Mahan-elvet!

A Mahan-elv alapvetően az amerikai tengeri hatalom kiépítéséhez szükséges lépéseket határozta meg. Alfred Thayer Mahan amerikai haditengerészeti tiszt és történész leghíresebb művét, A tengeri hatalom történelemre gyakorolt hatását vették alapjául. Mahan véleménye szerint az Egyesült Államoknak fel kell hagynia izolacionalista politikával és világhatalmi szerepet kell vállalnia. Az USA képes terjeszkedni, ha megfelelő flottával rendelkezik, megépíti a Panama-csatornát, támaszpontrendszert épít ki a környező szigeteken és nyitott gazdaságpolitikát folytat.

Mutassa be a két világháború közötti brit geopolitikai iskolát!

Egyik legjelentősebb képviselője Sir Halford John Mackinder volt. Véleménye szerint a jövőben a szárazföldi meghatározottság és elérhetőség fontosabb lesz, mint a tengerek feletti hatalom. Eurázsia szerinte tulajdonképpen a világ feletti uralom megszerzése, a világ hatalmi viszonyainak átalakítása vagy fenntartása szempontjából kiemelt fontossággal bír. Veszélyesnek tekintette azt, hogy ha egy kontinentális nagyhatalom uralkodik Eurázsiában és képes összekötni Ázsia belső területeit Európa erőforrásaival, mert az veszélyeztetné a brit hegemóniát és felborítaná a meglévő erőegyensúlyt. Eurázsiát és Afrikát „világszigetnek” nevezte, Ázsiát pedig „szívtájéknak” vagy magterületnek. Aki uralja Kelet-Európát, az parancsol a magterületnek; aki parancsol a magterületnek, az uralkodik a világszigeten; aki uralkodik a világszigeten az kormányozza a világot. Ezáltal az egyik legfontosabb cél megakadályozni Németország és Oroszország szövetségét és létre kell hozni egy brit-francia szövetséget, ami szemben áll minden ilyen próbálkozással.

Ismertesse a két világháború közötti német geopolitikai iskola legfontosabb jellemzőit!

Az első világháború elvesztése után a visszavágás, a német nagyhatalmi törekvések alátámasztása és a Franciaországgal szembeni revans igénye határozta meg. Megteremtője Karl Ernst Haushofer volt, akit sokan a szociáldarwinista és a geostratégiai irányzat egyesítőjének tartanak. A határok kérdésével, a tengeri és szárazföldi hatalom dualizmusával és a német kulturális talaj megőrzésével foglalkozott. A határokat folyton fejlődő és változó organikus jelenségeknek tartotta. Véleménye szerint azok a jó határok, amelyeket nem jogi alapon húztak meg, hanem természetes fejlődés következtében alakultak ki. Szerinte Európa legnagyobb problémája az, hogy hogyan húzhatók meg a természetesen kialakított határok úgy, hogy megmaradjon az országok belső iparának és mezőgazdasági vidékeinek egysége. Nem nyugodott bele a Versailles-i békébe, szerinte az egyes népeket mindenre kiterjedő, ösztönszerű célok hatják át, bizonyos páneszmék, amik szerint törekednek a növekedésre és a térbeli megtestesülésre. Négy pánrégiót és azok nagyhatalmait határozta meg: Pánamerika (USA), Páneurópa (Németo.), Pánoroszország (USSR) és Pánázsia (Japán). Úgy gondolja, hogy Németország csak úgy veheti vissza nagyhatalmi szerepét, ha irányítása alá veszi Közép-Európát, amit Németország hátországának tekint, és Kelet-Európát. Egyesítette Ratzel, Kjellén, Mahan és Mackinder elképzeléseit és ennek alapján rámutatott, hogy mit kell tennie Németországnak ahhoz, hogy visszaszerezze helyét a világ vezető hatalmai között. Munkái alapjául szolgáltak a nácik ideológiájának és közeli kapcsolatban állt sok náci vezetővel, többek között Adolf Hitlerrel is.

Mutassa be a két világháború közötti francia geopolitikai iskolát!

Legfontosabb feladatának a német geopolitikával való szembe helyezkedést tekintette. Megalapozója Paul Vidal de La Blache volt. Vidal és a korabeli francia vezetők véleménye szerint Franciaország biztonsága csak a német hatalom csökkentésével lehetséges. Ebben az időben a francia geopolitikai iskola célja nem az európai területi terjeszkedés, hanem a német rivális feletti végső győzelem, az ország területi épségének helyreállítása és hatalmi státuszának megerősítése. Ehhez egy Németországra hátrányosan érintő határváltoztatás megvalósításával képzelték el, mely során területeket csatolnak el Németországtól Franciaország javára. Ha háborúra kerül a sor, akkor előtte szövetségre kell lépni a britekkel. További fontos képviselője André Siegfried és Jacquel Ancel volt.

Jellemezze a két világháború közötti magyar politikai földrajzot és Teleki Pál e területen kifejtett munkásságát!

A Kárpátoknak, mind határvonal és stratégiai fontosságot kölcsönöztek. Milleker Rezső Ratzel nyomán foglalkozott a határokkal, szerinte a Kárpátok határként való folytonossága páratlan a maga nemében. Nem volt több ilyen jól működő, természet által is támogatott határ. Prinz Gyula az államot, mint szervezetet képzelte el, amelynek a legkisebb működési egysége a sejtállam. Magát az államot három fő jellemzővel írja le: népesség, a terület nyugvó politikai energiája és a szervezés által aktivált energiák. Kovátsay István és Kalmár Gusztáv a hadászat és a geopolitika kapcsolataira koncentrált inkább. A Kárpátok egységességéről, részei egymásra utaltságáról, stratégiai gyenge pontjairól és Erdély önállóságáról írtak könyveket. Teleki Pál a revíziós gondolatok vezéregyéniségeként két évtizeden át küzdött nemzetközi síkon azért, hogy az elszakított területek visszakerüljenek Mo.-hoz. A Párizsi béketárgyalásokon tudományos, tényekkel alátámasztott Kárpát medence etnikai viszonyait bemutató Vörös Térképével próbálta meggyőzni a döntőbizottságot sikertelenül. 1920-tól miniszterelnök, a háború kezdeti szakaszában már óva intett a Németekkel való szövetség ellen. 1941-ben öngyilkos lett, miután nem sikerült elkerülnie a német csapatok átjutását Mo. keresztül Jugoszlávia megszállásához vezetve.

Ismertesse a határok politikai földrajzi értelmezését!

A társadalom, a gazdaság térbeli folytonosságát megszakító, az emberek, a termékek és az információk áramlását valamilyen formában megnehezítő vagy lelassító akadály.

Mutassa be Nicholas J. Spykman geopolitikával kapcsolatos legfontosabb megállapításait!

Az amerikai elszigetelődés politika feladását fontosnak tartotta, az új nemzetközi rendnek az USA aktív részvételével és hegemóniájának biztosításával kell létrejönnie. Biztonságot jelent, ha a hegemón hatalom kicsit erősebb a másiknál. A légi hadviselés megjelenése miatt kizártnak tartja a tengeri hatalom világuralmát. Mahan és Mackinder elméletei alapján egy új egységes geopolitikai rendszert vázolt fel: a világóceán és a világpolitika egységét vallotta, de azt kiegészítette a globális légtér tézisével. A Mackinder-féle Föld felosztásban a második világháború után a peremterület vált a kulcsfontosságúvá. Mackinder tételét módosítja, miszerint aki uralja a peremterületet, az kormányozza Eurázsiát, aki kormányozza Eurázsiát, az uralkodik a világ sorsa felett. Szerinte egyedül az USA képes hegemón világhatalmi szerepet betölteni a második világháború utáni új nemzetközi rendszerben, ezért az USA-nak kontrollt kell kialakítania Európában, az arab Közel-Keleten és az ázsiai monszunterületeken egyaránt.

Hasonlítsa össze Sir Halford John Mackinder, Alfred Thayer Mahan és Nicholas Spykman globális hatalommal kapcsolatos elméleteit!

Mahan elve szerint, ha az USA vezető szerepet szeretne betölteni a világban, akkor szakítania kell a bezárkózott politikájával, tengeri flottát kell létrehoznia, támaszpontokat építeni a környező szigeteken és lehetővé tenni a Panama-csatorna hajózhatóságát. Magyarul, ha vezető hatalom akar lenni, akkor tengeri hatalommá kell válnia. Mackinder ehhez már máshogy állt hozzá. Szerinte Közép-Ázsia tölt be kulcsfontosságú szerepet és aki birtokolni tudja Kelet-Európát és Közép-Ázsiát, az kormányozza a világszigetet és ezzel kormányozza a világot is. Spykman ezt tovább gondolta és belevitte az egyenletbe a légtér fontosságát is a második világháborús repülőipari fejlesztések után. Szerinte, a tengeri hatalom nem lehet képes uralni a világot a légihatalom megjelenése mellett. Másfelől áthelyezte a hangsúlyt a peremterületre, miszerint ha valaki uralja Eurázsia peremterületeit és ezzel el tudja zárni a magterületet a világtól, akkor uralni tudja a világot.

Ismertesse a II. világháború után új geopolitikai helyzet legfontosabb jellemzőit!

Katonai és világhatalmi szempontból 2 szuperhatalom jelent meg, az USA és a Szovjetunió. A II. világháború végétől az 1990-es évekig a bipoláris világrend volt jelen, vagyis nem teljesen. A nemzetközi rendszer a töredezett multipolarizmus jegyeit mutatta: gazdaságilag az USA hegemón hatalomnak bizonyult; katonailag, diplomáciailag és ideológiaialag a két szuperhatalom által befolyásolt kétpólusúság volt jelen; jogi és intézményi szempontból azonban a többpólusúság elemei voltak a meghatározók. A wilsoni elveken alapuló roosevelti idealista kapitalista gondolkodásmód ütközött a sztálini reálpolitikai szocialista gondolkodásmóddal, ez volt a hidegháború alapja.

Sorolja föl Saul Bernard Cohen által megállapított szakaszokat a Hidegháborúval kapcsolatban!

• A nukleáris patthelyzet és elrettentés 1945-56

• A kommunista mélységi behatolás a tengeri övezetbe 1957-79

• A kommunista hatalom visszavonulása a tengeri zónából 1980-91

Ismertesse a nukleáris patthelyzet és az elrettentés időszakát!

Kölcsönös félelem és bizalmatlanság jellemezte. Mindkét oldalon megjelentek az integrációs tendenciák és szerveződések. Nyugati oldalon az ENSZ, Truman-doktrína, Marshall-terv, míg a Keleti oldalon a Varsói szerződés és a KGST. ‘49-ben az USA elveszti az atommonopóliumát és megalakul a Kínai Népköztársaság, amelyek rontottak az USA helyzetén és jobban kiélezték a konfliktust. ‘53-ban meghalt Sztálin, ami ideiglenes enyhülést hozott. ‘55-ben megszűnik a hadiállapot Németország és a Szovjetunió között, az NSZK belép a NATO-ba. ‘56-ban újra fogalmazzák a SZU külpolitikai doktrínáját, elítélik a sztálini személyi kultuszt és a békés együttélés irányába lépnek el. Ez azonban csak a látszat, ebben az időszakban is voltak „meleg” háborúk. A gyarmatrendszer felbomlása megindult és az újonnan szabad országokra mindkét szuperhatalom ki szerette volna terjeszteni hatalmát. Ebből eredően tört ki az indokínai háború, az arab-izraeli háború, a koreai háború és az algériai háború.

Ismertesse a kommunista mélységi behatolás időszakát a tengeri övezetbe!

Az ellentétek kiéleződnek, a szembenállás fokozódott. Megindul az űrverseny a Szputnyik fellövésével, ‘61-ben Berlint véglegesen kettéosztják és megindul a fal építése. 1962-es kubai rakétaválság előtérbe hozta az atomháború veszélyét. ‘63-ban az USA beavatkozik Vietnámban, ahol az egyik szuperhatalom megjelent, ott a másiknak is megkellett az ellentétes oldalon. 1968-as atomsorompó egyezmény az USA, a SZU és GBR között. A ‘60-as és ‘70-es években a szembenálló tömbökön belül repedések keletkeznek, enyhül a feszültség a két tábor között. A Kínai-Szovjet viszony romlik, a Nyugat-Európai országok erősödnek és elkezd kialakulni a többpólusú világ. Az enyhülést a kölcsönös megsemmisítés mértéktartásra intő helyzete hozta el. 1972-től rendszeres egyeztetések az USA és a SZU között. 1974-ben Nixon lemond és újraindul a fegyverkezés. ‘75-ben véget ér a Vietnámi háború az USA vereségével.

Ismertesse a kommunista hatalom visszavonulásának időszakát a tengeri zónából és a Hidegháború végét!

1979-ben a Szovjetunió beavatkozik Afganisztánban és Ronald Reagen kormányzása alatt létrehozza a Carter doktrínát, mely szerint a Perzsa-öböl feletti uralom megszerzésére irányuló minden próbálkozás katonai erővel lesz megtorolva, és az emberi jogok érvényesítését kéri számon a szovjeteken. Visszatér a feltartóztatás klasszikus változata, USA-ban szovjetellenes propaganda, a fegyverkezés újra felerősödik mindkét oldalon. A katonai versengés azonban végül a szovjet gazdaság kimerüléséhez és az unió összeomlásához vezetett. ‘85-től Mikhail Gorbacsov az új államtitkár, bevezeti a nyíltság és az új gondolkodás és gazdasági átépítés politikáját. Folyamatos egyeztetések a két szuperhatalom között, hagyományos és nukleáris fegyverek folyamatos csökkentése. ‘89-ben ledől a Berlini fal és ‘91-ben megszűnik a Szovjetunió és vele együtt a hidegháború is.

Ismertesse a hidegháború geopolitikáját!

Két pólusú világrend; folyamatos versengés, mind gazdasági, mind katonai, mind technológiai szintéren; ciklikusak az enyhülések és az újra fellángolások; jellemzi a feltartóztatás politikája, miszerint ahol megjelenik az egyik szuperhatalom a befolyását növelni, ott meg kell jelennie a másiknak is az egyensúly érdekében; a Szovjetunió célja kitörni a magterületről, az USA célja bent tartani a magterületen és megszerezni a peremterületeket. A vége felé megjelenik a több pólusú világrend, Európa nyugati országai és Kína térnyerésével.

Jellemezze az 1990-es évek és a kétpólusú világrend fölbomlása utáni geopolitikai helyzetet az alábbi kutatók munkái alapján (Kissinger, Brzezinski, Kennedy, Cohen, Bernek, Szilágyi)!

A rendszerváltás után Cohen szerint új helyzet alakult ki. A kereskedelemfüggő tengeri világ (USA) és az Eurázsiai kontinentális övezet mellett létrejött egy kelet-ázsiai geostratégiai övezet, amelyet Kína ural és egy Indiai-óceáni világ, amelyet India ellenőriz. A ‘90-es években ezekben az övezetekben zajlik a hegemóniáért vívott harc az USA, Oroszország, az EU, Kína, India, Brazília és Japán között. Egyes írók szerint a multipoláris világ felé haladunk, viszont azt nyíltan ki lehetett jelenteni, hogy a 2010-es évek végén az USA tekinthető hegemón államnak, mely katonailag, technológiailag, gazdaságilag és pénzügyileg minden más hatalom felett áll, viszont vannak kihívói. A 21. században kizárt hogy egy konfliktust a nagyhatalmak hagyományos háborús eszközökkel rendezzenek egymás között, mert egy ilyen háború valószínűleg végzetes lenne a civilizációra nézve. Gazdasági hadviselés eszközeivel rendezik most már a konfliktusaikat.

Sorolja föl a legfontosabb kultúrföldrajzi régiókat Albert Kolb szerint, és tetszés szerint jellemezzen egyet!

angol-amerikai, latin-amerikai, európai, iszlám, fekete-afrikai, indiai, kínai-japán, délkelet-ázsiai, ausztrál-új-zélandi, csendes-óceáni
orosz-szláv: ortodox; volt Szovjet országok; Europid + mongoloid; ritkán lakott; közepes fejlettség és urbanizáltság; politikailag instabil

Mutassa be az állam és a nemzet térbeli kapcsolatát!

5 féle lehet:

• portugál modell: az államhatárok megegyeznek az etnikai határokkal; kisebbségek nincsnek

• magyar modell: az állam területe sokkal kisebb a nemzeténél; az államalkotó nemzet jelentős része kisebbségként él a szomszédos országokban

• orosz modell: A nemzet döntő része saját országában él, de jelentős a külföldön élő és az országon belüli kisebbség is

• spanyol-francia modell: Az állam területe nagyobb, mint a nemzet területe; jelentős etnikai kisebbségek

• ex-jugoszláv modell: több egyenrangú államalkotó nemzet; jelentős etnikai kisebbségek

Ismertesse a hegemónia fogalmát!

A hegemónia az osztályuralom állapota olyan társadalmon belül, amely inkább társadalmi megegyezésen, semmint kényszeren alapul. Bizonyos hatalmi fölény, egy vezető elit vagy hatalom saját érdekének rákényszerítése vagy annak lehetősége egy gyengébb közösségre vagy államra.

Mutassa be a hegemón ciklusokokat Modelski és Wallerstein felosztása alapján!

Modelski-féle: Nem használja a hegemón ciklus fogalmát, a ciklusokat az adott időszak domináns hatalmáról nevezi el. Nem tökéletes modell, de a hegemón ciklusok megértéséhez elegendő. A domináns hatalmakat a hozzájuk köthető világméretű háborúk, dominanciát szentesítő szerződések vagy szerződésrendszerek, kulcsintézmények és hanyatlást jelentő mérföldkövek szerint választotta. (Portugál ciklus, Holland ciklus, Nagy-Britanniai ciklus, II. Nagy Britanniai ciklus, USA ciklus)

Wallerstein-féle: 2,5 vagy 3 ciklust különböztet meg, amelyek politikailag és gazdaságilag is külön ciklusoknak tekinthetők. Saját szakaszukban a hegemón államok új fajta politikai gazdaságokat hoztak létre és a világrendszer fejlődésének új szakaszába vezették a világot a ciklusuk csúcsán. Holland ciklusban a merkantilizmus, brit ciklusban az iparosodás fejlődése és az ipari forradalom, az USA ciklusban a konzumerizmus megjelenése és alapvető nemzetközi szervezetek megalkotása.

Ismertesse Zbigniew Brzezinski A nagy sakktábla című munkáját!

Az USA vezető szerepben van, viszont a történelem során a szívtájék és a peremterület stratégiai pozícióban lévő területei folytonos vetélkedésben voltak egymással a regionális hatalomért és ez most sincs máshogy, ezáltal az USA uralma se tarthat örökké. Eurázsiát, mint sakktáblát képzelte el, amin az amerikai állam tekinthető a játékmesternek. Van 5 geostratégiai játékos: Németország, Oroszország, Franciaország, India és Kína. Van több geopolitikai pillér: Törökország, Ukrajna, Korea, Irán. Vannak potenciális geopolitikai játékosok: Nagy-Britannia, Japán, Tajvan. Az az állam tekinthető aktív geostratégiai játékosnak, amely rendelkezik kellő erővel és nemzeti akarattal, hogy hatalmát és befolyását úgy terjessze határain túl, hogy az az USA érdekeit is képes befolyásolni. A geopolitikai pillérek azok az államok mely fontossága nem hatalmukból vagy nemzeti akaratukból ered, hanem stratégiai elhelyezésükből vagy kiszolgáltatott helyzetükből. Az USA célja az, hogy ne legyen egyetlen ország vagy koalíció sem, amely képes megzavarni az USA hegemóniáját és uralma alá tudná vonni Eurázsiát.

Mutassa be Paul Kennedy: tengelyállamok elméletét!

Rokonvonásokat mutat Brzezinski koncepciójával. A Szovjetunió felbomlása után 5 évvel az USA még mindig alakított ki egy új külpolitikai irányvonalat. Új kihívásokkal kell szembenéznie, egy hosszú távon stabil és érvényes célrendszer kialakítására volt szükség. Kiemelkedő jelentőségű Európához, Japánhoz, Oroszországhoz és Kínához fűződő viszonya és a fejlődő országok stabilitása. Az USA-nak koncentrálnia kell erőfeszítéseit az országok egy olyan kis csoportjának támogatására is, amelyek helyzete bizonytalan és amelyek jövője mélyen érinti az Egyesült Államokat, és amelyek az őt körülvevő régiókban találhatók: ezek a tengelyállamok. Ilyen Mexikó, Brazília, Egyiptom, Törökország, India, Indonézia és a Dél-afrikai Köztársaság.

Ismertesse Saul Bernard Cohen: Geopolitika című munkáját!

A nemzetközi viszonyok földrajza, a 21. század elejének négy geostratégiai övezetéről készített elemzést: Kereskedelem-függő tengeri birodalom (USA és környéke), Eurázsiai kontinentális övezet, Kelet-Ázsiai birodalom (Kína, Korea, Japán), Indiai-óceáni övezet. Ezeket felosztotta geopolitikai nagytérségekre, régiókra, ütköző övezetekre, hídrégiókra és egyelőre nem definiált státuszú zónákra. Hét hatalmi központot emel ki: USA, Brazília, EU, Oroszország, India, Kína és Japán. A nagyhatalmak körét kibővíti többek között Mexikóval, Egyiptommal, Izraellel, Tajvannal, Dél-Koreával, Ausztráliával és Törökországgal. Egyesítette a Brzezinski-féle geostratégiai játékosokat, pilléreket és potenciális játékosokat és kiegészítette a Paul Kennedy-féle tengelyállamokkal.

Mutassa be a kritikai geopolitikát!

Az Egysült Államok és El Salvador viszonyának elemzésére hozták létre. A jelenség jelentős, kritikai és nem nacionalista vizsgálatát jelenti. Felhívja a figyelmet a nemzetközi szerepvállalásra és az USA világhegemóniájának különböző aspektusaira és oldalaira. Különböző kulturális minták és tudásformák tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza. Visszanyúlt a hagyományos geopolitikai gondolkodáshoz és annak eredményeire kritikai gondolkodáshoz. Öt irányzat: Nyitott, Feledjük a politikát, Pénz és verseny, Régi-új irányok a geopolitikában, Kritikai geopolitika kritikus csomópontban.

Sorolja föl a kritikai geopolitika iskola öt új irányzatát!

• Nyitott

• Feledjük a politikát

• Pénz és verseny

• Régi-új irányok a geopolitikában

• Kritikai geopolitika kritikus csomópontban

Határozza meg a geoökonómia fogalmát!

A geoökonómia, a geostratégiák gazdasági eszközökkel történő megvalósítása és e megvalósítás lehetőségeinek kutatása.

Ismertesse és hasonlítsa össze Edward Luttwak geoökonómiáját!

A geoökonómia nem más, mint a kereskedelem nyelvtanában jelentkező logikai konfliktus. Szerinte, ha az USA nem változtat stratégiát, akkor vereséget vereségre fog halmozni és harmadik világ béli országok szintjére fog lesüllyedni. A világ az EU, USA és Japán küzdelmi tere, ahol Japán megtestesíti a modernizmust és az USA egy posztmodern elmaradott társadalom. Nincs megelégedve az USA globalizációs megoldásaival, szerinte csak az elit jár jól velük, míg Japánban sikerült elérni, hogy mindenki jól járjon. Luttwak célja a negatívumok és egy gazdasági rémkép kihangsúlyozásával az amerikai gazdaság átalakításának, hatékonyságának növelését ideológiailag alátámasztani. Nézeteit sokat kritizálják, mivel csak az USA szempontjából vizsgálta a tudományt és így nem univerzális az elképzelés.

Ismertesse és hasonlítsa össze Edward Luttwak és Pascal Lorot geoökonómiáját!

Luttwak a világot a „triád” (USA, EU, Japán) küzdelmi tereként látta. Az USA-t, mint posztmodern széthulló társadalmat, állította szembe a modern és követnivaló Japánnal. Szerinte az USA nem jó globalizációs döntéseket hozott és csak a gazdag réteg járt jól vele a szegényebb réteg kárára, míg Japánban sikerült ezt a kettősséget úgy megoldani, hogy mindenki relatíve jól járjon. Célja egy rémkép és negatívumok felfestésével az amerikai gazdaságot beleijeszteni a gazdaság átalakításának hatékonyságának növelésébe. Nézeteit sokan kritizálják, mivel csak az USA szempontjából vizsgálta a tudományt és így túl specifikus, nem univerzális elképzelés.

Lorot a geoökonómia stratégiai jellegét emelte ki, szerinte a geoökonómiai elemzések olyan elsősorban kereskedelmi stratégiák kidolgozására irányulnak, amelyek révén a nemzetek képesek megvédeni saját nemzetgazdaságukat. A nemzetgazdaság és a nemzeti vállalat a hatalom és a nemzetközi befolyás meghatározó elemivé válnak, egymást aktívan segítve és elősegítik a nemzet saját gazdasági és szociális fejlődését.

Mutassa be Francis Fukuyama legfontosabb munkáit!

Két fontosabb munkája van:

• Bizalom című munkája szerint világainkat nem a vasbeton tartja össze, hanem a kollektív képzeteink, ezek milyensége mondja meg az adott technikai eljárás adaptálásának lehetőségét, folytonos oda-vissza adogatás van, amelyben mindenki aki részt vesz változik.

• Történelem vége és az utolsó ember című munkája szerint a történelem egy egyedülálló, koherens evolúciós folyamat és a liberális demokrácia győzelme az egyetlen véglet, amely átfoghatja a földünk különféle régióit és kultúráit. Elképzelései szerint a demokrácia és a kapitalista piac hegemóniája segíthet csak a harmadik világ béli országokon, erre hozza fel példának az Ázsiai export vezette országok gazdasági sikereit. A kapitalizmus csak azért nem működött soha Dél-Amerikában, mert soha nem is lett komolyan, hosszabb ideig kipróbálva.

Mutassa be Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című munkáját!

Megállapításai szerint a hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják, az emberek a politikát nem csak érdekeik előre mozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják. A világpolitikai főszereplőit továbbra is a nemzetállamokban látta, melyek már civilizációk szerint tömörültek. Alapfeltevései közé tartozik, hogy a civilizációk halandók és kivannak téve változásoknak, nem fog kialakulni egy egységes globális civilizáció és a modernizáció nem eredményez elnyugatiasodást. További 5 főtézise: A mai világ sokoldalú és sokpólusú; jelenleg a civilizációk között erőegyensúly elmozdulása zajlik; új világrend alakul ki amely a civilizációkon alapul; a nyugati civilizáció mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal; el kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik

Jellemezz David Harvey államelméletét!

A kapitalizmus nem más, mint földrajzi eltolódások és újrastrukturálódások egy véget nem érő folyamatban, melyek növekvő iramúak. Vannak olyan folyamatok a munkában, amelyek regionális tereket felosztják, ilyenek: kereslet/kínálat, termelés és felhalmozás, osztályharc, termelés és értékesítés, kultúra, életmód. Ezeket fellehet lelni a kapitalizmus központi vonásaiban is. A folyamatos szétesés és újjáépülés kihangsúlyozza a munkának a nemzetközileg, mintsem helyileg integrált felosztását.

Jellemezze a lokális geopolitikát, mint a geopolitika új irányzatát!

Segít megérteni a területi konfliktusok dinamikáját, okait és a konfliktus hiányában is hasznos lehet. Hatalmat, rivalizálást, konfliktust és érdekeket vizsgál helyi szinten. Nem más, mint a geopolitika módszereinek, eszköztárának alkalmazása a helyi konfliktusok értelmezésében, a különböző általában államokon belüli, az esetek nagy többségében kisebb területeken hatalomért folyó küzdelem és a helyi téttel rendelkező versengés vizsgálata, amely a helyi szereplőket alapvetően megmozgatja.

Mutassa be a modern geopolitika és a geoökonómia közötti kapcsolatrendszert!

A geoökonómia olyan gazdasági stratégiákat elemez, amelyek arra irányulnak, hogy hogyan lehetnek képesek a nemzetek megvédeni saját nemzetgazdaságukat, illetve annak bizonyos ágazatait. A modern geopolitika elfordult a lokális konfliktusok és versengések irányába, arra koncentrálva, hogy mi mozgatja meg a helyi szereplőket. Kapcsolatokkal rendelkeznek a gazdaságban a vállalatok érdekein keresztül, a politikában a mandátumok és a hatalmon keresztül, a lakóhelyeken a helyi lakosok életminőségének biztosításán keresztül és a környezetvédelemben.

Mutassa be Európa és az Európai Unió geopolitikai helyzetét!

A hidegháborús időszakban a kapitalista és szocialista világrend ütközőzónája volt. A Szovjetunió felbomlása után úgymond győzött a liberalizmus, Közép és Kelet-Európa célja az átalakulás és integrálódás az épülő Európai Unió-hoz. Felvetül azonban a „Hova tovább Európa?” kérdése. A globalizáció felgyorsulásával az országok lassan átadják politikai szerepüket nemzetközi szervezeteknek, mint a NATO és az EU. A kül és belpolitikai határok elmosódnak és a legfontosabb geopolitikai küzdőtérré az energiaforrásokért folyó hatalmi versengés válik, amely kollektív partneri viszonyokat igényel.

Sorolja föl az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásokat!

• A globális versenyképesség romlása, elmaradás Amerikával és Ázsiával szemben gazdasági és technológiai szinten.

• Katonai és politikai gyengeség

• Nincs egységes stratégiája a szuperhatalmakkal való kapcsolatok terén, megosztott az USA, Kína és Oroszország ügyeiben

• Tétova és gyenge a környező területek befolyásolásában

• Csak részlegesen képes a Balkán kezelésére és integrálására

• Nem képes kezelni a bevándorlást és az iszlám-nyugat ellentétet

• Csak lefojtani, azonban megoldani nem képes a kisebbségi problémákat

• Az elöregedés 20-30 éven belül súlyos gazdasági problémákhoz vezethetnek, ami teret nyújthat a radikalizálódásnak

• A jóléti állam és a képviseleti demokrácia lappangó válságjelenséget mutat

• Az úgynevezett európai értékrend, amelyet az EU képvisel csökkenő népszerűségnek örvend belül és kívül is

Sorolja föl az EU jövőjével kapcsolatos legfontosabb forgatókönyveket Jean-Claude Juncker szerint!

• Megy minden tovább, mint eddig

• Csakis az egységes piac államai maradnak

• Aki többet akar, az többet tehet

• Kevesebbet, de hatékonyabban

• Sokkal többet együtt

Ismertesse a gazdasági integrációk geoökonómiai jelentőségének alakulását Kelet-Közép-Európában a rendszerváltástól napjainkig!

A rendszerváltó kelet-közép-európai országok az együttműködésben látták a történelmi gazdasági lemaradásuk megváltoztatásának egyik eszközét. A térség az európai centrumhoz akar csatlakozni, cserébe hajlandók elfogadni az értékrendet feltételek és kritika nélkül. A jólét elérésének eszközét látták az integrációban, amivel felzárkózhatnak a fejlett nyugathoz. A 2000-es években már nem csak a gazdasági integráció volt a cél, ez már alapvető volt. Most már politikai szinten is egyre inkább integrálódni kellett az államoknak. Nehezítette a beilleszkedést a 2008-as válság, a migráció, a szolidaritás béli különböző hozzáállás.

Ossza szakaszokra a kelet-közép-európai államok és az Európai Unió közötti kapcsolatok történetét!

• Rendszerváltás előtti időszak

• Rendszerváltás utáni integrálódási időszak

• 2004-14, a tagság első évtizede

• 2014 után, reformok és az EU megújulásának szükségessége

Mutassa be Magyarország geopolitikai és geoökonómiai helyzetét!

Történeleme nagy részében és jelenleg is tranzit állam, hídszerep. Nyugat-Európát a Balkán-félszigettel, míg Kelet-Európát a Mediterrán-térséggel köti össze. Nem tekinthető ütközőállamnak, viszont fennáll az esélye, hogy azzá válik, mivel egyre nagyobb az energia függőség Oroszország irányában. Világgazdasági viszonylatban egyértelműen kisországnak számít, geopolitikailag nagyon fontos a régió országaival folytatott, átgondolt és következetes külpolitika és gazdaságpolitika.