Koraújkori magyar töri

Christoph von Teuffenbach, báró (1545[?]–1598)

stájer főnemes, birodalmi hadvezér és diplomata. Wittenbergben tanult. 1568-ban tagja volt a drinápolyi béketárgyaláson járt Habsburg követségnek. 1570-79-ben szatmári főkapitányként szolgált, 1584 és 1587 között Bécs főparancsnoka volt, majd Habsburg Miksa főherceg lengyel királyi törekvéseit segítette diplomataként. A tizenötéves háború(1691/1593-1606) idején 1592 és 1598 között felső-magyarországi főkapitány főkapitányként szinte minden fontos csatában részt vett. Négyszer nősült, utoljára a magyar Dóczy Fruzsinát vette feleségül.

Pálffy Miklós (1552–1600)

Hadvezér. Pozsony megyei köznemesi családból indulva bárói címet nyert (1581) Fényes pályafutását a tehetsége mellett másfél évtizedes bécsi udvari szolgálata, valamint a kor egyik legbefolyásosabb bankárcsaládjából származó Fugger Máriával kötött házassága alapozta meg. 1580-ban Pozsony vármegye főispánja és a Pozsonyi vár főkapitánya, majd főkamarás és királyi tanácsos lett. Katonaként a komáromi főkapitányi (1584), majd a dunáninneni főkapitányi (1589) címeket viselte. A tizenötéves háborúban (1591/1593-1606) több jelentős győzelem fűződött a nevéhez, de Európa-szerte ismertté Győr visszafoglalása tette 1598-ban.

Fekete Bég / Nádasdy Ferenc (1555–1604)

Nádasdy Tamás nádor fia, hadvezér, soproni és vasi főispán, királyi tanácsos. Sárvári és bécsi tanulóévei után 1575-ben feleségül vette ecsedi Báthory Erzsébetet. 1577-től folyamatosan harcolt a törökök ellen, számos sikeres portyát vezetett, amellyel kiérdemelte a fekete bég nevet. Csapataival részt vett a tizenöt éves háború (1591/1593-1606) meghatározó hadmozdulataiban, legnagyobb sikereit az 1593‒94-es téli hadjáratban, illetve Esztergom, Tata, Pápa és Székesfehérvár visszafoglalásánál érte el. 1598-ban elnyerte a dunántúli főkapitányi tisztet, 1600-ban pedig a Kanizsával szembeni végvidék főkapitányának nevezték ki. Az evangélikus egyház patrónusaként sárvári nyomdájában prédikációskötetek, vitairatok jelentek meg a támogatásával és több diákot taníttatott külföldi egyetemeken.

Mária Krisztierna, Habsburg főhercegnő (1574–1621)

II. Károly osztrák főherceg leánya, Rudolf császár unokahúga. Az 1595-ös Habsburg‒erdélyi törökellenes szövetségkötés részeként lett Báthory Zsigmond felesége, de a házasságot nem hálták el. Férje 1599-es lemondása után ő is elhagyta Erdélyt, és 1599. augusztusában pápai engedéllyel elváltak. 1607-ben lépett be a halli kolostorba, amelyet nagybátyja, II. Ferdinánd tiroli főherceg a család hajadon hölgytagjai számára alapított 1569ben, és végül annak főnökasszonyaként halt meg. Mária Krisztierna erdélyi éveiről és a fejedelmi udvar hatalmi viszonyairól az anyjához, Mária Anna bajor hercegnőhöz írt levelei nyújtanak részletes tájékoztatást.

Basta, Giorgio (1550–1607)

császári hadvezér, egy Dél-Itáliába menekült albán katonacsalád tagja. Hadi karrierjét II. Fülöp spanyol király zsoldjában, apja, majd bátyja századában kezdte a flandriai és franciaországi fronton, és gyorsan kitűnt katonai tehetségével. 1590-ben belépett II. Rudolf császár seregébe, ahol II. Fülöp ajánlásának köszönhetően tábornoki rangot kapott. 1597-ben a magyar hadszintérre rendelték, 1598-ban kinevezték felső-magyarországi főkapitánynak, és az ő feladata lett a Báthory Zsigmond által átadott Erdély katonai biztosítása. 1601 és 1604 között Erdély kormányzójaként teljesen kifosztotta a fejedelemséget, politikai terrort vezetett be és üldözte a protestánsokat. Hadivállalkozóként jelentős kölcsönöket nyújtott a császári kincstárnak, amiért 1604. áprilisában táborszernagyi és grófi rangot kapott. A Bocskai felkelést (1604-1606) azonban nem tudta megfékezni, és ezért kegyvesztett lett. Mellőzése idején írta meg nagyhatású műveit a könnyűlovasság vezényléséről és a tűzérségről, amelyek többek közt Raimondo Montecuccollit és Zrínyi Miklóst is inspirálták.

Giacomo Barbiano Belgiojoso (1565–1626)

Giovanni Giacomo Barbiano olasz nemesi családból származó császári katonatiszt, már dédnagyapja is itáliai zsoldosvezér (condottiere) volt. Katonai pályafutásának első felében, egy rövid savoyai kitérőt leszámítva, a spanyol király zsoldjában a flandriai hadseregben szolgált, ahol a könnyűlovasság tábornoka lett. 1603-ban II. Rudolf császár fogadta szolgálatába, és rábízta a kassai főkapitányságot. A helyi protestánsok üldözése és fosztogatásai nagyban hozzájárultak a Bocskai felkelés kirobbanásához. (1604-1606) Az ellene indult császári vizsgálat, valamint a szintén a magyar hadszíntéren szolgáló öccse meggyilkolása miatt nyugdíjba vonult, és hátralevő éveit Liège melletti birtokán töltötte.

hadügyi forradalom

hadviselésben bekövetkező stratégiai és taktikai változások, a lőfegyverek előtérbe kerülése, erődépítészet új módszerei, elméleti hadtudomány kibontakozása, tömeghadseregek alkalmazása

Aranygyapjas rend

Spanyol és osztrák kitüntetés, lovagrend, amelyet Jó Fülöp burgundi herceg alapított 1429-ben. A rend nagymesteri címét a burgundi hercegek viselték, majd 1477-ben Burgundiával együtt a Habsburgok örökölték. A rendtagok olyan uralkodók és magas rangú főnemesek lehettek, akik a keresztény hit és a katolikus egyház védelmében teljesítettek kimagasló szolgálatot. Számuk a kezdeti 25 főről 1516-ra megduplázódott, 1559-ben pedig eltörölték a létszámkorlátot. Ugyanekkor változott a tagfelvétel módja is, a korábbi választás helyett ezután a nagymester nevezte ki a rend új lovagjait. A rendnek több mint 80 magyar tagja volt, a kora újkorban többek közt II. Lajos, Báthory Zsigmond, Pálffy Pál, Wesselényi Ferenc, Esterházy Miklós és fia, Pál, valamint a költő Zrínyi Miklós.

Homonnai Drugeth Bálint (1577–1609)

Politikus, hadvezér és költő. Eperjesi tanulóévei alatt Bocatius tanítványa volt. 1600-ban Zemplén és Ung vármegye főispánja lett, 1602-ben feleségül vette Rákóczi Zsigmond lányát, Erzsébetet, de még ebben az évben az udvar apósa és ö ellene is pert indított hatalmaskodás vádjával. Kezdettől fogva Bocskai István (1604-1606) híve és bizalmasa, a felső-magyarországi hadjárat egyik vezetője, 1605 áprilisától a magyarországi hadak főkapitánya volt. Felesége halála után Bocskai unokahúgát, Palocsai Horváth Krisztinát vette nőül, és fejedelem őt szánta az utódjának is, de a választási küzdelemben végül alulmaradt korábbi apósával, Rákóczi Zsigmonddal szemben. Emiatt Mátyás főherceghez pártolt, és hamarosan királyi tanácsos, felső-magyarországi főkapitány, valamint máramarosi főispán lett. Az 1608-as pozsonyi országgyűlésen országbíróvá nevezték ki. Váratlanul, fiatalon bekövetkezett halála miatt terjedt el az a feltételezés, hogy megmérgezték. Cantio optima címmel fennmaradt egy istenes éneke, továbbá naplójának 1605. évi töredéke.

Bocatius, Johann Bock, Joannes Bocatius, Bocatius János (1569–1621)

Költő, tanár, politikus. Német-szorb kereskedő családból származott, 1590-ben érkezett Magyarországra, Körmöcbányán tanított, majd Eperjesen, illetve Kassán a helyi kollégium rektoraként dolgozott. Korának megbecsült költője volt, második Janus Pannoniusnak tartották, Miksa főherceg császári koszorús költői címet (1596), Rudolf császár pedig magyar nemességet (1598) adományozott neki. Kassán háromszor városi jegyzővé, kétszer főbíróvá választották, mint főbíró tiltakozott a Szent Erzsébet templom elvétele ellen, majd nyitotta meg a város kapuit Bocskai előtt. Fontos szerepet játszott a felkelés ideológiai hátterének kidolgozásában és terjesztésében. 1606 elején a protestáns német választófejedelmekhez indult követségbe, de a császári csapatok fogságába esett és börtönbe került, ahonnan 1610-ben megszökött. Rehabilitálása után 1613 és 1618 között ismét kassai rektor lett, majd 1619-ben a Kassára érkező Bethlen Gábor udvari történetíróvá nevezte ki.

Rendi dualizmus

Az uralkodó és a rendek elviekben közös kormányzását jelentő hatalmi berendezkedés és politizálási gyakorlat.

1533

Szent Pál leveleinek megjelenése magyar fordításban (Komjáti Benedek ford., Erasmus fordítása alapján dolgozik)

1536

Négy evangélium fordítása, kiadása (Pesti Gábor ford., erazmista)

1541

Uj Testamentum megjelenése magyarul Sárváron (Sylvester János fordítása, erazmista)

1549

ötváros hitvallása (Kassa, Bártfa, Lőcse Eperjes, Kisszeben)

1550

az első protestáns, evangélikus püspök megválasztása (Gönci Máté)

1562

debreceni hitvallás (első magyar református hitvallás)

1567

debreceni zsinat, tiszántúli protestáns prédikátorok gyűlése helvét tételeket fogad el

1590

Vizsolyi Biblia megjelenése (Károlyi Gáspár fordítása)

1597

az evangélikus és református közösségek elválnak a Dunántúlon (kryptokálvinista nézetek)

1606

bécsi béke vallásügyi végzései (becikkelyezve 1608)

1610

zsolnai zsinat, megszerveződik az önálló felső-magyarországi evangélikus egyház

1645

linzi béke

1671-1681

a protestantizmus gyászévtizede

Dávid Ferenc (+ 1579)

Szász származású protestáns prédikátor, több erdélyi felekezet megalapítója. A wittenbergi egyetemen szerezte széles teológiai műveltségét. Előbb a lutheránus tanok védelmezője, püspök, majd 1559 után a reformáció helvét irányzatának tanait fogadja el (1564 után ennek is püspöke). Blandrata György hatására 1566 után a szentháromságtagadó nézetekhez közelít. Dávid Ferencet az állandó teológiai útkeresés jellemzi, ez is okozza vesztét. Radikális nézetei miatt 1579-ben elítélik és a dévai várbörtönben hal meg.

Dévai Bíró Mátyás (+ 1545)

A „magyar Luther”, a reformáció tanait elsőként képviselte teológiailag rendszerezett formában

Szegedi Kis István (1505-1572)

Krakkóban és Wittenbergben tanult a Hódoltságban működő prédikátor, aki előbb a lutheri, majd a svájci reformáció nézeteit (1558) követte, jelentős szerepet játszott a református egyház szervezeti önállósodása megindulásában. Fontos összefoglaló jellegű teológiai munkák szerzője. Tanítványa, Skaricza Máté megírta életrajzát, amely a hódoltsági reformáció jelentős forrása.

Sztárai Mihály (+ 1575)

Evangélikus püspök, reformátor. Pályája kezdetén ferences szerzetes. 1540-es években csatlakozott a lutheránus nézetekhez. 1541-1543 között Perényi Péter fia, Ferenc nevelője, akit Paduába is elkísért. 1544-ben Laskón rektor. Hét év alatt a hódolt dél-magyarországi térségben 120 gyülekezetet alapított. 1551-1565 között a hódoltság különböző helyein szolgál

anabaptista (újrakeresztelő)

a reformáció radikális irányzata, amely a gyermekkeresztséget elveti, és vagyonközösséget vallja. Magyarországon kisebb közösségeik éltek csupán, előbb Felső-Magyarországon, majd Erdélyben, ahova Bethlen Gábor telepítette le őket. Kiváló kézművesek és híres orvosok voltak közöttük.

antitrinitárius (szentháromságtagadó)

a reformáció azon irányzata, amely elveti a szentháromságot, radikális vonulata Krisztusnak csupán emberi természetet tulajdonít. Erdélyben egyházzá szerveződött szentháromságtagadókat unitáriusoknak nevezik.

humanizmus

szellemi mozgalom, amely az ókori és a kora keresztény kor értékeihez nyúlik vissza, tradíció- és tekintélyellenes, kritikai szemléletet testesít meg (bibliakritika kezdetei,). Legfontosabb alakja a németalföldi Rotterdami Erasmus (1469-1536), aki egyházatyákat ad ki, jelentős Újszövetség kiadása (1516, saját fordítás latinra, vö. Szt. Jeromos fordítása, a Vulgata), a népnyelvű bibliafordítások ösztönzője. Erasmus az egyház belső reformját sürgeti, de elutasította Luther nézeteit, erős kritikai megnyilvánulásai miatt egyes műveit a régi egyház is tiltotta. Követői az erazmisták, akik közül többen a formálódó felekezetek között közvetíteni próbáltak.

puritanizmus

angol eredetű vallási mozgalom, amely a kálvini nézeteket valló egyházak megújulását célozta. Céljai megvalósítására kegyes életmódot kívántak meg, ennek kapcsán emelni akarják a hívők műveltségét, gyülekezeteikben ugyanakkor önigazgatást valósítottak meg. A közösség irányítása választott presbiterek kezébe került (testület presbitérium). Legfontosabb magyarországi képviselői: Tolnai Dali János (1606-1660) és Medgyesi Péter (1605-1663). Medgyesi Péter fordítása (Praxis pietatis, Debrecen 1646).

pietizmus

németországi eredetű vallási mozgalom, amely az evangélikus egyházban próbálja meg a vallási élet megújítását. Legjelentősebb központjuk a hallei egyetem (alapítva 1694). Magyarországon a 18. században hatnak erősen a pietista nézetek. Legjelentősebb alakja Bél Mátyás (1684-1749) pozsonyi lelkész, tanár, történettudós, jelentős magyarországi központjuk Győr.

1545-1563

trentói (trienti/tridenti) zsinat

1548

törvénycikkek, amelyek a katolikus egyház megújítását célozzák

1553-1568

Oláh Miklós esztergomi érseki működése, átfogó reformkísérlete

1561-1567

jezsuiták működése Nagyszombatban

1566

nagyszombati szeminárium megalapítása

1611

nagyszombati zsinat reformintézkedései

1613

megjelenik Pázmány Péter Kalauza

1616-1637

Pázmány Péter esztergomi érseki működése

1626

katolikus Biblia jelenik meg Bécsben (Káldy György fordítása)

1635

nagyszombati egyetem megalapítása

1646

ungvári unió a ruszinokkal

1671-1681

protestantizmus gyászévtizede

1674

a prédikátorper

1681

soproni országgyűlés (vallásügyi cikkelyek)

1698

román görög katolikus unió

Damokos Kázmér (1606-1678)

Erdélyi ferences szerzetes, aki pályáját laikus testvérként kezdi, 1639-ben szentelik pappá Rómában. Csíksomlyói kolostor elöljárója többször, az erdélyi őrség (ferences igazgatási egység) vezetője (őr), 1668-1678 között az erdélyi katolikus egyház vezetője mint erdélyi apostoli helytartó és in partibus infidelium3 címre felszentelt püspök. Egyházlátogatásokat tart és zsinatot tart. Eljár a házasságban vagy ágyasságban élő papok ellen, új plébániákat alapít.

Káldy György (1573-1634)

Jezsuita szerzetes, aki Bécsben és Rómában tanult. A Biblia magyarra fordítását már XVII. század elején elvégezte, de csak 1626-ban jelent meg Bécsben. Csak rövid ideig tölt be rendjében vezető szerepet (1617 nagyszombati rektor, 1628 a tartományfőnöák helyettese, 1630 pozsonyi rendház elöljárója), ezért intenzív írói működést fejthet ki. A biblafordításon kívül legfontosabb műve 1631-ben megjelent prédikációs kötete.

Oláh Miklós (1494-1568)

Esztergomi érsek, jeles humanista. Pályáját a Jagellók udvarában kezdi, Mohács előtt Mária királyné titkára, akit követ Németalföldre is (1531-1539). Ott írja meg híres Magyarország leírását (1536). Visszatérve gyors karrier fut be: 1543 zágrábi püspök, 1548 egri püspök, 1553 esztergomi érsek. Közben 1543-tól a Magyar Kancellária vezetője. Esztergomi érsekként nagyszabású reformot kísérel meg a magyarországi katolikus egyház megújítására. 1562-től Magyarország helytartója, aki jelentős szerepet játszik I. Miksa magyar királlyá koronázásánál (1563).

Pázmány Péter (1570-1637)

Esztergomi érsek, katolikus író. Fiatalon a jezsuita rend tagja lesz (1587), amely Krakkóban, Bécsben, Rómában taníttatja. Tanulmányai befejezése után a gráci egyetemen tanít, hazatérve Forgách Ferenc esztergomi érsek udvarában működik. 1616 ban turóci prépost, majd esztergomi érseki kinevezést nyer. Számos vitairat, katolikus hitbuzgalmi munka szerzője, a magyar irodalmi nyelv egyik mestere. 1613-ban jelenik meg főműve a Kalauz. Halála előtt nem sokkal látnak napvilágot nagyhatású, magyar nyelven írt prédikációi (1636). Esztergomi érsekként a magyar katolikus egyház megújulásában döntő szerepet játszik: egyházlátogatások, zsinatok tartása, klérusreform, papnevelők alapítása (bécsi Pazmaneum megalapítása 1623, nagyszombati egyetem megalapítása (1635).

Telegdi Miklós (1535-1586)

Katolikus egyházi író, a magyar katolikus hitvitázó irodalom első fontos képviselője. Jobbágycsalád sarja, aki Krakkóban tanult. 1561-től esztergomi kanonok, 1579 pécsi püspök, 1583-1586 között esztergomi egyházmegye adminisztrátora (érsek hiányában az egyházmegye lelki vezetője). 1577-ben nyomdát vásárol, itt adja ki műveit, köztük részben három kötetes prédikációs kötetét, amely Bornemissza Péter Postilla művével felesel (1577-1580).

artikuláris helyek

az 1681: 26. tc. meghatározott települések, amelyekben evangélikusok és reformátusok szabadon gyakorolhatják vallásukat. Az ország nyugati és északnyugati részében megyénként két-két települést határozott meg a törvénycikk, pl. Sopron megyében Nemeskér és Vadosfa volt a két artikuláris hely.

egyházlátogatás (canonica visitatio)

egyházi elöljárók által rendszeresen tartott ellenőrző látogatás, amely során az egyházközség anyagi helyzetét, a templom állapotát, a hívők magatartását, a lelkipásztor viselkedését, ill. a hívők és a lelkipászor viszonyát igyekeznek felmérni. Az egyházlátogatás minden felekezetnél szokásban volt.

Katolikus Státus

az erdélyi világi katolikus urak egyesülése (1640), amely a fejedelmi hatalommal szemben képviselte a katolikus egyház érdekeit.

kegyúri jog

A földesúr joga, hogy a birtokán saját költségen épített egyházba maga nevezze meg a papot, amelyet a püspök csupán megerősít. A kegyúri jog ugyanakkor az egyház fenntartásának kötelezettségével is együtt járt

licenciátus

olyan világi személy, aki a nagy paphiány miatt a kora újkori Magyarországon az egyházi elöljáróság engedélyével a katolikus hívek lelkigondozását végezte. Kereszteltek, eskettek, temettek, a templomban felolvasták az evangéliumot, prédikáltak, hitoktatást végeztek. Különösen fontos szerepet játszottak a hódoltságban.

zsinat

egyházi vezetők tanácskozása, amelyen egyházfegyelmi intézkedések, hittani tételek és jogi normák meghatározására kerülhet sor. A katolikus zsinatok a résztvevők jellegétől függően lehetnek egyetemes, nemzeti, tartományi, egyházmegyei zsinatok. Egyetemes zsinat volt pl. a tridenti (1545-1663), nemzeti zsinat volt 1648. évi zsinat, tartományi zsinat volt pl. 1611. évi nagyszombati.

Méliusz Juhász Péter (1532–1572)

Somogy megyéből származó protestáns egyházi író, hitvitázó, 1561-től debreceni református püspök. Ifjúkorában először a lutheri, majd Szegedi Kis István hatására a helvét reformáció követője lett. A magyarországi református egyház megszervezője.

Dávid Ferenc (†1579)

Szász származású protestáns prédikátor, több erdélyi felekezet megalapítója. A wittenbergi egyetemen szerezte széles teológiai műveltségét. Előbb a lutheránus tanok védelmezője, püspök, majd 1559 után a reformáció helvét irányzatának tanait fogadja el (1564 után ennek is püspöke). Giorgio Biandrata hatására 1566 után a szentháromságtagadó nézetekhez közelít. Dávid Ferencet az állandó teológiai útkeresés jellemzi, ez is okozza vesztét. Radikális nézetei miatt 1579-ben elítélik és a dévai várbörtönben hal meg.

Szegedi Kis István (1505-1572)

Krakkóban és Wittenbergben tanult a Hódoltságban működő prédikátor, aki előbb a lutheri, majd a svájci reformáció nézeteit (1558) követte, jelentős szerepet játszott a református egyház szervezeti önállósodása megindulásában. Jelentős teológiai munkák szerzője. Tanítványa, Skaricza Máté megírta életrajzát, amely a hódoltsági reformáció jelentős forrása.

antitrinitárius (szentháromságtagadó)

a reformáció azon irányzata, amely elveti a szentháromságot, radikális vonulata Krisztusnak csupán emberi természetet tulajdonít. Erdélyben egyházzá szerveződött szentháromságtagadókat unitáriusoknak nevezik.

Partium

(lat. ’részek’) elnevezése a „dominus partium regni Hungariae”, azaz „Magyarország részeinek ura” kifejezésből, a speyeri szerződésben (1570/1571) János Zsigmond számára meghatározott címből származik. Azokat a tiszántúli vármegyéket jelentette, amelyek a 16–17. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartoztak. Máramaros, Bihar, Zaránd, Közép-Szolnok, Kraszna vármegye és Kővár vidéke. Területe az erőviszonyoknak megfelelően többször változott, 1571 előtt, majd a török kiűzése után Arad és Szörény vármegye is része volt.

Ökörsütés (lat. signatura/consignatio boum)

Az adómentességet élvező székelység a katonás-kodás mellett „önkéntes és készséges” ajándékokat adott az uralkodónak, először telkenként egy ökröt, később minden négy-hat ökörből egyet tartoztak a királynak adni jeles alkalmakkor

Királyi háramlási jog (lat. jus Regium)

A hűtlenség vagy felségsértés vétke miatt fej- és jószágvesztésre ítélt nemesek birtokai visszaháramlottak az uralkodóra, aki ezeket újra eladományoz-hatta. A székelyek mentességet (immunitas) élveztek e jog alól, ugyanis hűtlenségük esetében is a székely közösségre szálltak vissza a birtokok. 1562-ben, a segesvári végzésekkel ezt eltörölték, és Székelyföldön is bevezették a jus Regium-ot.

Regalisták (a lat. regalis ’királyi’)

Regalisták (a lat. regalis ’királyi’ szóból) Az Erdélyi Fejedelemség országgyűlésére a fejedelem által személy szerint, névre szóló uralkodói levéllel meghívottak, akik többnyire közjogi méltóságot nem viselő főurak, illetve egyházi emberek voltak. Mivel számukat nem limitálták, a fejedelemhez lojális politikusok tömeges meghívásával befolyásolni lehetett az erőviszonyokat.

Székely székek

önkormányzattal bíró közigazgatási területek a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben. A székek bíróságain a nemzetségi hadnagyok és bírák (székbírák) ítélkeztek a székely ispán kiküldöttjeinek felügyelete alatt. Udvarhely szék (fiúszéke →Keresztúr szék és Bardóc szék) Kézdi szék Miklósvár szék, Orbai szék, és Sepsi szék, amelyek Háromszék néven egyesülnek Maros szék (fiúszéke Szereda szék) Csík szék (fiúszékei Gyergyó szék és Kászon szék) Aranyosszék

Szász székek

Királyföld, vagy Szászföld. Részei: Szeben szék, Szászváros szék, Szászsebes szék, Szerdahely szék, Medgyes szék, Segesvár szék, Újegyház szék, Nagysink szék, Kőhalom szék, Brassó vidék és Beszterce vidék.

Balassa Menyhárt

(†1568) Balassa János testvére, Balassi Bálint nagybátyja. Kilencszer változtatott pártot pályafutása során. Magyarországon Hont és Bars vármegye főispáni címét viselte, 1561-ben bárói rangot kapott. János Zsigmondnak tanácsura és országos főkapitánya volt. Nevéhez fűződik a Bebek-Kendi párt likvidálása. 1561-ben Ferdinánd pártjára állt, s a várháborúk egyik fontos császári vezére lett.

Báthory Kristóf (1530–1581)

Báthory István fejedelem bátyja, Báthory Zsigmond apja. Izabella és János Zsigmond tanácsosa, 1571-ben országos főkapitány, 1571-75 között váradi főkapitány. 1576 januárjától öccse lengyel királysága miatt erdélyi vajda címmel ő kormányozta Erdélyt, Istvánnal szorosan együttműködve. A jezsuiták nagy pártfogójának számított.

Bebek Ferenc (†1558)

partiumi, felvidéki főnemes, sokszori pártváltásairól, hatalmaskodásairól, hamis pénzverésről hírhedt. Gömör vármegye örökös főispánja, Felső- Magyarország főkapitánya, erdélyi tanácsúr is volt. 1556-tól János Zsigmond hűségére állt, de 1557-ben magának kérte a Portán Erdély kormányzói címét. Emiatt menekülni kényszerült, de kegyelmet kapott, s visszatért az országba. Mivel újra szervezni kezdte pártját, Izabella a Kendi fivérekkel együtt meggyilkoltatta.

Bocskai István (Kolozsvár 1557)

anyja Sulyok Krisztina, Báthory-rokonság, de Bécsben, Prágában nevelkedett. 1581 fejedelmi tanács tagja, váradi kapitány (1592-98), 1594-es megtorlás, Báthory Zsigmond udvarának vezető politikusa (1594-1599), prágai követségek résztvevője, két év prágai internálás, majd bihari birtokain él visszavonulva (1604-ig), majd 1604.okt.15. Álmosd győzelem, nov. 27-28. Osgyánnál és Edelényél Giorgo Basta győz, 1605.febr.23 nyárádszeredai országgyűlésen erdélyi rendek fejedelme, beiktatás 1605.szept.14. szerencsi ogy. (1605.ápr.20.) Magyarország és Erdély fejedelme, szultáni korona, athnámé ajándék (1605.nov.11 Rákos mezején Lala Mehmed). Gyors kiegyezés a Habsburgokkal (heterogén bázis: szabad királyi városok ÉK-Magyarországon birtokos nemesség és hajdúk) (1606. 06. 23.). Eredménye a szabad vallásgyakorlat, a rendi pozíciók megerősítése, Erdély helyzete, 9000 hajdú kiváltsága.

Giorgio Biandrata, Blandrata György, (1515k.–1588)

itáliai orvos, udvari nőgyógyász, diplomata, erdélyi tanácsúr, antitrinitárius szabadgondolkodó. Bona Sforza, Izabella királyné, János Zsigmond, majd Báthory Kristóf udvari orvosa volt, tanácsúri rangot is kapott. Nagy szerepe volt János Zsigmond itáliai diplomáciájában és Báthory István lengyel királlyá választásában. Vallási nézetei miatt Itáliából Svájcba, ott Kálvinnal való konfliktusa miatt Lengyelországba menekült, végül Erdélyben talált oltalmat. Nagy hatást gyakorolt Dávid Ferencre, s oroszlánrésze volt Dávid udvari karrierjének elindításában, s a szentháromságot tagadó tanok felekezeti intézményesülésében. 1579-re konfliktusba került Dávid Ferenccel is, mivel nem értett egyet a Krisztus istenségét tagadó radikális tanokkal.

Giovanni Battista Castaldo (†1563)

spanyol-olasz származású császári tábornok és hadvezér, a katolikus egyház nagy patrónusa. Részt vett V. Károly itáliai hadjárataiban 1551-ben seregével Erdélybe vezényelték Erdély átvételére. Uralkodói jóváhagyással megszervezte Fráter György likvidálását. Ellene is pápai vizsgálat indult, végül 1555-ben a merénylet többi résztevőjével együtt felmentették a gyilkosság vádja alól. 1552-ben a Temesközt védte az oszmán seregek ellen, de elveszítette Szegedet és Temesvárt is. 1553-ig Erdélyt biztosította Ferdinándnak, és fizetetlen seregei nagy pusztításokat okoztak. Élete utolsó évtizedében a Milánói Hercegség kormányzásában vett részt.

Csáky Mihály († 1572. május k.)

Soproni köznemesi származású humanista műveltségű egyházi ember, aki a reformáció hatására világi pályára lépve, Izabella titkáraként dolgozott. János Zsigmond egyik nevelője volt. 1556 után az uralkodói tanács tagja, az erdélyi kancellária megszervezője, az első erdélyi kancellár. A 16. század közepén az erdélyi politikai élet egyik legbefolyásosabb alakja volt. Amikor a kincstartói tisztség nem volt betöltve, ő irányította a fejedelemség pénzügyeit is. A katolikus egyházból való kilépése után a lutheri, majd élete utolsó éveiben az antitrinitárius irányzat pártfogója volt.

Kendi Ferenc (†1558)

tanácsúr, erdélyi vajda. Az erdélyi belpolitikai élet meghatározó alakja,: 1534-ben Gritti Alajos elfogatásának egyik szervezője volt, 1540-ben Majlád Istvánnal együtt Szapolyai János ellen támadt, ezért száműzték. Később kegyelmet kapott. I. Ferdinánd 1553-ban Dobó Istvánnal Erdély vajdájává nevezte ki. 1556 júliusában szakított a Habsburgokkal és a János Zsigmond párt egyik vezetője lett, Izabella 1558. augusztus 31-én megölette a Bebek Ferenccel való szervezkedésben való részvétel miatt.

1538.febr. 24.

váradi béke

1541. december 29.

Fráter György Gyalu várában I. Ferdinánd megbízottaival egyezséget köt Erdély Habsburg kézre adásáról.

1542–1551

Fráter György helytartósága.

1542. szeptember-október

I. Ferdinánd sikertelen kísérletet tesz Buda visszafoglalására („nagy birodalmi hadivállalkozás“)

1543

Szulejmán hadjárata -> Pécs, Simontornya, Esztergom, Tata, Székesfehérvár eleste

1544

A budai védőövezet kiszélesítése észak fele: Visegrád, Nógrád, Hatvan

1547. június 19

Az Oszmán Birodalom és a Habsburgok békekötése öt esztendőre Drinápolyban.

1549. szeptember 8.

Fráter György Izabella királyné nevében aláírja az I. Ferdinánddal kötött nyírbátori egyezséget Erdély Habsburg kézre adásról.

1551. december 17.

I. Ferdinánd Castaldóval az alvinci kastélyban megöleti Fráter Györgyöt.

1552. június-október

Kara Ahmed másodvezér vezetésével hadjárat indul Magyarország ellen, török uralom alá kerül a Maros, a Temes, Lippa és Szolnok. A törökök létrehozzák a temesvári vilajetet.

1552. szeptember–október

Az egri vár védői Dobó István vezetésével megállítják a törököket.

1556. június

I. Ferdinánd lemond Erdélyről

1556. november

Az erdélyi rendi gyűlés Kolozsvárott hűséget esküszik a Lengyelországból visszatért Izabella királynénak és János Zsigmond választott királynak.

1558. augusztus

Izabella királyné Kolozsvárott felkoncoltatja Bebek Ferencet, Kendy Antalt és Ferencet, a rendi ellenzék vezéreit.

1559. szeptember

Meghal Izabella királyné; Erdély kormányzása János Zsigmond kezébe kerül.

1562. május

János Zsigmond megtorolja a székely felkelést.

1568. február 17.

II. Miksa császár és II. Szelim szultán Drinápolyban nyolc esztendőre békét köt.

1570. augusztus 16.

II. Miksa császár és János Zsigmond erdélyi fejedelem megkötik a speyeri szerződést.

1571. március 14.

Gyulafehérvárott utód nélkül meghal János Zsigmond

1575. július 8.

A kerelőszentpáli csatában Báthory István győzelmet arat a trónkövetelőként fellépő Bekes Gáspár ellen.

1575. december

A krakkói országgyűlésen a lengyel rendek királlyá választják Báthory Istvánt.

1581

Báthory Kristóf erdélyi vajda halála; a kolozsvári jezsuita kollégium főiskolává alakul.

1583

Báthory István Báthory Zsigmond kiskorúsága idejére háromfős kormányzótanácsot állít fel.