Gazdasági közjog I 1. Zh

Mi a különbség a gazdasági magánjog és a gazdasági közjog között?

• A gazdaságpolitika => gazdasági közjognál monetáris politikát (MNB) és költségvetési (fiskális) politikát is figyelembe veszünk, vagyis az államháztartást vizsgáljuk.

Mi az államháztartás?

Az állam gazdálkodási rendszere. (bevételek beszedése – felhasználása a költségek teljesítésére)

Mi a költségvetés?

A bevételek – kiadások pénzügyi terve. („közpénzügyek”)

Jellemezze az államháztartás alrendszereit!

Központi alrendszer – Önkormányzati alrendszer

• Központi => 1. központi költségvetés, 2. elkülönített állami pénzalapok, 3. társadalombiztosítás

• Önkormányzati => helyi önkormányzatok (kisebbségi) költségvetése

Mi a központi költségvetés fogalma, szerkezete?

Fogalma: a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatokfinanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve.

Alrendszer szerkezete:

Költségvetési fejezet: pl. Emberi erőforrások minisztériuma.

• Címek (alcímek): fejezet felügyelete alatt széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek (pl. egyetemek - főiskolák)

• Előirányzat csoportok:

  • működési előirányzatok

  • felhalmozási előirányzatok

• Kiemelt előirányzatok:

  • beruházási kiadás

  • felújítási kiadás

Mutassa be a költségvetési eljárás szakaszait!

1. Előkészítés => Első parlamenti szakasz

2. Elfogadás => Költségvetési Tanszék

   Véleményezés: pl: Makrogazdasági előrejelzés, módszertan ajánlása

3. Parlamenti szakasz

   appropriáció: felhatalmazás

   alaptörvény, indemnáció: átmeneti gazdálkodásról szóló törvény

4. Végrehajtás => Második parlamenti szakasz

5. Végrehajtás ellenőrzése => Országgyűlés, Állami Számvevőszék, KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal)

Soroljon fel a költségvetési szerveket!

• I. Agrárminisztérium

• II. Belügyminisztérium

• III. Külgazdasági és Külügy Minisztérium

• IV. Energiaügyi Minisztérium

• VI. Építési és Közlekedési Minisztérium

• VII. Honvédelmi Minisztérium

• IX. Igazságügyi Minisztérium

• X. Kulturális és Innovációs Minisztérium

• XII. Miniszterelnökség

• XIII. Pénzügyminisztérium

Hogyan zajlik a költségvetés ellenőrzése?

Zárszámadással az Országgyűlés felé

• Külső: Állami Számvevőszék

• Belső: KEHI, Felügyeleti Ellenőrzés

Sorolja fel a költségvetésért felelős szervezeteket!

• Magyar Államkincstár

  • I. Költségvetés pénzügyi végrehajtásáért, bonyolításáért felelős

  • II. Számla kiállítás a kincstári kör számára => Kincstári egységes számla

  • III. Költségvetési szervek nyilvántartása

• Államadósságkezelő Központ Zrt (ÁKK Zrt)

  • Fizetőképességének Fenntartásáért

Mi az elkülönített állami pénzalapok fogalma, fajtái, költségvetésük?

5 elkülönített alap

• Nemzeti Foglalkoztatási Alap

• Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

• Nemzeti Kulturális Alap

• Bethlen Gábor Alap

• Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

Ki hozhatja létre: a törvény

Mi a célja: közcélok ellátása részben hozzárendelt forrásokból.

Hogyan finanszírozzák: központi költségvetésből és külső forrásokból (adó, járulék, hozzájárulás)

• Ez egy pályázati rendszer

Jellemezze az innovációs járulékot!

• Nemzeti Kulturális, Kutatási és Fejlesztési alaphoz kapcsolódik.

• Alanyai: Gazdasági Társaságok

• Mértéke: Adóalap 0,3%-a

  • Adóalap: Nettó árbevétel, csökkentve

Jellemezze a társadalombiztosítást!

• Egészségbiztosítási Alap

  • a) Természetbeni ellátás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

  • b) Pénzbeli eljárás: Magyar Államkincstár

• Nyugdíjbiztosítási Alap

  • a) Pénzbeli eljárás: Magyar Államkincstár

Foglalkoztatott fizet: Szociális hozzájárulási adó => 13%

Biztosított fizet: Társadalombiztosítási járulék => 18,5%

Sorolja fel az államháztartás bevételeit!

• Végleges, vissza nem térülő bevételek

  • Adók és egyéb adójellegű bevételek (vámok, járulékok, díjak, hozzájárulások)

  • Közszolgáltatások (szolgáltatási díjak)

  • Nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek (állami tulajdon utáni részesedés)

  • EU-s és egyéb államháztartáson kívülről érkező támogatások és bevételek

• Átmeneti vagy visszatérülő bevételek

  • Belső és külső kölcsönök

  • Egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek

Milyen kiadásai vannak az államháztartásnak?

• Állami feladatok ellátásának finanszírozása

• Állami adósság finanszírozása

• Egyéb kiadások finanszírozása

• Tartalékok

Állami feladatok ellátásának finanszírozása => közhatalmi, közigazgatási, jóléti, gazdasági tartalék => általános tartalék, céltartalék, egyéb tartalék

Mutassa be az önkormányzatok bevételeit!

• Saját bevételek

  • a) helyi adók

  • b) települési adó

  • d) vállalkozásokból származó bevételek, nyereségek, osztalék, bérleti díj

• Átengedett bevételek

  • a) termőföldek bérbeadása után kapott SZJA 100%-a

  • b) környezetvédelmi díj 100%-a

• Állami támogatások (feladatfinanszírozási rendszer)

Sorolja fel az adónemek fajtáit!

• Jövedelmet, nyereséget terhelő adók

• Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

• Fogyasztáshoz kapcsolódó adók

• Vagyont terhelő adók

• Egyéb adók

• Külön adók

Sorolja fel a jövedelmet, nyereséget terhelő adókat!

• SZJA (Személyi jövedelemadó)

• TAO (Társasági adó)

• KIVA (Kisvállalati adó)

• KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója)

• EKHO (Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás)

• HIPA (Helyi iparűzési adó)

• innovációs járulék

Sorolja fel a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat!

• ÁFA

• jövedéki adó

• regisztrációs adó

• népegészségügyi termákadó

• pénzügyi tranzakciós járulék

• környezetvédelmi termékdíj

Sorolja fel a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat!

• Kifizetőt (munkálatót) terhelő adók:

  • SZOCHO

  • rehabilitációs hozzájárulás

  • munkáltatói táppénz hozzájárulás

• Biztosítót terhelő adók:

  • Társadalombiztosítási járulék

Sorolja fel a vagyont terhelő adókat!

• Gépjármű adó

• Cégautó adó

• Építményadó

• Telekadó

• Magánszemélyek kommunális adója

• Települési adó

Sorolja fel az egyéb adó típusokat!

• Illetékek

• közművezeték adó

• környezetterhelési díj

• játékadó

• idegenforgalmi adó

• kamarai hozzájárulás

Sorolja fel a külön adó típusokat!

8 szektor:

• bank

• energia

• biztosító

• kiskereskedelem,

• gyógyszerforgalmazó

• telekommunikációs

• légitársaság

• reklám szektor

& bevándorlási különadó

Jellemezze az adójogot!

Az adóügyi jogviszonyt az adójog szabályozza. 2 csoportot sorolhatunk ide:

1. Anyagi jogszabályok:

   • Az adónemeket ide sorolhatjuk

2. Az eljárásjogi jogszabályok (2018. január 1. óta érvényesek):

   • Ide tartozik az Adózás rendje,

   • Adóigazgatási rendtartás,

   • Adóvégrehajtás.

Hogyan lehet az adónemeket csoportosítani?

1. Adó tárgya szerinti csoportosítás

   • Bevételt terhelő

     • a) jövedelemadó

     • b) hozadéki adó

   • Vagyont terhelő

   • Fogyasztáshoz kapcsolódó

   • Foglalkoztatáshoz kapcsolódó

   • Egyéb

2. Adóviselés terhe alapján

   • Közvetett

   • Közvetlen

3. Adó felhasználása szerinti csoportosítás

   • Általános adó

   • Céladó

Sorolja fel az adóztatás alapelveit!

• Kiszámítható, stabil adórendszer

• Semlegesség

• Visszamenőleg alkalmazható

• Jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás

• Szerződést, ügyletet tartalmuk szerint, reálisan minősítik

Hogy tudjuk csoportosítani az adóhatóságokat?

1. Állami adóhatóság:

   • Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

   • Adóztatási szerve: állami adóhatóság

   • Vámszerve: állami adó- és vámhatóság

2. Önkormányzati adóhatóság

   • jegyző, illetve felettes szervként a kormányhivatal

Mi az adóhatóság feladata?

Az adóhatóság beszed, nyilvántart (folyószámlát), ellenőriz, visszautal, végrehajt.

• Feladata: a hatáskör meghatározása. (mely hatáskört mely konkrét szerv fogja végezni)

Ki az adózó?

• Az adózó lehet természetes vagy jogi személy.

• Jogi személy esetében adóminősítéseket különböztetünk meg.

  • Pl: megbízható adózó,

  • kockázatos adózó,

  • kiemelt adózó.

Ki minősül megbízható adózónak?

• Legalább 3 évig folyamatosan működött

• Legalább a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben működik

• Akinek nincs nettó 500 ezer Ft-nál nagyobb adótartozása

• Az adókülönbözet nem haladja meg az adóteljesítmény 3%-át

• Nem áll végelszámolás, csőd, felszámolás alatt

• Nem volt az adószáma törölve

Ki minősül kockázatos adózónak?

• Akinek nagy mértékű tartozása van

• Akinél az adókülönbség meghaladja az adóteljesítmény 70%-át

• Nem bejelentett alkalmazottat foglalkoztatott

• Üzletzárás, végelszámolás alatt van

Ki kötelezett adófizetésre?

• Az adózó örököse

• Az adózó jogutódja

• A megajándékozott személy

• Kezességet vállaló személy

• Adózási bűncselekményt elkövető személy

• Kiskorú személy vagyona esetében a szülő

• Társasházak, építőközösségek tulajdonostársai

• Korlátozottan felelős a legalább 25%-os részesedéssel rendelkező tag abban az

• esetben, ha átruházta a részesedését és az átruházás előtt a jegyzett tőke 50%-ának

Sorolja fel az adózó jogait és kötelezettségeit!

• Jogai:

  • tájékoztatáshoz való jog

  • iratbetekintési jog

  • titoktartás

  • önellenőrzési jog

  • jogorvoslati jog

• Kötelezettségei:

  • Adókötelezettség

Mutassa be az adókötelezettség bejelentkezés lépéseit!

1. Nyilvántartásba vétel

   • adójel

   • adóazonosító szám

   • közösségi adóazonosító szám

   • vámazonosító

   • közösségi vámazonosító

   • EKÁER

2. Adóregisztrációs eljárás

3. Adófizetési biztosíték

4. Fokozott adóhatósági felügyelet

Miért fontos az EKÁER?

Útdíjköteles gépjárművel, valamint 3,5 tonnát meghaladó gépjárművel:

• közúti fuvarozási tevékenységet,

• árubeszerzést,

• termékértékesítést,

• vagy bármi egyéb árumozgató tevékenységet

csak érvényes EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat.

Miért fontos az adóregisztrációs eljárás?

Hogy egy új társaságba való belépéskor kiszűrjék azokat, akik egy korábbi, adótartozással rendelkező/törölt adószámmal rendelkező társaságban voltak vezető tisztségviselők, cégvezetők, több mint 50%-os szavazattal rendelkező személyek, stb

Megtagadják azokat, akik ilyen társaságban

• Vezető tisztségviselők

• Cégvezetők

• Több mint 50%-os szavazattal rendelkező tagok, akik:

  • a. 180 napon keresztül fennálló, legalább 5 millió forintos adótartozással rendelkező tagok

  • b. 5 éven belül több mint 5 millió forintos adótartozással megszűnő társaság tagja

  • c. 5 éven belül törölt adószámmal rendelkező társaság tagja

Kiknek kell adófizetési biztosítékot fizetniük?

Azoknak a vezető tisztségviselőknek/cégvezetőknek/legalább 50%-os szavazattal rendelkező tagoknak, akik:

• Új adószám iránti kérelmet nyújtottak be

• és a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül

• legalább 1 millió forintos tartozással szűnt meg a vállalkozásuk,

• vagy a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintnál nagyobb adótartozással szűnt meg a vállalkozásuk.

Mi a fokozott adóhatósági eljárás?

Kockázatelemzési eljárás: Az adószám bejelentését követő 1 éven belül az adózót kérdőív kitöltésére kötelezik

1. Tevékenység részletes bemutatása

2. Tevékenység során alkalmazottak száma, a munkaviszony jellege

3. A tevékenység során alkalmazott eszközök bemutatása

4. A tevékenység végzésének helye, a helyhez kapcsolódó jogcím bemutatása

5. A tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása

Mi tartozik az adókötelezettségek közé?

1. Bevallás

2. Adófizetés

3. Bizonylat kiállítás és megőrzés (alap esetben 5 év, kettős adózás esetében 10 év ! elévülési idő)

4. Könyvvezetés

5. Nyilatkozattétel, adatszolgáltatás

Jellemeze az adóeljárási folyamatot!

1. Önellenőrző jogkövetési szakasz

2. Adóigazgatási eljárás

   • a) Adóellenőrzés

   • b) Hatósági eljárások

   • c) Végrehajtási eljárás

3. Közigazgatási per

Mit vesznek figyelembe az adóigazgatási eljárásnál?

• adóazonosító jelet, adószámot, nyilvántartások vezetését

• adómegállapítás

• adó soron kívüli megállapítása

• adó feltételes megállapítása

• adóhatósági igazolvány kiállítása

• adózó figyelmét felhívni az önellenőrzésre

• adóhalasztás, részletes fizetés, adómérséklés kezelése

Mit ellenőriznek az adóellenőrzéskor?

• A bevallásokat

• Az adókötelezettségek és jogok teljesítését

• Az egyes gazdasági események valódiságát

Milyen jogkövetkezményekkel járhat a nem megfelelő adózás?

1. Pénzbeli szankciók

   • a) Késedelmi bírság

   • b) Adóbírság

   • c) Mulasztási bírság

   • d) Önellenőrzési pótlék

2. Intézkedések

   • a) Lefoglalás

   • b) Gépjármű visszatartása

   • c) Áru hatósági felügyelet alá vonása

   • d) Üzletlezárás

   • e) Adószám törlése

Mikor és hogyan kell fizetni késedelmi bírságot?

• Az adó késedelmes fizetése esetén.

  • Maximum 3 évre

  • Jelenlegi szabályozás szerint a Jegybank alapkamat (13%) + 5%

• 5 ezer forintot el nem érő késedelmes adó esetében nem kell.

Mennyit kell fizetni az adóbírság esetén?

• Adóelmaradás 50%-a.

• Adóelmaradás 200%-a, ha a bevételek eltitkolásával, bizonylatok meghamisításával állösszefüggésben.

• Feltételes adóbírság kedvezmény 50%, ha az adózó lemond az I. fokú határozat elleni fellebbezésről.

Mikor és milyen mértékben kell mulasztási bírságot fizetni?

Ha valaki hiányosan vagy hibásan tartja be a kötelezettségeit, késedelmesen fizet, nem fizet adót, vagy bármely más adófizetési kötelezettségét megsérti.

• Magánszemély esetében alapból 200 ezer Ft-ig terjed

• Jogi személy esetében alapból 500 ezer Ft-ig terjed

Maximum 1 millió Ft bírság terheli azt, aki:

• a) Adószám nélkül folytat adóköteles tevékenységet

• b) Nem bejelentett alkalmazottat foglalkoztat

• c) Nem tesz eleget a nyugta, számla kiállítási kötelezettségének

• d) Megsérti az iratmegőrzési kötelezettségét

Igazolatlan eredetű árut forgalmaznak, EKÁER nélkül, az áru forgalmának 40 %-át kötelesek fizetni.

Maximum 1,5 millió forint fizethető ki készpénzzel, ha ennél nagyobb összeget fizetnek, az összeg 20%-a bírság.

Mikor kell önellenőrzési pótlékot fizetni és mennyit?

• Abban az esetben, ha az adózó egy korábbi adóbevallását önellenőrzés után korrigálja.

• Ha az adóhatósági ellenőrzés még nem kezdődött meg.

• Nem alkalmazható, ha az adózó nem tett adóbevallást.

• Felmenti az adózót a késedelmi kamat, illetve az adóbírság alól

• NAV hívja fel a figyelmet az önellenőrzésre

Mértéke: A jegybanki alapkamat mértéke, illetve ismételt önellenőrzés esetén az alapkamat 150%-a

Mutassa be a jogszabály megsértése után járó intézkedéseket!

• Lefoglalás

  • abban az esetben, ha adószám nélkül folytatják a tevékenységet, vagy a fuvarozási előírásoknak nem megfelelően teljesítenek, lefoglalják az ingóságokat.

• Gépjármű visszatartása

  • hatósági zár megőrzési kötelezettség megsértése esetén.

• Áru hatósági felügyelet alá vonása

  • nem megfelelőek az iratok a fuvarozási körülményekről, a beszerzési helyszínről, a fuvarozó személyről

• Üzletlezárás

  • Igazolatlan eredetű áru, nem bejelentett alkalmazott, 1 éven belül a nyugta/számla kiállítása többször elmaradt, pénztárgép nem megfelelő kezelése => üzlet lezárása 12 napra, vagy többszöri előfordulás esetén 30 vagy 60 napra

• Adószám törlése

  • nem valós székhely, nem lehet iratot továbbítani az adózónak, nincs bejelentve szervezeti képviselő vagy nem valós személy, beszámoló nem felel meg a kötelezettségnek

Mely szabálysértések vonnak maguk után büntetőjogi következményt?

1. Költségvetési csalás

2. Magánokirat/Közokirat hamisítás

3. Számvitel rendjének megsértése

4. Csődbűncselekmény

5. Saját tőke csorbítása

Mi az adóalap?

Adóalapnak nevezzük azt a pénzben vagy más vagyoni értékben megjelenő összeget, ami után adót kell fizetni.

Az adóalapból számoljuk ki az adót.

Mi az adómérték?

Az adómérték, vagy más néven adókulcs vagy adótétel a jövedelemnek az a hányada, százaléka, amelyet adóként kell megfizetni.

• Adótarifa:

  • Adókulcsok, adótételek rendszere.

• Számított adó:

  • Az adó mértékének figyelembevételével az adó alapjából kiszámolt adó.

• Tárgyi adómentesség:

  • Amikor nem maga az adózó adómentes, hanem az általa végzett tevékenység.

• Alanyi adómentesség:

  • A vállalkozó úgy dönt, hogy az eladott termékei után nem számláz a vevőknek áfát, azonban neki sem kell áfát fizetnie.

Kinek kell személyi jövedelemadót fizetnie?

• Belföldinek – teljeskörű adókötelezettség

• Külföldinek – korlátozott körű adókötelezettség

  • Besorolás:

    • magyar állampolgár

    • EU, EGT állampolgár, és 183 napnál több ideig

    • nem EU vagy EGT állampolgár, de letelepedett vagy hontalan vagy illetőség-ütközés alapján:

    • a bejelentett lakcíme Magyarországon van

    • a szokásos tartózkodási helye Magyarország

• Kifizetőnek, munkáltatónak

• Társasháznak

Mi a bevétel?

• A bevétel bármely módon és bármely formában, mástól szerzett vagyoni érték.

• Értékét ki lehet fejezni pénzben vagy természetben (pl. értékpapír, elengedett tartozás).

• Nem tartozik ide az az érték, amely után a kifizetőnek kell adót fizetnie, például a béren kívüli juttatás.

Mi nem számít bevételnek?

• Az adózott jövedelemből befektetett összeg visszatérítése

• Hitel, kölcsön

• A hitelt nyújtó fél számára a visszafizetett összeg

• Visszatérített adó

• Olyan összegek, amelyek után a magánszemély elszámolni köteles (például üzleti utazás)

Mik számítanak adómentes bevételnek?

• Szociális ellátások körében adómentes például a nyugdíj, GYES, GYET, anyasági ellátás, családi pótlék, stb.

• Lakáshoz kapcsolódóan adómentes pl. CSOK, lakástakarékpénztár.

• Egyéb tevékenységhez kapcsolódóan adómentes pl. diákok ösztöndíja, szakmai gyakorlat (minimálbérig), különböző díjak és elismerések, borravaló.

• Károk megtérülésével kapcsolatban adómentes például a kártérítés, halál/baleset/betegség esetén biztosítás, életbiztosítás, stb.

• Egyéb okból adómentes például az ajándék, örökség, házassági vagyonközösség megszüntetése.

Mik számítanak adóköteles bevételnek?

1. Összevonás alá eső bevételek

   • Önálló tevékenységből származó bevételek

   • Nem önálló tevékenységből származó bevételek

   • Egyéb bevételek

2. Külön adózó bevételek

Melyek az önálló tevékenységből származó bevételek?

• saját ingatlan bérbeadása

• adószámos magánszemély bevétele

• mezőgazdasági őstermelő bevétele

• választott könyvvizsgáló bevétele

• választott parlamenti képviselő, önkormányzati képviselő tiszteletdíja

• egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje

Kiszámítása: Diktált kulcs módszere: Bevétel 90%-a jövedelem vagy

Tételes költségelszámolás módszere: Bevétel – költségek = jövedelem

Melyek a NEM önálló tevékenységből származó bevételek?

• munkaviszonyból származó bevételek

• közalkalmazotti viszonyból származó bevételek

• nevelőszülői foglalkoztatási viszony

• társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése

• vezető tisztségviselő bevétele

• parlamenti tisztségviselő bevétele

• országgyűlés képviselő tiszteletdíja

A bevétel 100%-a jövedelem

Mik tartoznak az egyéb jövedelmek közé?

• akadémiai doktorok illetménye

• elengedett kölcsön

• hitelt nyújtó számára a hitel után kapott kamat

• tagi kölcsön kamata

• praxis átruházásából származó jövedelem

• üzletrész átruházásából származó jövedelem

Mik tartoznak a külön adózó jövedelmek közé?

• Egyéni vállalkozó jövedelme

• Vagyoni átruházásból származó jövedelem

• Tőkejövedelmek

• Egyes kifizetőt terhelő juttatások

• Vegyes jövedelmek

Mutassa be az adóalap kedvezmények sorrendjét!

1. I 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

2. I 25 év alattiak kedvezménye

3. I 30 év alatti anyák kedvezménye

4. I Személyi kedvezmény

5. I Első házasok kedvezménye

6. I Családi kedvezmény

Mikor részesül valaki a NÉAK-ban?

Ha egy édesanya 4 vagy több vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekkel rendelkezik, akiket a saját háztartásában nevel.

Azok is jogosultak rá, akikre a fenti feltételek legalább 12 évig vonatkoztak.

• /A NÉAK-ban részesült édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük életük végéig a kereső tevékenységükből származó jövedelem után/

  • Például: egyéni vállalkozás után kapott jövedelem

  • mezőgazdasági őstermelői tevékenységből kapott jövedelem

  • képviselői tiszteletdíj

Kivétel a bérbeadás!

Kik részesülnek a 25 év alattiak kedvezményében?

• Azon 25 év alatti munkavállalók, a 25. életévüket betöltött hónapig, akik maximum havi bruttó 499 952 Ft-ot keresnek.

  • Így évente 899 914 Ft adó befizetése alól mentesülnek.

• Az évi kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző júliusi bruttó bér tizenkétszeresét.

Kik részesülnek a 30 év alatti anyák kedvezményében?

• Azon anyák, akik 25 év felettiek, és legalább 1 (de kevesebb mint 4) vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelnek a háztartásukban, a 30. életévüket betöltő év végéig.

• A kedvezmény ugyanaz, mint a 25 év alattiak esetében:

  • Legfeljebb a tárgyév előtti év júliusi bruttó kereset tizenkétszerese, maximum havi bruttó 499 952 Ft-ig, vagyis évente maximum 899 914 Ft adóelengedésig

Kik részesülnek személyi kedvezményben?

• Súlyos fogyatékossággal élő magánszemélyek, akik a kormányrendeletben meghatározott betegségek valamelyikében szenvednek, orvosi igazolással.

• Rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek.

• A kedvezmény mértéke a minimálbér 1/3-a, ami 2023-ban 77 300 Ft.

  • Így évente 927 600 Ft adókedvezményt kapnak.

Kik részesülnek az első házasok kedvezményében?

• Azon házaspár, akik közül legalább az egyik fél az első házasságát köti, a házasságkötés után 24 hónapban.

  • Havi nettó 5000 Ft kedvezményben részesülnek összesen, amelyet megkaphatnak külön-külön (2500 Ft- 2500 Ft), vagy csak az egyik fél (5000 Ft)

• Amennyiben legalább az egyik fél 25 év alatti, a kedvezmény számára a 25. életév betöltése után 2 évig érvényesíthető.

• Ha a felek 2 éven belül házasságot bontanak, a kedvezmény is megszűnik.

• 2017 óta összevonható a családi kedvezménnyel.

Kik kapnak családi kedvezményt?

Azon családok, akik legalább 1 vérszerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelnek háztartásukban.

• Eltartott:

  • 1 gyermek után havi 66.670 Ft

  • 2 gyermek után havi 133.630 Ft

  • 3 és minden további gyermek után havi 220.000 Ft

• Kedvezményezett eltartott:

  • Aki után családi pótlékot folyósítanak

  • Magzat, a fogamzást követő 91. naptól

Kik részesülnek családi járulékkedvezményben?

• Azon családok, akiknél a családi kedvezmény összege meghaladja az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket.

  • Vagyis családi kedvezményre és tbj-re is jogosultak.

• A fennmaradó összeg 15%-át igényelhetik meg családi járulékkedvezményként, ami a jogosultat terhelő társadalombiztosítási járulék 18,5%-a.

Mekkora a személyi jövedelemadó mértéke?

• Egykulcsos adórendszer van Magyarországon

  • az adóalap 15%-a.

• Kivétel: az egyéni vállalkozó adója (9%), illetve a tartós befektetés (3 évnél 10%, 5 évnél 0%)

Milyen további adókedvezményt ismer?

• Külföldön fizetett adó beszámításra kerül

• Mezőgazdasági őstermelő 100 000 Ft adókedvezménye

Milyen rendelkezéseket hozhat az adójáról?

• 1%-át egyháznak, alapítványnak vagy társadalmi szervezetnek adom.

• adóévben befizetett összeg 20%-át:

  • maximum 150 ezer Ft-ot önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetem

  • maximum 100 ezer Ft-ot nyugdíj- előtakarékosságba fizetem

  • maximum 130 ezer Ft-ot nyugdíj biztosításba fizetem

• Az utóbbi 3-at össze lehet vonni, maximum 280 ezer Ft-ig.

Melyek a külön adózó jövedelmek?

• Egyéni vállalkozás adózása

• Vagyonátruházásból származó jövedelem

• Tőkejövedelmek

• Egyes juttatások

• Vegyes jövedelmek

Milyen típusú vagyont lehet átruházni?

• Ingatlan:

  • telek

  • föld

  • épület

  • lakás

  • építmény

• Ingó vagyontárgyat:

  • Minden olyan tárgy, amely nem ingatlan, és nem is fizetőeszköz vagy értékpapír.

• Vagyoni értékű jog:

  • földhasználati jog

  • telki szolgalom

  • haszonélvezeti jog

  • használati jog

  • bérleti jog

Hogyan lehet meghatározni az átruházásból származó jövedelmet?

Beszerzési ár – Értéknövelő beruházások – Az átruházásra fordított kiadások = Jövedelem

Mekkora az ingatlan átruházásából származó jövedelem adóalapja?

Mutassa be az ingatlan visszterhes illetékét!

Illeték alapja: A forgalmi érték, ami nagyobb lehet, mint a szerződésben foglalt érték

Mértéke: egységesen 4 %

Lakás szerzés kedvezménye: Ha valaki elad egy lakást, majd újat vásárol, vagyis lakáscsere történik, a forgalmi érték különbözet után kell illetéket fizetni. Vagy az elmúlt 3 éven belül eladott lakásra, vagy a következő 1 évben eladott lakásra vonatkozik.

Nem kell illetéket fizetni, ha valaki 1 éven belül nagyobb forgalmi értékű lakást vásárol mint amilyen forgalmi értékű lakást eladott.

Mutassa be az illetékmentesség, illetékkedvezmény eseteit!

• Telket vásárló vevő 4 éven belül beépíti a telket

• Újépítésű lakás (első) tulajdonjogát szerzi meg a vevő (15 millió Ft-ig illetékmentes, 15 millió Ft felett 4%-os illeték)

• Egyenes ági rokonok, házastársak adják át a tulajdonjogot:

  • illetékmentes

• Első lakástulajdont szerzők kedvezménye

  • a) 35 év alatti fiatal, első lakásvásárlása esetén

  • b) forgalmi érték nem haladja meg a 15 MFt

  • c) 50%-os illetékkedvezmény

• Első lakásvásárlók részletfizetési kedvezmény

• Ha valaki első lakásvásárló, külön kérelemre, kortól függetlenül kérheti a részletes fizetést, 12 hónapig, pótlékmentesen.

Hogyan lehet kiszámítani az ingótárgyak átruházásakor felmerülő jövedelmet?

Bevétel – megszerzéshez szükséges kiadások – értéknövelő beruházások – átruházáshoz kapcsolódó kiadások = jövedelem

A bevétel 25%-a jövedelem.

Mikor kap valaki mentességet vagy kedvezményt ingó vagyontárgyak esetén?

• Ha a bevétel nem haladja meg a 600 ezer Ft-ot, nem kell jövedelmet számítani.

• Ha az évi jövedelem nem haladja meg a 30 ezer Ft (bevétel 25%-a jövedelem).

Melyek az ingó vagyontárgyak átruházásának speciális szabályai?

• Ha valaki saját tulajdonú fémhulladékot értékesít, nem kell fémkereskedelmi engedéllyel rendelkeznie

• Ha valaki vadon gyűjtött terméket, terményt ruház át (pl. gyümölcsöt, gyógynövényt, !de makkot nem!), az önálló tevékenységnek számít.

Mik tartoznak a tőkejövedelmek közé?

• Kamatból származó jövedelem

• Osztalékból származó jövedelem

• Árfolyamnyereségből származó jövedelem

• Vállalkozásból kivett jövedelem

• Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

• Hosszútávú befektetésből származó jövedelem

• Kriptoeszköz-ügyletből származó jövedelem

Mutassa be a kamatból származó jövedelem fajtáit és az adózásra vonatkozó szabályokat!

• hitelintézeti betétből származó jövedelem, takarékbetétből származó jövedelem, fizetési számla egyenlege után jóváírt hozama

• hitelviszonyt megtestesítő értékpapír összege

• befektetési jegyek beváltása, visszaváltása, átruházása

Jövedelem: A kamat teljes összege

Adózás: 15%-os SZJA + 13% SZOCHO

Mely kamatból származó jövedelmek adómentesek (SZOCHO mentesek)?

• lakástakarék betét után kapott kamat

• gyámhatósági számla után jóváírt kamat

• lakossági állampapír hozama

• tartós befektetés hozama

Mutassa be az osztalékból származó jövedelmet!

Osztalékból származó jövedelmet a társas vállalkozások tagjai kaphatnak az eredménytartalékból, a vállalkozás vezetőinek döntése alapján.

Jövedelem: Teljes osztalék

Kamat: 15 % SZJA + 13% SZOCHO

Mutassa be az árfolyamnyereségből származó jövedelmet!

Az értékpapír átruházása során a megszerzésére fordított kiadáson túl keletkező jövedelem.

• Értékpapír

• Kkt, Bt részesedés

• Kft. üzletrész

• Egyéb üzletrész, amely tagsági részesedés eredményez

Adó: 15% SZJA + 13% SZOCHO

Mutassa be a vállalkozásból kivont jövedelmet!

• Társas vállalkozásoknál merül fel, ha:

  • jogutód nélkül szűnik meg a vállalkozás és felosztják.

  • a jegyzett tőkéből tőkét vonnak ki.

  • valamely részesedő tagot kizárják vagy felmond, így a társaság átalakul, egyesül, szétválik.

Adóalap: A tag társas vállalkozásból megszerzett vagyona, a megszerzéséhez szükséges kiadásokon túl.

Adómérték: 15% SZJA + 13% SZOCHO

Mi a SZOCHO fizetésének felső határa?

Ha a jövedelmek az adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (5 568 000).

Mutassa be az ellenőrzött tőkepiaci üzletből származó jövedelmet!

A befektetési szolgáltatóval értékpapírra, árura, devizára vagy valutára kötött ügylet.

Adóalap: Az adóévi nyereségek és veszteségek pozitív egyenlege

Adó mértéke: 15% SZJA

Adókiegyenlítés: Ha a tárgyévet megelőző 2 évben az adóbevallás szerint az ügylet veszteséges volt, a tárgy – előző 2 év egyenlege után kell adót fizetni.

Hogyan szükséges adózni tartós befektetésből származó jövedelem után?

• Amennyiben 5 éves lekötésre kötötték a tartós befektetést, 0% SZJA-t.

• Amennyiben 3 éves lekötésre kötötték, a 3. év végén a lekötési hozam után 10% SZJA.

Mutassa be a kriptoeszköz ügyletből származó jövedelem utáni adózást!

Adóalap: Kriptoeszköz jövedelemből származó bevétel – az erre fektetett kiadás, törvényes valutában, nem kriptovalutában.

Adó mértéke: 15% SZJA

• Nem kell megfizetni az adót, ha

  • az adózó nem szerez más, kriptoügylethez hasonló ügyletből származó bevételt az adott napon.

  • a kriptoügyletből származó bevétel nem éri el a minimálbér 10%-át, illetve az adóévben nem magasabbak az ilyen jellegű ügyletekből származó bevételek, mint a minimálbér.

Milyen juttatásokat kell a kifizetőnek teljesítenie?

• adómentes juttatásokat

• béren kívüli juttatások

• béren kívülinek nem minősülő juttatások

• kamatkedvezményből származó jövedelem

Soroljon fel adómentesen adható juttatásokat!

• Sporteseményre belépőjegy, bérlet - minimálbérig

• Kulturális szolgáltatásra (színház, múzeum, koncert, fesztivál) jogosító jegy, bérlet - minimálbérig

• bölcsődei ellátás és óvodai szolgáltatás térítési díja

• ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat

• a munkásszálláson történő elhelyezés

• utazási költségtérítés

• munkába járás költségtérítése

• kerékpár

• munkaruha (egyenruha, védőruha, formaruha)

• kamatmentesen lakáscélú hitel (10millió Ft. 5 évre)

• Kegyeleti ellátás, temetési segély

• home office - költségtérítés minimálbér 10 %-áig

Mik számítanak béren kívüli juttatásnak?

• A béren kívüli juttatások után a kifizető 15% SZJAT-t és 13% SZOCHO-t vagy 10% KIVA-t fizet.

• SZÉP kártyát biztosíthat a munkavállaló részére (450.000 Ft-os határig), és már nem lehet vendéglátó, szabadidő, szórakozás alszámlával költeni.

• A ki nem használt összeg után a kifizető 15%-ot díjat, vagy minimum 100 Ft díjat számol fel.

Mik számítanak béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatásnak?

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 1,18-szorosa után a kifizető 15% SZJA-t és 13% SZOCHO-t vagy 10% KIVA-fizet.

• SZÉP kártyán lévő összeg feletti költés.

• A vállalkozástól kapott telefon magáncélú felhasználása.

• A munkáltató befizetése az alkalmazott egészségpénztárába, nyugdíjpénztárába, önsegélyező pénztárába.

• Kisebb értékű ajándék (évi 1x max 10 ezer Ft), vagy üzleti ajándék.

• Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés.

Mi a kamatkedvezmény juttatás?

Jogi személy kölcsöne magánszemélynek, ha a kamat nem éri el a jegybank alapkamat 5 százalékponttal növelt értékét.

Kifizető adóalapja: a kamatkedvezmény 1,18-szorosa

Kifizető 15% SZJA-t fizet.

Mutassa be az őstermelők, illetve az őstermelők családi gazdasága működésének feltételeit, és az adózását!

Kik az őstermelők és mit végeznek:

• Az őstermelők 16. életévüket betöltött személyek lehetnek, akik rendelkezési joggal rendelkeznek a saját gazdaságuk felett, és olyan őstermelői tevékenységet végeznek mint:

  • a növénytermesztés,

  • kertészkedés,

  • állattartás,

  • halgazdálkodás,

  • erdőgazdálkodás.

• Végezhetnek kiegészítő tevékenységet is (mint turizmus, kézműves termékek forgalmazása, stb.), de a kiegészítő tevékenységekből származó éves bevétel nem haladhatja meg a teljes bevétel 25%-át.

• /Máskülönben önálló tevékenységnek számítana./

Családi gazdaság működésé:

• Az őstermelők családi gazdasága vállalkozása olyan őstermelőkből áll, akik egymással írásos formában egyeztek meg a közös tevékenységről.

• A bevétel elosztását szerződésbe foglalhatják (ennek hiányában pedig egyenlően lesz elosztva közöttük a bevétel).

Adózhatnak átalányadózás alapján, vagy jövedelem szerint:

• Átalány adózásra akkor van lehetőség, ha

  • az őstermelő éves bevétele nem haladja meg a minimálbér éves szintjének 10- szeresét

• Jövedelem adózáskor 15% SZJA-t fizetnek. A jövedelem a bevétel és a 90%-os költséghányad különbsége

  • /a jövedelem (bevétel – költségek – bevételt csökkentő tételek – veszteségek) után 15% SZJA-t fizetnek/

Adómentesek akkor, ha az éves bevétel nem haladja meg a minimálbér éves szintjének felét.

Őstermelői adókedvezmény: 100 000 Ft

Mik tartoznak a bevételt csökkentő tételek közé?

• Legalább 50%-os megváltozott munkaképességű alkalmazott.

• Szakképzési szerződés alapján szakirányú oktatás.

• Korábban munkanélküli személy szakképzése majd alkalmazása.

• Elhatárolt veszteség (jövedelem 50%-ig, 5 éven belül).

• Foglalkoztatási kedvezmény, létszámbővítés.

• Kisvállalkozói kedvezmény: 250 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozó a bevételei és költségei különbözetéig csökkentheti a bevételeit.

• Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti kutatás.

Mutassa be a családi mezőgazdasági társaságot!

• Jogi személy.

• Mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy kiegészítő tevékenységet végez, és a kiegészítő tevékenységnek nincs 25%-os bevétel korlátja.

• Legalább 2 tag alkotja, akik közül egyikőjük sem jogi személy, és hozzátartozói láncolatban állnak.

• Nem SZJA köteles.

Mi a vállalkozói kivét?

A vállalkozói költségek egy típusa.

• A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el.

• A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el.

• Személyes munkavégzés címen elszámolt összeg

• Lehet költség vagy bevétel (100%-a jövedelem)

Sorolja fel a vállalkozói költségeket!

• Vállalkozói kivét.

• Értékcsökkenési leírás.

• Tárgyak beszerzésére fordított összeg, amennyiben az nem haladja meg a 200 ezer ft-ot.

• Anyagbeszerzés, szállítás, előállítási költségek, stb.

• Rezsi költségek.

• Üzleti utazásokra fordított költségek.

• Alkalmazottak bérének kifizetése.

• Saját egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási alapba való fektetés.

• Elszámolható üzemanyagköltség.

• Igazolás nélkül elszámolható költségek (pl. üzemanyagár 500 km/hó-ig.

Mi a veszteségelhatárolás?

Az egyéni vállalkozó dönthet úgy, hogy a tárgyévi adóalapjába az előző 5 éven belül (valamely vagy az összes) keletkezett veszteséget, tetszés szerint beszámolja.