Középkori és kora újkori irodalmi és egyházi fogalmak

A középkori és kora újkori irodalomtörténeti, vallási és stilisztikai alapfogalmak gyűjteménye a megadott jegyzetek alapján.

Auctor

Szerző, nem egyszerűen a szöveg leírója, hanem olyan személy, akinek későbbi olvasói tekintélyt (auctoritas) tulajdonítanak, olyan szöveget hozott létre, amiben általánosan elfogadható, megjegyzésre érdemes állítások vannak.

Stigma

Krisztus sebei.

Klarisszák

Ferences rendi apácák.

Regula

Központi elem a szerzetesi hitéletnek.

Divizio

Felosztás.

Protema

Első biblia idézet.

Thema

Második bibliai idézet.

Servo irodalom

Szentbeszédek irodalma, olyan közeg, ahol nem volt nagy jelentősége az eredetiségnek.

Szervó küldemény

Egyházi gyűjtemény, egy szelektált beszédgyűjtemény.

Középkori Annales

Évszám másolások, plusz hozzátesszük azokat az évszámokat, amiket tudunk, egyáltalán nem eredeti alkotás.

Történeti annales

Könyvgyűjtemény, évkönyv.

Kompiláció

Amikor összekomplikáljuk azokat, amiket korábbi szerzők alkottak (pl. iskolai szótár).

Chanson de geste

Francia középkori históriás énekek, amik történelmi személyekről adtak elő sztorikat, történelmi narratívát mondtak el (pl.: Tristan és Izolda).

Abecedarium jelrendszere

Annak mutatója, hogy mennyire más az emberek íráshoz, szöveghez való viszonya.

Deák

Írni-olvasni tudó ember.

Deáki nyelv

Latin nyelv.

Sacramentalium

Olyan kéziratok, amelyek az egyházi szentségek kiszolgálására íródott szövegek (halotti kenet, keresztelkedés stb.).

Kalendárium

Tartalmazza, melyik szentnek mikor van az ünnepe, ezen milyen misét, prédikációt kell tartani, és az egyházi év nagy ünnepeit (advent, húsvéti böjt stb.).

Hapax

Olyan szavak, amik egyetlen egyszer fordulnak elő a nyelvben (pl.: isa—így).

Prosopopoeia

Megszemélyesítés.

Aposztrofé

Beszédalakzat, rokon a látomással. Heves indulat nyilatkozik benne, a beszédet hathatósan élénkíti, költők és szónokok gyakran használják.

Manierizmus

A hitelességtől egyre inkább láttásszűrő, áthaladó látványig jutó festészet—maga a folyamat, idea.

Grácia

Egyedi báj—ez a legfontosabb a festményen, kegyelem, amit az ember személye tud megadni.

Metafora continua

Folyamatos metafora, mikor egy költemény nem áll másból csak metaforák sorozatából; egyedi és különleges, a csodálatképzés a fő szerepe.

Metaforikus nyelv

Nemcsak szemantikai, hanem fonematikus síkon is színesíti, gazdagítja a költeményeket.

Concetto

Váratlan metafora.

Inscriptio

Felirat az emblémában.

Imago

Kép az emblémában.

Subscriptio

Vers az emblémában.

Liturgia

Istentisztelet, enyhén énekelt hangon zajlott a középkorban.

Diktámen

Mindenféle diktálás, szövegszerkesztési alapséma.

Rímes próza

Szertartás alatt felolvasott ima hatását keltő mű, a 12. század végéig népszerű.

Progynmasmata

Görög eredetű iskolai gyakorlat.

Anima

Lélek, ami az emberben lélegez, lelki tartalmakat, érzelmeket közvetít.

Mens

Értelem, amit a költő megszólít.

Emanálódás

Kisugárzás.

Szinkretizmus

Több vallás jellemzőit vagy több vallási hitet keverünk egymással.

Vernakularitás

Tudatos népnyelvművelés.

Paratextus

Mindaz, ami körülveszi a verset: verszárlat, borító, akrosztihon stb.

Paratextikus nyelvcsere

Amikor van egy magyar nyelvű szöveg, de annak előszava és címe latinul van.

Irénista

A vallási megbékélés mellett álló személy.

Janzenizmus

Cornelius Jansenius leuveni professzortól eredő irányzat—Kálvinhoz állt közel az eleve elrendelés tana miatt, Szent Ágoston doktrínáját fejti ki a kegyelemmel kapcsolatban.

Quetizmus

Lelki csendesség vágya, az elme passzivitása. Az ember tökéletessége a lelki önmegsemmisítés és a lélek elmerülése az isteni lényegbe, az isteni akarat elfogadása.

Öregemberek kalendáriuma

Olyan naptár időseknek, amely leírja, mikor közösülhetnek a feleségükkel (kántor böjtön és szentek ünnepein tilos, évszakfüggő korlátokkal).

Indiferentizmus

Közömbösség az egyházi rítusokkal szemben.

Pietizmus

A 17. század végén német evangélikus körökből kiinduló vallási mozgalom, a bűn és a kegyelem fogalmát helyezi központba (pietas = kegyesség).

Ellenreformáció

Kulturális mozgalom (központi: Nagyszombat, Pozsony, vezető: Pázmány), valamint a bécsi udvar birodalmi egységesítésének ideológiai eszköze a katolikus egyházon keresztül.

Neosztoicizmus

Európai humanizmus áramlata, az antik sztoikus bölcselet és a keresztény morálteológia összeegyeztetése. Az emberi lélek belső függetlenségét és a szenvedélyektől való megtisztulást hirdeti.

Ioculatores

Hadvezérek, előkelők tetteiről szóló, E/1 személyben előadott énekek.

Ars dictaminis

Jó prózastílust rögzítő szabálygyűjtemény.

Ars arengandi

Stílustanácsok okmányok kiadói részére, oklevélformulák, minták.

Ars notaria

Jegyzői tevékenység formulái.

Ars praedicandi

Prédikátori beszédszerkesztés tanácsai.

Ars epistolaria

Levélírás tana, különös tekintettel a címzés kérdéskörére.

Amplificatio

Bővítés, kiszélesítés, aminek célja a hosszabb szöveggel elérhető nagyobb méltóság.

Abbrevatio

Rövidítés, amely ékességet kölcsönöz a műnek.

Vera nobilitas

Az 'igazi nemesség' gondolata.

Miszcelláneák

Vegyes tartalmú kódexek, amelyek több helyről, többféle összemásolt szöveget tartalmaznak.

Cisioianus

Versbe szedett ünnepnaptár a középkorban (ált. 2 hexameter), ahol a szótagok száma a hónap napjait, tartalma pedig az ünnepeket jelöli.

Kolofón-strófa

Záróstrófa históriás énekeknél, amelyben a költő megnevezi magát, a szerzés idejét, helyét és körülményeit.

Invokáció

Megidézés; egy személyhez vagy lényhez intézett segítségkérés.

Kompendium

Rövid, kivonatos kézikönyv.

Királytükör

Didaktikus mű, mely az eszményi uralkodó alakját rajzolja ki és gyakorlati tanácsokat ad (pl.: Szent István Intelmei).

Hagiográfia

Szentek életének kutatásával, bemutatásával és tiszteletével foglalkozó tudomány.

Embléma

Jelkép.

Gesta

Középkori történetírói mű, amely az eseményeket írói igényességgel és koncepcióval adja elő (pl.: Anonymus gestája).