II. A török hódoltság kora Magyarországon

Magyar történelem szókincs- és fogalomkártyák a török hódoltság, a három részre szakadt Magyarország, az Erdélyi Fejedelemség és a török kiűzése témaköreiből.

Csaldiráni csata (1514)

Pozsonyi béke (1490)

II. Ulászló és Habsburg Miksa közötti megállapodás, amelyben Ulászló elismerte a Habsburg-dinasztia igényét a magyar trónra arra az esetre, ha nem születne fia.

Rákosi végzés (1505)

A rákosi országgyűlés határozata, amely kimondta, hogy II. Ulászló fiágának kihalása esetén kizárólag magyar születésű királyt választanak az ország élére.

Hármaskönyv (Tripartitum, 1514)

Werbőczy István által összeállított joggyűjtemény, amely összefoglalta a szokásjogot, a nemesi szabadságjogokat és a Szent Korona-tant; 1848-ig a nemesség alapvető jogforrása maradt.

Nándorfehérvár eleste (1521)

A Magyar Királyság kulcsfontosságú déli végvárának eleste 1521. augusztus 29-én, amikor Oláh Balázs kéthónapos ostrom után feladta a várat I. Szulejmán seregeinek.

Mohácsi csata (1526. augusztus 29.)

A Tomori Pál vezette, mintegy 20-25 000 fős magyar sereg döntő veresége I. Szulejmán szultán túlerőben lévő oszmán hadaitól, amely során II. Lajos király is életét vesztette.

Tomori Pál

Kalocsai érsek, akit a Délvidék (az alsó részek) főkapitányává neveztek ki, és aki a magyar sereg fővezére volt az 1526-os mohácsi csatában.

Kettős királyválasztás (1526)

A mohácsi csatát követő belpolitikai helyzet, amikor a köznemesség Szapolyai Jánost (I. János), a főnemesi párt pedig Habsburg I. Ferdinándot választotta magyar királlyá.

Váradi béke (1538)

I. Ferdinánd és I. János (Szapolyai) közötti békeegyezmény, amelyben elismerték egymás királyságát, és Szapolyai vállalta, hogy halála után területei Ferdinándra szállnak.

Az ország három részre szakadása (1541)

Buda török kézre kerülésével (1541. augusztus 29.) bekövetkezett állapot, amikortól az ország három egységre bomlott: Királyi Magyarország, Oszmán Hódoltság és Keleti Magyar Királyság.

Gyalui egyezmény (1541)

Fráter György és I. Ferdinánd követei közötti megállapodás a keleti országrész átadásáról, azzal a feltétellel, hogy Ferdinánd visszafoglalja Budát a töröktől.

Drégely ostroma (1552)

A nógrádi végvár ostroma, ahol Szondi György és maroknyi serege a végsőkig kitartva hősi halált halt Ali budai pasa seregével szemben.

Eger ostroma (1552)

Dobó István várkapitány vezetésével a magyar védők sikeresen visszaverték az egyesült török sereg támadását, megállítva az oszmán előrenyomulást.

Szigetvár ostroma (1566)

Zrínyi Miklós várkapitány és védőtársai hősi kitörésével és halálával végződő ostrom, amely során az idős I. Szulejmán szultán is életét vesztette.

Drinápolyi béke (1568)

A I. Miksa (Habsburg) és II. Szelim szultán között megkötött béke, amely szentesítette a fennálló területi status quót a két birodalom között.

Speyeri szerződés (1570)

János Zsigmond és I. Miksa közötti egyezmény, amelyben János Zsigmond lemondott a választott magyar királyi címről, és cserébe elismerték Erdély fejedelmének.

Vitézlő rend

A végvári katonaságból álló sajátos társadalmi réteg a XVI–XVII. századi Magyarországon, amelynek tagjai a portyákból, bajvívásokból és katonáskodásból éltek.

Udvari Haditanács

I. Ferdinánd által 1556-ban létrehozott központi Habsburg-hivatal, amely a teljes birodalom hadügyeinek irányításáért felelt.

Tizenöt éves háború (1591–1606)

A Habsburgok és az Oszmán Birodalom közötti elhúzódó háború, amelynek során a keresztény erők várakat foglaltak vissza, de Mezőkeresztesnél (1596) vereséget szenvedtek.

Bécsi béke (1606)

A Bocskai-szabadságharcot lezáró szerződés, amelyben az uralkodó garantálta a rendi jogok tiszteletben tartását, a szabad vallásgyakorlatot és Erdély önállóságát.

Hajdúszabadság

Bocskai István által a hajdúknak adományozott kollektív nemesség és letelepedési jog, amelyért cserébe katonai szolgálattal tartozztak.

Zsitvatoroki béke (1606)

A tizenöt éves háborút lezáró békeszerződés a Habsburgok és a törökök között, amely szentesítette a fennálló területi viszonyokat.

Bethlen Gábor

Erdély kiemelkedő fejedelme (1613–1629), aki megszilárdította a fejedelmi hatalmat, állami monopóliumokat vezetett be, támogatta a kultúrát és belépett a harmincéves háborúba.

Vasvári béke (1664)

A szentgotthárdi keresztény győzelem ellenére I. Lipót által megkötött kedvezőtlen béke, amely török kézen hagyta az újonnan elfoglalt várakat, kiváltva a magyar rendek felháborodását.

Szent Liga (1684)

XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött törökellenes szövetség, amelynek tagjai a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence voltak.

Buda visszafoglalása (1686)

A Szent Liga nemzetközi seregei Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel vezetésével kéthónapos ostrom után felszabadították Budát a török uralom alól.

Karlócai béke (1699)

A török kiűzését lezáró békeszerződés, amelynek értelmében a Temesköz kivételével a teljes magyarországi török hódoltság és Erdély felszabadult.

Kettős adózás

A hódoltsági területen élő jobbágyok sajátos helyzete, akik a török földesúrnak és szultánnak fizetett adók mellett a korábbi magyar földesuraiknak és a magyar államnak is adóztak.

Tőzsér

A hódoltsági és alföldi mezővárosokban működő marhakereskedő, aki a lábon kihajtott szarvasmarhák felvásárlását és felhízlalását intézte.