A modern román állam keletkezése és a Nagy-Románia létrehozása

Flashcards a modern román állam kialakulásáról és fontosabb politikai mérföldköveiről a XVIII. és XX. század között.

Sistovi Kongresszus Emlékirata (1791)

A havasalföldi bojárok által benyújtott dokumentum, amelyben önállóságot, szabad uralkodóválasztást, Ausztria és Oroszország védnökségét, valamint kereskedelmi szabadságot kértek.

I. Micu Klein

Görög-katolikus püspök, aki a Supplex Libellus-ban kérte, hogy a románokat ismerjék el Erdély negyedik nemzeteként.

Supplex Libellus Valachorum (1791)

Az Erdélyi Iskola képviselői (Samuil Micu, Gheorghe Şincai, Petru Maior) által fogalmazott irat, amely a románokat sértő megnevezések eltörlését és a kiváltságos rendekével azonos jogokat kért a papságnak és nemeseknek.

Fanarióta korszak

A Török Birodalom által bevezetett uralmi rendszer 1711-ben Moldvában (Nicolae Mavracordat kinevezésével) és 1716-ban Havasalföldön, amely 1821-ig tartott.

Constantin Mavracordat

Fanarióta reformer uralkodó, akinek nevéhez fűződik a jobbágyság eltörlése.

Cererile norodului romanesc (A román nép kérései)

Az 1821-es Tudor Vladimirescu vezette mozgalom programja, amely hazai fejedelem választását, képviseleti gyűlést és nemzeti hadsereget követelt.

Akkerman-i Konvenció (1826)

Orosz-török egyezmény, amely garantálta a saját uralkodóválasztást az országgyűlés által (orosz és török jóváhagyással), felfüggesztette az adót 2 évre, és szabad kereskedelmet biztosított a búzaszállítási kötelezettség mellett.

Constituţia cărvunarilor (1822)

Ionică Tăutău által Moldvában megfogalmazott tervezet, amely a kisbojárság nézőpontját képviselve törvény előtti egyenlőséget és állampolgári jogokat kért.

Nemzeti kérvény (1848. május)

A balázsfalvi gyűlésen elfogadott politikai, társadalmi és nemzeti követeléseket tartalmazó dokumentum, köztük a szólásszabadsággal és a jobbágyság felszabadításával.

Islazi kiáltvány (1848)

Havasalföldi program, amely politikai egyenlőséget, általános választójogot, az uralkodó 5 évre szóló megválasztását, a jobbágyság eltörlését és a parasztok földhöz juttatását tartalmazta.

Ad hoc gyűlések (1857)

A moldvai és havasalföldi gyűlések, amelyek kinyilvánították a két fejedelemség egyesülésének szándékát idegen herceg vezetése alatt.

Alexandru Ioan Cuza

A modern román állam megteremtője, akit 1859. január 5-én Moldvában, január 24-én pedig Havasalföldön is fejedelemmé választottak.

Párizsi Konvenció Fejlődési Szabályrendelete (1864. május 2.)

Az első államcsíny Románia történelmében, amely bevezette Cuza önkényuralmát és a végrehajtó hatalom elsőbbségét a törvényhozó felett.

Berlini kongresszus (1878)

Nemzetközi szerződés, amely elismerte Románia függetlenségét, Romániának ítélte Dobrudzsát és a Duna-deltát, de arra kötelezte, hogy adja át Besszarábia déli megyéit az oroszoknak.

Buftea-Bukaresti béke (1918. május 7.)

Súlyos békeszerződés a Központi Hatalmakkal: a román hadsereg leszerelése, Dobrudzsa bulgár megszállása, német gazdasági ellenőrzés és területi veszteségek a Kárpátokban.

Gyulafehérvári nagygyűlés (1918. december 1.)

Történelmi esemény, amelyen elfogadták Erdély egyesülését Romániával, lezárva a Nagy-Románia létrejöttének folyamatát.