a szembenállás és enyhülés hullámai,hidegháborús konfliktusok: Korea,Szuez,Kuba,Vietnám,Afganisztán

1950-1953

A koreai háború

1953

Sztálin halála

1954

A franciák veresége Vietnámban. Genfben aláírták a Vietnámot kettéosztó fegyverszüneti egyezményt

1955-1975

Vietnámi háború

1956

Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi-csatornát,a szuezi válság kitörése

1959

Fidel Castro győzelme Kubában.

1962

A kubai rakétaválság kirobbanása.

1964-1973

A második vietnámi háború. Az amerikaiak vereséget szenvedtek,a két országrész a kommunisták vezetése alatt egyesült. Vezetője Ho Si Minh volt.

1979

A Szovjetunió bevonul Afganisztánba, az ún. „kis hidegháború" kezdete.

Kim Ir Szen

koreai kommunista politikus, miniszterelnök, államfó. Az 1930-as években csatlakozott a japán megszállás elleni mozgalomhoz, ahonnan politikai képzésre a Szovjetunióba küldték.A Il. világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg őrnagyaként egy koreai alakulat parancsnoka volt. Japán 1945. évi kapitulációja után tért haza azzal a céllal, hogy kommunista kormányt hozzon létre. 1948-ban az újonnan megalakult Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) első miniszterelnöke lett. Azt remélte, hogy Koreát erővel egyesíthet. A koreai háború után Kim 1953-ban legyőzte belső ellenzékét, és eltávolította vetélytársait a kommunista pártból. 1972-ben lemondott a miniszterelnökségről, majd Észak-Korea elnökévé választották. 1980-ban magas párt-és katonai beosztásokba emelte fiát, Kim Dzsong It, aki halat után örökölte hatalmát (1994). Kim Dzong Il nemesek az államfői posztot, de példátlan személyi kultuszt is örökölt apjától. A nép apját és fiát egyaránt istenként tisztelik. 1998-ban az „örökös elnök" április 15-ei születésnapját a nap ünnepének" nyilvánítottak, ami az ország legfontosabb ünnepévé vált. Új időszámítást vezettek be, Kim Ir Szen 1912-es születésétől számítják az idő múlását. 2011-től Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsong Un irányitja Észak-Koreát.

Alejandro Castro Ruz Fidel

Kuba elnöke, miniszterelnöke, a hadsereg parancsnoka, a kommunista párt főtitkára. A havannai egyetemen szerzett jogi diplomát. 1953-tól harcolt a Baptista vezette USA-barát kubai diktatúra ellen. 1959-ben a forradalmi hadsereg élén bevonult. Havannába és az ország miniszterelnöke lett. Kommunista diktatúrát hozott létre. 1976-tól az Államtanács és a Miniszterek Tanácsának elnöke. Betegsége miatt 2008-ban lemondott tisztségeiről, csak a pártfőtitkári posztot tartotta meg.

Che Guevara

argentin származású gerillavezér. Fidel Castro oldalán harcolt a kubai forradalomban. fölvette a kubai állampolgárságot, miniszter lett. Később eltávolodott Castro rendszerétől. és a bolíviai gerillaháború vezére lett. Bebörtönözték és kivégezték.

Ho Si Minh

a vietnámi nemzeti mozgalom vezetője, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnöke és miniszterelnöke. 1930-ban ö alakította meg a Vietnámi Kommunista Pártot. 1941-ben harcolt a japánok ellen. 1945-ben jelentette be a Vietnámi Demokratikus Köztársaság megalakulását. Marxista politikusként a „nemzeti kommunizmus" híve volt. Mao Ce-tunggal együtt ö is szorgalmazta a parasztság bevonását a forradalmi harcban . Nagyszabású személyi kultuszt alakítottak ki körülötte, amely halála után csak fokozódott: amikor a vietnámi háború során az északi csapatok elfoglalták Saigont, azt huszonnégy órán belül Ho Si Minh-városra keresztelték át.

Koreai Háború

az 1945-ös potsdami értekezleten a szövetséges nagyhatalmak megállapodtak, hogy a Koreai-félszigeten a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg fogadja a japán csapatok kapitulációját. A szovjetek a saját megszállási övezetükben egy szovjetbarát kommunista rezsimet juttattak hatalomra. 1950 nyarán Kim Ir Szen vezetésével Észak-Korea támadást indított Dél ellen, és ezzel kirobbantotta a koreai háborút. Az Egyesült Államok csapatai és más ENSZ-erők visszaverték az északi támadást A frontvonalak megmerevedtek. 1953-ban kötöttek tűzszünetet ami máig érvényben van

Kubai válság

1959-ben Fidel Castro vezetésével egy radikális politikai ero került hatalomra Kubában. déseket léptetett életbe. Ennek ellensúlyozására Kuba a Szovjetuniótól kért és kapott . 1962-ben a szovjet-kubai megállapodás értelmében a Szovjetunió közepes hatótávolság ballisztikus rakétákat (olyan rakéta, amelynek pályavégsebesség nagysága és iránya határozza meg) telepített az országba. Válaszul tárgyalások kezdődtek Hruscsov és Kennedy között, aminek következményeként a Szovjetunió visszavonta Kubából rakétáit. 1963-ban megállapodás jött létre a Washington és Moszkva között kiépítendő forródrót létrehozásáról, amelyen keresztül meg gyorsult a kommunikáció a két szuperhatalom között.

Vietnámi háború

a vietnámi háború alapvetően az (első) indokínai háború folytatásának tekinthető, amelyet Franciaország sikertelenül vívott volt gyarmata, Indokína visszaszerzéséért (1946-1954) A háború Vietnám újraegyesítéséért folyt, amely során ideológiai alapon Kína és a Szovjetunió a kommunista Észak-Vietnámot, míg az USA Dél-Vietnámot támogatta. A szárazföldi hadműveletek nagyobbrészt Dél-Vietnámban folytak, Észak-Vietnám felett ugyanekkor légi háború dúlt. Az amerikai baloldali békemozgalmak, a katonai kudarcok (58 000 amerikai katona halála) és az egyre nagyobb költségvetési terhek az Egyesült Államok kivonulását eredményezték. 1973-ban az USA aláírta a párizsi békét, és ezzel kivonta csapatait Vietnámból. A támogatás nélkül maradt Dél-Vietnám ereje megtört. Az északiak a békeszerződést megszegve 1975-ben elfoglalták a déli fővárost, majd a két ország 1976-ban Vietnámi Szocialista Köztársaság néven hivatalosan egyesült. A harcok során körülbelül 3,2 millió vietnámi katona vesztette életét.

Kuba

a Közép-Amerikában található szigetet 1492-ben Kolumbusz fedezte fel. A spanyol uralom az 1898-as spanyol-amerikai háborúval ért véget. 1959-ben Fidel Castro vezetésével győzött a forradalom, és Kuba a szocialista tábor tagja lett. 1962-ben kitört a kubai rakétaválság. Amerikai kémrepülőgépek felfedeztek szovjet rakétakilövő állásokat, amelyek atomrakétákat fogadtak volna. A két nagyhatalom tárgyalásokat kezdett. A Szovjetunió visszavonult.

Korea

a 7, századtól egységes állam. A 19, században japán fennhatóság alá került, amely állapot a második világháború végéig fennmaradt.A japánok kiűzése után két részre osztottak (orosz, amerikai 1950-ben az északi rész háborút robbantott ki. 1953-ban a panmindzsoni fegyverszüneti egyezmény értelmében északon máig fennálló kommunista állam jött létre, délen pedig a kapitalista fejlődést megvalósító, amerikai támogatást élvező Koreai Köztársaság.

Vietnám

az ország történelme elsősorban a kínai, a japán, a francia és az Amerika hódítókkal szembeni ellenállásról, védekezésről szól. A 10. és 15. század között kínai és vietnámi uralkodócsaládok váltogatták egymást. A 18. századig uralkodó dinasztia alatt alakultak ki a nemzeti hagyományok. A franciák a 19. század végén kezdtek el gyarmatosítani Vietnámot, ezért sok vietnámi ment Franciaországba tanulni. Köztük volt Ho Shi Minh, a vietnámi nép legjelentősebb történelmi személyisége, aki hazatértét követően kommunista pártot alapított. 1941-ben a japánok foglalták el az országot. A japánok a háború elvesztését követően kivonultak Vietnámból. 1946-ban kitört az indokínai háború, amelynek végén, 1954-ben a vietnamiak nevezetes győzelmet arattak a franciák felett Dien Bien Phu-nál. Az ország azonban két részre szakadt. Létrejött egy ország az északi részen, Hanoi fővárossal és egy déli állam Saigon fővárossal

Afganisztán

ország Közép-Ázsiában. 1979-ben megszállták a szovjetek és az USA segítette fegyverrel az afgán gerillákat a Szovjetunióval szemben. 1988-ban a szovjetek a veszteségek hatására kivonultak az országból. Itt volt a székhelye az al-Káida nevű terrorszervezetnek is, akik a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokért is felelősek voltak. Az USA háborút hirdetett ellenük és Afganisztánba vezényelt jelentós csapatokat. Afganisztánt ekkor a tálibok irányították, akik vallási diktatúrát vezettek be az országban meg 1996-ban. 2001 végére a tálibok rendszere összeomlott, visszaszorultak az afgán hegyekbe, ahol még évekig gerillaharcokat folytattak. 2021-ben az USA kivonta csapatait Afganisztánból, és néhány hét alatt a tálibok elfoglalták az ország területének jelentós részét, köztük a fővárost, Kabult is.